Görögország
GÖRÖG VÁLASZTÁSOK: Családi vállalkozás lehet az Arany Hajnal, amely elvesztette választói felét

A görög Arany Hajnal jelentősen visszaesett az utóbbi két görögországi választáson. A sokak által neonácinak tartott párt Görögország egyes részein több mint 50 százalékot veszített népszerűségéből a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest. A szélsőjobboldali párt volt uniós képviselője szerint az Arany Hajnal vezetőjénél dinasztikus hajlamok diagnosztizálhatók. Az Arany Hajnal a július 7-i választásokon valószínűleg megugorja a 3%-os küszöböt, de befolyása jócskán csökken.
Az Arany Hajnal a harmadik legnagyobb párttá nőtte ki magát az évtized első felében. Első sikerét 2010-ben érte el, amikor 5,29% szavazattal bejutott az athéni városi közgyűlésbe. Országos szinten a 2012-es parlamenti választáson ismételten bizonyított: az addig szinte láthatatlan párt 6,9%-ot kapott a válságkezeléssel szétmacerált Görögországban.
A válság és az Arany Hajnal
Az Arany Hajnal népszerűségének csúcsát 2014-ben érte el, amikor az európai parlamenti választásokon 9,39%-ot szerzett. Ez 500 ezer szavazatot jelent a Magyarországhoz hasonló nagyságú Görögországban. A legfrissebb felmérések szerint a szélsőjobboldali párt mára már 5% alá csúszott, ami azt jelenti, hogy a szavazótábor a felére apadt.
Nikosz Mihaloliakosz, az Arany Hajnal vezetője, és a párt más magas rangú káderjei a Peloponnészoszi-félsziget déli nyúlványának tekinthető Mani térségéből származnak, ahol szavazók ezrei fordultak el a párttól.
A népszerűség csökkenésének több oka is van.
Az egyik az, hogy végső szakaszába érkezett a Pavlos Fyssas rapper 2013-as meggyilkolását követő eljárás. Az ellenfelei által csak „Görög Führerként” emlegetett Mihaloliakoszt 2013-ban bilincsben verve vitték el a rendőrök, akik a házkutatás során engedély nélkül tartott fegyvereket találtak nála. Mihaloliakoszt és társait bűnszövetkezet szervezésével, pénzmosással, valamint bevándorlók és melegek elleni támadásokkal vádolják.
Az akció óriási vihart kavart, hiszen a görög katonai junta 1974-es bukása óta politikai párt ellen hasonló intézkedésre nem volt példa.
Az Arany Hajnal alkonya
Az Arany Hajnal alkonyának más okai is vannak. Ezek között a nepotizmus és a szűklátókörűség említhető.
A szélsőjobboldali párt egyik volt helyi képviselőjelöltje szerint az Arany Hajnalnak nem párttagokra, hanem pártkatonákra van szüksége, akik utasításokat hajtanak végre, de semmi mást nem tesznek. Főleg nem vitatkoznak és nem ellenkeznek.
Elefteriosz Szünadinosz – az Arany Hajnal uniós parlamenti képviselője – akkor vált igazán közismerté, amikor Martin Schulz, az Európai Parlament baloldali elnöke belefojtotta a szót, mert a törököket „buta és koszos barbároknak” nevezte.
Schultz lépését azzal indokolta meg, hogy védelmeznie kell az Európai Parlament méltóságát, és elejét kell venni a rasszizmus társadalmi kivirágzásának.
Azóta már a szélsőjobboldali parlementi képviselő is szembe került az Arany Hajnal vezetőjével, aki korábban „a görög nemzet kiemelkedő alakjának” nevezte Szünadinoszt. Ezt ma már aligha tenné meg, mert a hálátlan uniós képviselő azzal vádolta meg a Görög Hajnal „naplopókból álló vezetőinek szűk körét”, hogy 180%-os fordulatot vettek, egyelőre nemigen tudni, hogy merre.
Privát klub
Szünadinosz szerint Mihaloliakosz „privát klubként” szeretné működtetni az Arany Hajnalt, amelynek kemény magját a családi dinasztia tagjai képezik. Az uniós képviselő arra emlékeztett, hogy a pártvezér neje, Eleni Zaroulia és lánya, Ourania is az Arany Hajnal vezérkarához tartozik. Ami persze, nem ma kezdődött.
A pártvezér felesége, Eleni Zaroulia az Arany Hajnal képviselőjeként azzal keltett feltűnést, hogy betegségeket hordozó félállatoknak nevezte a migránsokat, akik rárontottak Görögországra. Lányuk sem esett messze a fájától, már 2012 júniusában letartóztatták, mert hatodmagával megtámadott egy migránst, aki kórházba került. Ourania ma már fővezérként viselkedik a pártban.
Elpártolt pártolók
Az Arany Hajnalnak erősen befellegzett Görögország északi részén is, ahol az sem segített nekik, hogy a térségben ellentmondásos érzelmeket váltott ki az Észak-Macedónia név körüli vita és döntés. A szélsőjobboldali párt ebben a térségben is elvesztette támogatóinak a felét, pedig a kérdésben eléggé „buzgó nacionalista” álláspontot képviseltek.
Az Arany Hajnalnak bealkonyodott Athén környékén is, ahol szintén elpártolt tőlük a pártolók fele, és egy részük visszatért a jobboldali Új Demokráciához, amely a mérsékeltebb konzervatív opciót képviseli. Küriakosz Micotakisz – Micotakisz-dinasztia legújabb sarja, mert az Új Demokrácia sem mentes a politikai nepotizmustól – éppen ezért arra figyelmeztetett, hogy a szavazók – főleg a fiatalok – ne voksoljanak a kis pártokra, amelyek a gyűlölet légkörében születtek.
Az Új Demokrácia jó eséllyel megnyeri a július 7-i választásokat, és a jobboldal átveszi a kormányzást a görög baloldaltól. Ehhez minden bizonnyal hozzájárulnak azok a szavazók is, akik elpártoltak az Arany Hajnaltól.

