Európai Unió
Lembergtől az Adriáig Samu bácsi és EU néne vonattal szállítaná az ukrán gabonát
A zöld megállapodás részeként az Európai Unió 2050-re kitűzött céljai a vasúti kapacitás hatékonyabb kihasználása, a belvízi hajózási kapacitás növelése, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítése, az alacsony kibocsátású tehergépkocsik, a 2035-től kezdődő új, kibocsátásmentes személygépkocsik és a megújuló energiával működő teherhajók használatának ösztönzése. Körülbelül ez volt a témája a zágrábi Jutarnji list napilap és az Európai Beruházási Bank szervezésében a horvát fővárosban nemrég tartott tanácskozásnak.
Egy kis vonatozás
Az illusztris résztvevők – horvát miniszterek EU-s bürokraták, közgazdászok, közlekedési szakértők, stb. – jóízűen elbeszélgettek a javarészt „muzsikaszó, jókívánság” stílusú EU-s tervekről, de eközben egy vaskos szeg is kibújt a zsákból.
Nevezetesen, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és az EU komolyan nekiveselkedett egy jókora vasúti projektnek, amelynek keretében a nyugat ukrajnai Lembergből vasúton szállítanák az ukrán gabonát az európai kikötőkbe.

A háború megviselte a vasutat is, miközben az Európai Unió megkezdené a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával (és Moldovával)
Jelenleg Ukrajna áruforgalmának nagy részét a Fekete-tengeri és a dunai kikötőkön át exportálják. Ez a szállítás azonban a háború miatt megbízhatatlannak és lassúnak bizonyult.
Tekintettel erre és természetesen arra a tényre, miszerint nem valószínű, hogy a fekete-tengeri kikötők a közeljövőben biztonságos pontok lesznek az áruk exportjához, más megoldások után kellene nézni.
Ennek a tervnek egy részét mutatta be az említett konferencián Lothar Zeller, a JASPERS közlekedési ágazat vezető tanácsadója, hangsúlyozva Horvátország szerepét. Az USA-EU terv a rendelkezésre álló információk szerint a két fő útvonal kialakítását irányozza elő Nyugat- és Délkelet-Európába.
Az egyik ág Lembergből a Mostyska határvárosig, majd tovább Lengyelországba menne, ahonnan az áruk a gdanski kikötőbe, illetve tovább hajóval az Egyesült Királyságba és Kanadába kerülnének.
Egy délebbi vasútvonal vezetne Lembergből az ukrán, magyar és szlovák határon fekvő Csap határvárosba. Csapból a folyosó Kassára vezetne, ahonnan az ukrán árut szállító vonatok tovább haladnának Csehországba és Ausztriába.
A második, délebbi ág Magyarországon át haladna Horvátország felé a fiumei kikötőig. Ebben az esetben Fiume lenne az Afrikába irányuló tengeri áruszállítás fő exportkikötője.
Gubancok tömege
Az útvonal, amely Lembergtől a horvát határig vezetne, körülbelül 760 kilométer hosszú. A folyosó Lemberg-Csap-Kassa-Budapest-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Gyékenyes (határátkelő) irányába haladna. Ez a folyosó Horvátországban Kaproncán, Zágrábon, Károlyvároson át folytatódna Fiuméba.
Ennek a tervnek számos jelentős technikai akadálya van. Az első az ukrán nyomtáv. Ebben az országban a sínpárok szélessége 1520 mm, az EU-ban pedig 1435 mm. A szándék az, hogy az ukrán vágányokat európai szabványra alakítsák át, hogy a vonatok megállás nélkül áthaladhassanak Ukrajnából az EU országaiba.

Nem csak a kocsik, a sínek is rongálódtak (Forrás: X-platform, Volodimir Zelenszkij)
További probléma, hogy Ukrajnában a vasutak kisebb része villamosított. A rendelkezésre álló információk szerint az Egyesült Államok kész azonnal befektetni 220 millió eurót a Lemberg és a lengyel határ közötti vonal felújításába, míg az Európai Bizottság 50 millió eurót hagyott jóvá a Lemberg és Csap közötti vonal felújítására irányuló projekt előkészítésére.
Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok terve szerint 2030-ig újjáépítik ezeket a vonalakat. Magyarországon a Horvátországba vezető déli útvonalon a Zalaegerszeg és Nagykanizsa közötti 44 kilométernyi vonal a problémás.
A pálya ezen része nem villamosított, és túl kicsi a terhelhetősége. Mint megtudtuk, Horvátország és Magyarország megállapodott a vasút ezen részének felújításáról, az Európai Bizottság pedig vállalta, hogy 330 millió euróval finanszírozza a villamosítást és a teherbírás 22,5 tonnára emelését.
A magyarok már előkészítették a projektet, de még nem javasolták az új operatív tervbe történő felvételét, ami másfél éves késést jelent. A mai becslések szerint a vonal helyreállítása 2027-ben fejeződhet be – ha minden jól megy.
Hiányzik egy komplett vonal
A másik nagy probléma ezen az Ukrajnából induló útvonalon a Horvátországon keresztül Fiuméba vezető vasútvonal megépítése. A vonal nagy részén még nem indultak meg a munkálatok, egyes szakaszokon pedig még csak most készülnek a projektek és környezeti hatástanulmányok.

Ukrán vasúti szocreál (Forrás: X-platform)
Az előrejelzések szerint a Dugo Selo-Kőrös-Kapronca-Botovo vasútvonalat 2025-ben, a Hrvatski Leskovac és Károlyváros közötti vasútvonalat pedig 2027-ben kell befejezni.
Egy évvel később a Škrljevo-Jurdane szakaszt kell befejezni, ezt követné 2030-ban a legnehezebb szakasz Károlyváros és Oštarije között. Ezen a szakaszon – többek között – egy 14 és egy 9 kilométer hosszú alagutat kell kiépíteni. Az utolsó az Oštarije-Škrljevo szakasz, amelynek 2032-re kellene elkészülnie.
Itt már csak az a kérdés, hogy vajon tart-e addig a háború, vagy az egész projekt értelmét veszíti?
