Connect with us

Szerbia

GYANÚ: Orosz ellenzékit hallgattak le Belgrádban, akit később Moszkvában csuktak le

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

1kara murza
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A szerb belügyminiszter visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint orosz ellenzékieket hallgattak le Belgrádban. Aleksandar Vulin úgy ítéltek meg, hogy ez része annak az ármánykodásnak, amit egy meg nem nevezett „erős titkosszolgálat” folytat ellene a szerbiai kormányalakítás közepette. A szerb belügyminiszter ezzel bizonyítottnak látja azt a korábbi tézisét, miszerint a külföldi (értsd: nyugati) szolgálatok ki szeretnék fúrni őt a kormányból.

Orosz ellenzékiek lehallgatása

Egy orosz ügyvéd a belgrádi kormányellenes Nova hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a szerb hatóságok tavaly májusban Belgrádban lehallgatták Vlagyimir Kara- Murza ellenzéki aktivistát, és ennek alapján tartóztatták le odahaza, amit hivatalosan az ellenzéki vezető arizonai nyilatkozataival indokoltak.

Kara- Murza tavaly májusban egy belgrádi szemináriumon vett részt, amelyet az orosz ellenzék szervezett.

Dmitrij Zahvatov orosz ügyvéd most azt állítja, hogy az orosz ellenzéki vezetők akkor lehallgatott beszélgetéseinek átiratát a szerb belügyminiszter adta át Moszkvának .

Az ügyvéd szerint az orosz és a szerb titkosszolgálatok közös akciójának eredményeként Kara- Murza mellett az orosz hatóságok letartóztatták Andrej Pivovarovot is, Vlagyimir Putyin rezsimjének másik ellenfelét.

– Nyilvánvaló, hogy ennek a közös titkosszolgálati akciónak az eredménye Andrej Pivovarov letartóztatása, ami két héttel azt követően történt, hogy visszatértünk Szerbiából, mivelhogy Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter átadta a lehallgatott beszélgetések átiratát Nyikolaj Patrusevnek, a biztonsági tanács titkárának

– jelentette ki Zahvatov, aki szerint az orosz hatóságok ezt követően határozták el, hogy leszámolnak Kara- Murzával és Pivovarovval.

Közben egy moszkvai két hónappal meghosszabbította Vlagyimir Kara- Murza újságíró és ellenzéki aktivista előzetes letartóztatását, akit április óta tartanak fogva, mert a hivatalos megindoklás szerint „hamis információkat” terjesztett az orosz katonai akciókról Ukrajnában.

Közvetlenül az Ukrajna elleni támadást követően Oroszország törvényt fogadott el, amely alapján akár 15 évig terjedő börtönbüntetést is kimondhatnak a hadsereggel kapcsolatos „hamis információk” terjesztéséért.

Kara- Murza a 2015-ben, a Kreml közelében meggyilkolt Borisz Nyemcov ellenzéki vezető munkatársa volt, 2015-ben és 2017-ben is mérgezéses merényletet kíséreltek meg ellene, amelyekért a moszkvai vezetést tette felelőssé.

Vulin szerint ellene áskálódnak

Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter visszautasította az orosz ellenzék ügyvédjének vádjait, szerinte ugyanis mindez egy „erős titkosszolgálat” ármánykodása ellene, mint azt már korábban megjósolta.

– Ahogyan mondtam is, a közeledő kormányalakítással párhuzamosan támadások fognak érni a médiában, ami azt a célt szolgálja, hogy semmi áron ne lehessek az új szerb szerbiai kormány tagja. A nagy és hatalmas titkosszolgálat teszi a dolgát

– nyilatkozta a szerb belügyminiszter, aki természetesen ezúttal is rébuszokban beszélt, és nyitva hagyta a lehetőséget, hogy a „nagy és hatalmas titkosszolgálat” kifejezés mögött mindenki sejtsen azt, amit éppen akar.

Vulin szerint az általa meg nem nevezett akárkik ezért hozták összefüggésbe őt az orosz ellenzéki vezetők belgrádi lehallgatásáról szóló történettel, habár mindezt „már többször cáfolták és megmagyarázták”.

Hozzátette, hogy a szerbiai belügyminisztériumból senki nem hallgatta le az orosz ellenzékieket, ezért őt nem is adhatott át semmiféle átiratot az orosz Biztonsági Tanács titkárának, Nyikolaj Patrusevnek, sem bárki másnak.

Szerbia

Kevés szerb akar háborúzni Koszovóért, a kormány 2,44-es átlagosztályzatot kapott

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

osztályzat, átlag
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A szerbek kétharmada elutasít bárminemű összecsapást Koszovóval, ez derül ki a belgrádi Demostat közvéleménykutató intézet legújabb felméréséből, amely alapján a szerbiai kormány az élet öt fontos szegmensében csak 2,44-es átlagosztályzatot kapott. Külpolitikai téren a megkérdezettek 22 százaléka Oroszországot tartja a legkívánatosabb partnernek, 20 százalék az Európai Uniót, 8 százalék Kínát, és csak 3 százalék az Egyesült Államokat.

