Connect with us

Belpolitika

EGY SZEKÉR LŐPOROSHORDÓ: Boszniában folytatódik a nemzeti alapú ármánykodás, ott aprítják egymást, ahol érik

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

bosnia armany 563
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 5 perc

Bosznia-Hercegovina nem lőporoshordó, hanem legalább egy szekér lőporoshordó. A korábbi napokban a hektikus hangulatú boszniai belpolitikai események egyik fontos mozzanata volt a Sifet Podžić védelmi miniszter ellen beadott bizalmatlansági indítvány, amit végül a törvényhozás alsóháza nem fogadott el. A boszniai parlamenti matematikában jártas személyek számára az indítvány beadásakor egyértelmű volt, hogy lavina helyett ez legfeljebb egy hógolyó, aminek célja a harsány nacionalista politikai kommunikáció fenntartása, és nem a miniszter tényleges elmozdítása.

Rossz szóhasználat

Sifet Podžić boszniai védelmi miniszter úgy döntött, hogy elhalasztja a boszniai fegyveres erők és a szerbiai hadsereg október 9-e és 16-a közötti időszakra tervezett hadgyakorlatot. A döntés a sajtóban komoly visszhangot váltott ki. A boszniai szerb média mindezt úgy aposztrofálta, hogy az esemény elmaradása a két ország közti távolságtartást hivatott erősíteni, és egyben a bosnyák politikai elit burkolt ellenállását juttatja kifejezésre.

A védelmi miniszter jelentős “retorikai hibát” vétett azzal, hogy ezt a döntését nem indokolta a nyilvánosság előtt, így a politikai ellenfeleinek lehetősége adódott a különböző alternatív indokok megfogalmazására. Podžić a gyakorlat kapcsán a “nem lesz megtartva”” kifejezést használta az “elhalasztásra kerül” fordulat helyett, így muníciót szolgáltatott a boszniai végrehajtó hatalom funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsát vezető Zoran Tegeltijának, hogy bizalmatlansági indítványt adjon be kabinettársa ellen.

Az indítványban a szerb származású Tegeltija megkérdőjelezte a bosnyák Podžić pártatlanságát az államalkotó nemzetiségekkel, különösen a szerbekkel szemben. A szerb Független Szociáldemokraták szövetsége(SNSD) közleményében a védelmi miniszter döntése úgy jelent meg, mintha azzal gátolni próbálná a két haderő, és ezáltal a két nép békés együttműködését.

Azóta sem tisztázott, hogy Podžić a döntés meghozatalakor számolt-e annak lehetőségével, hogy arra Dodik a szerb nemzet elnyomottságának bizonyítékaként hivatkozhat, és erős érvként használhatja a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének újbóli megszervezését célzó elképzeléseihez.

Zoran Tegeltija október 6-án adta be indítványát a bosznia-hercegovinai parlament képviselőházának, amelytől kérte, hogy vonja meg a bizalmat a védelmi minisztertől. A képviselőház október 26-án elutasította a miniszter felmentésére vonatkozó kezdeményezést.

A szavazáson jelenlévő 27 képviselő közül mindössze a szerb Független Szociáldemokraták szövetségének hét tagja szavazott a miniszter felmentésére. Az indítvány ellen voksolt a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA), a félig-meddig bosnyák (multietnikus) Demokrata Front (DF), valamint a liberális Naša stranka 20 képviselője. Több bosnyák párt és a horvát párt tagjai nem vettek részt a szavazáson.

Az elmozdítására tett kísérletet Podžić úgy kommentálta, hogy „ezzel túl messzire mentek” a kezdeményezők. A szerbiai hadsereggel való gyakorlat elhalasztását a miniszter utólag azzal indokolta, hogy „meg akarta védeni katonák egészségét,” utalva a koronavírus járvány intenzitásának növekedésére Bosznia-Hercegovinában.

