Harkiv légterét védi már a négy MiG–29-es, amelyet Szlovákia Ukrajnának adományozott – mondta Olena Kondratiuk, az ukrán parlament alelnöke, aki személyesen jött Pozsonyba megköszönni a gesztust. Szlovákiában hosszú út vezetett a kudarcos haderőreformtól a jogi akadályokon keresztül addig, hogy a vadászgépek ukrán pilótákkal a fedélzetükön elhagyták a szlovák légteret.

Kétszer ad, aki gyorsan ad

Szlovákiára ebből a szempontból nem lehet panaszuk az ukránoknak, hiszen nem a MiG-ek voltak az első eszközök, amelyeket Szlovákia átadott Ukrajnának az orosz invázió kezdete óta, és szinte mindig az elsők között volt az egyes fegyverfajták esetében.

Az elsők között a Zuzana 2 önjáró lövegeket, illetve az S300-as légvédelmi rendszereket küldték a szlovákok keleti szomszédjuknak (utóbbi 67 millió eurós árának 60 százalékát kifizette az Európai Unió).

Ezt követte mintegy 30 páncélozott szállítójármű (ezek helyére 2023 végéig 15 darab Leopard 2A4 harckocsi érkezik Németországból), számos helikopter, legújabban pedig két Kub közepes hatótávolságú csapatlégvédelmi rakétaüteg.

A tervek között szerepel harminc darab szovjet gyártmányú T–72-es tank átadása is, amelyért cserébe Szlovákia ugyanannyi nyugati harckocsit kér.

Szlovákia emellett segít az ukrán haditechnika javításában, a nyugatról érkező fegyverek transzportjában, megosztja Ukrajnával az EU- és NATO-csatlakozási folyamat során szerzett védelmi tapasztalatait, cserébe az ukránok viszonossági alapon tájékoztatást adnak az orosz kapcsolatokkal rendelkező szélsőséges csoportokról és pártokról.

Szlovákia a lőszergyártás szempontjából is kulcsfontosságú ukrán szempontból: ötszörösére kívánják növelni a 155 mm-es lőszer gyártási mennyiségét, és ehhez EU-s támogatást is szeretnének szerezni.

Elhúzódó haderőreform

A szlovák hadsereg reformjáról a 2010-ben felálló Radičová-kormány idején kezdődött nyilvános vita, amikor kiderült, hogy a szárazföldi erők felszerelésének több mint 70%-a elavult.

A repülőgépek lecserélésére az előző kormányzati ciklusban érett meg az idő.

2018-ban az amerikai F-16-osok és a svéd Gripenek versenyfutása elhúzódott, és ennek köszönhetően továbbra is a MiG-ek maradtak használatban, amelyeket az oroszok tartottak karban.

2018-ban végül F16-osokat rendeltek meg, de ezeket mai napig nem szállították le, így fordulhatott elő, hogy egy NATO-tagállam hadserege környékén rendszeresen jelentek meg orosz szakemberek.

A MiG-ek alkonya

Az átmeneti állapotnak Oroszország Ukrajna elleni támadása vetett véget, amikor beszüntették a MiG–29-esek használatát, már csak azért is, mert nem tudtak alkatrészekhez jutni, a szervizelést végző orosz technikusokat pedig 2022 szeptemberében hazaküldték.

A szlovák védelmi miniszter szerint Ukrajna megsegítése összhangban van az ENSZ-alapokmányával (Forrás: Facebook, Jaroslav Nad’)

A döntés azonban nem volt magától értetődő, hiszen így Szlovákia nem tudta ellátni saját légterének védelmét, és ezért a lengyelek, csehek és magyarok segítségére szorult.

Március elején a szlovák megbízott honvédelmi miniszter megbeszélést folytatott lengyel kollégájával, és megegyeztek, hogy meglépik azt, amit eddig egyik NATO-tagállam sem mert megtenni.

A lengyelek jelentették be először 30 darab MiG–29-esük átadását, de már akkor tudni lehetett, hogy a szlovákok is követni fogják őket.

Szlovákia összesen 13 vadászrepülő átadását vállalta, amelyből négy a levegőben hagyta el Szlovákiát ukrán pilóták vezetésével, a többi valószínűleg földön, szétszerelve követte őket.