Alig több mint tíz százalék harcolna

Srećko Mihailović szociológus a Demostat közvéleménykutatásának bemutatásakor közölte, hogy az április végén, május elején végzett felmérésük szerint a szerbiai állampolgároknak mindössze 11 százaléka harcolna Koszovóért, ugyanakkor 65 százalékuk az albánokkal és a nemzetközi közösséggel való bármilyen konfliktus ellen van, 24 százalék pedig bizonytalan a kérdésben.

osztályzat, átlag

Ezt nagyon nehéz elhinni, mert ezek a számok igencsak ellentétben állnak azzal a „rögtön meghalunk Koszovóért” érzéssel, amit a szerbiai politikai elit – tehát a kormányzat és az ellenzék is – gerjeszt, illetve a jelek szerint igyekszik gerjeszteni nap mint nap.

Az ezerhatszáz megkérdezett mintegy harmada, vagyis 33 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi kormány rosszul kezeli a koszovói kérdést, 23 százalékuk szerint viszont jók a kormány igyekezetei Koszovó ügyében, 32 százalék átlagosnak minősítette a szerbiai vezetés Koszovóval kapcsolatos tevékenységét.

Mihailović elmondta, hogy a felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek több rossz, mint jó osztályzatot adtak a kormány munkájára a legfontosabb társadalmi területeken.

– A gazdaság és a társadalmi élet minden területén nőtt az emberek elégedetlensége

– jelentette ki a szerb szociológus, aki szerint a válaszadók 48 százaléka rossznak minősítette az életszínvonalt, és csak két százalékkal kevesebben nevezték ugyancsak rossznak a korrupció és a bűnözés elleni küzdelmet.

A megkérdezettek mindössze 18 százaléka vélte úgy, hogy a kormány ezen a téren jó munkát végez, vagyis körülbelül minden ötödik ember elégedett a kormány teljesítményével.

osztályzat, átlag

A válaszadók 39 százaléka nyilatkozott negatívan Aleksandar Vučić és kormánya munkájáról, 19 százaléka vélte úgy, hogy a kormányzat jól működik, 33 százalék közepes osztályzatot adott, 9 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre.

Más országoktól eltérően Szerbiában nem lehet külön értékelni a köztársasági és a kormányfő munkáját, miután Ana Brnabić az államfő bábja, önálló akarattal és gondolattal nemigen rendelkezik, ezért egyesek a mostani kabinetet Aleksandar Vučić hetedik kormányának tartják.

Mennyi kell a tisztességes élethez?

Mihailović közlése szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 47 százaléka ugyanúgy él, mint 10 évvel ezelőtt, közel egynegyede jobban, 29 százaléka pedig rosszabbul, mint egy évtizeddel korábban.

Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek 41 százalékának sok minden hiányzik a tisztességes élethez, 29 százalékuk szerint csak kevés kellene hozzá, 26 százalékuk ugyanakkor rendelkezik a tisztességes élethez szükséges feltételekkel, 4 százalék pedig azt mondta, hogy neki több is van, mint amennyi ahhoz kellene.

A kutatásban résztvevő emberek különösen rossznak minősítették az egészségügy, a gazdaság és az oktatás helyzetét.

Talán az egészségügy esetében a leginkább lesújtó a kép, a kutatásban résztvevők 56 százaléka elégedetlen a kormány teljesítményével, 29 százalék nem tudta eldönteni, és csak 15 százalék nyilatkozott pozitívan ebben a kérdésben.

A szerbiai gazdaság helyzetét 36 százalék átlagosnak ítélte meg, 32 százalék rossznak minősítette, és csak 20 százalék nyilatkozott pozitívan az életnek erről a szegmenséről.

osztályzat, átlag

A közvéleménykutatás öt fontos témáját – gazdaság, oktatás, egészségügy, igazságügy és környezetvédelem – átlagolva a Demostat arra a megállapításra jutott, hogy a szerbiai emberek 51 százaléka elégedetlen a helyzetével, és csak 17 százalék elégedett, a többiek a kettő között vannak.

Így nem csoda, hogy az iskolaév zárásával szinte egyidőben kiállított bizonyítvány igencsak rossz, a szerb kormány 2,44 százalékos átlaggal zárta az évet, ami kettes osztályzatnak felel meg.

Politikai kérdések

Visszatérve egy fontos politikai kérdéshez, a válaszadók 23 százaléka vezetne be szankciókat Oroszországgal szemben, ugyanakkor 35 százalék ellenzi ezt, viszont kimondottan nagy a bizonytalanok aránya, 42 százalék ugyanis azt válaszolta, hogy nem tudja, mit is kellene tenni ezen a téren.

osztályzat, átlag

A Demostat felmérése szerint holnap tartanák a népszavazást Szerbia EU-tagságáról, akkor 33 százalék szavazna ellene is és mellette is, 17 százalék nem tudta eldönteni, 17 százalék pedig nem menne el szavazni, vagyis a kérdésben abszolút patthelyzet van.

A válaszadók 20 százaléka értékelte pozitívan az ország európai uniós csatlakozásának előrehaladását, 36 százalékuk átlagosnak, 32 százalékuk pedig abszolút negatívan nyilatkozott.

Mindez azt jelzi, hogy a szerbiai lakosság támogatja is, meg nem is az ország belépését az Európai Unióba, vagyis nem érződik az ellenállhatatlan vágy a tagság megszerzése iránt.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava