Connect with us

Bosznia

REGIONÁLIS FESZÜLTSÉGFORRÁS: Amerikáról nótázgatva „ünnepelte meg” a szankciókat a boszniai szerb vezető

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

dodik kocsma
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 6 perc

A 2022. január 5-én boszniai politikai szereplőkkel szemben életbe léptetett amerikai szankciók nem okoztak komolyabb meglepetést a nyugat-balkáni régió vezetői körében. A korlátozások fő célpontjaként meghatározott Milorad Dodikkal, a boszniai Államelnökség szerb tagjával szemben a USA már 2021. nyara óta többször jelezte, hogy az általa alkalmazott „alkotmányos határmezsgyén” mozgó politika előbb vagy utóbb újabb korlátozásokat fog eredményezni. A korábban ezen téma kapcsán megjelent cikkeinkben részletesen bemutattuk az amerikai szankciók tartalmát és azon személyek körét, akikkel kapcsolatban hitelt érdemlően ismertté vált, hogy az USA korlátozást léptetett velük szemben életbe. Mostani cikkünk célja, hogy rövid áttekintést adjunk az USA lépésével kapcsolatos reakciókról.

Újra szól a harmonika!

A szankciók kihirdetését követően Dodik rutinos és hagyománytisztelő politikusként a korábbi években megszokott búfelejtési módszert vette elő, és a Boszniai Államfői Hivatalba 2021. októberében invitált harmonikaművészhez fordult. Az akkori eseményekhez hasonlóan a Dodik és az általa vezetett Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) élcsapata egy hangulatos banjalukai kocsma mélyén fakadt dalra.

– Amerika, Amerika, de nagy ország is vagy te, de nekem Amerika az én falum egyetlen lépte (métere)

– reagált az egyik legnagyobb szerb dalszerző, a vajdasági gyökerekkel rendelkező Miroslav Ilić Amerika című dalát énekelve a legbefolyásosabb boszniai szerb párt vezetése, amely egyhangúlag nótázgatva jelezte, hogy a frakciófegyelem a kórusban is megnyilvánul.

A boszniai szerb vezetők danászásáról nem lopva készült felvételek tanúskodnak, hanem a párt Twitter-oldalára felkerült videó, amelyben jól hallható, hogy a szociáldemokrata frakció süvölti a kellően hazafias hangulatot generáló refrént:

– Amerika, Amerika, zemlja velika, ali metar moga sela, Amerika cela

Ez tehát nem saját szerzemény, azonban a szöveg plasztikusan festi le a helyzetet, Dodik ének- és vezérkara pedig megidézi a korábbi sajtótájékoztatón elmondottakat, amiről egyik előző írásunkban részletesen beszámoltunk. Annak fő pontjai annyiban foglalhatók össze, hogy a legnagyobb boszniai szerb párt vezetője nem hátrál meg.

A boszniai szerb politikus kijelentette, hogy a szerb entitással szemben bevezetett bármely szankció felveti az országrész függetlenedésének lehetőségét. Továbbá kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben bekövetkező esetleges halála mögött csak az USA és az Egyesült- Királyság állhat.

Dodik jókedvét egyébként nehéz lett volna elvenni az USA szarajevói nagykövete által „kiemelt fontosságúnak” minősített szankciókkal, mivel mint a szerb vezető kifejtette, 2017. óta szerepel egy másik szankciós listán, így eddig sem utazhatott az USA-ba, és korábban sem voltak ott semmilyen érdekeltségei.

Amerikai rendteremtők

Az ezredforduló óta az USA több ízben vezetett be korlátozásokat olyan boszniai politikusokkal szemben, akiknek a politikájában a nacionalista hangvétel már megütötte az amerikai ingerküszöböt.

A State Department nyugat-balkáni régióval foglalkozó tagjainak a Trump éra nem volt kánaáni időszak, mivel az a szerb-koszovói kapcsolatokban látszateredményeket hozott, Montenegró a kínai hitelezés áldozata lett, míg Bosznia- Hercegovina egyre mélyebbre süllyedt saját nacionalista megosztottságában.

