Ukrajna
TÖRVÉNYTELEN: Az oroszok propaganda célokra használják fel a halállal fenyegetett zsoldosokat
Amióta a demokrácia és a szabadság bajnokai úgy határoztak, hogy letiltják a hozzáférést az orosz portálokhoz, mint amilyen a Szputnyik, vagy a Russia Today – mondván, hogy az orosz propaganda nem olyasvalami, amire a szabad világ polgárainak szüksége van – én nem VPN-nel oldottam meg a korlátozást, hanem egyszerűen elkezdtem követni a szerb forrásokat. Mint kiderült, ennek azon kívül más haszna is volt, hogy az orosz dolgokról értesültem, mert egyúttal a szerb ügyekbe is belepislantottam fél szemmel, éppen csak annyira, hogy ne ártson.
Bagira nyomán bóklászva
Nos, ebből a forrásból származott annak idején a Bagira harci nevet viselő mesterlövész hölgy elfogásáról szóló hír is, ami végül fake news-nak bizonyult, mert mint kiderült, a lelkem nem vitézkedhetett a donyecki sáncokon, lévén, hogy szerb börtönben tölti büntetését.
A Bagira körüli kutakodás mellékterméke volt, hogy megismerkedhettem Dejan Berić szerb mesterlövész viselt dolgaival, aki ugyancsak az oroszok oldalán harcol.
Kapcsolódó hír
Deki, ahogy a szerb közönség becézi, igencsak érdekes figura, 2014-től harcol a donbaszi szakadárok oldalán, hogy egy egyszer majd felvegye az orosz állampolgárságot, és egy kis húsipari kft-t alapítson, kolbászt, füstölt árut forgalmazva.
Amikor kitört az orosz-ukrán háború, Deki is a frontra ment, – saját bevallása szerint még Kijev alatt is megfordult – és azóta időszakosan, a frontról Donyeckbe visszatérve, videókat tölt fel a YouTube csatornára.
Ezekben a harcok alakulásán kívül, jótékonysági akciókat is szervez, amelyek segítségével anyagi támogatást gyűjt különböző rászorulóknak, természetesen az orosz oldalon.
Itt még hozzá tennék annyit, hogy Berić nem közönséges szerb önkéntes, mint például a szabadkai születésű Márton Mihály, aki valamilyen trauma folytán büszke szerbnek vallja magát.
Berić egyrészt többszörösen kitüntetett katona, másrészt ha jól láttam a századosi rangig vitte, és harmadrészt nyilván az FSB is igényt tart a szolgálataira, mert, mint nem egyszer eldicsekedett vele, rendszeresen jár Moszkvába, különféle eligazításokra.
Sürgős! Fontos!
Az oroszok megítélése szerint Deki jól csinálja a dolgát, sohasem hazudik, hanem a propagandát mindig a másik fél dezinformációinak leplezésével igyekszik eladni.
Miután a videók kizárólag szerb nyelven mennek, az üzenetek elsősorban Szerbia felé irányulnak, így nyilván elkerülték a nyugati média figyelmét, és ezáltal kevesen tudnak Berić létezéséről. Mi sem foglalkoznánk vele, ha nem közölt volna egy fontos információt, amelyet valami miatt a világsajtó nem kapott fel.
Július 29-i keltezésű, Sürgős! Fontos! címzésű híradása értelmében Aiden Aslint, Shaun Pinnert és Brahim Saaudunt 29-én éjjel két órakor kivégezték.
Miután Deki szavahihetőségét ez idáig semmi sem csorbította, – és mert mint mondta, az információ hitelességét ellenőrizte a donyecki “köztársaság” belügyminiszterénél – én hajlamos vagyok elhinni, hogy ez esetben is igazat mondott.
Sajnos, nem áll módomban ellenőrizni az értesülést, mert a két halálra ítélt szerencsétlen angol és az egy marokkói állampolgárról csak addig van hír, hogy elítélték őket.
Hogy mi lett a sorsuk azután, arról mindenki bölcsen, vagy éppen információk hiányában hallgat, még a feltűnően szószátyár MI6 is, amely napi szinten ontja az ukrajnai háborúval kapcsolatos helyzetelemzéseit.
