Meglett a tehénke „atyja”, Međugorjeben rekord számú zarándokot várnak

Horvátországban lenyugodott némileg a választások utáni kakofónia – ahogyan régi haverom, a Jutarnji list-es Goranka Jureško fogalmazott: elcsitultak a jerikói kürtök a Pantovčakon (ezen a zágrábi dombon van az elnöki palota, Zoki Bond székhelye) – Plenkovićek csendben rakosgatják össze a következő négy évre szóló kormánykoalíciót, és állig be vannak gombolkozva. Ha a kormánypártból nyilatkozik is valaki, azt nagyon rövidre fogja, és az üzenet általában az, hogy hamarosan minden kiderül. Az ellenzék még hellyel-közzel lamentál, és igyekszik nagyokat mondani, de a végeredmény csak az lesz, amit a fiumei (Rijeka) Novi list kommentátora vetített előre: kényszerű nász és temetés. A gyengébbek kedvéért, az előbbi az ilyenkor köttetett, kormányformáló koalíciókra, az utóbbi pedig Peđa Grbin, az SDP elnökének sorsára utal.

Meglett a tehénke „atyja”

Oleg Butković közlekedési miniszter úr immár mítikus, Milova névre hallgató tehénkéje, amellyel szó szerint széttrollkodta Milanović köztársasági elnök agyát, nyilvánvalóan egy csapatmunkát feltételező projekt volt, nem a miniszter úr fejéből pattant ki. A hétvégén végre kiderült, ki állt az idei választási kampány legemlékezetesebb mozzanata mögött.

Az úr neve Mate Radeljić, a tehénke, pedig nem a miniszter úrnak, hanem a szomszédjának a tulajdonában van, mint ahogy ezt sejtettük – mert mit is kezdene egy miniszteri hatalmasság egy tehénnel?

Kapcsolódó cikk

Megkezdődött a kampánycsend, a tehénke is megpihent, szerdán minden kiderül

Szóval az Oleg Butković kampánya mögött álló PR-szakértői csapatot Mate Radeljić, a miniszter közeli barátja, Kolinda Grabar Kitarović korábbi tanácsadója vezette. Ő az igazi “spin doctor”, aki a kampány mögött állt, és Butkovićtyal való kapcsolata egyáltalán nem véletlen. Oleg mindig is közel állt Kolindához, köztudott, hogy Novi Vinodolski polgármestereként tizenöt évvel ezelőtt ő fizette neki a Vinodol Riviérán való szállodai tartózkodását.

Igaz, Kolinda elsősorban Butković apjával ápolt jó kapcsolatokat, a Novi Vinodolski melletti Povilében található étterem tulajdonosával, akit Milanović ebben a kampányban “kocsmárosnak” nevezett, és akinek Zoki Bond szerint fia hullámtörő gátat épített a jachtok megkötésére az étterem előtt.

Mint utólag kiderült, Butković végül nagyon szerencsés volt ebben a kampányban, mert nemcsak hogy elterelődött a figyelem a korrupció miatt időközben 6 év börtönre ítélt Josipa Rimaccal való kapcsolatáról, hanem az SDP Tengermelléki-Fennsíki főispánja, Zlatko Komadina is megvédte.

Komadina ugyanis a további botrány elkerülése érdekében tiszta vizet öntött a pohárba, mondván, hogy a kérdéses hullamtörőt az SDP megyei, azaz annak kikötői hatósága építette (amelyet a párt új képviselője, Saša Đujić vezet, szintén Novi Vinodolskiból). Ezzel Zoki Bond handabandázása nagyon rosszul sült el, és megnyílt az út a tehénke győzedelmes bevonulása előtt a horvát választások történetébe.

Így Radeljić csapata, Milova, a szegény tehénke történetének megalkotásával, ellopta a showt, illetve a kampányt az utca hősének szerepében tetszelgő Milanovićtól, aki március 15-én látványos miniszterelnök-jelöltséggel rukkolt elő, és ezzel megfordította a választási narratívát, mivelhogy egy pillanatban a választások legnagyobb győzteseként emlegették.

Azzal, hogy a bánatos tehénke sztorija Andrej Plenković miniszterelnökről Butkovićra irányította a figyelmet, lehet, hogy megmentette a HDZ-t a választásokon, Milanović és a média egy részének folyamatos vádaskodásai ugyanis totális támadássá is fajulhattak volna, amiből kifolyólag a választások akár nem várt irányt is vehettek volna.

De az egész azzal ért véget, hogy a HDZ központi összejövetelén a zágrábi Virág téren (Cvjetni trg) a győzelmet ünneplő szimpatizánsok az “Andrej, Andrej” helyett azt skandálták, hogy “Milova, Milova”!

Végül mindig a horvátok járnak jól

Úgy tetszik, hogy az immár szinte világszerte fellángoló háborúskodással végül mindig a horvátok járnak jól. Az orosz-ukrán háború felértékelte a horvát LNG-kikötő és az Adria-kőolajvezeték szerepét, illetve felsrófolta a tranzitárakat, a szentföldi háború pedig a međugorjei zarándokhely malmára hajtja a vizet.

Igaz, hogy ez földrajzilag ugyan Bosznia-Hercegovinában helyezkedik el, de mivel egyértelműen horvátlakta vidéknek számít, a biznisz számos szálon kapcsolódik az anyaországhoz.

– A zarándokok egy része, akiknek a Szentföldre kellett volna utazniuk, most Međugorjéba jönnek

– jelentette ki a horvát állami hírügynökségnek, a HINA-nak Davor Ljubić, a Sveta Zemlja (Szentföld) egyesület alelnöke.

Elmondása szerint többségük az Egyesült Államokból és Latin-Amerikából származó zarándok, akik korábban Izraelbe és Palesztinába terveztek látogatni, de a tavaly októberi háború miatt ez most nem lehetséges.

Egyre több az amerikai turista Međugorjéban (Forrás: X platform)

Ahelyett, hogy olyan helyeket látogattak volna meg, amelyekről úgy gondolják, hogy Jézus Krisztushoz kapcsolódnak a Szentföldön, az amerikai utazásszervezők a zarándokokat európai úti célok, köztük Međugorje irányába terelték.

A međugorjei idegenforgalmi szervezetek a 2019-es rekordlátogatottság megdöntését jósolják, amihez hozzájárul az is, hogy megnövekedett a dubrovniki és mostari repülőtereket Olaszországgal összekötő közvetlen járatok száma.