A Vajdaság „észak-szerbiai tartomány”, de a VMSZ-é maradt az elnöki szék a parlamentben

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Éppen egy héttel ezelőtt találgattuk a BALK-on, hogy vajon mikor választják meg a tartományi parlament új elnökét és alelnökeit, és vajon mikor ér véget a február kilencedikén, vagyis pontosan hetvenhét nappal (cca 1800 órával) ezelőtt elrendelt szünet. Ez a szünet aztán, teljesen váratlanul, április 25-én, csütörtökön véget ért. Érdekes viszont, hogy sem a kormányközeli sajtó nem szellőztette meg, sem az ellenzék nem verte nagydobra, hogy végre lesz elnöke a vajdasági képviselőháznak, viszont cserébe Damir Zobenica, aki a szóbeszéd szerint a Szerb Haladó Párt egyik jelöltje volt a házelnöki posztra, a csütörtöki ülésen több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Vajdaság “észak-szerbiai tartomány”.

Búcsú a multikultúrától

Az elmúlt hetekben nem először fordul már elő, hogy ennyire szemtől szemben, és kimondottan kendőzetlenül beszéljenek arról, hogy Vajdaságot már nem a multikulturalizmus határozza meg.

Kapcsolódó cikk

Megalakult az új vajdasági parlament is, a VMSZ igényt tart a házelnöki posztra

Nem telt el egy hónap sem azóta, hogy Igor Mirović távozó tartományi kormányfő – aki radikálisként kezdte, majd haladóként folytatta politikai pályafutását – az Instagram oldalán a Szabadkai Népszínház felújítása kapcsán azt írta, hogy a munkálatok két hónapon belül befejeződnek, majd hozzátette: Egy újabb jó hír a szerb Vajdaságból!!! A bejegyzés alatt két címke: „#kultura #srpskavojvodina„, vagyis „#kultúra” és „#szerb Vajdaság”.

Ez a meghatározás nyilván „költői munkásságának” a része, a kruševaci – tehát nem vajdasági származású – volt kormányfő ugyanis verseket ír, több kötete is megjelent.

Az egyik kommentelő azt fűzte hozzá, hogy „ÉLJEN A SZERB VAJDASÁG”, egy másik viszont megjegyezte, hogy „Vajdaság Autonóm Tartomány, és nem szerb Vajdaság.”

A szerb Vajdaság retorikát folytatta aztán Damir Zobenica, miután az ellenzék képviselője Vajdaságról és annak jellegzetességeiről beszélt a parlamentben.

A horvátországi Pólából (Pula) származó Zobenica – aki tehát szintén nem vajdasági – ezt kikérte magának, és elmondta: örül annak, hogy a legutóbbi népszámláláson már 30 százalékkal kevesebben vallották magukat “vajdasági” nemzetiségűnek. Hangsúlyozta, hogy ő jobboldali, és azt is, hogy Vajdaság észak-szerbiai tartomány.

Zobenica 2008-tól erősíti a Szerb Haladó Pártot, és most neki jutott az a megtiszteltetés, hogy javaslatot tegyen a házelnök személyére.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2004-ben született meg az az íratlan szabály, miszerint a tartományi parlament elnöke a legnagyobb kisebbség, vagyis a magyarok képviselője legyen, tehát a hagyomány folytatása, hogy ezt a posztot a VMSZ kapja meg, hiszen a magyarok többsége a VMSZ-re szavaz.

A kicsit több mint félórás vita után 81 igen, 28 nem szavazattal Juhász Bálintot választották meg a tartományi parlament elnökévé, bár ellenzéki részről voltak kifogások.

Miroslav Ilić, orvosprofesszor a Szabad Polgárok Mozgalmának képviselője elmondta, hogy bárki megfelelőbb lett volna a posztra, mint Juhász Bálint, aki a „magyar állam embere”.

– Bármelyik vajdasági magyar lehetne elnök a parlamentben, kivéve Juhász Bálintot, a magyar állam emberét, aki a rosszhírű Prosperitati Alapítvány vezetője, ez az alapítvány 300 millió eurót hozott Vajdaságba, az eredménye pedig hetvenezerrel kevesebb magyar

– mondta Ilić, aki szerint Juhász Bálint közvetlenül részt vett abban, hogy egyenlőtlenség alakult ki a magyarok és a többi nemzetiség között, a VMSZ tagjait pedig arra figyelmeztette, hogy azok, akik a Szerb Haladó Párt ölelésében vannak, előbb-utóbb eltűnnek. A szavazás kapcsán magyarul hozzátette: „Nem, nem soha!”

Pásztor Istvánt tekinti a mentorának

Juhász Bálint első beszédét Pásztor István emlékének szentelte, a beszédet először szerbül, majd magyarul mondta el. Kiemelte: nagy megtiszteltetés számára, hogy Pásztor Istvánt követheti a házelnöki poszton, akit a mentorának nevezett.

Hangsúlyozta, hogy négy év komoly és nehéz munka vár rá, de benne mindenki partnerre találhat. Szerinte nagymértékű toleranciára, egymás iránti tiszteletre lesz majd szükség.

– Amekkora öröm, ez ugyanakkora teher és felelősség is. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Pásztor István, ha szabad úgy fogalmaznom, a mentorom utódaként neveztek ki. Szeretném a következő négy évben meghálálni a képviselők, de mindenekelőtt a választópolgárok, minden vajdasági polgár, és azon belül a vajdasági magyar közösség bizalmát

– mondta Juhász, miután letette a hivatali esküt.

Juhász Bálint a tartományi képviselőház 33. elnöke. Az alelnöki tisztségeket Damir Zobenica, Aleksandra Maletić és Nemanja Zavišić látják el, mindannyian a Szerb Haladó Párt tagjai. A negyedik alelnök Boris Novaković, a Szerbiai Szocialista Párt tagja.

A tartományi parlamentnek egyébként 120 képviselője van, ebből 66 mandátum a Szerb Haladó Pártnak, és a köré tömörülő koalíciónak jutott. Az ellenzéki Szerbia az erőszak ellen nevet viselő tömörülés 30, a Vajdasági Magyar Szövetség 9, a Szerbiai Szocialista Párt 7, a Szerbiai Új Demokrata Párt és a Szerb Királyság Megújhodási Mozgalma összesen szintén 7 mandátummal rendelkezik, az Orosz Pártnak 1 képviselője van a parlamentben.

Juhász Bálint felemelkedése

Juhász Bálint Pásztor István „mentoráltjaként” szép pályát futott be, már 2007-2011 között a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke volt, 2008-ban pedig Gál Kinga Európai Parlamenti képviselő irodájában volt alkalma az uniós intézményekkel és folyamatokkal ismerkedni.

Tisztséghalmozásban különösen nagyot alkotott, 2016 óta a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, 2019 óta a VMSZ Intéző Bizottságának elnöke, 2022 decembere óta a kishegyesi községi képviselő-testület elnöke, mostani megválasztását követően pedig tartományi házelnök.

A VMSZ-szel ellenlábas VMDK (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) ezért felszólította Juhászt, hogy valamelyik tisztségéről mondjon le, mert ha ezt nem teszi meg, akkor nem a megfelelő választás a tartományi képviselőház elnöki posztjára, amelyre Pásztor Bálint VMSZ-elnök jelölte.

– Nemcsak azért, mert egyszerre már két közhivatali pozíciót is betölt, hanem azért is, mert a Prosperitati Alapítványnak hasonló pályázatai vannak, mint a tartományi kormánynak, házvásárlásra, támogatásokra. Ezeken keresztül a Vajdasági Magyar Szövetség nagy befolyást gyakorolhat a magyar választókra, akiknek azt sugallhatja, hogy ha nem szavaznak rájuk, úgy támogatást sem kapnak

– áll a közleményben. A VMDK közleménye azonban némileg késve érkezett, mert Juhász Bálint a Facebookon bejelentette, hogy a kinevezés napjával lemondott a Prosperitati Alapítvány ügyvezetői megbízatásáról és Kishegyes Község képviselőtestületi elnöki tisztségéről, miután megválasztották a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnökévé.