A napokban jelentős változások zajlanak le a horvát baloldalon és jobboldalon egyaránt. A baloldalon szétesett a Szociáldemokrata Párt, a jobboldalon pedig valószínűleg még szélsőségesebb irányba indulhat meg a Hazafias Mozgalom. De most maradjunk csak a baloldalnál, az ott lejátszódott események alapján általánosságban véve az jut az ember eszébe, hogy “hosszú betegségnek halál a vége”. A szociáldemokraták szinte kereken egy évvel ezelőtt kaptak új vezetőt, akinek azóta végképp sikerült “megreformálnia”, azaz szétvernie az amúgyis erodálódó pártot. Andrej Plenković (jobboldali) miniszterelnök akár pezsgőt is bonthat.

A pártelnök, aki megfelezte a pártot

Minden klub, amely ad magára, kidobólegényt alkalmaz (Nik Titanik karikatúrája a 24sata hírportálon)

Peđa Grbin egy év ezelőtt vette át a jobb időket is megért Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija, SDP) vezetését, a korábbi elnököt, Davor Bernardićot, akinek az irányítása alatt a szociáldemokraták alulmaradtak a tavalyi parlamenti választásokon, most rúgták ki a pártból.

A szociáldemokrata képviselők egy részét most azért távolították el, mert nem tartották be a pártfegyelmet, és nem szavazták meg a párt főbizottságának állásfoglalásait, amelyek szerint a Szociáldemokrata Párt képviselői és képviselőcsoportjai “kötelesek végrehajtani a pártszervek döntéseit”.

– közölte Grbin pártelnök még csütörtökön, aki egyúttal jelezte, bár akkor még nem mondta ki, hogy mi lesz az obstrukciót végrehajtó képviselők sorsa: végül hét személyt tettek lapátra. A pártból azokat zárták ki, akik nem csak elszabotálták a döntések elfogadását/végrehajtását, hanem bírálták is a párt vezetését, amivel a pártelnök, Peđa Grbin szerint “óriási kárt okoztak”.

Grbin a mostani szakadásért, akárcsak a választási vereségért, az előző pártvezetést okolta, amelynek tagjai még a vereség után sem tértek észhez, és nem vették észre, hogy egyszerűen elérkezett az idő, amikor néhány oldalt “lapozni kellene”.

Jézusi szófordulat

A jelek szerint az erős küldetéstudattal rendelkező Davor Bernardić, volt pártvezető, szociáldemokratáktól eléggé furcsa módon a Facebookon azzal a “jézusi fordulattal” reagált, hogy „Istenem (az evangélium szerint Atyám), bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”.

Bernardić szájából még egy mondás elhíresült, ami a mostani tisztogatásra utal:

A végelszámolásnál kiderült, hogy az osztozkodás katasztrofális következményekkel járt a Szociáldemokrata Pártra nézve, az eltávolított vagy kilépett képviselők ugyanis új parlamenti csoportot alakítottak, amelynek 18 tagja lett.

– tette hozzá Bernardić, aki mindezt természetesen biztatásnak, és nem fenyegetésnek szánta.

Újságíró kérdésre válaszolva Bernardić ezt egy vaskos közhellyel toldotta meg, amely szerint nem alakítanak új pártot, mert a “politikára szeretnének fókuszálni, és nem önmagukkal akarnak foglalkozni”. Ez a nyilatkozat akár azt üzenetet, ha úgy tetszik, akkor ezúttal viszont azt a fenyegetést is hordozhatja, hogy egyszer még visszatérnek.

Amit nem lehet eleve kizárni, mert a Peđa Grbin által vezetett szárnynak ugyanis csak 14 tagú frakciója maradt a horvát parlamentben, és így már nem dicsekedhetnek azzal, hogy övéké a második legnagyobb parlamenti csoport, aminek számos – anyagi és politikai – következménye lehet.

Lassan halad a kormányalakítás Bulgáriában, ahol a július 11-i előrehozott választások nem hoztak jelentős változást az előző, áprilisi parlamenti megmérettetéshez képest. Akkor, csakúgy mint júliusi forduló után három jelentős blokk alakult ki a törvényhozásban: az addig kormányzó jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) Bojko Boriszov vezetése alatt, a korábban többször szövetségre lépő Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS), valamint három antikorrupciós párt, élükön a Szlavi Trifonov vezette Vannak Ilyen Nép (ITN) formációval.

Aki nem akar

A júliusi választáson annyi különbség állt be, hogy ezúttal a GERB helyett az ITN kapta a legtöbb szavazatot, s megkezdte a kormányalakítási kísérleteket.

Az alapvető gondot az jelentette, hogy az ITN-nek csak 65 mandátumot sikerült szereznie a 240 fős törvényhozásban, ami nem tesz lehetővé kormányzást koalíció vagy legalább külső támogatók nélkül.

A három, frissen parlamentbe jutó antikorrupciós párt összefogása megint nem lett volna elegendő, mert együttesen sem érik el a többséget, miután csak 112 képviselői helyük van összesen, így mindenképp további támogatóra volt szükség.

Trifonov hamar jelezte, hogy ő maga nem kíván kormányfő lenni, sőt, koalícióra sem kíván lépni egyik parlamenti párttal sem, s maga helyett a 2000-es években több kormányzati funkciót betöltő Nikolaj Vaszilevet javasolta miniszterelnöknek.

A Vaszilev-kabinet ötlete azonban hamar elbukott, s az ITN-nek – amely július végén megkapta a kormányalapításra a felkérést az államfőtől, Rumen Radevtől – a másik két antikorrupciós, illetve a GERB-en kívüli „régi” azaz a szocialista és a török párthoz kellett fordulnia.

Technokraták helyzetben

A Demokratikus Koalícióval, illetve a választás után nevét Talpra! Maffia takarodj!-ról (ISMV) Talpra BG! Jövünk!-re (IBG-NI) változtató kisebb párttal folyó tárgyalások lassan haladtak, azokon Trifonov tüntetőleges távolléte miatt a többi pártvezető sem vett részt.

A miniszterelnök személyét minden esetre sikerült gyorsan megtalálni. A választás ezúttal egy kevésbé ismert üzletemberre, Plamen Nikolovra esett. Az ő esetében nem áll fel korábbi kormányzati szerep, mint Vaszilevnél, így az antikorrupciós partnerek számára elfogadhatóbb volt.

Nikolov egyelőre szépen hangzó, de a gyakorlatban elég minimál programmal rukkolt elő a kormányzati prioritások kapcsán: az uniós helyreállítási alap felhasználását, a COVID-újabb hullámának kezelését, a választási rendszer megváltoztatását, valamint nyugdíj- és igazságügyi reformot ígért.

A kormány tagjairól is megállapodás született a héten: a listát jellemzően a politikában kevésbé jártas szakemberek dominálják, így egy technokrata kormány van formálódóban.

Ez a helyzet nem újdonság Bulgáriában, 2013-14-ben a GERB ellenében hatalomra jutó Oresarszki-kormány a nacionalista ATAKA-támogatásával tudott hatalmon maradni, igaz, nagyjából egy évig, hogy aztán egy előrehozott választás alkalmával visszaadja a stafétabotot a GERB-nek.

Az idő fogytán

De ki lesz ezúttal a másik partner? A jelenlegi politikai felállás szerint a GERB eleve kizárható, ráadásul Bojko Boriszov jelezte is, hogy semmiképp sem szavazzák meg az új kormányt.

A másik két szóba jöhető parlamenti párt közül úgy tűnik, a szocialistákkal sikerült megegyezni, akikkel Nikolov programjának kialakításakor közelebb kerültek az álláspontok. Ezek közül, ami a legbiztosabb, az a GERB-ellenesség.

Minden esetre az idő fogytán, a törvények szerint ezen a héten kell szavazni az új kormányról, vagy pedig visszaadni a kormányalakítási mandátumot az államfőnek.

Ez utóbbi gyakorlatilag a patthelyzet és döntésképtelenség elismerése lenne, s újabb választást tenne szükségessé – ezt a parlamenti pártok valószínűleg megpróbálják elkerülni, ezért a jelenlegi felállás és megegyezések szerint elég valószínű, hogy hamarosan felállhat az új bolgár kormány.

 
A szerb képviselők nem vettek részt a bosznia-hercegovinai képviselőház ülésén, amelyet emiatt le kellett mondani. A boszniai szerbek azt követően hirdették meg a szövetségi állami szervek bojkottját, hogy Valentin Inzko, a nemzetközi közösség hamarosan távozó boszniai főképviselője rendelettel módosította a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyvet, és megtiltotta a népirtás tagadását, amiért akár 5 év börtön is kiróható. A törvény szerdán lépett életbe.

