Görögország
GÖRÖG BALSORS: Elbukott az évtized forradalma
Elérte a jobboldali hullám Görögországot is, ami a Sziriza vereségét eredményezte az előrehozott parlamenti választásokon. Ez azonban nem egy szokásos őrségváltás, miután annak idején a Szirizát a polgári tiltakozások emelték hatalomba. Ebben az összefüggésben érdemes megválaszolni a kérdést, hogy Alekszisz Ciprasznak sikerült-e a polgári elégedetlenségből valódi politikai tőkét kovácsolnia? A választási eredmény tudatában nem lenne túlzás azt mondani, hogy csalódás és frusztráció érződik, amit a változásba vetett hit összeomlása okoz. A cikk a Privátbankár és a BALK együttműködésének keretében jelenik meg.
A görög ellenállók diadala
A régi politikai elit kerülhet vissza a hatalomba Görögországban azáltal, hogy a jobbközép Új Demokrácia legyőzte a kormányzó Szirizát. Az egykor radikálisan baloldali párt ugyanabba bukott bele, ami ellen ellenzékben még hangosan tiltakozott: a nemzetközi hitelezők által elvárt megszorító politikába.
– Görögország maga mögött hagyja a katasztrofális megszorításokat, maga mögött hagyja a félelmet és az autoriter politikát, maga mögött hagyja öt év megalázását és gyötrelmét
– mondta Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza vezetője 2015 januárjában, miután pártja fölényesen megnyerte a választásokat a jobbközép Új Demokrácia előtt.
Az akkor mindössze 40 éves politikus – aki a kilenc hónappal későbbi előrehozott választásokon is győzelemre vezette pártját – azt ígérte, hogy véget vet az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap által a hitelekért cserében elvárt megszorításoknak és a korrupt politikai elit hatalmának.
Az ígéretek közé tartozott az is, hogy enyhítik a takarékossági intézkedések brutális társadalmi hatását – a mélyülő szegénységet, valamint az oktatás és az egészségügy lepusztulását –, és ezzel visszaadják a hatalmat a nép kezébe.
– Ma Európában Görögország és a görög emberek az ellenállás és a büszkeség szinonimái
– jelentette ki újabb győzelme után, 2015 szeptemberében.
A görög ellenállók bukása
Ciprasz a legbaloldalibbnak tűnő kormányt hozta létre a II. világháború utáni demokratikus Európában, pártja pedig sokáig az évtized egyik legsikeresebb mozgalma volt.
Ám végül még egy teljes ciklust sem tudott kitölteni, miután egyértelmű vereséget szenvedett az választásokon. Ráadásul az a párt győzte le, amelyet 2015-ben kiütött a hatalomból.
Az Új Demokrácia a szavazatok csaknem 40 százalékát szerezte meg, ami 12 százalékos plusz 2015-höz képest – ezzel az eredménnyel valószínűleg abszolút többsége lesz a parlamentben. A Sziriza 31,5 százalékot kapott, négy százalékkal kevesebbet, mint legutóbb.
A harmadik helyen a balközép PASOK-ból kinőtt Mozgalom a Változásért végzett 8,1 százalékkal, de bejutott a parlamentbe a Kommunista Párt, a jobboldali-nacionalista Görög megoldás és a Szirizából kilépett bőrkabátos ex-pénzügyminiszter, Janisz Varoufakisz újbaloldali mozgalma, a MeRA 25 is.
Nincs viszont ott a parlamentben az Arany Hajnal, amelynek az “alkonyáról” a BALK a választások előtt már írt.
Ciprasz megszorításai
Elemzők egybehangzó véleménye szerint a Sziriza abba bukott bele, ami ellen ellenzékben még hangosan tiltakozott: a nemzetközi hitelekért cserébe és a pénzügyi stabilitás érdekében elvárt kemény megszorításokba.
2015 nyarán már azért kellett előrehozott választásokat kiírni, mert a párt radikálisabb képviselői ellenezték a sorrendben harmadik, 86 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagot. Emiatt Ciprasz elvesztette parlamenti többségét, pénzügyminisztere, Varoufakisz pedig lemondott.
Bár az ezt követő választást még simán megnyerte, a hitelmegállapodás miatt azonban ő is számos megszorítást vezetett be a következő években, amit sokan elvei feladásaként értékeltek.
– Az a tény, hogy Ciprasz az ígéretei megszegése ellenére is négy évig hatalmon tudott maradni, politikai tehetségét bizonyítja
– mondta George Pagoulatos, az Athéni Közgazdaságtudományi Egyetem professzora a BBC-nek.
Kötött pálya
Ciprasz mentségére legyen mondva, hogy eleve szűk mozgástérrel rendelkezett: az ország eurózónában tartása és az államcsőd elkerülése érdekében kénytelen volt elfogadni az új hitelcsomagot és azzal együtt az újabb takarékossági intézkedéseket. Ezek pedig nagyrészt a középréteghez tartozókat (tehát nem a legszegényebbeket) sújtották – nem csoda, hogy ők most az Új Demokráciát támogatták.
Ciprasz sikereket is elért, és stabilizálta az országot. A munkanélküliség 28-ról 19 százalékra csökkent, a turisták és a korábban elvándorolt fiatalok elkezdtek visszatérni, a gazdaság lassú növekedésnek indult, a hitelprogram pedig véget ért – igaz, az ország még így is a hitelezők szoros felügyelete alatt áll.
Csalódott szavazók
Ezzel együtt a Szirizától, amely 15 éve radikális baloldali pártok szövetségeként jött létre, számos baloldali szavazó (köztük sok nyugdíjas) pártolt el – és ment át feltehetően a disszidens Varoufakisz új mozgalmához.
– Száz százalékig megértem, amiért az emberek csalódtak a pártban. Magas elvárásaik voltak. Magasra tettük a lécet, és végül nem tudtuk átugrani
– véli Dimitrisz Rapidesz, a párt egyik brüsszeli képviselője. Összeomlásról ugyanakkor szó sincs: a Sziriza mindössze négy-öt százalékot gyengült a kormányon töltött négy és fél év alatt, és messze a legerősebb ellenzéki párt lesz.
(A Privátbankár alapján. Az eredeti cikk itt olvasható.)
Görögország
Plenković mentené a Dinamo huligánjait, Zelenszkij pilóták képzését kérte Athénban
Bár nem azért utazott a görög fővárosba – Andrej Plenković horvát miniszterelnök a regionális vezetők informális találkozójára ment a Thesszaloniki Nyilatkozat 20. évfordulója alkalmából -, az esemény előtt azonban kétoldalú találkozót folytatott a házigazda Kiriákosz Micotákisszal. A beszélgetés középpontjában a nemrég letartóztatott Dinamo-szurkolók, illetve az általuk kiváltott görögországi zavargások álltak, amelyekben egy személy életét vesztette. Megérkezett Athénba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akinek három kívánsága is volt a görög miniszterelnök irányába.
Mi lesz a 102 hülyegyerek sorsa?
Sajnos, a bebörtönzött horvát rendbontók száma nem 101, hanem 102, így kútba esett a poénkodás a dalmát kiskutyákkal. A gond azzal van, hogy a görög börtönök nem sokban különböznek a török börtönöktől, azaz meglehetősen randa helynek számítanak.
Ez a horvát ördögfiókák számára már önmagában véve is rossz hír, mert ugye, a görög börtönökben elsősorban görögök vannak, köztük AEK-szurkolók is, de a helyzet ennél is cifrább, mert szép számmal vannak szerb bűnözők is, akik itt töltik a büntetésüket.
Amikor kiderült, hogy a huligánokat vizsgálati fogságba helyezik, érkezett is pár szívhez szóló üzenet, hogy onnan élve nem kerülnek ki. Ez pedig Horvátországban verte ki a biztosítékot, mert még a legmarconább huligánnak is van mamája.
A szülők jajveszékelése szépen töltötte a hasábokat, egyes ellenzéki politikusok rá is mozdultak a kínálkozó alkalomra, sőt Milanović köztársasági elnök is mondott pár zokibondosat, amit persze a görög bulvárlapok idéztek vért szimatolva.
Andrej Plenković Görögországba elvitta magával Daniel Markićot, a horvát polgári titkosszolgálat, a SOA első emberét is, aki a képen balról az első (Forrás: X-platform, Andrej Plenković )
Ebben a helyzetben ajánlatosnak tűnt némi tűzoltás, amit Plenković miniszterelnök, alias Plenx most Athénban végre is hajtott.
– Álláspontunk világos, határozottan elítéltük a huliganizmust, sajnálatunkat fejeztük ki az emberélet elvesztése miatt, ellenezzük a szurkolói erőszakot
– jelentette ki Plenx athéni nyilatkozata elején.
– A görög miniszterelnök azt mondta, hogy garantálni tudja a fogva tartott horvát állampolgárok biztonságát a görög őrizetben, ugyanakkor követeltük, hogy tisztességes tárgyalást kapjanak a rendbontásban résztvevők, harmadszor pedig követeltük, hogy azok, akik csak kihágást követtek el, térjenek vissza Horvátországba
– tette hozzá a horvát miniszterelnök a sajtótájékoztatón.
Plenković arról is beszélt, hogy a görög rendőrség még nyomoz, és megerősítette, hogy látta a legfrissebb felvételeket, mellékesen szólva mi is megnéztük, de annyira pixelesek, hogy jóformán semmi olyat nem láttunk rajtuk, ami perdöntő lenne.
Szavai szerint, figyelemmel kísérik a médiát, de egyelőre semmit sem tud a tettes kilétéről, és abban sem biztos, hogy a most bemutatott új videó mentesíti-e a horvát szurkolókat a gyilkosság vádja alól.
A horvát miniszterelnök úgy vélte, hogy egyébként meg minden a görög rendőrség és a görög hatóságok kezében van, ők végzik a nyomozást.
Rendhagyó helyzet
Plenković a görög miniszterelnökkel folytatott találkozóról szólva elmondta, hogy Micotákisz szerint a nyomozás még néhány hétig eltarthat, merthogy időbe telik, amíg minden bizonyítékot, minden felvételt megnéznek, és beszélnek a gyanúsítottakkal, de ez is jóval kevesebb, mint amire számítani lehetett.
A horvát miniszterelnök megismételte, hogy a zágrábi kormány sajnálatát és részvétét fejezte ki Micotákisznak a bunyóban megszúrt görög állampolgár halála miatt, de ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a horvát fél írásban benyújtotta a fent felsorolt kérelmeket a görög hatóságokhoz.
– Megteszünk mindent állampolgáraink érdekében, de tiszteletben kell tartanunk az igazságszolgáltatás függetlenségét. Nem emlékszem, hogy valaha is ilyen helyzettel szembesült volna a horvát kormány, hogy hirtelenjében ennyi horvát állampolgárt tartottak fogva egy külföldi országban
– jegyezte meg végül Plenković.
Zelenszkij is besurrant
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök máskülönben hétfő este vacsorán fogadta a Nyugat-Balkán és az EU-tagállamok vezetőit a Maximos kastélyban, hogy informális vitát folytasson velük az EU bővítéséről és a régió európai jövőjéről, és egyúttal kiemelje Görögország szerepét a stabilitás, valamint a béke és az energiabiztonság pilléreként a Balkánon és Délkelet-Európában.
Görög kormányzati források hangsúlyozták, hogy a vacsorára szimbolikusan az egykori EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott Thesszaloniki Nyilatkozat 20. évfordulóján került sor, amikor ezek az országok először állapodtak meg arról, hogy a Balkán jövője az EU-ban van. Ennek vagy húsz éve, az sem most volt.
A találkozón részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Ugyanakkor Athénba érkezett Horvátország, Bulgária és Románia miniszterelnöke – Andrej Plenković, Nikolai Denkov és Ion-Marcel Ciolacu, valamint Aleksandar Vučić szerb elnök, Jakov Milatović montenegrói államfő, Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök, Albin Kurti koszovói miniszterelnök, Borjana Krišto, a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnöke és Maia Sandu moldovai elnök.
Edi Rama albán miniszterelnök viszont kimaradt a buliból, miután Athén és Tirana diplomáciai perpatvart folytat Fredi Beleri, Himare város görög etnikumú polgármesterének folyamatos bebörtönzése miatt.
Zelenszkij ismét a figyelem középpontjában volt
Besurant visszont a találkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, bár Ukrajna nemigen tartozik a Balkánhoz, viszont a bővítésben igencsak érdekelt, és ilyen szempontból sokkal jobb pozícióban van, mint azok a balkáni államok, amelyek már húsz éve előszobáznak.
Zelenszkij nagy titoktartás közepette érkezett meg a csúcsra, de ha már ott volt, akkor Görögország segítségét kérte az F16-os pilóták kiképzéséhez, valamint a gabonafolyosó stabilitásának biztosításához, és emlékeztetett azokra az ígéretekre, hogy a görögök részt vesznek Odessza újjáépítésében.
Mindebből kiderül, hogy a Thesszaloniki Nyilatkozat huszadik évfordulója alkalmából rendezett vacsora minden másról szólt, csak nem az Európai Unió további bővítéséről, bár ne tagadjuk, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök külön-külön találkozott az érintett országok vezetőivel, mint például a macedón és a koszovói miniszterelnökkel, illetve a szerb elnökkel.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is