GÖRÖG BALSORS: Elbukott az évtized forradalma

Elérte a jobboldali hullám Görögországot is, ami a Sziriza vereségét eredményezte az előrehozott parlamenti választásokon. Ez azonban nem egy szokásos őrségváltás, miután annak idején a Szirizát a polgári tiltakozások emelték hatalomba. Ebben az összefüggésben érdemes megválaszolni a kérdést, hogy Alekszisz Ciprasznak sikerült-e a polgári elégedetlenségből valódi politikai tőkét kovácsolnia? A választási eredmény tudatában nem lenne túlzás azt mondani, hogy csalódás és frusztráció érződik, amit a változásba vetett hit összeomlása okoz. A cikk a Privátbankár és a BALK együttműködésének keretében jelenik meg.

A görög ellenállók diadala

A régi politikai elit kerülhet vissza a hatalomba Görögországban azáltal, hogy a jobbközép Új Demokrácia legyőzte a kormányzó Szirizát. Az egykor radikálisan baloldali párt ugyanabba bukott bele, ami ellen ellenzékben még hangosan tiltakozott: a nemzetközi hitelezők által elvárt megszorító politikába.

– Görögország maga mögött hagyja a katasztrofális megszorításokat, maga mögött hagyja a félelmet és az autoriter politikát, maga mögött hagyja öt év megalázását és gyötrelmét

– mondta Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali Sziriza vezetője 2015 januárjában, miután pártja fölényesen megnyerte a választásokat a jobbközép Új Demokrácia előtt.

Az akkor mindössze 40 éves politikus – aki a kilenc hónappal későbbi előrehozott választásokon is győzelemre vezette pártját – azt ígérte, hogy véget vet az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap által a hitelekért cserében elvárt megszorításoknak és a korrupt politikai elit hatalmának.

Az ígéretek közé tartozott az is, hogy enyhítik a takarékossági intézkedések brutális társadalmi hatását – a mélyülő szegénységet, valamint az oktatás és az egészségügy lepusztulását –, és ezzel visszaadják a hatalmat a nép kezébe.

– Ma Európában Görögország és a görög emberek az ellenállás és a büszkeség szinonimái

– jelentette ki újabb győzelme után, 2015 szeptemberében.

A görög ellenállók bukása

Ciprasz a legbaloldalibbnak tűnő kormányt hozta létre a II. világháború utáni demokratikus Európában, pártja pedig sokáig az évtized egyik legsikeresebb mozgalma volt.

Ám végül még egy teljes ciklust sem tudott kitölteni, miután egyértelmű vereséget szenvedett az választásokon. Ráadásul az a párt győzte le, amelyet 2015-ben kiütött a hatalomból.

Az Új Demokrácia a szavazatok csaknem 40 százalékát szerezte meg, ami 12 százalékos plusz 2015-höz képest – ezzel az eredménnyel valószínűleg abszolút többsége lesz a parlamentben. A Sziriza 31,5 százalékot kapott, négy százalékkal kevesebbet, mint legutóbb.

A harmadik helyen a balközép PASOK-ból kinőtt Mozgalom a Változásért végzett 8,1 százalékkal, de bejutott a parlamentbe a Kommunista Párt, a jobboldali-nacionalista Görög megoldás és a Szirizából kilépett bőrkabátos ex-pénzügyminiszter, Janisz Varoufakisz újbaloldali mozgalma, a MeRA 25 is.

Nincs viszont ott a parlamentben az Arany Hajnal, amelynek az „alkonyáról” a BALK a választások előtt már írt.

Ciprasz megszorításai

Elemzők egybehangzó véleménye szerint a Sziriza abba bukott bele, ami ellen ellenzékben még hangosan tiltakozott: a nemzetközi hitelekért cserébe és a pénzügyi stabilitás érdekében elvárt kemény megszorításokba.

2015 nyarán már azért kellett előrehozott választásokat kiírni, mert a párt radikálisabb képviselői ellenezték a sorrendben harmadik, 86 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagot. Emiatt Ciprasz elvesztette parlamenti többségét, pénzügyminisztere, Varoufakisz pedig lemondott.

Bár az ezt követő választást még simán megnyerte, a hitelmegállapodás miatt azonban ő is számos megszorítást vezetett be a következő években, amit sokan elvei feladásaként értékeltek.

– Az a tény, hogy Ciprasz az ígéretei megszegése ellenére is négy évig hatalmon tudott maradni, politikai tehetségét bizonyítja

– mondta George Pagoulatos, az Athéni Közgazdaságtudományi Egyetem professzora a BBC-nek.

Kötött pálya

Ciprasz mentségére legyen mondva, hogy eleve szűk mozgástérrel rendelkezett: az ország eurózónában tartása és az államcsőd elkerülése érdekében kénytelen volt elfogadni az új hitelcsomagot és azzal együtt az újabb takarékossági intézkedéseket. Ezek pedig nagyrészt a középréteghez tartozókat (tehát nem a legszegényebbeket) sújtották – nem csoda, hogy ők most az Új Demokráciát támogatták.

Ciprasz sikereket is elért, és stabilizálta az országot. A munkanélküliség 28-ról 19 százalékra csökkent, a turisták és a korábban elvándorolt fiatalok elkezdtek visszatérni, a gazdaság lassú növekedésnek indult, a hitelprogram pedig véget ért – igaz, az ország még így is a hitelezők szoros felügyelete alatt áll.

Csalódott szavazók

Ezzel együtt a Szirizától, amely 15 éve radikális baloldali pártok szövetségeként jött létre, számos baloldali szavazó (köztük sok nyugdíjas) pártolt el – és ment át feltehetően a disszidens Varoufakisz új mozgalmához.

– Száz százalékig megértem, amiért az emberek csalódtak a pártban. Magas elvárásaik voltak. Magasra tettük a lécet, és végül nem tudtuk átugrani

– véli Dimitrisz Rapidesz, a párt egyik brüsszeli képviselője. Összeomlásról ugyanakkor szó sincs: a Sziriza mindössze négy-öt százalékot gyengült a kormányon töltött négy és fél év alatt, és messze a legerősebb ellenzéki párt lesz.

(A Privátbankár alapján. Az eredeti cikk itt olvasható.)