A füstje és a lángja

A Tegeltija által beterjesztett indítványt a horvát pártok azzal a feltétellel lettek volna hajlandók támogatni, ha azt kiterjesztik másik két bosnyák – SDA-párttag – miniszter, Bisera Turković külügyminiszternek és Selmo Cikotić biztonsági miniszternek a felmentésére is. Mivel erre a szerb SNSD nem volt hajlandó, a horvát képviselők távol maradtak a szavazástól, és a Podžić elleni indítvány végül elbukott.

A bosnyák média a HDZ-BiH és az SNSD közti háttértárgyalásokra hivatkozva újfent a „Bosznia-Hercegovina egysége ellen szervezkedő szerb-horvát tengely” rémképével kezdte el riogatni a gyanútlan olvasókat.

Nem célunk, hogy az olvasót a boszniai parlamenti matematikával fárasszuk, de a védelmi miniszter leváltására tett indítvánnyal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az indítvány elfogadásához a jelenlévő képviselők többségének szavazata szükséges.

A plénum teljes létszáma 42 fő, amiből a szavazás iránti „elhivatottságot jelzi”, hogy a nem mindennapi eseményen 27-en vettek részt. Ebből a létszámból 14 képviselőnek kellett volna támogatni az indítványt. A kellő támogatottság hiányának fokát és egyben az indítvány „komolyságát” jelzi, hogy még a horvát klub valamennyi képviselőjének támogatása esetén is csak 12 szavazata (7 SNSD-s és 5 horvát) lett volna az előterjesztésnek, ami eleve elmarad a szükségestől.

Miért Podžić a „célpont”?

A védelmi miniszter személyével kapcsolatban több olyan tényező is fennáll, ami alkalmassá tette, hogy egy meglehetősen „zajos és a realitásokat mellőző” politikai támadás célpontjává váljon.

Ezeknek a körülményeknek a tisztázása végett indokolt röviden áttekinteni az érintett karrierjét.

Podžić nyugalmazott katonatiszt és a politikatudomány doktora, aki 1978. és 1992. között a Jugoszláv Néphadsereg tisztje volt. 1992-től 2009-ig a bosnyák hadseregben szolgált különböző vezető beosztásokban, 2009-e és 2012-e között Bosznia-Hercegovina Bulgáriába akkreditált nagyköveteként volt.

Podžić bosnyák nemzetiségű, és miniszteri munkája mellett a boszniai parlament felsőházának tagja bosnyák nemzetiségi színekben. A vele szembeni fellépést „megkönnyítette, hogy nem a bosnyák Demokratikus Akció Pártjának (SDA), hanem a bosnyákbarát Željko Komšić által vezetett Demokratikus Front (DF) tagja, vagyis a szerbek a miniszter elmozdítására tett kísérlettel nem a legnagyobb bosnyák pártnak, az SDA-nak ugrottak neki direktbe.

A szerbek azért is haragudtak a védelmi miniszterre, és ez logikussá tette a lépésüket, mert Podžić érdemi lépéseket tett Bosznia-Hercegovina NATO-csatlakozásának előmozdítására, ami miatt a korábbi években számos kritikát kapott, főként szerb oldalról, ahol máig is a katonai semlegesség megőrzésének gondolata népszerűbb, nyilván a szerbiai példát követve.

Áldozatok a másik oldalon

Sokak szerint a védelmi miniszter elleni indítványnak álcázott támadásnak az volt a közvetlen előzménye, hogy az elmúlt hónapokban több szerb vezető vesztette el pozícióját a boszniai igazságszolgáltatásban.

Gordana Tadić főügyészt 2021. október 20-án felmentette hivatalából a Legfelsőbb Bírósági és Ügyészségi Tanács (Visoko sudsko i tužilačko vijeće, VSTV). A főügyész leváltására egy majd hat hónapos fegyelmi eljárás végén került sor, amelyben Tadićot felelősnek találták a hivatala gyakorlásának pártatlanságát biztosító eljárási szabályok betartásának megszegése miatt. A döntés szerint a főügyész több esetben önkényesen döntött az ügyészek kijelöléséről, és arra is volt példa, hogy nem rendelte el egyes ügyészek ellenőrzését – leváltásának kapcsolatban azonban más okot nem említettek, pedig azokról beszélt a čaršija (utca) népe.

Gordana Tadić a bosnyákokat azzal haragította magára, hogy az irányítása alatt álló ügyészség jóváhagyta az úgynevezett Diploma-akciót, amely során őrizetbe vették a Biztonsági Hírszerző Ügynökség (Obavještajna sigurnosna agencija, OSA) igazgatóját, Osman Mehmedagićot, az említett személy pedig a legfelsőbb bosnyák pártvezér, Bakir Izetbegović egyik fő embere.

Tadić ezzel, és más bosnyák származású politikusoknak az előállításával többször a legnagyobb bosnyák párt, a Demokratikus Akciópárt tyúkszemére lépett, ami miatt az SDA azzal vádolta meg, hogy csak letartóztatásét rendeli el. Tadić nemzetiségi hovatartozása kapcsán általánosan elfogadott lett mostanra, hogy a “szerb oldalt” erősíti, a horvát felmenőire tekintet nélkül, és ő maga is így “határozza meg magát”.

A főügyész menesztésére a szerb SNSD és a Horvát Nemzeti Tanács (Hrvatski Narodni Savez, HNS) úgy reagált, hogy azt hat bosnyák szavazta meg politikai megrendelés alapján, mivelhogy szerintük a bosnyákok átvették az ellenőrzést az igazságszolgáltatási rendszer felett, amire válaszul a főügyészi posztra ismét szerb nemzetiségű politikust, Milanko Kajganićot jelölték ki, igaz ideiglenes jelleggel.

A szerb igazságszolgáltatási csúcsvezetők elmozdítását követően várható volt, hogy az SNSD valahol személyi cserére próbálja kényszeríteni a bosnyák politikai elitet, Podžić esetében ez azonban nem sikerült. Kérdés, ki lesz a következő a sorban?

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Belpolitika

“JÓL SIKERÜLT” A REFORM: Egy év alatt kicsinálták magukat, avagy szétesett a horvát Szociáldemokrata Párt

Közzététel:

a megjelenés dátuma

grbin bernardic
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A napokban jelentős változások zajlanak le a horvát baloldalon és jobboldalon egyaránt. A baloldalon szétesett a Szociáldemokrata , a jobboldalon pedig valószínűleg még szélsőségesebb irányba indulhat meg a Hazafias Mozgalom. De most maradjunk csak a baloldalnál, az ott lejátszódott események alapján általánosságban véve az jut az ember eszébe, hogy “hosszú betegségnek halál a vége”. A szociáldemokraták szinte kereken egy évvel ezelőtt kaptak új vezetőt, akinek azóta végképp sikerült “megreformálnia”, azaz szétvernie az amúgyis erodálódó pártot. Andrej Plenković (jobboldali) miniszterelnök akár pezsgőt is bonthat.

A pártelnök, aki megfelezte a pártot

news web B5ZjJmw

Minden klub, amely ad magára, kidobólegényt alkalmaz (Nik Titanik karikatúrája a 24sata hírportálon)

Peđa Grbin egy év ezelőtt vette át a jobb időket is megért Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija, SDP) vezetését, a korábbi elnököt, Davor Bernardićot, akinek az irányítása alatt a szociáldemokraták alulmaradtak a tavalyi parlamenti választásokon, most rúgták ki a pártból.

A szociáldemokrata képviselők egy részét most azért távolították el, mert nem tartották be a pártfegyelmet, és nem szavazták meg a párt főbizottságának állásfoglalásait, amelyek szerint a Szociáldemokrata Párt képviselői és képviselőcsoportjai “kötelesek végrehajtani a pártszervek döntéseit”.

Tizennégy kollégánk nem volt hajlandó végrehajtani a főbizottság döntését

– közölte Grbin pártelnök még csütörtökön, aki egyúttal jelezte, bár akkor még nem mondta ki, hogy mi lesz az obstrukciót végrehajtó képviselők sorsa: végül hét személyt tettek lapátra. A pártból azokat zárták ki, akik nem csak elszabotálták a döntések elfogadását/végrehajtását, hanem bírálták is a párt vezetését, amivel a pártelnök, Peđa Grbin szerint “óriási kárt okoztak”.

Grbin a mostani szakadásért, akárcsak a választási vereségért, az előző pártvezetést okolta, amelynek tagjai még a vereség után sem tértek észhez, és nem vették észre, hogy egyszerűen elérkezett az idő, amikor néhány oldalt “lapozni kellene”.

Jézusi szófordulat

A jelek szerint az erős küldetéstudattal rendelkező Davor Bernardić, volt pártvezető, szociáldemokratáktól eléggé furcsa módon a Facebookon azzal a “jézusi fordulattal” reagált, hogy „Istenem (az evangélium szerint Atyám), bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”. davor bernadic jezus jesszus

Bernardić szájából még egy mondás elhíresült, ami a mostani tisztogatásra utal:

Sajnos, a pártvezetés se nem szociális (érzékenységű), se nem demokratikus, csak a párt maradt belőle, a szó legrosszabb értelmében.

A végelszámolásnál kiderült, hogy az osztozkodás katasztrofális következményekkel járt a Szociáldemokrata Pártra nézve, az eltávolított vagy kilépett képviselők ugyanis új parlamenti csoportot alakítottak, amelynek 18 tagja lett.

A parlamenti csoporton keresztül szeretnénk megmutatni, hogy itt vagyunk a polgárokért, és azokért a tagokért, akik nem mondtak le rólunk, és tudják, hogy Európának és Horvátországnak a szociáldemokráciára nagyobb szüksége van, mint valaha. A szociáldemokrata hullám ismét visszatér Európába

– tette hozzá Bernardić, aki mindezt természetesen biztatásnak, és nem fenyegetésnek szánta.

Újságíró kérdésre válaszolva Bernardić ezt egy vaskos közhellyel toldotta meg, amely szerint nem alakítanak új pártot, mert a “politikára szeretnének fókuszálni, és nem önmagukkal akarnak foglalkozni”. Ez a nyilatkozat akár azt üzenetet, ha úgy tetszik, akkor ezúttal viszont azt a fenyegetést is hordozhatja, hogy egyszer még visszatérnek.

Amit nem lehet eleve kizárni, mert a Peđa Grbin által vezetett szárnynak ugyanis csak 14 tagú frakciója maradt a horvát parlamentben, és így már nem dicsekedhetnek azzal, hogy övéké a második legnagyobb parlamenti csoport, aminek számos – anyagi és politikai – következménye lehet.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Belpolitika

TECHNOKRATÁK: Bolgár kormányalakítási kísérletek, avagy ki akar kormányozni, és ki nem?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plamen
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Lassan halad a kormányalakítás Bulgáriában, ahol a július 11-i előrehozott választások nem hoztak jelentős változást az előző, áprilisi parlamenti megmérettetéshez képest. Akkor, csakúgy mint júliusi forduló után három jelentős blokk alakult ki a törvényhozásban: az addig kormányzó jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) Bojko Boriszov vezetése alatt, a korábban többször szövetségre lépő Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS), valamint három antikorrupciós párt, élükön a Szlavi Trifonov vezette Vannak Ilyen Nép (ITN) formációval.

Aki nem akar

A júliusi választáson annyi különbség állt be, hogy ezúttal a GERB helyett az ITN kapta a legtöbb szavazatot, s megkezdte a kormányalakítási kísérleteket.

Az alapvető gondot az jelentette, hogy az ITN-nek csak 65 mandátumot sikerült szereznie a 240 fős törvényhozásban, ami nem tesz lehetővé kormányzást koalíció vagy legalább külső támogatók nélkül.

A három, frissen parlamentbe jutó antikorrupciós párt összefogása megint nem lett volna elegendő, mert együttesen sem érik el a többséget, miután csak 112 képviselői helyük van összesen, így mindenképp további támogatóra volt szükség.

Trifonov hamar jelezte, hogy ő maga nem kíván kormányfő lenni, sőt, koalícióra sem kíván lépni egyik parlamenti párttal sem, s maga helyett a 2000-es években több kormányzati funkciót betöltő Nikolaj Vaszilevet javasolta miniszterelnöknek.

A Vaszilev-kabinet ötlete azonban hamar elbukott, s az ITN-nek – amely július végén megkapta a kormányalapításra a felkérést az államfőtől, Rumen Radevtől – a másik két antikorrupciós, illetve a GERB-en kívüli „régi” azaz a szocialista és a török párthoz kellett fordulnia.

Technokraták helyzetben

A Demokratikus Koalícióval, illetve a után nevét Talpra! Maffia takarodj!-ról (ISMV) Talpra BG! Jövünk!-re (IBG-NI) változtató kisebb párttal folyó tárgyalások lassan haladtak, azokon Trifonov tüntetőleges távolléte miatt a többi pártvezető sem vett részt.

A miniszterelnök személyét minden esetre sikerült gyorsan megtalálni. A választás ezúttal egy kevésbé ismert üzletemberre, Plamen Nikolovra esett. Az ő esetében nem áll fel korábbi kormányzati szerep, mint Vaszilevnél, így az antikorrupciós partnerek számára elfogadhatóbb volt.

Nikolov egyelőre szépen hangzó, de a gyakorlatban elég minimál programmal rukkolt elő a kormányzati prioritások kapcsán: az uniós helyreállítási alap felhasználását, a COVID-újabb hullámának kezelését, a választási rendszer megváltoztatását, valamint nyugdíj- és igazságügyi reformot ígért.

A kormány tagjairól is megállapodás született a héten: a listát jellemzően a politikában kevésbé jártas szakemberek dominálják, így egy technokrata kormány van formálódóban.

Ez a helyzet nem újdonság Bulgáriában, 2013-14-ben a GERB ellenében hatalomra jutó Oresarszki-kormány a nacionalista ATAKA-támogatásával tudott hatalmon maradni, igaz, nagyjából egy évig, hogy aztán egy előrehozott választás alkalmával visszaadja a stafétabotot a GERB-nek.

Az idő fogytán

De ki lesz ezúttal a másik partner? A jelenlegi politikai felállás szerint a GERB eleve kizárható, ráadásul Bojko Boriszov jelezte is, hogy semmiképp sem szavazzák meg az új kormányt.

A másik két szóba jöhető parlamenti párt közül úgy tűnik, a szocialistákkal sikerült megegyezni, akikkel Nikolov programjának kialakításakor közelebb kerültek az álláspontok. Ezek közül, ami a legbiztosabb, az a GERB-ellenesség.

Minden esetre az idő fogytán, a törvények szerint ezen a héten kell szavazni az új kormányról, vagy pedig visszaadni a kormányalakítási mandátumot az államfőnek.

Ez utóbbi gyakorlatilag a patthelyzet és döntésképtelenség elismerése lenne, s újabb választást tenne szükségessé – ezt a parlamenti pártok valószínűleg megpróbálják elkerülni, ezért a jelenlegi felállás és megegyezések szerint elég valószínű, hogy hamarosan felállhat az új bolgár kormány.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Belpolitika

PETÍCIÓHÁBORÚ: A szerbek kollektíven mennek neki a népirtást tagadó törvénynek

Közzététel:

a megjelenés dátuma

E7SvR92X0AAQTrj removebg preview
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

 
A szerb képviselők nem vettek részt a -hercegovinai képviselőház ülésén, amelyet emiatt le kellett mondani. A boszniai szerbek azt követően hirdették meg a szövetségi állami szervek bojkottját, hogy Valentin Inzko, a nemzetközi közösség hamarosan távozó boszniai főképviselője rendelettel módosította a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyvet, és megtiltotta a népirtás tagadását, amiért akár 5 év börtön is kiróható. A törvény szerdán lépett életbe.

Kollektív hadüzenet

A parlamenti ülés lemondásáról a képviselőház bővített elnöksége döntött, miután egyértelművé vált, hogy a Szerb Köztársaság képviselői nem vesznek részt a munkában.

Ezt Predrag Kojović, a nemzeti pártok dominanciája ellen küzdő, szociál-liberális ellenzéki párt, a Naša stranka elnöke közölte az újságírókkal, aki egyúttal bejelentette, hogy a képviselőház következő ülését szeptemberre, vagyis a nyári szünet utáni ülésszakra tervezik.

