Szerbiában máris kezdeményezik az atomtilalmi törvény eltörlését

Fele sem tréfa, a Szerbiai Haladó Párt egyik képviselője máris kezdeményezte az atomtilalmi törvény eltörlését. Az atomerőművek építési tilalmának feloldását lehetővé tévő javaslat mindössze egy nappal a szerb elnök franciaországi látogatásának befejezése után, vagyis szerdán érkezett be a parlamentbe. Aleksandar Vučić a hét elején járt Párizsban, ahol az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszéléseinek egyik fő témája az energetikai együttműködés volt, különösen az atomenergia területén. A szerb államfő a francia fővárosban úgy nyilatkozott, hogy Szerbiát az mentené meg az áramellátás terén, ha 2035-ig sikerülne atomerőművet építenie.

Törvénnyel az atomtörvény ellen

Zoran Dragišić, a Szerb Haladó Párt képviselője törvényjavaslattal kezdeményezte a parlament elnökénél annak a törvénynek a megszüntetését, amely az atomerőművek építésének tilalmáról szól.

A haladó képviselő a beadvánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy a volt Jugoszláviától, majd a Kis-Jugoszláviától örökölt régi jogszabály megköti Szerbia kezét az atomenergia fejlesztése területén, amely jelenleg a „legnagyobb sláger” a villamosenergia előállításában.

Szerb törvényjavaslat az atomtilalmi törvény megszüntetésére (Forrás: Danas)

Véleménye szerint minden fejlett ország a nukleáris kapacitásainak növelésére törekszik, ám a jelenleg érvényes jogszabály megakadályozza, hogy Szerbiában szóba kerülhessen az atomenergia meghonosítása.

Dragišić álláspontja szerint atomerőműveket kell építeni, a törvény hatályon kívül helyezése pedig lehetővé teszi a társadalmi vita megkezdését erről a témáról.

A haladó képviselő megismételte Vučić elnök álláspontját, miszerint 2050-re Szerbiának négyszer több energiára lesz szüksége, mint amennyit most elő tud állítani, a fosszilis tüzelőanyag-kapacitások pedig nem tudják kielégíteni ezeket az igényeket.

Ezért Dragišić szerint követni kell, amit a világszerte tesznek, vagyis fejleszteni kell az atomenergiát, mert az sokkal tisztább és biztonságosabb, mint a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia.

A szlovénokkal és a horvátokkal példálódzik

A kormánypárti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a törvény még a volt Jugoszláviából származik, és már a szlovénok és a horvátok is hatályon kívül helyezték, így „nem látja semmiféle okát annak, hogy Szerbiában érvényben maradjon”.

Zoran Dragišićot érte a megtiszteltetés, hogy kezdeményezze az atomtilalmi törvény megszüntetését, természetesen egyeztetett Vučić elnökkel (Forrás: Media Centar)

Dragišić becslése szerint a tilalom nemcsak az atomenergia fejlesztését akadályozza, hanem a témában folyó tudományos kutatást és párbeszédet is.

Ezért fontos az eddigi törvény hatályon kívül helyezése, mert ezáltal megnyílhat a társadalmi párbeszéd, és a szakemberek is elmondhatják, hogy mit kellene tenni, hogy megfelelő politikai döntések szülessenek, bár itt csendesen megjegyezzük, hogy a politikai döntés már nyilvánvalóan megszületett, már csak a propagandát kell hozzáigazítani a témához.

Kapcsolódó cikk

Vučić 2035-ig atomerőművet építene, két hónapon belül pedig Rafale-okat vásárolna

Ezt szolgálhatja a képviselőnek az a kijelentése, hogy Szerbia nem rendelkezik fosszilis tüzelőanyagokkal, és ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy Szerbia eddig „sarat, és nem szenet” égetett el az áram előállítása során.

Szerinte ezért ha az ország folytatni akarja a fejlődést és az iparosítást, akkor nem szabad menekülni az atomenergia elől. Megjegyzendő, hogy a szerb elnök a napokban az ország „visszaiparosodásáról” beszélt.

Egy újságírói kérdésre válaszolva Dragišić nem tagadta, hogy kezdeményezése szoros összefüggésben van Vučić elnök napokban lezajlott franciaországi látogatásával, és azt sem rejtette véka alá, hogy erről a témáról beszélt a szerb államfővel.

A képviselő annak a várakozásának adott hangot, hogy az előterjesztés a parlament következő ülésén, rögtön a kormányról történő szavazás után napirendre kerül.

Dragišić is arra is számít, hogy az „Aleksandar Vučić-Szerbia nem állhat meg” képviselőcsoport, valamint számos más képviselő is támogatja a javaslatot, mert ez szerinte „nem politikai, hanem stratégiai kérdés”.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.