A Háború
OROSZ NAGYKÖVET: Bosznia beléphet a NATO-ba, de Oroszország Ukrajna példáján már megmutatta, hogy az ilyesmire miként reagál

Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja Szarajevóban tárgyalt az ottani orosz nagykövettel, aki leplezetlen módon fenyegette meg Bosznia-Hercegovinát. Igor Kalabuhov körülbelül azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna példáján már megmutatta, hogy mi történhet Bosznia-Hercegovinával, ha csatlakozik a NATO-hoz, amit a jelenlegi politikai konstellációban egyébként is lehetetlennek tart.
Ez teljesen egyértelmű
A bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, Milorad Dodik Szarajevóban találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel – jelentette be Dodik pártja a közösségi médiában.
A Srna boszniai szerb hírügynökségre hivatkozva a bosznia szerb televízió arról számolt be, hogy a találkozón megbeszélték “az aktuális politikai helyzetet és a gazdasági együttműködést.
Ezt az ósdi és semmitmondó szöveget már Dodik hivatala közölte a boszniai szerb hírügynökségnek nevezett propagandacsatornával.
Dodik maga ennél némileg bőbeszédűbb volt, de ő sem mondott semmi kézzelfoghatót. Sejtelmesen beszélt viszont arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaság “nem hoz olyan döntéseket, mint amilyeneket egyesek elvárnak tőle”, ami szerinte teljesen egyértelmű.
A “sokismeretlenes kijelentésbe” bármi belemagyarázható, de Bosznia-Hercegovinában ezt senki sem érti félre, sem azok, akik Dodikkal “együtt énekelnek”, sem azok, akik más nótát fújnak.
A boszniai szerbek vezetője azt is problematikusnak nevezte, hogy Bosznia-Hercegovinában nem hívták össze az elnökség ülését az ukrajnai helyzettel kapcsolatban.
A boszniai szerb politikus arról nem beszélt, hogy vajon mit várna egy ilyen elnökségi üléstől, talán azt, hogy a bosnyákok vagy a horvátok kitérnek a hitükből, és hozzá hasonlóan odadörgölődznek Putyinhoz?
Ugyanaz a kávéház
A boszniai szerb hablatyoláshoz képest az orosz nagykövet ugyanakkor “fájóan konkrét” volt, így szavai egyáltalán nem hangoztak csöppet sem üdítően, mert amit üzent, azt jobb helyeken fenyegetésnek hívják.
A bosznia-hercegovinai föderációs tévécsatornának nyilatkozva Igor Kalabuhov úgy fogalmazott: Bosznia-Hercegovinának joga van annak eldöntéséhez, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz, viszont arra figyelmeztetett, hogy Moszkva fenntartja a jogát arra, hogy erre érdekeiknek megfelelően reagáljon.
– mondta Oroszország szarajevói nagykövete, aki mindezek után azt állította, hogy a Nyugat jelent fenyegetést Bosznia-Hercegovina biztonságára, amikor azt híreszteli, hogy Oroszország “terveket készít elő”.
– mondta az orosz nagykövet, hozzátéve, hogy Bosznia-Hercegovina NATO-tagsága egyébként is a “fantázia szférájába” tartozik, mert ebben a kérdésben nincs konszenzus az országban, és ez nem is fog előfordulni.
A nagykövet itt arra utalt, hogy a Milorad Dodik vezette boszniai szerb politikai elit határozottan elutasít minden olyan lépést, amely Bosznia-Hercegovina teljes jogú NATO-tagságához vezetne.
Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyákok által beszavazott “horvát tagja”, aki most a háromtagú testületben elnököl, a föderációs televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy “félreérthetetlen, de ugyanakkor elfogadhatatlan Bosznia-Hercegovina számára az orosz nagykövet üzenete, amelyben példaként Ukrajnát emlegette”.
Az orosz nagykövet nyilatkozatára mindenképpen annak fényében kell tekinteni, hogy Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szarajevói látogatásával párhuzamosan hangzott el, mintegy annak “aktív ellensúlyozásaként”.
Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
A Háború
PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.
Őrült beszéd, de van benne rendszer
– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.
Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.
A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.
– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.
Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.
Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.
– mondta Dugin, akit még hozzátette:
Délszláv turnék
Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.
2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.
– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.
Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.
Visszatérő befolyás
Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.
Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.
Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál
-
Horvátország2 nap telt el azóta
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet
-
Szerbia2 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország2 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Szerbia7 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szlovénia4 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Albánia23 óra telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Koszovó4 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le