Ha addig egyáltalán még lesz ország, miután a boszniai szerbek a jelek szerint “kollektíven mennek neki” az Inzko által bevezetett törvénynek.

A boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) parlamenti pártjainak vezetői egy nappal korában abban állapodtak meg, hogy tagjaik nem vesznek részt a bosznia-hercegovinai elnökség, a szövetségi parlament és a Miniszterek Tanácsának munkájában, amíg nem vonják vissza Valentin Inzko bosznia-hercegovinai főképviselő törvényét, amely alapján bárki szankcionálható, aki tagadja a srebrenicai népirtást, vagy magasztalja a háborús bűnösöket.

A “verbális deliktum” elkövetői akár öt év börtönre is ítélhetők. PETÍCIÓHÁBORÚ: A szerbek kollektíven mennek neki a népirtást tagadó törvénynek

A szerb bojkott azt is jelenti, hogy a parlament és a háromtagú elnökség mellett működésképtelenné válhat a bosznia-hercegovinai kormány is, miután a miniszterelnök, Zoran Tegeltija is szerb származású. Tehát az egész intézményrendszer felborul, amiért persze, a legkönnyebb lesz a szerbeket hibáztatni.

A nemzetközi közösség negyed évszázados impotenciáját várhatóan ilyen narráció mögé rejti majd, bár a szerbek által végrehajtott etnikai tisztogatások után – aminek része volt a Srebrenica környéki mészárlás is – nincs ember, aki rendbe rakja a lelkeket Boszniában, főleg amikor a másik oldalon a mindenből – így a népirtásból is – tőkét kovácsolni akaró “mutyizó” politikusok hada lesi a falatot.

Egyszerre két petíció

Bosznia-Hercegovinában közben két petícióval is szórakoztatják a politikailag feltüzelt népet. Az előbb említett bosznia-hercegovinai miniszterelnök is aláírta azt a petíciót, amellyel a szerbek elutasítják a népirtás tagadását szankcionáló törvény bevezetését.

A petíciót néhány nappal ezelőtt Milorad Dodik a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja indította el, és elsőként írta alá. A boszniai szerb településeken azóta bárki csatlakozhat hozzá az erre kijelölt helyeken, legtöbbször a községháza elé vagy a főtérre kitett asztalokon, mondjuk úgy, hogy standokon.

Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, vagyis a főbojkottáló, bejelentette, hogy a boszniai szerb parlament válaszul Inzko lépésére napokon belül két új törvényt fogad el.

Erről részleteket nem árult el, de kiszivárgó hírek szerint olyan szabályokat vezetne be, amelyek szerint börtön fenyegetné azokat, akik szerint a boszniai Szerb Köztársaság népirtás talaján jött létre. Sokan fognak ülni. unnamed 6

Dodik petíciójára válaszul két nappal ezelőtt petíciót indított Amir Hadžić bosnyák youtuber is, aki az influenszerek jól fejlett fajtához tartozik, de nem barátja a bosnyák politikai elitnek. A petíció a change.org internetes petícióültetvényen található, és az itteni cikk keletkezéséig majdnem ötvenezren írták alá.

A petícióhoz csatlakozók lényegében és explicite azt szeretnék, hogy Milorad Dodikot tartóztassák le, és vonják büntetőeljárás alá, mert retrográd politikájával évek hosszú sora óta veszélyezteti a békét és a bosznia-hercegovinai állampolgárok biztonságát.

SGcZFBxmlNttEOB 800x450 noPad

A bosnyák youtuber egy “tag” segítségével bevonta a petíciós játszogatásba Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét – akinek van egy rendelete a különböző balkáni helytelenkedők megregulázására -, de kapott egy “taget” az ENSZ, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Interpol is, ezek így mind-mind értesültek a bosnyák kívánságokról.

Az még nem merült fel, hogy a boszniai szerbek meghívták-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy valamelyik boszniai szerb város főterén írja alá a szerb petíciót. Mert az lenne igazán az erős válasz, a legnagyobb farba.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: