...
Connect with us

Szerbia

Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Elfogatóparancs, Putyin, Szerbia
Vučić szávaszentdemeteri beszédében azt mondta, hogy mintha mindenki megőrült volna: senki sem akarja a békét (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Olvasási idő: 4 perc

A Putyin ellen kiadott elfogatóparancs mindent vitt, még Koszovót is háttérbe szorította Szerbiában, pedig ez nagy szó. Az utóbbi két napban minden létező amerikai és európai közvetítő a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt „gyomrozta”, miután azok szombaton (március 18-án) az észak-macedóniai Ohridban találkoznak Josep Borrellel, hogy megbeszéljék a további teendőket a bilaterális kapcsolatok rendezése terén. Az orosz elnökkel kapcsolatos hágai bejelentés azonban elvitte a show-t, a „népi mozgalma” ürügyén országjáró körúton tartózkodó szerb államfő is szinte csak erről beszélt a szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) nagygyűlésen, amelyen Magyarországgal és Törökországgal is példálódzott.

Koszovó is háttérbe szorult

A szerb elnök most Szávaszentdemetert kereste fel, és várható volt, hogy az ohridi találkozót megelőzően majd egy „jó nagyot koszovózik”, miután a héten a különböző közvetítők adták a kilincset nála, ráadásul az ohridi találkozó előestéjén jó esély volt arra, hogy ez a téma töltse ki mondadója 70-80 százalékát.

Sok újdonságról nem tudott volna beszámolni azon kívül, hogy szerb részről, és feltehetően koszovói albán részről is elküldték Brüsszelbe az elképzeléseket a folytatással kapcsolatban, vissza azonban nem kaptak semmit, úgy látszik az „uniós menetrendet” Borrell majd szóban ismerteti velük.

Elfogatóparancs

Tele volt a szávaszentdemeteri főtér, az emberek láthatóan másmilyen beszédre készültek

A köszöntő szavakat követően Aleksandar Vučić azonban eltért attól, amit mondani akart a szerémségi város főterén összeverbuválódott tömegnek, és ezt nyilvánosan be is ismerte.

Arra készültem, hogy minden szerémségi önkormányzattal (községgel) kapcsolatban részletesen ismertetem, amit a fejlesztés terén tervezünk, de erről sajnos sokkal kevesebbet fogok beszélni, mert az országot illetően nagy fenyegetés jelent meg

– jelentette ki a szerb államfő, aki arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy éppen egy óvodát keresett fel, amikor érkezett a hír, miszerint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

Amikor ezeket a szavakat kimondta, akkor nagy hurrogás és füttyögés keletkezett a szávaszentdemeteri főtéren, amit Vučić „szurkolói érzelemnyilvánításnak” nevezett.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a világ a háború további eszkalációja és az összecsapások felgyorsulása felé csúszik. Oroszországban ezen mindenki csak mosolyogni fog, miközben a Nyugat ezáltal megmutatta, hogy el kíván menni a végsőkig

– állapította meg Vučić a nyilvános péntek délutáni gyorselemzésben, amelynek során annak a véleményének adott hangot, hogy ennek következtében az egyik és a másik oldal a „mindent, vagy semmit” elv alapján fog cselekedni, aminek a következményei további nehézségeket okoznak mindenki számára a világban.

A totális háború réme

A szerb államfő ennek kapcsán megjegyezte, hogy a Nyugat az elkövetkező időkben további nyomást kíván gyakorolni mindazokra, akik eddig nem fordultak a legélesebben szembe az Orosz Föderációval.

Nézzék csak meg, hogy miként változott az utóbbi három napban a barátaink és testvéreink, Törökország és némileg Magyarország viszonyulása, hirtelen egyik is, és a másik támogatja Finnország belépését a NATO-ba, a törökök pedig leállították az orosz zászló alatt közlekedő, amerikai gyártmányú repülőgépek megtankolását. Hszi Csin-ping (Moszkvába történő) érkezése előtt a Nyugat mozgósítja Törökországot a nyugati érdekek védelmében, és természetesen az egész Európát is

– folytatta a külpolitikai elemzést a szerb elnök, aki szerint a Nyugat mindezzel azt üzeni, hogy bárki, aki flörtöl, vagy szóba áll Putyinnal, súlyos, szörnyen súlyos következményekkel kell szembe néznie, és ezért nekik, illetve személy szerint neki is nehezebb dolga lesz Ohridban, mint lett volna, ha mindez nem történik meg, és ezért még jobban meg kell fontolni minden lépést.

