Connect with us

B A Balkanac

Dzsingisz kán meg az Orosz kán meg a Bal kán meg az ázsiai Eurokrém (a háború édes íze, Gumiljovval)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

orosz-oroszország
EUROÁZSIA, ÉS AZ OROSZ SZUPERETNOSZ: Lev Nyikolajevics Gumiljov még a Gulagot is megjárta
Listen to this article

Képzeletbeli emlékírásában olvasható, hogy gyakran, amikor félelmetes hadserege felsorakozott valahol – valamely döntő csata előtt –, ő pedig jobbra is, balra is végignézett az emberi arcok és lópofák végeláthatatlan során, furcsa érzés fogta el. Mindannyian pattanásig feszülten várták, hogy a kezét emelje, miközben jómaga pillanat erejéig arra gondolt: mi is ez a nagy felfordulás, és kicsoda is ő ebben az egészben? Persze, aztán – küldetéstudatának túlsúlyában – felemelte, hogy újra és újra nagyot lendítsen/fordítson a történelem kerekén.

Dzsingisz kán emléke ma is él, ahogy tulajdonképpen élénken élt évszázadokon át. Fentebb érzékeltetett röpke, amolyan árnyként átsuhanó dilemmája mottóként szerepel Viktor Pelevin kortárs orosz író Az agyag géppuska című regényének legelején. – Így van, ha nem kevertünk össze katasztrofálisan valamiket, ám ezt a történetet úgyis a tatár származású Anna Ahmatovával folytatnánk, igazából kezdenénk. Ahmatova Annával (született a messzi tizenkilencedik század vége felé, elhalálozott a huszadik század hatvanas éveiben), akit az orosz irodalom legnagyobb költői között tarthatunk számon. Remek kései verseit érthető egyszerűség, letisztultság és pontosság jellemzi. Poézisének sajátos fülbemászó melódiája van; mondandójának elgondolkodtató mélysége, ritmusának kellemes ketyegése, azonban mint látni fogjuk, vele kapcsolatban jellemzően nem ez ragadhatta magával Vlagyimir Putyin elnököt.

orosz, Oroszország

Nyikolaj Gumiljov és Anna Ahmatova a kis Lev Gumiljovval (Forrás: Wikimedia Commons)

Hanem – mondhatni így – a költőnő egy másik alkotása: nevezetesen a fia. Annak a felettébb hangsúlyos, újabban aktualizálódó gondolatvilága. Név szerint Lev Nyikolajevics Gumiljové, ám ki is volt ez az ember? ( Nem költői: szónoki kérdés.)

Erről annyit röviden, hogy Ahmatova első férje, Nyikolajevics Gumiljov ugyancsak menő poétának számított a régi időkben, aki utóbb a vörös terror áldozatává vált, mert nem minden régi idő szép idő, nemde? Koholt vádak alapján egyszerűen – mint a veszett kutyát – agyonlőtte egy Szentpétervár melletti erdőben a KGB elődje, a CSEKA (amely a rossz vicc szerint: nye cseka). Tény, hogy fiának is elég sok jutott a sanyarúból, még a Gulagot is megjárta. Hosszú időt töltött ott, csak Sztálin halála után szabadult. Sokat sínylődött, szenvedett, később azonban beindultak a dolgok. Levből elismert földrajztudor, híres-neves történész lett, aki egész sor figyelemkeltő elméletet alkotott, bővített. Azok közül is a mongol birodalmi időket revideáló, az EURÁZSIANIZMUS – sokak számára szívmelengető, szájakban mintegy édesen szétomló, nagymértékben háborút is tartalmazó, magvaiban már létező stb. – harcias fogalmát kardként forgató gondolatszerkezet durrant a legnagyobbat. Mert mi is annak a lényege?

orosz, oroszország

Lev Nyikolajevics Gumiljov öreg napjaiban

A röpke megértéséhez minimum tudni kell azt, amit oly szépen és hosszan ír le a Portfolio webhelyén Kiss Csaba szerző (Főcíme: MIT AKAR VALÓJÁBAN PUTYIN A HÁBORÚVAL?), de mi itt csak egy kis zanzába próbálhatjuk sűríteni. Tehát: szellemi irányzatként az eurázsianizmus az 1920-as években a bolsevik uralom elől Nyugatra emigrált orosz értelmiségiek körében született meg. Alapítói Nyikolaj Trubeckoj és Pjotr Szavickij. Az egyébként nem teljesen egységes eurázsianizmus gondolkodói arra az orosz elmélkedésekben régóta létező kérdésre igyekeztek választ adni, vajon Oroszország európai ország-e, amely némi késéssel követi a Nyugatot, de követnie kell, illetve nem, mert külön történelme van + mert alapvetően szemben áll a Nyugattal. – Utóbbi módon vélekedtek az ún. szlavofilok, velük együtt Fjodor Mihájlovics Dosztojevszkij is. (Tolsztojra itt még nem esik célzás.)