Az amerikai külügyek vezetését a Joe Biden beiktatását követően átvevő Anthony Blinken nem váltotta le a kilencvenes évek óta nyugat-balkáni területtel foglalkozó gárdát, csak felcserélte azok pozícióit. Mindez azt eredményezte, hogy a korábbi évek alatt a konfliktusos balkáni terepen erodálódott amerikai diplomaták kénytelenek játszani ugyanazt a játékot más elvárások és szabályok szerint.

A State Departmentben Bosznia kapcsán legnagyobb súllyal bíró személy minden bizonnyal az a Gabriel Escobar, aki jelenleg az Amerikai Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottjának tisztségét tölti be. Miután 2021. őszén parázs hangulatú beszélgetést folytatott Milorad Dodikkal, már korábban is reálisnak minősítette a szankciókat.

Különösen érzékenyen érinthette Escobart, hogy az EU és az USA képviselői által szorgalmazott tárgyalássorozat abszolút eredménytelenül zárult a boszniai választási törvény módosításáról 2021. októberében. Minden valószínűség szerint ez tette fel az „i”-re a pontot, és sarkallta a szankciók életbe léptetésére a washingtoni külügyi vezetést. A jövőre nézve Escobar közölte, hogy

-az Egyesült Államok nem fog habozni szankciók bevezetésével, amivel döntő üzenetet küldhet a balkáni régió korrupt és destabilizáló szereplőinek.

A másik fontos szereplő Derek Chollet, Anthony Blinken amerikai külügyminiszter tanácsadója novemberi szarajevói látogatásakor is utalt a szankciók lehetőségére, mondván, hogy az USA komolyan fellép a Balkánon a korrupt rezsimekkel szemben, majd a diplomáciai protokollról szolidan megfeledkezve, a helyi viszonyokra alkalmazva elővette azt politikai frázist, hogy „Bosznia lakossága a jelenleginél jobb vezetőket érdemel.” Utóbbiak körét Chollet nem nevezte meg.

Mire elegek a szankciók?

A boszniai közéletben két nap alatt alapfogalommá nemesedő „amerikai szankciók” kapcsán érdemes megemlíteni, hogy azok korábban sem bírtak az SNSD vezetésével szemben visszatartó erővel. Sőt, a 2017-ben Nikola Špirić SNSD alelnökkel szemben korrupció gyanús ügyletekben való részvétel miatt elrendelt amerikai korlátozások nem képezték annak akadályát, hogy a következő választási ciklusban Špirić úr legyen a boszniai parlament korrupció elleni harccal foglalkozó szakbizottságának egyik oszlopos tagja.

Magától értetődő, hogy az USA által bevezetett korlátozások csak azokban az esetekben járhatnak komoly következményekkel, ha az érintetteknek gazdasági vagy családi kötődései vannak az USA-ban. Ennek hiányában ezek leginkább azt a kontraproduktív hatást váltják ki, hogy Dodik szavazóbázisa megerősödik azokkal az egyébként nem SNSD-szimpatizánsokkal is, akik a külföldi beavatkozástól féltik a szerb entitást.

Röviden a helyzetet úgy lehetne összefoglalni, hogy a 2021. nyári amerikai diplomáciai „kapkodás” következtében Dodik egyre harsányabb hangvételre váltott, vagyis a korlátozásoktól korán sem rettent meg, viszont azok „csendes egységet kovácsolhatnak” hosszú távon a boszniai szerb oldalon.

A szankciós politika érdemi hatással akkor járhat a boszniai szerb vezetőkre, ha azt az EU vagy esetleg egyes meghatározó uniós tagállamok külön-külön követni fogják. Erre utalhatott Bisera Turković boszniai külügyminiszter, amikor a most bevezetett korlátozásokat felvető sajtóeseményen megjegyezte, hogy az USA mellett más államok is tervezik ezek életbe léptetését, mivel „ez nem a vége, hanem a kezdete a szankciók bevezetésének.”

Turković rutinos diplomataként nem a levegőbe beszélt, mivel 2021. novemberében és decemberében Bakir Izetbegovićtyal, a legnagyobb bosnyák politikai szervezetként működő Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnökével tárgyalásokon vett részt Brüsszelben, Londonban, Berlinben és Washingtonban. Nem lehet kijelenteni egyértelműen, hogy ezeknek a tárgyalásoknak az ént került volna sor az USA mostani lépésére, de elképzelhető, hogy a brit, német és uniós reakcióknak előkészíthették a talajt.

Ugyanakkor az amerikai szankciós döntés esetleges európai részről történő követésére készítette fel a boszniai szerbeket maga Dodik is, aki – mint egy előző cikkünkben megírtuk – megjegyezte, hogy véletlenül éppen Washingtonban tartózkodik a német külügyminiszter, így nem kizárt, hogy Németország követi az „amerikai útmutatást”.

Annalena Baerbock német külügyminiszter az amerikai külügyminisztériumban történt közelmúltbeli jelenése alkalmával kijelentette, hogy az USA Németország legfontosabb szövetségese, és amíg ő a miniszteri székben van, addig a német külpolitika igazodni fog az USA által képviselt irányvonalhoz. Mindez magában rejti, hogy várhatóan Németország is szankciókat vezet be a boszniai szerb politikusokkal szemben.

Ezt erősíti, hogy Adis Ahmetović, a Bundestagba bosnyák nemzetiségűként bejutott szociáldemokrata képviselő is a szankciók Németország általi bevezetése mellett érvelt, megjegyezvén, hogy azokat „helyes és szükséges lépésnek” tartja.

Az amerikai szempontból legfőbb európai szövetségesnek számító Nagy- Britanniából is hasonló hangokat hallani, Alicia Kearns brit konzervatív parlamenti képviselő is a szankciók Nagy- Britannia részéről történő bevezetését szorgalmazta azáltal, hogy a boszniai helyzet stabilizálása végett növelni kell a NATO erők szarajevói jelenlétét.

A Turković által közelebbről meg nem jelölt „más országok” köre kapcsán így részben tisztult a köd, azonban konkrét lépés még egyik fél részéről sem történt.

A „Jó Ember” is szót kér

A Dodik által, csak „jó ember” jelzővel illetett Christian Schmidt, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője korábban tőle meg nem szokott határozottsággal szólalt fel az események kapcsán.

Schmidt fő feladata, hogy „visszanyesse a boszniai politikai élet vadhajtásait”, azonban a 2021. augusztus 1-jei kinevezése óta tartózkodott a direkt, és konfrontatív hangnem használatától. Rövid, de velős nyilatkozatában elmondta, hogy az SNSD vezetője „pusztító és veszélyes politikát folytat, ami nem felel meg a felelős politizálás kritériumainak.”

Schmidt szerint Dodiknak számos nehéz kérdésre kell választ adnia, és vissza kell térnie a racionális cselekvéshez, anélkül, hogy Bosznia alkotmányát megsértené. A Jó Ember hangsúlyozta, hogy a politikai nézeteltéréseket párbeszéddel kell megoldani a Dodikra jellemző bizarr és ellentmondásos monológok helyett – utalva Dodik sokszor nyomdafestéket nehezen tűrő retorikájára.

Üzenet a Drinán túlról

A szankciók bevezetése mellett nem mehetett el szó nélkül az „anyaországi szerepkörben feltűnni igyekvő” Aleksandar Vučić szerb államfő. Nehezen dekódolható Instagram posztjában annyit írt, hogy

-nehéz és fontos döntéseket kell meghoznia országunknak és nemzetünknek. A hűség, egység és testvériség mindennél fontosabbak lesz az elkövetkezendő időszakban.

Sokak szerint ezzel a másfél sorral akarta a Drina jobb partjáról megüzenni a szerb elnök Dodiknak, hogy „vigyázó szemét a folyó bal partján is tartja.”

De hogy ez mit jelent pontosan, azt csak ő tudja, vagy ő sem. Későbbiekben a szerb elnök ezt annyiban konkretizálta a félreértések elkerülése végett, hogy sohasem fog támogatni szerbek ellen más állam által elfogadott szankciót.

Záróakkordként jegyeznénk meg, hogy Észak- Macedónia nevében Bujar Osmani külügyminiszter, míg Koszovó nevében Vjosa Osmani államfő, mint az az USA regionális szövetségesei, gyorsreagálású szócsőként szintén elítélték Dodik politikáját, és támogatták a szankciókat.

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina ( Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

elmedin konakovic milorad dodik 1

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava