Connect with us

Albánia

TRENDI: Amerikai és brit szankciók, “magyar cég” is a listán

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Trendi lett a szankciózás: az Egyesült Államok most hét személyt, úgymond “sok becsületesen dolgozó embert” büntetett a Nyugat- Balkánon, akik csak “végzik a munkájukat”. A szankciók egy magyar székhelyű cégre, az I.C.I.C. Kft.-re is vonatkoznak, amely az amerikaiak szerint Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnökhöz kötődik. Gruevszki az amerikai szankciókra reagálva “sorosozott egyet” a Facebook-oldalán. Az intézkedést Joe Biden tavalyi rendelete alapozta meg. Közben a britek is szankciókat vetettek ki, ők Milorad Dodikot, és az egyik boszniai “szerb kórustagot”, Željka Cvijanovićot, a Szerb Köztársaság elnökét büntették.

Magyar cég is listás lett

Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala (OFAC) hétfőn nyilvánosságra hozta a korrupció miatt szankcionált személyek és cégek listáját, amelyen hét nyugat-balkáni személy szerepel.

Dobogós helyen két macedón és egy montenegrói politikus végzett, egyikük által azonban Magyarország is érintett.

Az OFAC listáján rögtön az első helyen szerepel a Magyarországra menekített Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök, akit hazájában több korrupciós ügyben is elítéltek, és továbbra is gyanúsított: hivatali visszaéléssel, pénzmosással és más bűncselekményekkel vádolják.

– Macedónia nemzeti érdekei felbosszantottak néhány országot, és sok ellenfelet szültek, mint például Soros Györgyöt, aki rengeteg erőfeszítést és pénzt fordított az általam vezetett kormány megdöntésére

– írta a Facebookon a volt macedón miniszterelnök, aki még bízik a visszatérésben, de addig is elvan Pécelen.

Gruevszki a Pécelre bejegyzett “ICIC” Kft korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa és igazgatója, általa a magyar cég, illetve Magyarország is némileg érintett a szankciós listát illetően. A HVG írása szerint a vállalkozás igen szerteágazó tevékenységekkel foglalkozik. Ilyen többek közt a tisztítószer-nagykereskedelem, a vagyonkezelés és az egyéb vezetési tanácsadás is.

Harmadik helyezett lett az amerikai pénzügyminisztérium listáján mellékesen szólva Nikola Gruevszki első unokatestvére, Szaso Mihajlkov, aki “fénykorában” a macedón biztonsági és kémelhárító szolgálat (UBK) igazgatója volt.

A második helyre Svetozar Marović került, aki a Montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártjának egykori fontos beosztású tagja volt, 2015. december 15-én azonban korrupció vádjával letartóztatták, 2017. augusztus 18-án pedig befagyasztották a Marović család vagyonát.

2016-ban Marović vádalkut kötött, elismerve az összes ellene felhozott vádat, és több mint 1 millió dollárt visszaadott hazájának, de aztán Szerbiába menekült, mielőtt letöltötte volna a börtönbüntetését.

A dobogós helyre került politikus jelenleg is Szerbiában él, Montenegró többször is kérte kiadatását, eddig mindhiába, és nem valószínű, hogy az amerikai szankciók változtatnak a mostani állapoton.

Albániából két politikus verekedte fel magát a “hírhedtek” listájára: Aqif Rakipi és Ylli Ndroqi.

Az OFAC közleménye szerint Aqif Rakipi elbasani parlamenti képviselő volt, akinek káros és destabilizáló hatása van az albániai politikai folyamatokra. Rakipi egyelőre nem nyilatkozott, de fia Orlando Rakipi, aki a Szocialist Párt parlamenti képviselője, azt mondta, hogy apja amerikai irányultságú és “szuper tiszta”, ezért nem is értik az amerikai vádakat.

A másik Amerikából kitiltott személy Ylli Ndroqi albániai médiatulajdonos, akinek vagyonát a tiranai kormány 2020-ban és 2021-ben foglalta le. A szervezett bűnözés és korrupció leleplezésével foglalkozó OCCRP hírportál két évvel ezelőtt arról számolt be, hogy Ndrogi drogban, vagyis kábítószerkereskedelemben utazott.

Bosznia- Hercegovinát az amerikai listán a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) volt helyettes vezetője Asim Sarajlić képviseli, aki 2020-ban mondott le egy szavazatvásárlási botrány kapcsán.

A másik kitiltott Gordana Tadić szerb származású főügyész, akit korábban a pártatlanság megszegése miatt váltottak le, a főügyész ugyanis több esetben önkényesen döntött az ügyészek kijelöléséről, és nem mindig rendelte el egyes ügyészek ellenőrzését. A čaršija (utca) népe szerint azonban legnagyobb bűne az volt, hogy az úgynevezett Diploma-akció során elrendelte a Biztonsági Hírszerző Ügynökség (Obavještajna sigurnosna agencija, OSA) igazgatójának, a nagyhatalmú Osman Mehmedagićnak az előállítását, amiről itt írtunk.

Tadić azt mondta, hogy előzetesen nem tájékoztatták a szankciókról, ezért meglepődött és csalódott, szavai szerint ő ugyanis becsületesen dolgozik.

Sok “becsületes” ember

Az EU sem zárja ki a balkáni politikusok szankcionálását, és állítólag már megkezdte a büntetőintézkedések előkészítését azokkal a politikusokkal szemben, akiket a reformok akadályának, valamint a hazájuk és általában a térség stabilitását gátló tényezőnek tartanak.

Az Európai Unió azonban eddig egyetlen esetben sem csatlakozott Washingtonhoz a szankciók kiszabásában. Brüsszel korábban kijelentette, hogy “minden olyan lépést támogat, amely segít a korrupció és a bűnözés elleni küzdelemben a nyugat-balkáni régióban, mert ezek a régió jövője szempontjából a legkomolyabb kihívást jelentik”.

Arra a kérdésre azonban, hogy az EU miért nem szankcionálja a felelős politikusokat a régióban, ahogy Joe Biden amerikai elnök kormánya teszi, Brüsszel nem adott egyértelmű választ, mert a kérdésben “kétséges az egység”.

Ana Pisonero, az Európai Bizottság bővítési bizottságának szóvivője emlékeztetett arra, hogy “az EU-nak számos eszköze van, beleértve a szankciók lehetőségét is, de ezek alkalmazását az EU Tanácsának kell jóváhagynia, valamennyi tagállam konszenzusával”, ami viszont – mint tudjuk – aligha hozható össze a magyar és még ki tudja milyen ellenkezés miatt.

Könnyebb dolga van a kérdésben ugyanakkor az uniót elhagyó Nagy- Britanniának, amely növekvő aktivitást mutat a Balkánon.

London hétfőn jelentette be, hogy szankciókat vezet be Milorad Dodik és Željka Cvijanović ellen, aki névlegesen a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, nem hivatalosan pedig “Dodik dalárdájának” tagja, ők ketten nemrégiben többedmagukkal “nótázgatva ünnepelték meg” a Dodik ellen kivetett amerikai szankciókat.

Cvijanović úgy fogalmazott, hogy Nagy- Britannia most azokat a politikusokat bünteti, akik a bosznia-hercegovinai & daytoni “alkotmányt védik”, és nem érzi magát felelősnek a Bosznia- Hercegovinában kialakult helyzetért.

Dodik nevetségesnek nevezte a brit szankciókat, amelyeket véleménye szerint Nagy- Britannia azért vezetett be, mert képtelen leszámolni Vlagyimir Putyinnal, és a dühét most rajtuk tölti, mert Putyin embereinek tartja őket.

– Putyin nagy államférfi, egy nagy ország és egy nagy nép vezetője, és ezt mi tiszteletben tartjuk, ami személyesen rám vonatkozik, akasszák fel a szankciójukat a macska farkára

– üzente meg a briteknek Milorad Dodik, akinek volt egy két keresetlen szava a brit nagykövethez is, akit a szankciók bevezetéséért leginkább felelősnek tart.

– Ami ezt a büdös alakot, a brit nagykövetet illeti, annyit dolgozott ezen, hogy ezek az ő szankciói. Nem akarok Londonba menni, nem is voltam ott már vagy tíz-tizenöt éve, meg nincs is ott keresnivalóm, meg fáj a…

– jelentette ki Dodik, de az idekívánkozó szót maga is túl erősnek érezhette, mert nem mondta ki, hanem egy félmosollyal, és némi hümmögéssel helyettesítette.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava