Magyarország
BRONZÉRMES: Orbán Viktor a szerbek egyik kedvenc politikusa

A legfrissebb közvéleménykutatások szerint a magyar miniszterelnök dobogós lett Szerbiában, ahol a népszerűség tekintetében a harmadik helyet foglalja el a külföldi politikusok között. Az „Új harmadik út” (Novi treći put) elnevezésű közvéleménykutató szervezet szerint a szerbek 70 százaléka úgy véli, hogy Szerbiának nem kell szankciókat bevezetnie Oroszország ellen. A közvéleménykutatást június 13-a és 24-e között végezték Szerbia egész területén 1285 ember kikérdezésével.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Kedvelés és utálat
Dimitrije Milić, az Új harmadik út programigazgatója az ellenzéki N1-es ellenzéki televízió vendégeként elmondta, hogy az általuk végzett kutatások szerint a megkérdezettek Vlagyimir Putyin orosz államfőt tekintik a legjobb külföldi politikusnak, őt követi Hszi Csin-ping kínai elnök, a harmadik helyet pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök foglalja el.
Orbán az alább mellékelt grafikonra ugyan nem került fel, de az adásban a magyar miniszterelnököt jelölték meg harmadikként. A programigazgató szerint a három legkedveltebb politikus több mint négyes átlagot szerzett egy hetes beosztású skálán, tehát Orbán ott liheg az orosz és a kínai elnök nyomában.
Az „Új harmadik út” munkatársai ma egy „televíziós roadshow’ keretében azt a holnapi rendezvényüket népszerűsítették, amelyen minden adatot a nagyérdemű elé tárnak, a lényeget azonban már ma elmondták.

Az általuk készített grafikonból az is derül ki, hogy a szerbek „árnyaltabban kedvelnek és határtalanul utálnak”, amit a piros és a zöld foltok nagysága jelez, kevesebb ugyanis azoknak a száma, akik maximális 7 pontot adtak, mint akik egyeseket osztogattak.
A programigazgató szerint a legrosszabb osztályzatot Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök kapta, a megkérdezettek közel 80-a ugyanis egyessel jutalmazta az amerikai elnök tevékenységét, de hasonlóan rossz eredménnyel zárt Boris Johnson is.
A grafikonokból az is kiderül, hogy Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök sem tartozik a kedvelt személyiségek közé Szerbiában a maga közel 50 százaléknyi egyesével, pedig az utóbbi időben gyakran hangzik el, hogy Szerbia Európába igyekszik. Várhelyi Olivért nem mérték.
Az uniós csatlakozás elfogadottsága terén azonban mintha javult volna a helyzet, a programigazgató szerint ugyanis 52 százalék támogatja Szerbia belépését az EU-ba, és csak 48 százalék ellenzi a csatlakozást, bár mint ahogy a műsorban fogalmazott a riportalany, ebben a kérdésben elég nagy a hezitálás, a végkövetkeztetés a cikk utolsó mondatában található.
Milić úgy nyilatkozott, hogy az eredmények általában megfelelnek annak a projekciónak, ami a médián keresztül jut el az emberekhez, bár az amerikai elnök és a távozó brit miniszterelnök megítélése a vártnál is rosszabb, és itt utalnánk vissza a kedveléssel és az utálattal kapcsolatos megállapításunkra.
Az ukrajnai háború
A felmérés másik sarkalatos pontja az ukrajnai háború volt, és erről sok szó esett a hétfő délelőtti „televíziós pofafürdő” során is, beleértve a szankciók 70 százalékos elutasítását is. A fennmaradt 30 százalék sem Oroszország teljes mértékű megbüntetését támogatja, hanem valamiféle „Na-na!” megoldást.
Milić szerint a szerbek több mint 40 százaléka úgy gondolja, hogy az ukrán-orosz konfliktus előidézésével kapcsolatban a NATO, illetve a nyugati katonai szervezet keleti terjeszkedése marasztalható el.
– Ha összehasonlítjuk a mi közvéleménykutatásunkat egyes európai országok felméréseivel, egyszerűen nincs olyan európai ország, ahol a megkérdezettek többsége azt mondaná, hogy a NATO a leginkább hibás. Még Fehéroroszországban sem, amelynek oroszbarát tekintélyelvű kormánya van, és amelynek a területéről támadások érték Ukrajnát
– jelentette ki Milić, aki úgy vélte, hogy Bulgáriában, vagy éppen az orbáni Magyarországon is a többség Oroszországot és Fehéroroszországot teszi felelőssé a háborúért.
Milić úgy vélte, hogy a szerb média ágyazott meg annak a véleménynek is, amely szerint a konfliktusért Ukrajna, a NATO vagy a Nyugat a felelős – ezt sokszor szajkózott álláspontot tükrözték vissza az állampolgárok a közvéleménykutatás alkalmával.
A megkérdezett szerbek ugyanakkor kevésbé negatívan viszonyulnak Ukrajnához, mint Volodimir Zelenszkijhez ukrán elnökhöz, szerintük ugyanis Ukrajnát a NATO és a nyugati országok kényszerítették a konfliktusba a kijevi bábkormány által.
A programigazgató szerint Szerbiában a polgárok többsége úgy véli, hogy az országnak tartanai kell a „semleges irányvonalat” a háború tekintetében.
– Szerbia lakosságának körülbelül egyötöde nagyon világos Nyugat-barát álláspontot képvisel, másik egyötöde, vagy egynegyede viszont erős oroszbarát álláspontot. Az emberek többi része semlegesnek mondható, és az esetükben uralkodó az a nézet, hogy Szerbiának semlegesnek kell maradnia
– mondta Milić, akinek azonban az az érzése, hogy ha ebben a kérdésben népszavazáson kellene színt vallani – amikor nem lehet egyensúlyozni a két oldal között – a többség Oroszország mellet döntene.

- Szerbia6 nap telt el azóta
Egy magyar a szerb elnök „ellenforradalmi” kormányában
- Szerbia7 nap telt el azóta
Két Szerbia egy országban, kibékíthetők-e az ellentétek?
- Bosznia6 nap telt el azóta
Orosz önkéntesek napja Višegradban, a történelem terhe
- Szerbia4 nap telt el azóta
Kizárták a „blokádoló” hallgatókat a főiskoláról