SZIJJÁRTÓ: Magyarország számára az orosz gáznak nincs alternatívája

A cikk meghallgatása

2022. április 5-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részt vett a 23. mostari nemzetközi vásár ünnepélyes megnyitóján. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a nagy nemzetközi érdeklődés mellett zajló eseményen Szijjártónak lehetősége volt rövid egyeztetést folytatni Dragan Čovićtyal, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovinie, HDZ BiH) elnökével és Milorad Dodikkal, a boszniai államelnökség szerb tagjával.

Gyorsítani az uniós csatlakozást

A magyar külügyminiszter a délutánt Szarajevóban töltötte, ahol a városba érkezését követően a BHRT nevű, közszolgálaticsatorna részére adott interjút. A miniszter a riport kezdetén röviden ismertette a magyarországi választási eredményt, aminek kapcsán kifejtette, hogy negyedik alkalommal nyerte meg az Orbán Viktor miniszterelnök vezette pártszövetség a választást kétharmados felhatalmazással.

A régi/új magyar kormány helyzete kapcsán Szijjártó elmondta, hogy a külügyek terén a magyar érdekek védelme lesz továbbra is kiemelt feladat. Hangsúlyozta, hogy a jövőben is viszonosságot fogja megkövetelni a magyar fél a vele együttműködő államokkal. A magyar külügy feladatai közé sorolta a miniszter Bosznia- Hercegovina politikai és gazdasági támogatását.

Egy másik, korábban Mostarban adott interjúval egyező módon, Szijjártó most is a régió, így Bosznia- Hercegovina stabilitásának és békéjének megőrzését minősítette fontos célnak. Ehhez kötődően kifejtette, hogy az Európai Unió és Bosznia- Hercegovina között zajló csatlakozási folyamat megítélése szerint, elfogadhatatlanul lassú, aminek az indokaként azt jelölte meg, hogy a nyugat-európai államok vezetői nem értik boszniai helyzetet. Ettől függetlenül a magyar fél minden eszközzel támogatja Bosznia- Hercegovina uniós csatlakozását!

A boszniai belpolitikai helyzet kapcsán Szijjártó elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy mély belpolitikai megosztottság van az országban. A jelenlegi belpolitikai helyzetet a befagyott konfliktus jelzővel illette. Bosznia- Hercegovina stabilitása azonban kiemelten fontos Magyarország számára, mivel a déli magyar határ csak 80 kilométer távolságra van Bosznia északi részétől, így a boszniai események direkt vagy indirekt módon hatnak Magyarországra.

A mostari nemzetközi vásár is arra ad lehetőséget, hogy a magyar fél segítsen gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésével. Majd megjegyezte, hogy több konkrétan általa meg nem nevezett bilaterális projekt van jelenleg is folyamatban.

Az EU által a boszniai politikusok kapcsán életbe léptetni tervezett szankciókról elmondta, hogy azok a korábbi tapasztalatai alapján nem működnek, és nem érik el a kívánt politikai célokat.

Az unió szankciós politikája kapcsán ismét a nap elején, Mostarban kifejtett érvrendszert vette elő, mely szerint a nyugat-európai államok vezetőinek nem a boszniai politikusokról, hanem azokkal kellene beszélniük, mert csak ez a megközelítés eredményes megoldást a politikai vitákra.

Kell az orosz energia

A magyar-orosz kapcsolatokhoz kötődően Szijjártó elmondta, hogy az unió által az orosz féllel szemben tervezett esetleges további szankciók kapcsán a vörös vonal továbbra is az energiabiztonság kérdése a magyar kormány számára.

A magyar külügyminiszter értékelése alapján jelenleg Magyarország számára az orosz gáznak nincs alternatívája. Amennyiben az orosz energia hordozók szankcionálásához a magyar kormány beleegyezését adná, azzal lábon lőné magát.

Ennek alátámasztására a miniszter elmondta, hogy Magyarországon a háztartások 93%-a gázfűtést használ. Az összes import gáz 85%-a orosz forrásból származik. Az olajipari termékek 65%-a szintén orosz importból biztosított. Majd megjegyezte, hogy puszta kommunikációval nem, csak gázzal vagy más energiahordozóval lehet befűteni.

A legfontosabb mindazonáltal, hogy az illetékes magyar cég (FGSZ) május 22-én egyeztet a GAZPROM-mal arról, hogy orosz rubel vagy amerikai dollár legyen az elszámolás alapja.

Az energia válság kapcsán Szijjártó elmondta, hogy több lehetséges megoldás van a helyzetre, amik közül az egyik lenne az új források elérésének biztosítása.

Felemlítette, az EXON Mobile olajipari céggel a fekete-tengeri fölgáz lelőhelyek kitermelése kapcsán korábban folytatott tárgyalásait, ami kapcsán megjegyezte, hogy a román féllel hiába építették ki a vezetékrendszert Magyarországig, mert utóbb az amerikai cég nem kezdte meg a kitermelést.

Az EU orosz energia hordozókkal szemben bevezetni tervezett szankcióinak kérdését a magyar külügyminiszter azzal zárta le, hogy az unió napi gázigénye 80 millió köbméter, míg az USA 15 millió köbméter tud LNG formájában biztosítani, így nincs miről beszélni, amíg ennek a különbözete más forrásból nem biztosított.

Majd hangsúlyozta, hogy a katonai agresszió miatt előtérbe került az emóció alapú döntéshozatal, de a jelen helyzetben racionálisnak kell maradniuk a döntéshozóknak.

Ukrajnai helyzet és idegen befolyás

Az ukrajnai helyzet kapcsán Szijjártó miniszter megerősítette, hogy a magyar-ukrán határ továbbra is nyitva áll az Ukrajnából érkező menekültek előtt. Ezen felül Romániából is érkeznek a magyar-román határra ukrán menekültek. A legtöbbjük tovább utazik Magyarországról, de nagy számban maradnak is, akiknek lehetőségük van állást vállalni.

A miniszter megjegyezte, hogy a déli határon továbbra is fellép a magyar kormány az illegális migráció ellen.

A balkáni államokban a korábbi években megnőtt orosz befolyás kapcsán Szijjártó elmondta, hogy a Bosznia és a régió más államai kapcsán nem csak orosz, hanem török, szaúdi vagy katari befolyásról is lehet beszélni, aminek mérsékléséhez az uniós csatlakozást kellene felgyorsítani.

Orbán Viktor miniszterelnök 2022. januárjára tervezett látogatásának elhalasztása kapcsán a magyar külügyminiszter elmondta, hogy a meghívás továbbra is fennáll Zoran Tegeltija, a Miniszterek Tanácsának elnöklő minisztere, vagyis a boszniai kormányfő részéről. Azonban konkrét időpontról csak az új parlament és az új kormány megalakulása után lehet beszélni.

Mindenesetre Szijjártó annyit megjegyzést tett zárásként, hogy a magyar miniszterelnök érdeklődik a régió, vagyis a nyugat-balkáni államok helyzete iránt.

További találkozók

A nap hátralevő részében Szijjártó Péter találkozott Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével, és Bisera Turković boszniai külügyminiszterrel. Utóbbi találkozót a felek nem kommentálták hivatalosan, míg Schmidt a magyar külügyminiszterrel folytatott egyeztetés előtt adott rövid nyilatkozatot a sajtónak.

Schmidt röviden, de tömören elmondta, hogy továbbra is Bosznia békéje és stabilitása lesz működése fókuszában, és a magyar miniszter látogatása annak a bizonyítéka, hogy Bosznia- Hercegovina fontos a nemzetközi közösség számára.

Schmidt hangsúlyozta, hogy ki kell állnia a nemzetközi közösségnek a nemzetközi szerződések sérthetetlensége mellett – utalva ezzel az általa óvott Daytoni Békeszerződésre – amikor orosz agresszió zajlik az unió határán lévő egyik országban, vagyis Ukrajnában.

Schmidt a daytoni békerendszer kapcsán megjegyezte, annak őreként az a feladata, hogy az egyezmény megkötéséhez vezető háborús események ne ismétlődhessenek meg, üzenve ezt azoknak az általa “őrültnek” titulált személyeknek, akik megkérdőjelezik az emberi életek sérthetetlenségét.

Schmidt külön megköszönte a 200 fős magyar katonai szerepvállalást a butmiri EUFOR misszióban, majd azzal zárta, hogy a Daytonban megkezdett utat folytatni kell Brüsszelbe.