Mi is elsiklottunk volna felette, ha nem kerül a donyecki bírák elé Vjekoslav Prebeg horvát állampolgár, akit ugyanazzal vádolnak, mint az angolokat, illetve a marokkóit, miszerint zsoldosként harcolt a “Donyecki Népköztársaság” ellen.
Deki szerint, szinte biztosra vehető, hogy Prebeget is kivégzik, ha csak a fenti “népköztársaság” elnöke, Denisz Pusilin nem kegyelmez meg neki. Erre kevés esély van, mert Pusilin, amikor az esetleges kegyelemről kérdezték, úgy nyilatkozott: semmi akadálya, hogy e jogát gyakorolja, de ez esetben igazán nem látja okát annak, hogy miért tenné meg.
Ha már az értetlenkedésnél tartunk, miért nem tudósít valaki minderről? Létezik, hogy egy szerb zsoldos híradásaira kell szorítkoznunk a világ minden hírügynöksége, tévéhálózata, helyszínen bóklászó riportere mellett?
Halálos propaganda
Már nagyon kezdtem magam belelovalni a dologba, amikor kiderült, hogy tegnap augusztus 16-án, szintén a YouTube-on, hírt adott magáról Aiden Aslin. Persze, ez önmagában véve még semmit sem jelent, mert a mai “fake videós világban” már annak sem hihet az ember, amit a saját szemével lát.
Aslin arról beszélt az állítólag augusztus nyolcadikán készült videóban – vagyis kb. tíz nappal fent feltételezett kivégzése után, hogy még életben van, pedig már halálhírét keltették, dicsérte a Donyecki Népköztársaság igazságszolgáltatási rendszerét, különösen pedig az ügyvédeit, akik mindent megtesznek azért, hogy enyhítsék a büntetését.
A videó második felében áttért a tiszta propagandára, mert hogy elfogása óta volt alkalma úgymond “megismerni a realitásokat”, és világossá vált számára, hogy az ukrán oldal egyáltalán nem ártatlan, főleg a folyamatos bombázásokat illetően.
– Ha egyszer ez a háború befejeződik, amit csak remélni tudok, akkor szükség lesz valamiféle katonai bíróságra, mondjuk Hágában, mert a válogatás nélküli aknatámadások civil célpontok ellen irányulnak
– mondta Aslin, aki az ukrán támadásokat azokhoz az akciókhoz hasonlította, amelyeket Törökország hajtott végre a kurdok ellen, hiszen arra felé is zsoldoskodott.
Ezzel egyúttal nemzetközi politikai szintre emelte a videót, amelynek végén bocsánatot kért Donbász népétől, és annak reményében búcsúzott, hogy mindenki hazatérhet a szeretteihez, és megkezdődhet az újjáépítés.
Akárhogy is van, igencsak visszatetsző, hogy az orosz, illetve a donyecki hatóságok propaganda célokra használják fel az elfogott külföldi zsoldosokat – legyen bármekkora is a bűnük, ez ugyanis ellentétes a nemzetközi joggal, ha pedig nem lenne az, akkor viszont kimondottan undorító.
Ez azonban már nem az első eset, mert ugyanezt láttuk a horvát származású Vjekoslav Prebeg estében is. Ráadásul az oroszok ezt olyan súlyos fenyegetettség közepette teszik, mint a halálbüntetés.
Valaki tényleg utána nézhetne, és élére állhatna ennek, mert ez messze meghaladja kis balkáni portálunk lehetőségeit, de ha valamilyen módos ember úgy gondolja, hogy állja a költségeket, akkor szívesen utánajárunk ennek magunk is.
Románia
BULVÁR: Ami a hírfogyasztónak szenzáció, az a pszichiáternek mentális probléma
Amit a bulvársajtó a legjobban eladható hírek közé sorol, az az egészségügyi szakemberek számára nem más, mint a növekvő szorongás tünete. Eugen Hriscu román pszichiáter most riadót fújt a bukaresti Libertatea véleményrovatában, szerinte ugyanis a hatóságok figyelmen kívül hagyják a mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, holott ezek a romániaiak millióinak életét és a társadalom egészének fejlődését veszélyeztetik.
Bulvárhírek vagy mentális problémák?
Eugen Hriscu azért verte félre a vészharangot, mert szerinte soha korábban nem volt ennyire sürgető szükség a mentális egészségügyi beavatkozásra, és soha nem voltak ennyire láthatók és súlyosak a mentális zavarok előfordulásai a román társadalomban, mint most. Ehhez hozzátette, hogy soha nem tűntek még ennyire elavultnak és a mai problémák kezelésére alkalmatlannak az elöregedett intézetek és a pszichiátriai kórházak.
Hriscu ezzel kapcsolatban felsorol néhány esetet, amelyet egyesek “híreknek” neveznek, az egészségügyi szakemberek viszont a növekvő pszichológiai szorongás tüneteinek tekintenek.
Eugen Hriscu romániai pszichiáter (Forrás: Facebook, Eugen Hriscu )
A bulvársajtóban nyilván sok klikket termelt, hogy egy 19 éves kábítószerfüggő fiatal kábítószer hatása alatt a volán mögé ült, és megölt két másik fiatalt. Néhány nappal később egy hasonló balesetben egy ugyanilyen korú, ittas sofőr volt érintett.
Hriscu megjegyzi, hogy Romániában nincs olyan kezelőközpont – sem detoxikáló, sem utógondozó – ahol a fiatalkorú drog- vagy alkoholfogyasztók számára ágyakkal rendelkeznének, majd hozzáteszi, hogy ha bárkinek a gyereke belövi magát, akkor nincs olyan szakközpont, amely foglalkozna vele, pedig a fiatalok körében egyre nő a kábítószer-fogyasztás.
Augusztus 8-án Bukarestben egy férfi odabilincselte magát egy metróvonalhoz, hogy kifejezze elkeseredését és kétségbeesését a szerencsejáték-függősége miatt, amely tönkretette őt és a családját. Néhány hónappal korábban egy fiatalember, akinek szintén problémái voltak a szerencsejáték-adósságokkal, felgyújtotta magát.
Romániaiak tízezrei – a legszegényebbek közül is sokan – vannak kitéve ennek a függőségnek, amely évente több százmillió eurót hoz a szerencsejáték-társaságoknak és a román államnak.
A hatóságok annak ellenére nem dolgoztak ki beavatkozási tervet, hogy a román állam milliárdokat zsebel be ebből az iparágból, amely minden kétséget kizáróan a lakosság elszegényedéséből húz hasznot.
Otthon vagy kórházban?
Hriscu itt elsősorban azokra az idősekre gondol, akiket utolért a demencia vagy más időskori neuropszichológiai probléma, és megjegyezte, hogy Jilfó megyében a közelmúltban több olyan idősotthont fedeztek fel, ahol a lakókat egészségtelen és embertelen körülmények között tartották. (A kapcsolódó képek sértik az emberi méltóság határát, ezért eltekintünk tőlük.)
A kép illusztráció (Forrás: Freepik)
A román pszichiáter ezzel kapcsolatban megállapította, hogy Románia nem dolgozott ki programokat az Alzheimer-kórban és az időskori kognitív zavarok más formáiban szenvedők növekvő számának kezelésére.
A pszichiáter a felsorolást azzal folytatta, hogy nemrégiben egy nő levetette két gyermekét az erkélyről, valószínűleg pszichotikus depressziós problémák miatt, az egyik faluban pedig egy köztudottan mentálisan beteg férfi megölte a szüleit egy rosszulléti epizód során, pszichológiai értelemben hónapok óta senki sem foglalkozott egyikükkel sem.
Kapcsolódó cikk
Hriscu itt jegyzi meg, hogy Romániában hiányzik a súlyos betegségben szenvedő pszichiátriai betegek otthoni felügyeletének minden formája, nem alakítottak ki mobil pszichiátriai csapatokat, és nincs folytonosság az ellátásban, a betegek egyik kórházból a másikba, egyik orvostól a másikhoz vándorolnak, hogy aztán rokonoknál, jobb esetben az utcán vagy leggyakrabban börtönben végezzék.
Ugyanakkor egyre kevesebben hajlandók pszichiátriai intézetekbe vonulni, ezért az 1900-as évek elején és korábban épült régi elmegyógyintézetek vezetői és alkalmazottai felváltva veszik fel a rokonaikat és a barátaikat, hogy teljesítsék a kórházi ágyakra vonatkozó kvótákat.
Másrészt az intézetek egyre romló állapota és a modern gondozási és felügyeleti eljárások hiánya tragédiákat idéz elő – néhány nappal ezelőtt egy beteg ölt meg egy másik beteget. Ugyanakkor az is előfordult, hogy Bukarestben egy beteg szomjan és éhen halt, mert eltévedt az egyik kórház udvarán.
Magas kockázati környezet
A borzalmak listája folytatható, miközben a nagyközönség számára ezek a történetek olyan szórványos események, amelyeket hírolvasóként elfelejt, amikor a következő tragédiáról szóló bulvárhírt “fogyasztja el”.
Ugyanakkor azok, akik a mentális egészségügy területén dolgoznak, ezeket az események más aspektusból közelítik meg, számukra ugyanis ez a román lakosság egészségi állapotának folyamatos romlását jelenti, ami annak tudható be, hogy ez a terület lekerült a román egészségügyi minisztérium és a román kormány prioritáslistájáról.
Nemrégiben a román biztosító a felére csökkentette a pszichoterápiáért fizetett összeget, és olyan feltételeket támasztott, amelyekkel ellehetetlenítette a pszichológusok kis egyéni praxisait: gyakorlatilag megszüntetve az egészségbiztosítás által fizetett pszichológiai ellátás lehetőségét!
A román pszichiáter felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrség, a börtön és a farkaskutyák nem hatékony módszerek a kábítószer-jelenség megelőzésére és megfékezésére a lakosság körében, a skizofréniát nem úgy kezelik, hogy a betegeket “parkoltatják” a kórházi ágyakon, miközben hagyják, hogy a játéktermek kontrollálatlanul szaporodjanak, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre több embernél alakuljon ki függőség.
Hriscu rámutatot arra, hogy az elmúlt száz évben a románok átéltek két világháborút, egy diktatúrát, amely emberek millióit ölte vagy csonkította meg, átéltek egy nehéz átmenetet, egy hatalmas és brutális elvándorlást a dolgozó népesség jelentős részének kivándorlása révén, egy világjárványt, most pedig egy háborút a határai mentén.
Kapcsolódó cikk
CIRKUSZT A NÉPNEK: Szerbiában ismét nyereményjátékkal harcol(ná)nak a szürkegazdaság ellen
A pszichiáter arra figyelmeztetett, hogy mindeközben hiányzik a bizalom azok iránt, akiknek gondoskodniuk kellene a betegekről, de nincs meg a jobb jövőbe vetett hit sem, miközben az embereket utoléri a krónikus tehetetlenség, mindez pedig hozzájárul a szorongásos zavarok, a depresszió és az erőszak növekvő szintjéhez.
Ezek után nem csoda, hogy az emberek kétségbe esésükben úgy érzik, hogy csak az országból való menekülés hozhat számukra biztonságot. De traumát okoz az is, hogy az otthon maradóknak el kell válniuk a barátaiktól, akik elmentek a nagy kivándorlás során, aminek eredményeként ma négy-ötmillió román él külföldön.
Nemrégiben pedig jött a Covid-19 járvány, amelynek pszichológiai hatásai ma is érezhetők, majd most a háború a szomszédos Ukrajnával közös határon… Olyannyira közel, hogy a határ mentén, a Duna-delta térségében élő románok egy része hallja az orosz bombázások zaját, és hangjelzéseket kap a telefonján, hogy figyeljen az esetleges dróntörmelékekre.
Hriscu szerint azonban ebben a helyzetben a legabszurdabb az, hogy még csak tanulmányok sem készülnek a romániai lakosság mentális állapotának felmérésére, csak jönnek a sokkoló hírek, amelyek rendszeresen emlékeztetnek arra, hogy mennyire betegek az emberek már most (Romániában), és hogy mennyire betegek lesznek, ha nem változik meg a helyzet.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország6 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?