BRONZÉRMES: Orbán Viktor a szerbek egyik kedvenc politikusa

A legfrissebb közvéleménykutatások szerint a magyar miniszterelnök dobogós lett Szerbiában, ahol a népszerűség tekintetében a harmadik helyet foglalja el a külföldi politikusok között. Az „Új harmadik út” (Novi treći put) elnevezésű közvéleménykutató szervezet szerint a szerbek 70 százaléka úgy véli, hogy Szerbiának nem kell szankciókat bevezetnie Oroszország ellen. A közvéleménykutatást június 13-a és 24-e között végezték Szerbia egész területén 1285 ember kikérdezésével.

Kedvelés és utálat

Dimitrije Milić, az Új harmadik út programigazgatója az ellenzéki N1-es ellenzéki televízió vendégeként elmondta, hogy az általuk végzett kutatások szerint a megkérdezettek Vlagyimir Putyin orosz államfőt tekintik a legjobb külföldi politikusnak, őt követi Hszi Csin-ping kínai elnök, a harmadik helyet pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök foglalja el.

Orbán az alább mellékelt grafikonra ugyan nem került fel, de az adásban a magyar miniszterelnököt jelölték meg harmadikként. A programigazgató szerint a három legkedveltebb politikus több mint négyes átlagot szerzett egy hetes beosztású skálán, tehát Orbán ott liheg az orosz és a kínai elnök nyomában.

Az „Új harmadik út” munkatársai ma egy „televíziós roadshow’ keretében azt a holnapi rendezvényüket népszerűsítették, amelyen minden adatot a nagyérdemű elé tárnak, a lényeget azonban már ma elmondták.

Az általuk készített grafikonból az is derül ki, hogy a szerbek „árnyaltabban kedvelnek és határtalanul utálnak”, amit a piros és a zöld foltok nagysága jelez, kevesebb ugyanis azoknak a száma, akik maximális 7 pontot adtak, mint akik egyeseket osztogattak.

A programigazgató szerint a legrosszabb osztályzatot Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök kapta, a megkérdezettek közel 80-a ugyanis egyessel jutalmazta az amerikai elnök tevékenységét, de hasonlóan rossz eredménnyel zárt Boris Johnson is.

A grafikonokból az is kiderül, hogy Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök sem tartozik a kedvelt személyiségek közé Szerbiában a maga közel 50 százaléknyi egyesével, pedig az utóbbi időben gyakran hangzik el, hogy Szerbia Európába igyekszik. Várhelyi Olivért nem mérték.

Az uniós csatlakozás elfogadottsága terén azonban mintha javult volna a helyzet, a programigazgató szerint ugyanis 52 százalék támogatja Szerbia belépését az EU-ba, és csak 48 százalék ellenzi a csatlakozást, bár mint ahogy a műsorban fogalmazott a riportalany, ebben a kérdésben elég nagy a hezitálás, a végkövetkeztetés a cikk utolsó mondatában található.

Milić úgy nyilatkozott, hogy az eredmények általában megfelelnek annak a projekciónak, ami a médián keresztül jut el az emberekhez, bár az amerikai elnök és a távozó brit miniszterelnök megítélése a vártnál is rosszabb, és itt utalnánk vissza a kedveléssel és az utálattal kapcsolatos megállapításunkra.

Az ukrajnai háború

A felmérés másik sarkalatos pontja az ukrajnai háború volt, és erről sok szó esett a hétfő délelőtti „televíziós pofafürdő” során is, beleértve a szankciók 70 százalékos elutasítását is. A fennmaradt 30 százalék sem Oroszország teljes mértékű megbüntetését támogatja, hanem valamiféle „Na-na!” megoldást.

Milić szerint a szerbek több mint 40 százaléka úgy gondolja, hogy az ukrán-orosz konfliktus előidézésével kapcsolatban a NATO, illetve a nyugati katonai szervezet keleti terjeszkedése marasztalható el.

– Ha összehasonlítjuk a mi közvéleménykutatásunkat egyes európai országok felméréseivel, egyszerűen nincs olyan európai ország, ahol a megkérdezettek többsége azt mondaná, hogy a NATO a leginkább hibás. Még Fehéroroszországban sem, amelynek oroszbarát tekintélyelvű kormánya van, és amelynek a területéről támadások érték Ukrajnát

– jelentette ki Milić, aki úgy vélte, hogy Bulgáriában, vagy éppen az orbáni Magyarországon is a többség Oroszországot és Fehéroroszországot teszi felelőssé a háborúért.

Milić úgy vélte, hogy a szerb média ágyazott meg annak a véleménynek is, amely szerint a konfliktusért Ukrajna, a NATO vagy a Nyugat a felelős – ezt sokszor szajkózott álláspontot tükrözték vissza az állampolgárok a közvéleménykutatás alkalmával.

A megkérdezett szerbek ugyanakkor kevésbé negatívan viszonyulnak Ukrajnához, mint Volodimir Zelenszkijhez ukrán elnökhöz, szerintük ugyanis Ukrajnát a NATO és a nyugati országok kényszerítették a konfliktusba a kijevi bábkormány által.

A programigazgató szerint Szerbiában a polgárok többsége úgy véli, hogy az országnak tartanai kell a „semleges irányvonalat” a háború tekintetében.

– Szerbia lakosságának körülbelül egyötöde nagyon világos Nyugat-barát álláspontot képvisel, másik egyötöde, vagy egynegyede viszont erős oroszbarát álláspontot. Az emberek többi része semlegesnek mondható, és az esetükben uralkodó az a nézet, hogy Szerbiának semlegesnek kell maradnia

– mondta Milić, akinek azonban az az érzése, hogy ha ebben a kérdésben népszavazáson kellene színt vallani – amikor nem lehet egyensúlyozni a két oldal között – a többség Oroszország mellet döntene.