A Szabad Európa internetes oldalán arról számolt be, hogy legalább három orosz diplomata tűnt fel Szerbiában, akiket az Európai Unió országai feketelistára tettek az Ukrajna ellen indított orosz agresszió miatt. Az EU-ból kiebrudalt oroszok akkreditált diplomataként dolgoznak Oroszország belgrádi nagykövetségén, amelyet Alekszandr Bocan-Harcsenko vezet. Az orosz nagykövetet nemrégiben feljelentették Belgrádban a Wagner Csoporttal való együttműködése és háborúban való részvétel szervezése miatt, ám az illetékes ügyészség példátlan gyorsasággal elutasította a feljelentéseket, vagyis átvitt értelemben legalizálta az orosz nagykövet tevékenységét. Az utóbbi egy évben Bocan-Harcsenko az Európából kiutasított diplomaták gyűjtőhelyévé változtatta a belgrádi orosz nagykövetséget, az egyik diplomata például Horvátországból „költözött át” Szerbiába.

Szaporodtak a diplomaták

Az Európai Unió tagállamai tavaly (2022-ben) több száz orosz diplomatát utasítottak ki vagy tettek feketelistára, többször a diplomaták állítólagos kémkedésére hivatkozva. A Szabad Európa arról számolt be, hogy hónapokon át tartó nyomozása szerint legalább három ilyen diplomata most újra felbukkant Szerbiában, közülük ketten kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel.

Oroszország az uniós országok tavalyi kiutasítási hulláma óta növelte diplomáciai jelenlétét Szerbiában: a szerb külügyminisztérium által vezetett diplomáciai névsor szerint Oroszországnak összesen 62 akkreditált diplomatája van Szerbiában, míg 2022 márciusában csak 54 volt.

A legtöbb európai országgal ellentétben Szerbia nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elindította az Ukrajna elleni háborút.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy a Belgrádba érkezett egyik orosz diplomata kapcsolatban áll a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) azzal egységével, amelyet az amerikai energetikai szektor elleni kibertámadásokkal vádolnak. A másik, Belgrádba került diplomata ugyanakkor az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálathoz kötődik.

Horvátországból ment át Szerbiába

Horvátország 2022. április 11-én 18 orosz diplomatát és a zágrábi orosz nagykövetség hat alkalmazottját utasította ki arra hivatkozva, hogy „a leghatározottabban elítéli az Ukrajna elleni brutális agressziót”.

Tüntetők a zágrábi orosz nagykövetség előtt Ukrajna lerohanásának napján. A transzparens felirata: A háború emberiség elleni bűncselekmény. Oroszország agresszor, az ukrajnai invázió pedig háború. (Forrás: Szabad Európa)

A Horvátország által kiutasított diplomaták között volt Alekszej Ivanyenko, aki az orosz nagykövetség második titkáraként szolgált Zágrábban. A horvát külügyminisztérium nyilvántartása szerint Ivanyenko kiutasítása idején már több mint két éve szolgált a zágrábi orosz diplomáciai képviseleten.

A szerb külügyminisztérium adatai szerint a 38 éves férfi új beosztást kapott, és Belgrádba költözött a feleségével, Jekatyerinával együtt, ahol első titkárrá léptették elő a belgrádi nagykövetségen.

A Szabad Európa azt is kikutatta, hogy Ivanyenko mintegy tíz évvel ezelőtt mérnökként tevékenykedett a 71330-as katonai egységnél, amely az orosz FSZB 16-os központjának másik neve.

Az amerikai hatóságok nem sokkal a Horvátországból történt kiutasítást megelőzően három orosz hírszerző tiszt ellen vádiratot tettek közzé, mert állítólag az orosz 16-os központnak dolgoztak. Azzal vádolják őket, hogy közel hat éven keresztül folytattak hekkertámadásokat amerikai nukleáris cégek és más amerikai célpontok ellen.

Négy hónappal azután, hogy Zágráb kiutasította az orosz diplomatákat, köztük Ivanyenkót is, az amerikai kiberparancsnokság munkatársakat küldött Horvátországba, hogy „rosszindulatú kibertevékenységre vadásszanak a partnerhálózatokon”.

Varsóból Belgrádba

Lengyelország 2022 márciusában 45 állítólagos orosz hírszerzőt utasított ki, akik diplomatának adták ki magukat, és azzal vádolták őket, hogy alá akarják ásni Lengyelországnak és Varsó szövetségeseinek a stabilitását.

A lengyel vezetés nyilvánosan nem nevezte meg a kiutasított oroszok egyikét sem, de nem sokkal a lengyel bejelentést követően Mihail Generalov neve eltűnt a varsói orosz nagykövetség honlapjáról, amely szerint a 39 éves férfi korábban a nagykövetség tanácsosaként dolgozott.