A maradék kilencből egyes források szerint még három, más források szerint még hat lehet működőképes.

De ki döntsön?

A szándék a megbízott honvédelmi miniszter részéről határozott volt, de a kormány 2022 decemberi bukása óta közjogi szempontból nem is olyan egyszerű válaszolni arra, hogy ki dönthet a kérdésben.

A kormány ugyanis azóta megbízott kormányként működik, csak a köztársasági elnöknek köszönhetően maradt hivatalban, és elvileg alapvető külpolitikai kérdésekben nem dönthet.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök egyetértett a vadászgépek átadásával, de szerette volna, ha a parlament is jóváhagyja a döntést.

Sokáig úgy tűnt, hogy a parlament zárt ülésen megvitatják a kérdést, de végül csak a kormány és a parlament honvédelmi bizottsága hagyta jóvá.

A megbízott kormányfő, Eduard Heger jogászokkal konzultálva úgy vélte, hogy az alkotmány alapján erre mégiscsak felhatalmazása van a megbízott kormánynak is, de az is lehet, hogy egyszerűen nem merték az előrehozott választások lázában égő parlament elé vinni a dolgot.

Jó biznisz volt, de vajon jogsértő-e?

A döntés végül hivatalosan is megszületett, és hamar kiderült, hogy Szlovákia rendkívül kedvező feltételekkel kötötte meg a tranzakciót.

Ahogy már fentebb említettük, a rendelkezésre álló MiG–29-esek rövid időn belül ócskavassá váltak volna, amelyeknek még a szétszerelése is költségekkel jár.

Bell AH-1Z Viper támadóhelikopter (Forrás: YouTube, screenshot)

Az üzlet részeként Szlovákia 12 vadonatúj Bell AH-1Z Viper támadóhelikoptert kap az Egyesült Államoktól teljes felszereléssel, a pilóták és a műszak kiképzésével, ezen felül pedig 500 AGM-114 Hellfire II. rakétát, amiért Szlovákia 340 millió eurót fizet, de ezzel csaknem 900 millió eurót spórol.

Az ellenzék második legerősebb pártjának elnöke, a volt kormányfő, Peter Pellegrini is jó üzletnek nevezte a megállapodást.

Az ellenzék legerősebb pártjának vezetője, a korábbi háromszoros kormányfő, Robert Fico azonban alkotmánysértőnek tartja a MiG-ek átadását, ezért pártja feljelentést tett a kormány tagjai ellen hatalommal való visszaélés, hűtlen kezelés és szabotázs miatt.

Fico Ukrajna kapcsán Orbán álláspontjára helyezkedett, és kijelentette, hogy ha kormányra kerül, még egy töltényt sem adna Ukrajnának, csak humanitárius segítség jöhet szóba.

Oroszország a neki kedves szavak mellett saját maga is reagált a szlovák lépésre.

Barátságtalan lépésnek és a nemzetközi kötelezettségek megsértésének nevezte a MiG-ek átadását, arra hivatkozva, hogy 1997 áprilisában a két ország szerződést kötött, amely megtiltja haditechnika átadását a másik fél írásos beleegyezése nélkül.

A döntés utóéletéhez tartozik még, hogy egy orosz hackercsoport túlterheléses támadást indított a szlovák parlament és más közintézmények ellen, ami akár az oroszok bosszújának is tekinthető.

Pénteken koradélelőtt, a bucsai mészárlás évfordulóján Andrej Plenković horvát miniszterelnök és Tomo Medved veteránügyi miniszter, a kormány alelnöke megérkeztek az ukrán fővárosba. A horvát küldöttséggel egy időben tartózkodott Kijevben a Robert Golob vezette szlovén, illetve a szlovák és moldovai küldöttségek is, Eduard Heger miniszterelnök és Maia Sandu köztársasági elnök vezetésével. A látogatás folyamán a horvát küldöttség is részt vett a bucsai mészárlás évfordulója alkalmával szervezett mini-csúcstalálkozón, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, valamint Ruszlan Sztefancsukkal, az ukrán parlament, a Verhovna Rada elnökével.

Teljes titoktartás mellett Bucsába

A horvát küldöttség teljes titoktartás mellett, vonattal utazott Kijevbe, majd a horvát miniszterelnök részt vett az orosz agresszió áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen is, valamint az ukrán védők adományozott állami kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán.

