Connect with us

Szerbia

Szerb fantomcégek közvetítésével jutnak el a tiltott nyugati termékek Oroszországba

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

fantomcég
Dollármilliókat keresnek a szerb cégek az Oroszország elleni szankciókon (Forrás: Szabad Európa)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

A Szabad Európa Rádió kutatása szerint több tucat szerbiai fantomcég játssza ki a Moszkva ellen bevezetett szankciókat, és szállít nyugati termékeket Oroszországba. Általában olyan cégekről van szó, amelyeket az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta jegyeztek be Szerbiában. Ezek a cégek modern technológiai termékeket szereznek be a nyugati országokban és az Egyesült Államokban az oroszok számára, akik ezeket a háború során harci tevékenységben is felhasználnak például drónokba beépítve. A probléma nem újkeletű, ez már 2022 decemberében is felmerült. A szerb elnök akkor azzal utasította el a feltételezéseket, hogy ők nem bűnözők, és nem akarnak hasznot húzni senki szenvedéséből sem. Állítólag az üzlet ezt következően virágzott fel igazán.

Az orosz hadiiparnak (is) szállítanak

A Szabad Európa a nemzetközi kereskedelmi adatbázisok több, mint 14 000 tételét elemezte, és a hónapokig tartó vizsgálat során arra az eredményre jutott, hogy a jogi vákuumot kihasználva a szerbiai cégek az ügyletek által milliókat kerestek dollárban kifejezve.

A kutatás szerint nem egy, hanem több tucat Szerbiában létrehozott cégről van szó, amely a háború kitörését követően tiltott forgalmat valósított meg annak köszönhetően, hogy Szerbia egyetlen Oroszország elleni uniós és amerikai szankcióval sem azonosult.

Ezáltal a szerb cégek belső szabályokat nem szegnek meg, ugyanakkor a júniusban elfogadott 11-es uniós büntetőcsomag szerint megtiltható a nyugati termékek beszerzése azoknak az országoknak az esetében, amelyek nem hangolják össze a tevékenységüket az Európai Unióval, arról nem is beszélve, hogy egy csatlakozásra váró országról van szó.

A Szabad Európa Rádió szerint a termékek több, mint egyharmada olyan elektronikai alkatrész, amelyek szerepelnek az Európai Unió szankciós listáján, mert a hadiiparban is felhasználhatók.

A szerb közvetítéssel zajló orosz import sok esetben az Intel, az AMD és a HP által előállított elektronikai alkatrészekre vonatkozik, amelyek nem feltétlenül Szerbián keresztül jutnak el Oroszországba.

fantomcég

Oroszország a legmodernebb amerikai technológiát használja drónjaiban. Az AMD Xilinx egy új, nagyon hatékony mikrochip, Oroszország pedig megkerülte a szankciókat. Ezt egy orosz Orlan drónban találták az ukránok (Forrás: X-platform)

Egyes szerb cégek az orosz légierő és hadiipar számára is szállítanak alkatrészeket különböző útvonalakon, általában kelet-ázsiai országok érintésével.

Az oroszországi címzettek között ugyanakkor olyan cégek szerepelnek, mint a Bitteriya és a Velesstor, amelyek rajta vannak a nyugati szankciós listákon, miután az orosz hadiiparhoz kötődnek. A Szabad Európa Velesstort emleget, valószínű azonban, hogy a Velesstrojról van szó, amelynek a tulajdonosa Krešimir Filipović horvát üzletember.

Az Import Genius és a Sinoimex nemzetközi kereskedelmi adatbázisok vámdokumentációja nem azonosítja be pontosan milyen elektronikai alkatrészekről van szó, és azt sem lehet megállapítani, hogy mi történik ezekkel az árukkal Oroszországba való érkezésük után, ugyanakkor a harctereken hagyott orosz katonai eszközökben megtalálták őket.

Az említett adatbázisokból annyi viszont kiderül, hogy a szerbiai cégek többezer terméket szállítottak Oroszországba, és hogy általában olyan fantomcégekről van szó, amelyek a szerbiai közvélemény számára ismeretlenek.

Vicces kedvű Kominvex

Az említett amerikai hírportál szerint az egyik ilyen fantomcég a Kominvex, amely alig másfél év alatt önmaga összesen több mint 140 millió dollár értékben szállított be nyugati termékeket Oroszországba.

A hatalmas forgalmat megvalósító cég állítólag Belgrádban, egy külvárosi lakóház legfelső emeletén működik, de a megadott címen senki nem nyit ajtót, és egyetlen jel sem utal semmiféle gazdasági tevékenységre, még egy cégtábla sincs az épületen.

A Kominvex egy 2005-ben alapított cég, amely a honlapja szerint új és iparilag felújított önindítókat, generátorokat és alkatrészeket forgalmaz szinte minden autómárkához, teherautóhoz és traktorhoz. Ez volt a helyzet egészen 2022-ig.

A Szabad Európa Rádió szerint a cég nyeresége 2021-ben 1600 dollár volt, ami 2022-ben – mindössze egy év alatt – az ezerszeresére növekedett, merthogy a céget 2022-ben átregisztrálták elektronikus és távközlési alkatrészek és berendezések nagykereskedelmére.

A cégnek egy alkalmazottja van, a tulajdonos és az igazgató pedig Marko Svorcan, aki 2022 áprilisa és 2023 májusa között további két céget igazgatott, amelyet ugyanarra a címre jelentettek be, mint a Kominvexet.

Ez a két csillagászati nevet viselő cég az Orion és a Mercury, mindkettőnek orosz tulajdonosa van, az egyiké Oleg Gruden, a másiké pedig Marija Zaharova, ami – ha nem névazonosságról van szó – akkor a vicc kategóriájába tartozik, így hívják ugyanis az orosz külügyi szóvivőt.

Marko Svorcan viszont létező személy, aki válaszolt a Szabad Európa megkeresésére, de nem mutatkozott hajlandónak részleteket elárulni az általa folytatott gazdasági tevékenységről.

Az amerikai finanszírozású portál a nemzetközi adatbázisokból ugyanakkor kiderítette, hogy a Kominvex 2022 márciusától 2023 közepéig egyebek mellett komplex elektronikai alkatrészeket tartalmazó mikrochipeket, processzorokat, digitális kábeles kommunikációs rendszereket, mobiltelefonokat, fénykibocsátó diódákat, patronokat és nyomtatókat szállított Oroszországba több, mint hatezer tételben.

Marko Svorcan elég jó munkaerő lehet, mert ha az év 365 napján dolgozott, akkor is naponta legalább 16 ilyen ügyletet bonyolított le egymaga, vagyis mindegyikre szűk fél órát szánt, beleértve a papírmunkát is, mellékesen szólva pedig még két csillagászati nevű céget is eligazgatott.

A szóban forgó szerb cég, vagyis a Kominvex, 2022 és 2023 februárja között egy év alatt 28,5 millió dollár értékben szállított Intel termékeket Oroszországba, a HP esetében ez 7,7 millió dollár, az AMD vonatkozásában pedig 2,7 millió dollár.

A Kominvex az előbb már említett Velesstor és Bitterya mellett más orosz cégekkel is együttműködött, ezek a Bigvej Logistika, a Linija Tehnologija, a Parnas, az OTT, a Pilous, a TLC Beli Rast, a Bi-Treyd és a MT-Sistems.

A Soha Info és a Family Fitness

A Szabad Európa még egy céget beazonosított, amely kijátssza az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, ennek a szerb cégregiszter szerint a Vajdaságban lévő Novi Banovciban van a telephelye, ugyanabban a családi házban, ahova már öt éve egy fitneszklub is be van jelentve Family Fitness néven. Mindkettő tulajdonosa egy Dragan Dragaš nevet viselő férfi.

A rendelkezésre álló adatok szerint a 2022 júniusában alakított Soha Info nevet viselő cég 2022 októberétől az idei év júliusáig 18 millió dollár értékben szállított árut Oroszországba, köztük 6,3 millió dollár értékben olyan elektronikai cikkeket, amelyek a különösen kockázatos kategóriába tartoznak.

A Soha Info mindig a Imkotraid, a ProTechMarket és a Bitterya nevet viselő cégeknek szállított, amelyek közül az első kettő elektronikai cikkek importjával foglalkozik, és az utóbbi három évben alakult.

Szerb banán az oroszoknak

Néhány hónappal ezelőtt a szerb közvélemény arról értesült, hogy újbelgrádi székhellyel működik a Goodforwarding nevet viselő cég, amely problematikus termékeket szállít Oroszországba, mint amilyenek a váltóáramot egyenárammá alakító statikus konverterek, elektronikus integrált áramkörök és fényérzékeny félvezető eszközök.

Ezek olyan cikkek, amelyeket az Európai Bizottság szolgálatai kettős felhasználású áruként és fejlett technológiai termékként azonosítottak az orosz katonai rendszerekben az ukrajnai fronton.

A szerbiai hivatalos nyilvántartásban az szerepel, hogy ennek a cégnek az igazgatója és tulajdonosa az oroszországi Omszkból származó Alekszej Moszkovkin.

A cég képviseletében egy Juan Pereiro Radriges nevű férfi jelentkezett, aki elárulta, hogy a cég részvényese, maga a vállalkozás pedig azzal a céllal alakult, hogy banánt szállítson Oroszországba, de nem kaptak banki engedélyt a dollárban vagy euróban történő fizetésre.

Lehet, hogy valaki csak felfogta, hogy Szerbia nem egy közismert banántermelő ország, bár rejtett források mindig előfordulhatnak, főleg ha ilyen szépen halad a globális felmelegedés.

A Goodforwarding előbb említett részvényesének állításával szemben, miszerint nem csinálnak semmit, a Szabad Európa kiderítette, hogy legalább 119 alkalommal szállítottak Oroszországba közel 300 ezer dollár értékben – valószínűleg nem szerb banánt – mégpedig a szentpétervári Pitersnab nevű cégnek, amely 2022 januárjában alakult.

A nulla tagból álló csapat

Miután az orosz légitársaságok gépeinek háromnegyed része az Európai Unióból, az Egyesült Államokból vagy Kanadából származik, így az Egyesült Államok és az általa vezetett Nyugat megpróbálja földre kényszeríteni az orosz utasszállító flottát, ezért szankcionálja a polgári légiközlekedésben használt gépek alkatrészeinek importját Oroszországba.

A Szabad Európa által megszerzett információk szerint az oroszoknak azonban ezeket az alkatrészeket sikerült beszerezniük részben a Sprocure néven bejegyzett belgrádi cégen keresztül.

Ez a cég az Ukrajna elleni orosz inváziót követően 2022-ben alakult Belgrádban annak érdekében, hogy közvetítő szerepet töltsön be különböző termékek értékesítésében. A céget az eléggé albán, esetleg bosnyák nevű Zineta Mehmedi jegyzi.

A Sprocure honlapján az olvasható, hogy a cég a repülőgépipar alkatrészeinek nemzetközi forgalmazásával foglalkozik, és a tervek szerint logisztikai és szállítmányozási szolgáltatásokat is nyújt majd.

Egy gyorsan fejlődő cégről lehet szó, mert a honlap szerint a csapat több tízéves tapasztalattal rendelkezik, ami az egy éves fennálláshoz képest elég szép teljesítmény.

fantomcég

A nagy múltú Sprocure székhelye Belgrád egyik külvárosában (Forrás: Szabad Európa)

A Sprocure székhelye szintén Belgrád egyik külvárosában van, az alkalmazottak száma viszont egyenlő a nullával, a kérdés már csak az, hogy ennek a szépszámú csapatnak a tagjai közül melyiknek sikerült több tízéves tapasztalatra szert tennie.

A bökkenő ugyanakkor az, hogy a fantomcég fennállásának első öt hónapja alatt 2022-ben így is 1,7 millió dolláros jövedelmet kalapozott össze.

A nagy múltra visszatekintő Sprocure rövid fennállása során 1,23 millió dollár értékben szállított olyan cikkeket Oroszországba, amelyeket a repülőgépek esetében használnak. Ezeknek a jelentős részét a Sprocure az Egyesült Államokból szerezte be mintegy 900 dollár értékben, a fennmaradó részt pedig Franciaországban, Németországban és Hollandiában vásárolta.

A cég utasszállító repülőgépek hajtóműveihez használatos olajat, gumiabroncsokat, akkumulátorokat, és hang- vagy vizuális jelzőberendezéseket exportált Oroszországba, habár a belgrádi családi ház szűk kis udvarán semmilyen raktár nem látható, ahol ezeket a termékeket tárolnák, mondjuk élére állítva őket, úgy talán kisebb helyet foglalnak el.

Orosz részről a Sprocure csomagjait a Kras-Logistics, valamint a Lukoil-Avia, az S7 Engineering, a Pobeda, a Smartavia, a Red Wings, a Jakutija és a Utair orosz regionális légitársaság fogadta.

Repülőgépek és űrjárművek javítása

A Szabad Európa portálja szerint a hatalmas csapattal rendelkező Sprocure mellett még egy szerb cég foglalkozott azzal, hogy kisegítse az orosz légitársaságokat.

Ez az Avio Chem, amely 2014 decemberében alakult Thoms Aviation Adriatic doo Beograd’ néven, az alapító pedig Luci Aleš szlovén állampolgár volt. A szerb cégjegyzék szerint jelenleg a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren székel.

Az Avio Chem repülőgépek és űrjárművek javítására és karbantartására szakosodott, és 2022-ben 3,5 millió dolláros nyereséget valósított meg, ami több, mint fennállásának első négy évében.

Az általa Oroszországba szállított áru értéke 3 millió dollár körül van, amit a S7 Engineering és a Sibir légitársaság, valamint az Avia Centar Delta és a Kras Logistics felé teljesített.

A két egymáshoz szoros viszonyban lévő S7 Engineering és a Sibir légitársaság, valamint annak igazgatója is amerikai szankciók alatt áll, mert közeli kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin rezsimjével.

Hogyan jut el az áru Oroszországba?

Tavaly december 2-án a szerb elnök még a feltételezést is elutasította, hogy a nyugati termékek Szerbia területén keresztül jutnak el Oroszországba.

Az orosz Szputnyik hírügynökség akkori jelentése szerint Aleksandar Vučić úgy fogalmazott, hogy Szerbia reagál az ilyen kísérletekre, és szankcionálja azokat, mert semmiféle extraprofitra nincs szüksége, az ország ugyanis igencsak erős gazdasággal rendelkezik.

A Várhelyi Olivér uniós bővítési biztossal folytatott megbeszéléseket követően a szerb elnök azt mondta, hogy érti az uniós külpolitikával történő összhang megteremtésére vonatkozó brüsszeli igényt, és arról tájékoztatta a magyar származású biztost, hogy Szerbia területén keresztül senki sem játszhatja ki az Oroszország elleni szankciókat.

Vučić akkor megjegyezte, hogy nem foglalkoznak bűnözői tevékenységgel, és azzal sem, hogy bárkinek háborús szenvedéséből hasznot húzzanak, mert nincs szükségük extraprofitra a már említett okok miatt, miközben köszönetet mondott az európai adófizetők pénzéből Szerbiának nyújtott segélyekért, nem véletlenül fogalmaztunk így, a szerb elnök ugyanis szinte mindig az uniós adófizetőknek hálálkodik, amikor a Brüsszel által nyújtott támogatások szóba kerülnek.

Szépen fogalmazva azt mondhatjuk, hogy a szerb elnök nem állított valótlanságot – nem a szerbiai gazdaságot, hanem az Oroszországgal történő kereskedést illetően -, mert a Szabad Európa Rádió vizsgálata alapján a kereskedés tényleg nem Szerbia területén keresztül zajlik, vagyis az Oroszországnak szánt áru a maga fizikai valójában nem halad át Szerbián.

A vámadatok azt mutatják, hogy az Oroszországba exportáló szerbiai Kominvex a termékek szállítását elsősorban Kínából, Malajziából, Vietnamból, valamint Tajvanról és Thaiföldről végzi.

Az első három ország nem vezetett be semmiféle szankciókat Oroszországgal szemben, ugyanakkor az Intel Malajziában és Vietnámban is rendelkezik saját gyártással.

A szállítást és a logisztikát sok esetben az ‘ATC Group’ teherszállító légitársaság látja el, amely LinkedIn profilján azt állítja, hogy “vezető szerepet tölt be az oroszországi áruszállításban”.

Az Intel ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy korlátozza vagy megszünteti a kapcsolatait azokkal a cégekkel, amelyek a termékeiket az emberi jogok megszegésére használják fel.

Mindeközben egyes amerikai szakértők arról beszéltek, hogy ebben az esetben az amerikai szankciók szemmel látható megszegéséről van szó, és nem csak a szerb cégek részéről.

Ha annak, amit az amerikai Szabad Európa állít – amely bizonyos értelemben a hivatalos Washington szócsöve -, fele is igaz, akkor arra a közhelyes megállapításra juthatunk, hogy a legnagyobb halakat a zavarosban lehet fogni. Viszont ilyen esetekben az sem zárható ki, hogy nem mindenre derült fényt, és még van orvhalász bőven.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország1 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava