SZERB GABONAFEGYVER: Szerbia búzát és fegyvert ígért Egyiptomnak

Az egykori jugoszláv elnök, Josip Broz Tito halálát követően megfakultak a kapcsolatok a délszláv térség és Egyiptom között. Ennek tudható be, hogy Belgrádba 35 éve nem látogatott egyiptomi elnök. Ezzel a három és fél évtizedes „hagyománnyal” szakított Abd el- Fattáh al- Szíszi, aki három napig vendégeskedett Szerbiában. Nem zárható ki, hogy a „régi nagy barátokat” most az ukrajnai háború és az egyiptomi éhező tömegeknek a rémképe hozta össze, de a szerbeket Koszovó kigolyózása is ösztönözte.

Szerelmet vallott

A találkozót követő sajtótájékoztatót felvezető üres diplomáciai „small talk” során Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy a látogatásnak minden bizonnyal történelmi jelentősége van Szerbia számára, és biztos abban, hogy az együttműködés megújulásából és a kapcsolatok elmélyüléséből népeik és országaik sokat profitálnak. A semmitmondó frázisok pufogtatása terén al- Szíszi sem adta alább, és hazája nevében szerelmet vallott a szerb elnöknek.

– Ahogy a szerb nép szereti Egyiptomot, az egyiptomiak is ugyanúgy szeretik Szerbiát, ezért mindig szívesen látjuk Önöket második hazájukban

– jelentette ki az egyiptomi elnök, ami lehetőséget teremt a szerbek számára, hogy a fáraók „tiszteletbeli leszármazottaivá” váljanak, ha komolyan vesszük az üres dumát.

Ami Szerbiát illeti, ez a szerelem még inkább elharapódzhat, mert mint a belgrádi kormányhoz közel álló „erősen nemzeti érzelmű” sajtó hangsúlyozta, Egyiptom támogatja Szerbia területi egységét, és a fiók aljára süllyeszti Koszovó elismerését.

A belgrádi Novosti ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a világ egyik legbefolyásosabb arab országának tekinthető Egyiptom minden nemzetközi intézményben kiáll Belgrád mellett.

A szerbiai kormánypárti lap/hírportál ezzel azt ünnepelte, miszerint lényegében a legmagasabb szintről erősítették meg, hogy Koszovó szuverén és független államként történt 2013-as elismerése – amiről Kairó a később lecsukott, majd „meghalasztott” Muhammad Morszi rövid elnökösködése idején döntött – a fiók mélyére került.

A mély vonzalom egyéb okai

Egyiptom felől közelítve meg a kérdést, a mély vonzalomnak számos oka van, ami kedvessé teszi számára Szerbiát, és amivel Koszovó nem tud versenyre kelni, bármennyire is illegeti magát diplomáciai szinten.

– Ami most fontos Egyiptom és Szerbia számára is, hogy jó együttműködést alakítunk ki a búzaeladások terén, ebben biztos vagyok, ehhez már beszereztük az engedélyeket, de megvan a certifikát az almára is, és azt reméljük, hogy ez hamarosan meglesz a marhahús esetében is

– jelentette ki a szerb elnök, aki szerint október végéig, de az év végéig mindenképpen összehangolják a két ország közötti szabadkereskedelmi szerződést, ami alapján például vámmentesen érkezhetne Szerbiába az egyiptomi citrom, vagyis működésbe léphet az almát-citromért ügylet.

Ennél azonban jóval fontosabb a búza kérdése, amelynek eladását Szerbia egy ideig visszatartotta, a jelek szerint azonban ez már nincs érvényben, főleg ha az arab világ „egyik legbefolyásosabb országát” kell kicsalogatni a Koszovót elismerő államok barlangjából.

Egyiptom az utóbbi hónapokban nagymértékben növelte búzakészletét az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt kialakult globális válságra reagálva. Egyiptom lakossága rohamosan nő, egyes elemzők szerint az egyiptomi túlzott népszaporulat nagyobb veszélyt jelent a nyugati világra, mint az al- Kaida vagy az Iszlám Állam.

Az egyiptomi Áruellátási Általános Hatóság (General Authority for Supply Commodities, GASC) adatai szerint az ország 350 000 tonna francia, 240 000 tonna román és 50 000 tonna bolgár búzát vásárolt mostanában, ezt volt a legnagyobb ilyen jellegű árubeszerzés 2012 óta.

Nyilván ebbe a sorba tartozik a mostani szerbiai akvizíció is, bár a mennyiség egyelőre nem ismert, vagy elkerülte a figyelmünket.

A közös sajtóértekezleten a szerb elnök egyebek között azt is megemlítette, hogy a szerb álláspont szerint a két ország hadiipari téren „sok mindet felkínálhat” egymásnak, közös cégeket hozhat létre, és egymásra támaszkodhat „ezekben a nehéz időkben.

A témában nem ez volt az első találkozó, egy évvel ezelőtt (2021. július 14-én) Nebojša Stefanović szerbiai védelmi miniszter Kairóba látogatott, hogy aláírja a Szerbia és Egyiptom közötti katonai együttműködési jegyzőkönyvet, és hogy „társelnököljön” az egyiptomi-szerb katonai együttműködési vegyesbizottság 13. ülésén.

Korábban már írtunk arról, hogy Egyiptom Nora B-52-es önjáró tarackokat vásárolt Szerbiától, ennek „egyik példányát” 2023-ban várhatóan be is mutatják az egyiptomi katonai vásáron, az EDEX-en (Egypt Defence Expo), amelyen Szerbiát 2021-ben a Yugoimport szerb állami fegyverkereskedelmi cég képviselte.