Lényegre törő megfogalmazásukban Oroszország sem Európa, sem Ázsia, hanem valami harmadik: EURÁZSIA. A kérdéssel foglalkozók szerint az eurázsianisták vitték be az orosz politikai gondolkodásba a geopolitikai szemléletet, amely mind a mai napig meghatározó tényezője Putyin gondolkodásának is. Történelmi elképzeléseik külön érdekessége, hogy a nagy mongol hódítást nem tatár igaként látják, hiszen a mongol nagykán volt az, aki első ízben egyesítette az összetartozandó eurázsiai területeket. További pozitív hozadéka volt még a dolognak, hogy a tatároknak köszönhetően az orosz államszerveződés nem a hatalom megosztásán alapuló, a nyugati modell felé hajló szerkezet lett, hanem a despotizmus modelljét követő egészségesebb, egységesebb hatalomgyakorló forma. Ezzel együtt szerintük a romlás Nagy Péter idején következett be, amikor az uralkodó révén beáramlottak a felvilágosodás eszméi, az orosz arisztokrácia pedig nekilátott majmolni a (majom?) Nyugatot.

orosz, Oroszország

(Mellesleg megjegyzendő, Eurázsia alaptérképe nagyjából megegyezik Péter birodalmának széles határaival.)

Gumiljov és társai, azaz a Tanár követőinek sűrű krémje a Nagy Mentorral együtt úgy tartotta, hogy Eurázsia, vagyis maga az Orosz Birodalom minden népét ugyan megilleti az autonómia, ám annak orosz vezetéssel kell megvalósulnia. Gumiljov – akit Putyin részletesen áttanulmányozhatott, majd a jövőbe tekintő 2012-es beszédébe bele is foglalt –, Ahmatova gyermeke úgy gondolta, hogy maga az orosz nem egy tiszta szláv etnosz, hanem pontosan a szláv, mongol és finnugor elemek keveredése. Ily módon sajátos SZUPERETNOSZ-t képez, amely maga alatt egyesíti a kisebb etnoszokat. A PASSZIONARITÁS az ő saját agyúlag gyúrt és gyártott fogalma a terjeszkedésre, ami a hódításra való aktivitás szintjét mutatja az etnosz vezetőiben. A passzionaritás az úgynevezett AKMATIKUS időszakában éri el a maximumát, amikor is megtörténnek a nagy hódítások. – Világos, nem?

K. Cs. valahogy úgy zárja figyelemre méltó, intellektuálisan izgalmas írását, miszerint Putyin – aki fölött sebesen röpül elfele az idő nikkel szamovárja – valószínűleg azt gondolta, ütött az óra! Az orosz nép most lépett abba az akmatikus szakaszba, amelyben megérett a hódításra, tehát eljött annak az ideje, hogy szuperetnosszá váljon (ismét). Ez a hit uralkodhatott rajta és benne, amikor 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, hogy elképzelése szerint pár nap alatt térdre kényszerítse, azzal visszaterelje az elcsatangolt ukránokat Eurázsia anyai ölébe. – Az idő futásában mintegy, ahogy azt viszont Anna Ahmatova írta volt.

orosz, oroszország

P. S. Csak úgy, lazán idevetve még: címünkben említést nyert ugyebár az Eurokrém. Vagyis hát Eurocrem, az a bizonyos „balkáni nutella”, amely Oroszhonban, Ukrajnában is kapható. Legalábbis kapható volt. Története szerint egykori Jugóba egy akkori és ottani, pontosan takovói vállalkozó szellemű ember vitte be, majd forgalmazta sikerrel. Saját vallomása szerint a termék sötét része a sokkal ízesebb, magával ragadóbb, felejthetetlenebb. A sokkalta serkentőbb (ha nem is egyenest kergentőbb). Mindenképp olyan ez a 2 színű édesség, ami katonazsákban a balkáni frontvonalakra is kijutott. Mármost, nincs különösebb jelentősége, csak egy kis fejtörő, hogy amennyiben ezt a HÁBORÚ és BÉKE csupa nagybetűs fogalmával hozzuk jelképes összefüggésbe, akkor vajon melyikük melyik nutella-résszel párosítható? Segítségül: a békegalamb fehér, az ördög meg fekete. Amelyik most is, úgy tűnik, nyerni látszik – ugyebár, ugyebár. – Tetszik, nem tetszik. (?)

A BALK Hírlevele


Meteorológia

B.A. Balkanac

Balkanac

IN ENGLISH

Egy hét legjava