Az amerikaiak erre a nagykövetség honlapjának archivált változatát vizsgálva jöttek rá, és ezt egy neve elhallgatását kérő lengyel tisztségviselő is megerősítette.

Generalov azonban gyorsan talált magának új beosztást, hat hónappal később már a belgrádi orosz nagykövetségen dolgozott tanácsadóként.

A szerb külügyminisztérium adatai szerint Generalov már 2022 szeptemberében foglalta el az új pozíciót, és a legutolsó elérhető lista szerint 2023 februárjában is Belgrádban teljesített szolgálatot.

Az amerikaiak azt is kiderítették, hogy Generalov oroszországi lakása Moszkva délnyugati részén van egy olyan épületben, amelyet az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) számára építettek az akkori moszkvai polgármester, Jurij Luzskov 2001-es rendelete alapján.

Erre azt követően látták bizonyítottnak Washingtonban, hogy az SZVR egyik ezredese 2011-ben kizuhant ottani lakásának ablakából, és meghalt. Már akkor is potyogtak az ablakokból a nemkívánatos oroszok.

Hollandiából és Finnországból is érkeztek

Egy hónappal az Ukrajna ellenei támadást követően a holland kormány 2022 márciusában 17 orosz „hírszerző tisztet” utasított ki „a nemzetbiztonságra jelentett fenyegetés miatt”.

Az egyik diplomata, Dmitrij Barabin szeptember óta a belgrádi orosz nagykövetség másodtitkáraként dolgozik, ő azt követően érkezett Belgrádba, hogy Hollandiába be sem engedték, amit a Szabad Európa szerint a Mihail Hodorkovszkij Kreml-kritikus üzletember által finanszírozott oknyomozó csoport derített ki.

A következő diplomata, Pjotr Dolgosejn tanácsosként szerepel Moszkva szerbiai nagykövetségének személyzeti listáján, ő 2022 nyaráig a helsinki orosz nagykövetség másodtitkáraként dolgozott.

A finn kormány 2022 áprilisában bejelentette, hogy kiutasít két orosz diplomatát, egy harmadiknak pedig megtagadta a vízum meghosszabbítását, de nem világos, hogy Dolgosejn köztük volt-e, vagy őt csak hazahívták.

Ami a Balkánt illeti, Dolgosejnek már van „helyismerete”, mert az amerikaiak szerint két alkalommal szolgált egy orosz békefenntartó kontingensnél Koszovóban.

A Szabad Európa balkáni szolgálata a szerb kormánytól és a külügyminisztériumtól, valamint Vučić elnök hivatalától is kért információkat az új belgrádi orosz diplomatákról, de a cikk közzétételéig nem kapott választ.

A Fekete Bárány söröző

Szerbiában 2019. november második felében összehívták a Nemzetbiztonsági Tanács rendkívüli ülését miután a YouTube-ra felkerült egy videó, amely szerint Georgij Kleban orosz hírszerző egy piros táskát vett át egy nyugalmazott szerb katonatiszttől, cserébe pedig egy szatyrot adott át neki, amelyben pénz volt. A találka a zimonyi Fekete Bárány sörözőnél volt.

A történet orosz főszereplője az említett időpontig már elhagyta Szerbiát, vagyis bottal üthették a nyomát.

Kleban a belgrádi orosz nagykövetség katonai attaséjának helyetteseként funkcionált 2016-tól 2019 júniusáig, amikor váratlanul távozott Belgrádból.

Miután az orosz katonai attasé helyettese szerb nyugalmazott katonatiszttel találkozott, biztosra vehető, hogy szerb katonai témákról cseréltek véleményt és szatyrot.

A szerb elnök a Nemzetbiztonsági Tanács ülése előtt – és nyilván az eset kapcsán – találkozott Alekszandr Bocan-Harcsenkóval, aki már akkor is Oroszország belgrádi nagykövete volt, és akinek azt mondta, hogy szerb részről „értetlenül álltak” a történtek előtt, elvégre Oroszország Szerbia barátja.

Vučić a találkozót követően azt mondta, hogy Belgrád és Moszkva viszonya a történtek után sem változik, és Szerbia nem fordul a NATO-hoz, mert „hisznek abban, hogy az oroszok is olyan közeli kapcsolatokra törekszenek Szerbiával, mint amilyeneket Szerbia szeretne ápolni Oroszországgal.

Nyugati szempontból Szerbia így maradt „fekete bárány” a nyugat szemében, és vált mára Belgrád az orosz diplomaták & hírszerzők bázisává, akik nyugodtan „ficánkolhatnak” a szerb fővárosban. És ezt tehetik mindaddig, amíg Aleksandar Vulin volt belügyminiszter a szerb Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) igazgatója, aki szerint Szerbiának nem az Európai Unióban van a helye.