Hangot kell itt adnom annak a félelmemnek, hogy nem vagyunk messze a harmadik világháború kitörésétől, ezért az a célunk, hogy állami és nemzeti hajónkat biztos kézzel kormányozzuk egy békés kikötőig, hogy elkerüljük a részvételünket mások bármilyen összecsapásaiban és háborújában, és megőrizzük Szerbiát, miközben a saját dolgainkkal törődünk

– jelölte ki a célokat Vučić, aki szerint ez nem csak cél, hanem „szent feladat” is, amely nagyobb és fontosabb, mint bármikor valaha. Mindeközben a más tártalomra felkészült és felkészített tömeg már kezdett unatkozni, amikor a szerb elnöknek sikerült „emelni a kedélyeket” a kataklizma képének előrevetítésével.

Azt mondják, hogy lelketlen vagyok, de nekem az a dolgom, hogy lelketlen legyek, ha arra van szükség a béke megőrzése érdekében a gyermekeink számára, hogy ne veszítsük el őket, amikor emberek százezrei pusztulnak el. Ez az én dolgom, és ehhez tartom magam

– fogalmazta meg a szerb államfő az előtte álló feladatokat, amire már kitört az addig többé-kevésbé elfojtott taps, amelynek elhalását követően megjegyezte, hogy minden megváltozott tavaly február 24-én, és most tetézésként minden a feje tetejére állt.

Elfogatóparancs

A vučići „integetős manírok” nem maradtak el, de ez most egy egészen más kiadású szerb elnök volt, egy két civakodó szótól eltekintve (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A szerb elnök a külpolitikai elemzés vége felé – amikor még szinte egyetlen szót sem szólt Koszovóról – úgy fogalmazott, hogy senki sem fog engedni (az Ukrajnában hadakozók közül), mert egymás megsemmisítése a cél, nekik, vagyis a szerb vezetésnek vezetésnek ugyanakkor arra kell törekednie, hogy az országot és a népet megőrizze, ezért Szerbia számára az a legnagyobb feladat, hogy mindebből kimaradjon.

Nem a békéről, a győzelemről beszélnek

Noam Chomsky amerikai nyelvészt idézve Vučić megállapította, már nem először kölcsönzi Chomsky következő gondolatát, miszerint „a világban a probléma racionális megoldásához történő hozzáállás hiányzik a leginkább”, mintha senki sem akarná megoldani ezt a problémát.

Létezik egy tiltott szó, a béke, senki sem beszél a békéről, mindenki a győzelemről beszél a másik felett. Nem szégyellem kimondani, hogy mi szerbek, Szerbia állampolgárai, függetlenül attól, hogy magyarok, bosnyákok, románok, szlovákok, romák, ruszinok vagy szerbek vagyunk, csak békét akarunk, és hogy hagyjanak bennünket békén, és ne kényszerítsenek bennünket, hogy normálisan élhessünk a hazánkban

– jelentette ki a szerb elnök, aki arra kérte a jelenlévőket, hogy ne üljenek fel semmiféle trükknek, mert Szerbiában is van épp elég bolond, aki háborúba akarja sodorni az országot, szerinte azonban soha többé nem engedhetik meg, hogy bevonják őket a háborúba, mert Szerbia túl kicsi ahhoz, hogy feláldozza a gyerekeit és az ország jövőjét.

Vučić mindezek után említette meg csak Koszovót, amellyel kapcsolatban szintén a béke megőrzésének szükségességéről beszélt, majd röviden felvázolta a Szerémség fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket is, de néhány mondatot követően visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy békére van szükség, a világ ma ugyanis kevésbé élhető, mint bármikor, és mintha mindenki megőrült volna: senki sem akarja a békét. És ez szerinte még rosszabb lesz.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.