Plenković kijevi látogatása folyamán koszorút helyezett el az Ukrajnáért elesettek emlékfala előtt.

A horvát miniszterelnök virágot helyezett el e bucsai emlékfal előtt (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)

A horvát kormány nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy „a horvát kormány következetesen, egyértelműen és határozottan támogatja Ukrajnát, és kezdettől fogva elítéli az orosz agressziót”.

– áll a nyilatkozatban. Horvátország szolidaritását fejezi ki az ukrán néppel azáltal is, hogy befogadja az ukrán menekülteket, és gondoskodik róluk.

– áll még a horvát kormány közleményében.

Katonai cserebere

Nem sokkal Plenković látogatását megelőzően, szerdán Odesszában járt Mario Banožić védelmi miniszter, aki találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval.

Elmondta, hogy számításai szerint a Horvátország által adományozott tizennégy szállítóhelikopter, köztük tizenkét MI 8 MTV-1 modell és két MI 8 T modell, „hamarosan” megérkezik Ukrajnába.

Ukrán kollégája, Olekszij Reznyikov elmondta, hogy ukrán aknamentesítő oktatók képzését fontolgatják Horvátországban.

Mario Banožić horvát védelmi miniszter találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval (Forrás: Twitter)

Ezzel kapcsolatban aztán a csütörtöki kormányülésen Plenković miniszterelnök bejelentette a nagy hírt, hogy megállapodás született az Egyesült Államokkal a horvát fegyveres erők finanszírozásának támogatásáról, 140 millió dollár összegben.

Miután a Večernji list becslései szerint Horvátország eddig mintegy 123 millió euró értékű felszereléssel támogatta Ukrajnát, az üzlet előnyösnek tűnik, különösen ha azt is tudjuk, hogy az amerikai támogatás a 140 millió dolcsi dolcsi mellett 4 Black Hawk helikopter, némi Javelin páncéltörő eszköz és esetlegesen pár Hellfire páncéltörő rakéta formájában fog alakot ölteni.

A „biznisz” abban a tekintetben is kedvező, hogy a NATO által Hipp jelzéssel ellátott szovjet/orosz eredetű helikoptereket különben egyenesen a roncstelepre lehetett volna küldeni, mivel sem az orosz, sem az ukrán karbantartás többé nem képezett opciót.

Üröm az örömben, hogy a Black Hawk szállító képessége körülbelül a fele a megbízható szovjet „igáslovaknak”, és ezekkel szemben tűzoltásra sem igen alkalmas, aminek majd nyáron isszuk meg a levét.

A helikopterekkel kapcsolatban még sokat lehetne morfondírozni, de erre úgyis vissza fogunk még térni, a horvát tervek szerint ugyanis egy 12 Black Hawk-ból álló raj felállítása várható (majd egyszer), illetve ezek felszerelése különböző rendszerekkel, amihez nemcsak pénz, hanem megfelelő képzettségű ember is szükségeltetik.

Ezt az ügyet azzal zárjuk, hogy bár korántsem annyira ügyesen, mint az észtek, de a horvátok is nyertek valamit az ukránok emberfeletti ellenállásán.

Őszre már kész is a háború?

Csernigovi Szent Lőrinc prófétai szavai az eretnekségekről és szakadásokról az ukrán egyházban:

Miután Szt. Lőrinc a csetepatét hat hónapban szabta meg, őszre már készen is lehet a háború.

Mint tudjuk, minap az ukrán hatóságok kiebrudalták az orosz ortodox egyház papjait, szerzeteseit és minden pereputtyukat a kijevi Pecserszka Lavra kolostorból, az orosz ortodox egyház egyik legszentebbnek tartott helyéről.

Ennek kapcsán Pavlo, a Moszkvai Patriarchátus ukrán ortodox egyházának metropolitája gyakorlatilag megátkozta az ukrán vezetést, mondván: „garantálja”, hogy Isten nem bocsátja meg Volodimir Zelenszkij elnöknek, amiért kilakoltatta a moszkvai egyházat a kijevi Lavrából.

Lehet hogy Plenkovićék búcsúzni mentek Kijevbe, amíg még lehetett, vagyis mielőtt még az átok megfogan?