Görögország
A görög légierő a francia Rafale után amerikai F-35 típusú vadászgépeket is beszerez

Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.
Amerika vadászgépekkel segít
Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.
A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.
Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.
A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.
Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.
Görög légifölény a Balkánon
A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.
Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.
A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az orosz-ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.

Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)
Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.
A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.
Törökország lassított
A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.
Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.
Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.
A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.
Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.
Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.

A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)
Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.
A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.
A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.
Szerbia
KELLEMETLENSÉG: Mivel sértette meg a Sziriza vezetője az orosz nagykövetet?

Az oroszok képtelenek elviselni, hogy valaki agressziónak nevezze az általuk „különleges hadműveletként” emlegetett háborút. Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete szombaton kivonult a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) tisztújító kongresszusáról, mert a görög baloldali radikális Aléxisz Cíprasz üzenetében valami hasonlót tett. A nagykövet szerint „hamis vádakat hozott fel Oroszország ellen, és rágalmazta a szülőföldjét”, mármint az orosz anyácskát. A világhálón közben nyilvánosságra került a videó, ami miatt az orosz nagykövet „megsértődött”.
Mit mondott a Sziriza vezetője?
Elég nagy volt a titkolózás a videó körül, mára azonban már világossá vált, amit eddig csak sejteni lehetett, hogy Cíprasz az orosz esztablismentnek nem tetsző módon beszélt Ukrajna lerohanásáról. Bocan-Harcsenko ennek hallatán teljesítette kötelességét, és távozott a kongresszusi teremből.
Aléxisz Cíprasz üzenete vasárnap felkerült a világhálóra, így bárki láthatja, hogy mit mondott a görög radikális baloldali vezető, mi is volt az, amivel megsértette az orosz nagykövet „hivatali önérzetét és nemzeti öntudatát”.
– jelentette ki Cíprasz, aki még mondott valamit az energia- és gazdasági válság súlyosbodásáról, az emberek közötti egyenlőtlenség terjedéséről, illetve az Európa feletti szélsőjobbos uralomról, de az utóbbi témák felemlegetése elvárható egy radikális baloldali vezetőtől, akárcsak az a megközelítés is, hogy minden haladó erőnek fel kell emelnie a hangját, és „békeharcot” kell folytatnia.
A Sziriza vezetője a békeharc okán megemlítette az orosz inváziót is, mint nemkívánatos és felszámolandó jelenséget.
– ezeket nevezte fő feladatnak a görög politikus, ami már végképp sérthette Bocan-Harcsenko „kifinomult orosz igazságérzetét”.
– mondta Cíprasz, aki az alább olvasható mondattal viszont Dačićot sérthette meg, de az hogy nézett volna ki, hogy a szerb szocialista vezető kivonul a saját kongresszusáról?
– jelentette ki Cíprasz a barátságosnak szánt üzenetben.
Dačić kellemetlenségnek nevezte
A kongresszus által egyhangúlag újraválasztott Dačić Koszovó esetében úgy gondolja, hogy a békeharcot barikádokkal emelésével is lehet folytatni, bár ez nehezen nevezhető egyértelmű diplomáciai eszköznek, akárhogy is vesszük.
A szocialista politikus egyik legutóbbi nyilatkozata szerint a koszovói szerb területeken emelt úttorlaszok a „legitim politikai harc részét képezik”, merthogy a szerbek azzal a békére legnagyobb veszélyt jelentő Albin Kurti koszovói miniszterelnök ellen küzdenek, aki el akarja őket űzni Koszovóból.
A szerb médiában felmerült a kérdés, hogy „történt-e szabotázs” a Szerbiai Szocialista Párt kongresszusán, amelynek vezetője Ivica Dačić Oroszország nagy barátja, és pártja politikáját is erre a barátságra építi, amennyire ezt a körülmények megengedik, azok viszont most nem az ilyen politizálásnak kedveznek.
Dačić „valamelyest megértette az idők szavát”, és ennek szellemében úgy fogalmazott, hogy „senkit nem akarnak cenzúrázni, hogy Oroszország meg ne haragudjon”.
– jelentette ki a szerbiai szocialista vezető, aki egyúttal az ország külügyminisztere is, így az is figyelemre méltó, hogy tett egy lépést a másik irányba is.
Dačić a szerbiai kormánypárti politikusok „médiafészkének és keltetőgépének” számító Pink Televízióban még megjegyezte – mindenféle illúziók eloszlatása végett -, hogy szombaton ugyan „kellemetlenség történt”, de Szerbia ettől függetlenül nem kívánja megrontani baráti viszonyát Oroszországgal és Kínával. Pedig Cíprasz Kínát meg sem említette.
Szerbia
GÖRÖGTŰZ: Az orosz nagykövet kivonult a szerb szociálisták kongresszusáról

A SEO-barát címbe nem fért bele, hogy Alekszadr Bocan-Harcsenko a görög baloldali radikális Aléxisz Cíprasz üzenete miatt hagyta el a Szerbiai Szocialista Párt tisztújító kongresszusát, miközben az üzenet tartalma körül elég nagy a titkolódzás. A kongresszusról való távozással az orosz nagykövet „megfosztotta magát attól az élménytől”, hogy meghallgassa a meghívott vendégként felszólaló szerb elnök beszédét. A szerb szocialisták egyébként ismét Ivica Dačićot választották meg a párt elnökének, mégpedig egyhangúlag.
Orosz kivonulás
A kívülállók számára unalmas pártülésnek indult szeánsz akkor vett váratlan fordulatot, amikor az orosz nagykövet távozott a Szerbiában egyéként nem igazán favorizált Cíprasz beszéde miatt. A szervezők a kongresszus résztvevőinek videókapcsolat segítségével idézték meg a görög radikális baloldali vezető szellemét.
Az incidensről a szerbiai sajtó pártállástól függetlenül a Tanjug szerb állami hírügynökség semmitmondó jelentése alapján számolt be, beleértve ebbe a Szputnyik orosz hírügynökség és az RT orosz televízió Szerbiában működő híroldalát is.

Lehet, hogy az ügy még ekkora nyilvánosságot sem kapott volna, ha a nemzeti- és önérzetében megsértett orosz nagykövet „nem twitterezi el magát” a gonosz amerikaiak madárkás csatornáján. Első felbuzdulásból még az orosz RT is erre a bejegyzésre hivatkozott, valószínűleg egy német kiszolgáló szerver közvetítésével.
A bejegyzésben Bocan-Harcsenko arról tájékoztatta a „nagyérdemű közvéleményt”, hogy már az elején kénytelen volt elhagyni a Szerbiai Szocialista Párt kongresszusát a „görög ellenzéki képviselőként” aposztrofált Cíprasz videóüzenete miatt.
– írta a sértődött orosz nagykövet, aki a folytatásban még hozzátette, hogy emiatt nem lehetett jelen Aleksandar Vučić szerb elnök beszédénél, amit nagyon sajnál. Túl sokat azonban nem veszített, mert semmi a szerb elnök semmi újat nem mondott, a szerb média a beszédéből a legmagvasabb gondolatként azt idézte, hogy a szerbek „nem adják tálcán a hazát” senkinek sem.
Az egyelőre nem világos, hogy a kongresszuson előre rögzített üzenetet játszottak-e be, és azt honnan tették, Athénból vagy Belgrádból, a felelősség szempontjából ugyanis ez fontos lehet, vagy Cíprasz élőben, a saját fejéből beszélt, ami viszont egy szélsőbalos vezető esetében rejt magában ilyen-olyan veszélyt.
Az is kérdés, hogy a testvéri népek képviselői közül a szerb szocialisták a görögök esetében miért nem a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASOK vezetőjét invitálták meg, de az is lehet, hogy megtették, csak a korábban EP-képviselői posztot betöltő Nikosz Androlakisz nem kívánt ilyen társaságban megjelenni.
A sértődött orosz nagykövet kivonulására, mint az ilyenkor szokás, mindenféle reakciók érkeztek. Egy állítólagos szocialista kongresszusi tag úgy reagált a belgrádi kormánypárti Novostiban, hogy őt is megdöbbentette a görögországi úriember beszéde.

– írta az állítólagos kongresszusi résztvevő, amivel kétségtelen igazságot fogalmazott meg.
A másik oldalon a legerősebb üzenet az volt, amelyet egy hozzászóló csatolt Bocan-Harcsenko twitteres megnyilvánulásához. A magát liberális-konzervatívként meghatározó elem, aki fiókját Milan néven jegyzi, azt üzente az orosz nagykövetnek, hogy „akinek Oroszország a barátja, annak nincs szüksége ellenségre”.
-
Horvátország5 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Őrizetbe vettek egy szerb férfit, mert 3 ezer euróért eladta a kiskorú lányát
-
Horvátország2 nap telt el azóta
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni