A Háború
OROSZ NAGYKÖVET: Bosznia beléphet a NATO-ba, de Oroszország Ukrajna példáján már megmutatta, hogy az ilyesmire miként reagál

Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja Szarajevóban tárgyalt az ottani orosz nagykövettel, aki leplezetlen módon fenyegette meg Bosznia- Hercegovinát. Igor Kalabuhov körülbelül azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna példáján már megmutatta, hogy mi történhet Bosznia- Hercegovinával, ha csatlakozik a NATO-hoz, amit a jelenlegi politikai konstellációban egyébként is lehetetlennek tart.
Ez teljesen egyértelmű
A bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, Milorad Dodik Szarajevóban találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel – jelentette be Dodik pártja a közösségi médiában.
A Srna boszniai szerb hírügynökségre hivatkozva a bosznia szerb televízió arról számolt be, hogy a találkozón megbeszélték „az aktuális politikai helyzetet és a gazdasági együttműködést.
Ezt az ósdi és semmitmondó szöveget már Dodik hivatala közölte a boszniai szerb hírügynökségnek nevezett propagandacsatornával.
Dodik maga ennél némileg bőbeszédűbb volt, de ő sem mondott semmi kézzelfoghatót. Sejtelmesen beszélt viszont arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaság „nem hoz olyan döntéseket, mint amilyeneket egyesek elvárnak tőle”, ami szerinte teljesen egyértelmű.
A „sokismeretlenes kijelentésbe” bármi belemagyarázható, de Bosznia- Hercegovinában ezt senki sem érti félre, sem azok, akik Dodikkal „együtt énekelnek”, sem azok, akik más nótát fújnak.
A boszniai szerbek vezetője azt is problematikusnak nevezte, hogy Bosznia- Hercegovinában nem hívták össze az elnökség ülését az ukrajnai helyzettel kapcsolatban.
A boszniai szerb politikus arról nem beszélt, hogy vajon mit várna egy ilyen elnökségi üléstől, talán azt, hogy a bosnyákok vagy a horvátok kitérnek a hitükből, és hozzá hasonlóan odadörgölődznek Putyinhoz?
Ugyanaz a kávéház
A boszniai szerb hablatyoláshoz képest az orosz nagykövet ugyanakkor „fájóan konkrét” volt, így szavai egyáltalán nem hangoztak csöppet sem üdítően, mert amit üzent, azt jobb helyeken fenyegetésnek hívják.
A bosznia-hercegovinai föderációs tévécsatornának nyilatkozva Igor Kalabuhov úgy fogalmazott: Bosznia- Hercegovinának joga van annak eldöntéséhez, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz, viszont arra figyelmeztetett, hogy Moszkva fenntartja a jogát arra, hogy erre érdekeiknek megfelelően reagáljon.
– Ha ők úgy döntenek, hogy belépnek valahova, az belügynek számít. Más dolog viszont az, hogy erre mi a mi reakciónk. Ukrajna példáján megmutattuk, mit várunk el. Ha fennáll a fenyegetés, akkor reagálunk
– mondta Oroszország szarajevói nagykövete, aki mindezek után azt állította, hogy a Nyugat jelent fenyegetést Bosznia- Hercegovina biztonságára, amikor azt híreszteli, hogy Oroszország „terveket készít elő”.
– Nincsenek terveink. A stratégiai és geopolitikai helyzet elemzése alapján fogunk reagálni
– mondta az orosz nagykövet, hozzátéve, hogy Bosznia- Hercegovina NATO-tagsága egyébként is a „fantázia szférájába” tartozik, mert ebben a kérdésben nincs konszenzus az országban, és ez nem is fog előfordulni.
A nagykövet itt arra utalt, hogy a Milorad Dodik vezette boszniai szerb politikai elit határozottan elutasít minden olyan lépést, amely Bosznia- Hercegovina teljes jogú NATO-tagságához vezetne.
Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyákok által beszavazott „horvát tagja”, aki most a háromtagú testületben elnököl, a föderációs televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy „félreérthetetlen, de ugyanakkor elfogadhatatlan Bosznia- Hercegovina számára az orosz nagykövet üzenete, amelyben példaként Ukrajnát emlegette”.
Az orosz nagykövet nyilatkozatára mindenképpen annak fényében kell tekinteni, hogy Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szarajevói látogatásával párhuzamosan hangzott el, mintegy annak „aktív ellensúlyozásaként.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt