ÁRROBBANÁS: 21,7%-al emelkedett a földgáz ára Bosznia-Hercegovinában

2022. február 24. óta tartó orosz-ukrán háború egyik legfontosabb kérdése, hogy az orosz gázexport esetleges leállása milyen hatással lenne az európai kontinens államaira. Az EU tagállamainak földgáz igényét 41%-ban jelenleg is orosz forrásból elégíti ki. A jelentősebb gazdasági erővel és lakossággal bíró tagállamok közül Németország és Olaszország kitettsége a legmagasabb szintű. A nyugat-balkáni régió országai gyorsított ütemben keresik a megoldást az orosz függőség csökkentésére, azonban a gázipari beruházások kivitelezése komoly nemzetközi együttműködést, jellemzően közös finanszírozást igényel.

Nagyfokú kitettség

Bosznia- Hercegovina orosz gáztól való függősége majd két évtizede fennálló probléma. A boszniai gázpiac kifejezetten kis méretű. Az éves 232 millió m3 gázfogyasztási mutatóval a bolgár fogyasztás 10%-át, míg a magyar éves felhasználás 2,5%-át teszi ki.

A fő problémát az jelenti, hogy a boszniai piacra érkező gáz 100%-ban orosz importból származik, és jelenleg egy betáplálási ponton, Szerbia felől importálják. Korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk arról, hogy Bosznia- Hercegovinában a gázpiacon a szerb állami tulajdonban lévő Srbijagas cég, és az azzal szorosan együttműködő boszniai szerb gázipari cégek komoly befolyással bírnak az ellátásbiztonságra.

Így az orosz eredetű földgáz és a szerb kézben összpontosuló hálózatüzemeltetés megoldhatatlan feladvány elé állítja a boszniai energetikai szakembereket a földgázimport diverzifikálása terén.

A diverzifikálás műszaki vetülete mellett nem szabad szem elől téveszteni annak politikai vonatkozásait. Az orosz-ukrán konfliktust megelőzően az USA és az Európai Unió vezetése egyre gyakrabban kritizálta a boszniai szerbek politikai vezetőit, köztük Milorad Dodikot a boszniai Államelnökség szerb tagját.

Dodik azonban a Vlagyimir Putyinnal meglévő kapcsolata miatt fontos szereppel bír Bosznia gázellátása szempontjából, mivel tavalyi moszkvai látogatásakor sikerült neki újabb, a piaci árnál kedvezőbb árkalkulációt alkalmazó, hosszú távú gázszállítási szerződést kialkudnia.

Árrobbanás előtt

A Gazprom és a két boszniai gázimportőr cég, a boszniai szerb Gas Res és a bosnyák-horvát Föderációba importáló Energoinvest között – „Dodiknak hála” – létrejött szerződésben egy speciális képlet alapján, negyedévente állapítják meg a felek a gázárat.

Az idei első negyedéves ármegállapításban már megjelent az eurózóna inflációs problémájának árfelhajtó hatása, amit a gázkereskedők várhatóan áthárítanak az ipari és lakossági fogyasztókra.

Az Energoinvest vezetése által közzétett nyilatkozat alapján a földgáz ára a horvát-bosnyák Föderációban 21,7%-al lett magasabb április 1-től, mivel az ármegállapításkor figyelembe vett három energiahordozó – köztük a kőolaj – piaci ára jelentős mértékben megemelkedett január 1-e óta.

Az Energoinvest jelezte, hogy a Gazprommal kötött hosszú távú szállítási szerződésben az ármegállapítási képlet csak újabb szerződés kötése esetén lenne módosítható, amire jelenleg nincs lehetőség.

A jelenlegi boszniai piaci ár így is a fele a tőzsdei ügyletek keretében vásárolható gáz árának. Az ármegállapítás során azonban figyelembe vett tényezők további emelkedése a július 1-től érvényes, harmadik negyedéves ár újabb emelkedéshez vezethet.

Vagyis az egyébként is 500 eurós átlagjövedelemből élő boszniai lakosság 12 hónap alatt három jelentős gázáremelést élhet át.

Az Energoinvest nyilatkozata alapján Bosznia- Hercegovina tekintetében megtudtuk az orosz gázt importáló államokban napok óta a közbeszédet uraló kérdésre a választ, miszerint az Energoinvest eddig euróban fizetett a gázért, és ettől a jövőben sem tervez eltérni.

A rubelben való fizetés miden bizonnyal amiatt nem merült fel az ármegállapítás miatti tárgyaláson, mert Bosznia- Hercegovina nem szerepel az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma által kiadott „ellenséges államok” listán, mivel Milorad Dodik vétója miatt Bosznia nem léptetett életbe szankciókat az orosz féllel szemben.

Más kérdés, hogy a júniusi ártárgyaláson a Gazprom képviselői előveszik-e a rubelben történő fizetésre való átállás kérdését, amennyiben az orosz gazdaság érdekei azt megkövetelik.

Kiútkeresés

A boszniai energetikai szakemberek álláspontja szerint, a helyzet a folyamatos gázáremelkedéstől függetlenül lehetne még lényegesen rosszabb, ha az orosz gáz lenne az áramtermelés alapforrása, mert annak az árában is azonos mértékben jelentkezne a gázárának növekedése.

A három boszniai villamosenergia termelő cég mindegyike azonban szénnel működtetett hőerőművekben és vízi erőművekben állítja elő a villamosenergiát. Ennek eredményeként a földgáz import kiesése vagy további drágulása a boszniai áramtermelést nem veszélyeztetné.

A belföldi földgázfogyasztás 40%-a az iparban kerül felhasználásra, míg 25%-ot tesz ki a lakosági felhasználás, elsődlegesen a fűtési szezonban.

A boszniai távhő és vezetékes gázhálózat mindössze a lakosság 5%-nak biztosítja a fűtést. Vagyis a háztartások többségében a gázimport leállása miatt sötétség nem lenne, csak irgalmatlan hideg, viszont az iparban katasztrofális állapotok jelentkeznének.

Mindezek megelőzése érdekében a BH Gas, mint a bosnyák-horvát Föderáció legnagyobb lakossági gázszolgáltatója már évek óta kormányzati támogatásért lobbizik, hogy kiépítse a boszniai-horvát határon lévő Posušje és Szarajevó között a vezetékrendszert. (A térképet lásd itt!)

A munkálatok jelenlegi állása szerint leghamarabb 2024. végére készülhet el így az úgynevezett déli betáplálási pont (južna interkonekcija), ami összeköttetést biztosítana az ország déli részén a horvát Adria-vezetékkel, valamint a Krk szigetén lévő LNG tározóval.

A boszniai szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a Krkről elérhető szabad LNG-kapacitás nem lenne képes teljes mértékben fedezni a boszniai igényeket. A cseppfolyós gáz ára még a folyamatos áremelkedés mellett is kétszerese a Gazprom által szabott árnak, így a déli összeköttetés biztosítása ilyen feltételek mellett csak ellátásbiztonsági szempontból jelentene megoldást, azonban az orosz gáztól való függőséget nem szünteti meg.