Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A 2022. január 5-én boszniai politikai szereplőkkel szemben életbe léptetett amerikai szankciók nem okoztak komolyabb meglepetést a nyugat-balkáni régió vezetői körében. A korlátozások fő célpontjaként meghatározott Milorad Dodikkal, a boszniai Államelnökség szerb tagjával szemben a USA már 2021. nyara óta többször jelezte, hogy az általa alkalmazott „alkotmányos határmezsgyén” mozgó politika előbb vagy utóbb újabb korlátozásokat fog eredményezni. A korábban ezen téma kapcsán megjelent cikkeinkben részletesen bemutattuk az amerikai szankciók tartalmát és azon személyek körét, akikkel kapcsolatban hitelt érdemlően ismertté vált, hogy az USA korlátozást léptetett velük szemben életbe. Mostani cikkünk célja, hogy rövid áttekintést adjunk az USA lépésével kapcsolatos reakciókról.

Újra szól a harmonika!

A szankciók kihirdetését követően Dodik rutinos és hagyománytisztelő politikusként a korábbi években megszokott búfelejtési módszert vette elő, és a Boszniai Államfői Hivatalba 2021. októberében invitált harmonikaművészhez fordult. Az akkori eseményekhez hasonlóan a Dodik és az általa vezetett Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) élcsapata egy hangulatos banjalukai kocsma mélyén fakadt dalra.

– Amerika, Amerika, de nagy ország is vagy te, de nekem Amerika az én falum egyetlen lépte (métere)

– reagált az egyik legnagyobb szerb dalszerző, a vajdasági gyökerekkel rendelkező Miroslav Ilić Amerika című dalát énekelve a legbefolyásosabb boszniai szerb párt vezetése, amely egyhangúlag nótázgatva jelezte, hogy a frakciófegyelem a kórusban is megnyilvánul.

A boszniai szerb vezetők danászásáról nem lopva készült felvételek tanúskodnak, hanem a párt Twitter-oldalára felkerült videó, amelyben jól hallható, hogy a szociáldemokrata frakció süvölti a kellően hazafias hangulatot generáló refrént:

– Amerika, Amerika, zemlja velika, ali metar moga sela, Amerika cela

Ez tehát nem saját szerzemény, azonban a szöveg plasztikusan festi le a helyzetet, Dodik ének- és vezérkara pedig megidézi a korábbi sajtótájékoztatón elmondottakat, amiről egyik előző írásunkban részletesen beszámoltunk. Annak fő pontjai annyiban foglalhatók össze, hogy a legnagyobb boszniai szerb párt vezetője nem hátrál meg.

A boszniai szerb politikus kijelentette, hogy a szerb entitással szemben bevezetett bármely szankció felveti az országrész függetlenedésének lehetőségét. Továbbá kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben bekövetkező esetleges halála mögött csak az USA és az Egyesült- Királyság állhat.

Dodik jókedvét egyébként nehéz lett volna elvenni az USA szarajevói nagykövete által „kiemelt fontosságúnak” minősített szankciókkal, mivel mint a szerb vezető kifejtette, 2017. óta szerepel egy másik szankciós listán, így eddig sem utazhatott az USA-ba, és korábban sem voltak ott semmilyen érdekeltségei.

Amerikai rendteremtők

Az ezredforduló óta az USA több ízben vezetett be korlátozásokat olyan boszniai politikusokkal szemben, akiknek a politikájában a nacionalista hangvétel már megütötte az amerikai ingerküszöböt.

A State Department nyugat-balkáni régióval foglalkozó tagjainak a Trump éra nem volt kánaáni időszak, mivel az a szerb-koszovói kapcsolatokban látszateredményeket hozott, Montenegró a kínai hitelezés áldozata lett, míg Bosznia- Hercegovina egyre mélyebbre süllyedt saját nacionalista megosztottságában.

Az amerikai külügyek vezetését a Joe Biden beiktatását követően átvevő Anthony Blinken nem váltotta le a kilencvenes évek óta nyugat-balkáni területtel foglalkozó gárdát, csak felcserélte azok pozícióit. Mindez azt eredményezte, hogy a korábbi évek alatt a konfliktusos balkáni terepen erodálódott amerikai diplomaták kénytelenek játszani ugyanazt a játékot más elvárások és szabályok szerint.

A State Departmentben Bosznia kapcsán legnagyobb súllyal bíró személy minden bizonnyal az a Gabriel Escobar, aki jelenleg az Amerikai Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottjának tisztségét tölti be. Miután 2021. őszén parázs hangulatú beszélgetést folytatott Milorad Dodikkal, már korábban is reálisnak minősítette a szankciókat.

Különösen érzékenyen érinthette Escobart, hogy az EU és az USA képviselői által szorgalmazott tárgyalássorozat abszolút eredménytelenül zárult a boszniai választási törvény módosításáról 2021. októberében. Minden valószínűség szerint ez tette fel az „i”-re a pontot, és sarkallta a szankciók életbe léptetésére a washingtoni külügyi vezetést. A jövőre nézve Escobar közölte, hogy

-az Egyesült Államok nem fog habozni szankciók bevezetésével, amivel döntő üzenetet küldhet a balkáni régió korrupt és destabilizáló szereplőinek.

A másik fontos szereplő Derek Chollet, Anthony Blinken amerikai külügyminiszter tanácsadója novemberi szarajevói látogatásakor is utalt a szankciók lehetőségére, mondván, hogy az USA komolyan fellép a Balkánon a korrupt rezsimekkel szemben, majd a diplomáciai protokollról szolidan megfeledkezve, a helyi viszonyokra alkalmazva elővette azt politikai frázist, hogy „Bosznia lakossága a jelenleginél jobb vezetőket érdemel.” Utóbbiak körét Chollet nem nevezte meg.

Mire elegek a szankciók?

A boszniai közéletben két nap alatt alapfogalommá nemesedő „amerikai szankciók” kapcsán érdemes megemlíteni, hogy azok korábban sem bírtak az SNSD vezetésével szemben visszatartó erővel. Sőt, a 2017-ben Nikola Špirić SNSD alelnökkel szemben korrupció gyanús ügyletekben való részvétel miatt elrendelt amerikai korlátozások nem képezték annak akadályát, hogy a következő választási ciklusban Špirić úr legyen a boszniai parlament korrupció elleni harccal foglalkozó szakbizottságának egyik oszlopos tagja.

Magától értetődő, hogy az USA által bevezetett korlátozások csak azokban az esetekben járhatnak komoly következményekkel, ha az érintetteknek gazdasági vagy családi kötődései vannak az USA-ban. Ennek hiányában ezek leginkább azt a kontraproduktív hatást váltják ki, hogy Dodik szavazóbázisa megerősödik azokkal az egyébként nem SNSD-szimpatizánsokkal is, akik a külföldi beavatkozástól féltik a szerb entitást.

Röviden a helyzetet úgy lehetne összefoglalni, hogy a 2021. nyári amerikai diplomáciai „kapkodás” következtében Dodik egyre harsányabb hangvételre váltott, vagyis a korlátozásoktól korán sem rettent meg, viszont azok „csendes egységet kovácsolhatnak” hosszú távon a boszniai szerb oldalon.

A szankciós politika érdemi hatással akkor járhat a boszniai szerb vezetőkre, ha azt az EU vagy esetleg egyes meghatározó uniós tagállamok külön-külön követni fogják. Erre utalhatott Bisera Turković boszniai külügyminiszter, amikor a most bevezetett korlátozásokat felvető sajtóeseményen megjegyezte, hogy az USA mellett más államok is tervezik ezek életbe léptetését, mivel „ez nem a vége, hanem a kezdete a szankciók bevezetésének.”

Turković rutinos diplomataként nem a levegőbe beszélt, mivel 2021. novemberében és decemberében Bakir Izetbegovićtyal, a legnagyobb bosnyák politikai szervezetként működő Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnökével tárgyalásokon vett részt Brüsszelben, Londonban, Berlinben és Washingtonban. Nem lehet kijelenteni egyértelműen, hogy ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeként került volna sor az USA mostani lépésére, de elképzelhető, hogy a brit, német és uniós reakcióknak előkészíthették a talajt.

Ugyanakkor az amerikai szankciós döntés esetleges európai részről történő követésére készítette fel a boszniai szerbeket maga Dodik is, aki – mint egy előző cikkünkben megírtuk – megjegyezte, hogy véletlenül éppen Washingtonban tartózkodik a német külügyminiszter, így nem kizárt, hogy Németország követi az „amerikai útmutatást”.

Annalena Baerbock német külügyminiszter az amerikai külügyminisztériumban történt közelmúltbeli jelenése alkalmával kijelentette, hogy az USA Németország legfontosabb szövetségese, és amíg ő a miniszteri székben van, addig a német külpolitika igazodni fog az USA által képviselt irányvonalhoz. Mindez magában rejti, hogy várhatóan Németország is szankciókat vezet be a boszniai szerb politikusokkal szemben.

Ezt erősíti, hogy Adis Ahmetović, a Bundestagba bosnyák nemzetiségűként bejutott szociáldemokrata képviselő is a szankciók Németország általi bevezetése mellett érvelt, megjegyezvén, hogy azokat „helyes és szükséges lépésnek” tartja.

Az amerikai szempontból legfőbb európai szövetségesnek számító Nagy- Britanniából is hasonló hangokat hallani, Alicia Kearns brit konzervatív parlamenti képviselő is a szankciók Nagy- Britannia részéről történő bevezetését szorgalmazta azáltal, hogy a boszniai helyzet stabilizálása végett növelni kell a NATO erők szarajevói jelenlétét.

A Turković által közelebbről meg nem jelölt „más országok” köre kapcsán így részben tisztult a köd, azonban konkrét lépés még egyik fél részéről sem történt.

A „Jó Ember” is szót kér

A Dodik által, csak „jó ember” jelzővel illetett Christian Schmidt, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője korábban tőle meg nem szokott határozottsággal szólalt fel az események kapcsán.

Schmidt fő feladata, hogy „visszanyesse a boszniai politikai élet vadhajtásait”, azonban a 2021. augusztus 1-jei kinevezése óta tartózkodott a direkt, és konfrontatív hangnem használatától. Rövid, de velős nyilatkozatában elmondta, hogy az SNSD vezetője „pusztító és veszélyes politikát folytat, ami nem felel meg a felelős politizálás kritériumainak.”

Schmidt szerint Dodiknak számos nehéz kérdésre kell választ adnia, és vissza kell térnie a racionális cselekvéshez, anélkül, hogy Bosznia alkotmányát megsértené. A Jó Ember hangsúlyozta, hogy a politikai nézeteltéréseket párbeszéddel kell megoldani a Dodikra jellemző bizarr és ellentmondásos monológok helyett – utalva Dodik sokszor nyomdafestéket nehezen tűrő retorikájára.

Üzenet a Drinán túlról

A szankciók bevezetése mellett nem mehetett el szó nélkül az „anyaországi szerepkörben feltűnni igyekvő” Aleksandar Vučić szerb államfő. Nehezen dekódolható Instagram posztjában annyit írt, hogy

-nehéz és fontos döntéseket kell meghoznia országunknak és nemzetünknek. A hűség, egység és testvériség mindennél fontosabbak lesz az elkövetkezendő időszakban.

Sokak szerint ezzel a másfél sorral akarta a Drina jobb partjáról megüzenni a szerb elnök Dodiknak, hogy „vigyázó szemét a folyó bal partján is tartja.”

De hogy ez mit jelent pontosan, azt csak ő tudja, vagy ő sem. Későbbiekben a szerb elnök ezt annyiban konkretizálta a félreértések elkerülése végett, hogy sohasem fog támogatni szerbek ellen más állam által elfogadott szankciót.

Záróakkordként jegyeznénk meg, hogy Észak- Macedónia nevében Bujar Osmani külügyminiszter, míg Koszovó nevében Vjosa Osmani államfő, mint az az USA regionális szövetségesei, gyorsreagálású szócsőként szintén elítélték Dodik politikáját, és támogatták a szankciókat.