AMERIKA BÜNTET: Joe Biden megregulázná a Balkánt, most éppen bolgár oligarchákat tiltottak ki az Egyesült Államokból

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

 
A Fehér Ház június 8-án kiadta Joseph Biden amerikai elnök végrehajtási parancsát, amellyel megtiltja a belépést az Egyesült Államokba azok számára, akik destabilizálják a Nyugat- Balkánt. A rendelet neveket nem tartalmaz, viszont felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyekre a parancs vonatkozik. Ennek alapján kitilthatják Amerikából azokat, akik megszegik a különböző békeszerződéseket, megsértik az emberi jogokat, közvetve vagy közvetlenül korrupciós tevékenységben vesznek részt, továbbá akadályozták a demokrácia kiterjesztését és az érintett országok integrációját a transzatlanti szervezetekbe. Aligha kétséges, hogy a rendelet értelmében kitilthatják az Egyesült Államokból a fél Balkánt, ami tudjuk mit jelent Sali Berisha volt albán elnök, vagy újabban néhány bolgár „üzletember” esetében.

A bolgár oligarchák Dubajban dokkolnak

Bulgáriában nagy port kavartak a múlt héten nyilvánosságra hozott, a Globális Magnyickij Törvényen alapuló amerikai szankciók, amelyek hat személy összesen 64 cége ellen szólnak.

Washington ezzel megtiltja számukra, hogy hozzáférjenek az Egyesült Államok pénzügyi rendszeréhez, gyakorlatilag befagyasztva valamennyi amerikai vagyonukat, továbbá megakadályozza az amerikai állampolgárok számára, hogy üzleti kapcsolatba kerüljenek velük.

A listán szereplő személyek többsége a bolgár közélet ismert tagja, élükön Deljan Peevszkivel, aki a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (bolgárul: Движение за права и свободи, DPS, törökül: Hak ve Özgürlükler Hareketi) nevű párt parlamenti képviselője volt, civilben médiamogul.

Peevszki esetében a korrupciós vádak nem számítanak újdonságnak – az ő kinevezése ellen már 2013-ban is tüntetések folytak.

A lista másik tagja, Vaszil Krumov Bozskov, aki az ország egyik leggazdagabb üzletemberének számít, egyebek mellett a szerencsejáték szektorban kaszinótulajdonosként híresült el.

Bennük közös, hogy már 2020-ban elhagyták az országot az ellenük indult eljárások miatt,  jelenleg Dubajban élnek, amellyel Bulgáriának nincs kiadatási egyezménye .

Politikai üzenet

Az amerikai szankciók aligha okoznak komoly gazdasági gondokat, a tilalomnak inkább politikai céljai vannak.

Az üzenet értéke tehát politikai téren sokkal nagyobb: miközben a júliusi parlamenti választások előtt az ügyvezető bolgár kabinet egyre-másra szellőzteti meg az előző, Boriszov-kormány számára kellemetlen ügyeket.

Az amerikai szankciók még nehezebb helyzetbe hozzák nemcsak az eddigi kormánypártot, de az amúgy is korruptnak elkönyvelt török DPS-t és a Szocialista Pártot az áprilisi választások nagy nyerteseivel, a korrupciót bíráló pártokkal szemben.

Az ügyvivő bolgár kormány  készségesen fogadta az amerikai szankciókat .

A Külügyminisztérium ugyan mindössze csak egy rövid közleményben reagált az amerikai lépésre, a múlt hét pénteken azonban az ideiglenes kormány jelezte, hogy felállít egy csoportot a pénz- és belügyminisztérium munkatársaiból, amelynek feladata a listán szereplő 64 vállalat bolgár partnerhálózatának feltérképezése lesz.

Az Európai Unió szűkszavúan reagált a történtekre, Brüsszelnek ugyanis nem nagyon tetszenek az amerikai szankciók. Az Európai Bizottság közölte, hogy nincsenek napirenden amerikai típusú szankciók a Nyugat- Balkán ellen.

Az amerikai döntés nem egyszeri lépés. Már februárban beutazási tilalmat rendeltek el korrupcióra hivatkozva Andon Mitalov bíró és családja ellen, miután az tavaly ősszel szabadlábra helyezte az oroszoknak való kémkedéssel letartóztatott Nikolaj Malinovot, a Ruszofil Mozgalom vezetőjét.

Az amerikaiak Sali Berisha ellen is hasonló eljárást indítottak, illetve június elején a Fehér Ház honlapján újabb rendelet jelent meg nyugat-balkáni országokban lévő személyek beutazásának megtiltásáról, és amerikai vagyonának befagyasztásáról, amire már a bevezetőben utaltunk.