Görögország
GÖRÖG VÁLASZTÁSOK: Családi vállalkozás lehet az Arany Hajnal, amely elvesztette választói felét
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)A görög Arany Hajnal jelentősen visszaesett az utóbbi két görögországi választáson. A sokak által neonácinak tartott párt Görögország egyes részein több mint 50 százalékot veszített népszerűségéből a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest. A szélsőjobboldali párt volt uniós képviselője szerint az Arany Hajnal vezetőjénél dinasztikus hajlamok diagnosztizálhatók. Az Arany Hajnal a július 7-i választásokon valószínűleg megugorja a 3%-os küszöböt, de befolyása jócskán csökken.
Az Arany Hajnal a harmadik legnagyobb párttá nőtte ki magát az évtized első felében. Első sikerét 2010-ben érte el, amikor 5,29% szavazattal bejutott az athéni városi közgyűlésbe. Országos szinten a 2012-es parlamenti választáson ismételten bizonyított: az addig szinte láthatatlan párt 6,9%-ot kapott a válságkezeléssel szétmacerált Görögországban.
A válság és az Arany Hajnal
Az Arany Hajnal népszerűségének csúcsát 2014-ben érte el, amikor az európai parlamenti választásokon 9,39%-ot szerzett. Ez 500 ezer szavazatot jelent a Magyarországhoz hasonló nagyságú Görögországban. A legfrissebb felmérések szerint a szélsőjobboldali párt mára már 5% alá csúszott, ami azt jelenti, hogy a szavazótábor a felére apadt.
Nikosz Mihaloliakosz, az Arany Hajnal vezetője, és a párt más magas rangú káderjei a Peloponnészoszi-félsziget déli nyúlványának tekinthető Mani térségéből származnak, ahol szavazók ezrei fordultak el a párttól.
A népszerűség csökkenésének több oka is van.
Az egyik az, hogy végső szakaszába érkezett a Pavlos Fyssas rapper 2013-as meggyilkolását követő eljárás. Az ellenfelei által csak „Görög Führerként” emlegetett Mihaloliakoszt 2013-ban bilincsben verve vitték el a rendőrök, akik a házkutatás során engedély nélkül tartott fegyvereket találtak nála. Mihaloliakoszt és társait bűnszövetkezet szervezésével, pénzmosással, valamint bevándorlók és melegek elleni támadásokkal vádolják.
Az akció óriási vihart kavart, hiszen a görög katonai junta 1974-es bukása óta politikai párt ellen hasonló intézkedésre nem volt példa.
Az Arany Hajnal alkonya
Az Arany Hajnal alkonyának más okai is vannak. Ezek között a nepotizmus és a szűklátókörűség említhető.
A szélsőjobboldali párt egyik volt helyi képviselőjelöltje szerint az Arany Hajnalnak nem párttagokra, hanem pártkatonákra van szüksége, akik utasításokat hajtanak végre, de semmi mást nem tesznek. Főleg nem vitatkoznak és nem ellenkeznek.
Elefteriosz Szünadinosz – az Arany Hajnal uniós parlamenti képviselője – akkor vált igazán közismerté, amikor Martin Schulz, az Európai Parlament baloldali elnöke belefojtotta a szót, mert a törököket „buta és koszos barbároknak” nevezte.
Schultz lépését azzal indokolta meg, hogy védelmeznie kell az Európai Parlament méltóságát, és elejét kell venni a rasszizmus társadalmi kivirágzásának.
Azóta már a szélsőjobboldali parlementi képviselő is szembe került az Arany Hajnal vezetőjével, aki korábban „a görög nemzet kiemelkedő alakjának” nevezte Szünadinoszt. Ezt ma már aligha tenné meg, mert a hálátlan uniós képviselő azzal vádolta meg a Görög Hajnal „naplopókból álló vezetőinek szűk körét”, hogy 180%-os fordulatot vettek, egyelőre nemigen tudni, hogy merre.
Privát klub
Szünadinosz szerint Mihaloliakosz „privát klubként” szeretné működtetni az Arany Hajnalt, amelynek kemény magját a családi dinasztia tagjai képezik. Az uniós képviselő arra emlékeztett, hogy a pártvezér neje, Eleni Zaroulia és lánya, Ourania is az Arany Hajnal vezérkarához tartozik. Ami persze, nem ma kezdődött.
A pártvezér felesége, Eleni Zaroulia az Arany Hajnal képviselőjeként azzal keltett feltűnést, hogy betegségeket hordozó félállatoknak nevezte a migránsokat, akik rárontottak Görögországra. Lányuk sem esett messze a fájától, már 2012 júniusában letartóztatták, mert hatodmagával megtámadott egy migránst, aki kórházba került. Ourania ma már fővezérként viselkedik a pártban.
Elpártolt pártolók
Az Arany Hajnalnak erősen befellegzett Görögország északi részén is, ahol az sem segített nekik, hogy a térségben ellentmondásos érzelmeket váltott ki az Észak- Macedónia név körüli vita és döntés. A szélsőjobboldali párt ebben a térségben is elvesztette támogatóinak a felét, pedig a kérdésben eléggé „buzgó nacionalista” álláspontot képviseltek.
Az Arany Hajnalnak bealkonyodott Athén környékén is, ahol szintén elpártolt tőlük a pártolók fele, és egy részük visszatért a jobboldali Új Demokráciához, amely a mérsékeltebb konzervatív opciót képviseli. Küriakosz Micotakisz – Micotakisz-dinasztia legújabb sarja, mert az Új Demokrácia sem mentes a politikai nepotizmustól – éppen ezért arra figyelmeztetett, hogy a szavazók – főleg a fiatalok – ne voksoljanak a kis pártokra, amelyek a gyűlölet légkörében születtek.
Az Új Demokrácia jó eséllyel megnyeri a július 7-i választásokat, és a jobboldal átveszi a kormányzást a görög baloldaltól. Ehhez minden bizonnyal hozzájárulnak azok a szavazók is, akik elpártoltak az Arany Hajnaltól.
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.
Még egyszer szavaznak
A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.
Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.
A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.
Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.
A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.
A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.
Miért nem alakítanak kormányt?
Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.
Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.
A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.
Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz
A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.
A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.
A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.
Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.
A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)
Kapcsolódó cikk
A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.
Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.
Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.
A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.
Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.
Szerbiában már megint választások lesznek, a miniszterelnök lemondása az asztalon
Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások
WP: Washington tudott arról, hogy Ukrajna az Északi Áramlat felrobbantására készült
Ha a buszvezető eltéved, akkor az utasok igazítják útba Belgrádban
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában
FONTOSSÁGI SORREND: Kurti megvárakoztatta a közvetítőket, mert focimeccset nézett
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral
-
Koszovó6 nap telt el azótaKOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azótaDodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azótaGLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