Kollektív hadüzenet

A parlamenti ülés lemondásáról a képviselőház bővített elnöksége döntött, miután egyértelművé vált, hogy a Szerb Köztársaság képviselői nem vesznek részt a munkában.

Ezt Predrag Kojović, a nemzeti pártok dominanciája ellen küzdő, szociál-liberális ellenzéki párt, a Naša stranka elnöke közölte az újságírókkal, aki egyúttal bejelentette, hogy a képviselőház következő ülését szeptemberre, vagyis a nyári szünet utáni ülésszakra tervezik.

Ha addig egyáltalán még lesz ország, miután a boszniai szerbek a jelek szerint “kollektíven mennek neki” az Inzko által bevezetett törvénynek.

A boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) parlamenti pártjainak vezetői egy nappal korában abban állapodtak meg, hogy tagjaik nem vesznek részt a bosznia-hercegovinai elnökség, a szövetségi parlament és a Miniszterek Tanácsának munkájában, amíg nem vonják vissza Valentin Inzko bosznia-hercegovinai főképviselő törvényét, amely alapján bárki szankcionálható, aki tagadja a srebrenicai népirtást, vagy magasztalja a háborús bűnösöket.

A “verbális deliktum” elkövetői akár öt év börtönre is ítélhetők.

A szerb bojkott azt is jelenti, hogy a parlament és a háromtagú elnökség mellett működésképtelenné válhat a bosznia-hercegovinai kormány is, miután a miniszterelnök, Zoran Tegeltija is szerb származású. Tehát az egész intézményrendszer felborul, amiért persze, a legkönnyebb lesz a szerbeket hibáztatni.

A nemzetközi közösség negyed évszázados impotenciáját várhatóan ilyen narráció mögé rejti majd, bár a szerbek által végrehajtott etnikai tisztogatások után – aminek része volt a Srebrenica környéki mészárlás is – nincs ember, aki rendbe rakja a lelkeket Boszniában, főleg amikor a másik oldalon a mindenből – így a népirtásból is – tőkét kovácsolni akaró “mutyizó” politikusok hada lesi a falatot.

Egyszerre két petíció

Bosznia-Hercegovinában közben két petícióval is szórakoztatják a politikailag feltüzelt népet. Az előbb említett bosznia-hercegovinai miniszterelnök is aláírta azt a petíciót, amellyel a szerbek elutasítják a népirtás tagadását szankcionáló törvény bevezetését.

A petíciót néhány nappal ezelőtt Milorad Dodik a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja indította el, és elsőként írta alá. A boszniai szerb településeken azóta bárki csatlakozhat hozzá az erre kijelölt helyeken, legtöbbször a községháza elé vagy a főtérre kitett asztalokon, mondjuk úgy, hogy standokon.

Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, vagyis a főbojkottáló, bejelentette, hogy a boszniai szerb parlament válaszul Inzko lépésére napokon belül két új törvényt fogad el.

Erről részleteket nem árult el, de kiszivárgó hírek szerint olyan szabályokat vezetne be, amelyek szerint börtön fenyegetné azokat, akik szerint a boszniai Szerb Köztársaság népirtás talaján jött létre. Sokan fognak ülni.

Dodik petíciójára válaszul két nappal ezelőtt petíciót indított Amir Hadžić bosnyák youtuber is, aki az influenszerek jól fejlett fajtához tartozik, de nem barátja a bosnyák politikai elitnek. A petíció a change.org internetes petícióültetvényen található, és az itteni cikk keletkezéséig majdnem ötvenezren írták alá.

A petícióhoz csatlakozók lényegében és explicite azt szeretnék, hogy Milorad Dodikot tartóztassák le, és vonják büntetőeljárás alá, mert retrográd politikájával évek hosszú sora óta veszélyezteti a békét és a bosznia-hercegovinai állampolgárok biztonságát.

A bosnyák youtuber egy “tag” segítségével bevonta a petíciós játszogatásba Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét – akinek van egy rendelete a különböző balkáni helytelenkedők megregulázására -, de kapott egy “taget” az ENSZ, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Interpol is, ezek így mind-mind értesültek a bosnyák kívánságokról.

Az még nem merült fel, hogy a boszniai szerbek meghívták-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy valamelyik boszniai szerb város főterén írja alá a szerb petíciót. Mert az lenne igazán az erős válasz, a legnagyobb farba.