Szerbiai választási bédekker, kire szavazzon az istenadta nép?

Egy kis bédekkert készítettünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan is állunk a szerbiai választásokkal kapcsolatban. Aleksandar Vučić államfő november elsején írta ki a választásokat Szerbiában, egy nappal később már az ő nevével fémjelzett lista, a Szerb Haladó Párté, elsőként át is adta az induláshoz szükségesnél jóval több aláírást a Köztársasági Választási Bizottságnak – a törvényesen elvárt tízezer helyett csaknem százezret. Alig telt el tíz nap a választások kiírása óta, máris nyolc lista közül lehet választani, ennyit hirdetett ki péntekig (november 10-éig) a választási bizottság. Közben Vučićot többszörös alkotmánysértéssel vádolják, miközben az ellenzéki összefogásnak is gyorsan sikerült összegyűjteni a szükséges aláírásokat. Ki kivel indul? Milyen listával és programmal kecsegtet a Vajdasági Magyar Szövetség Pásztor István halála után néhány nappal? És mit ér a nagy értelmiségi felszólítás – minél többen vegyenek részt a közelgő választásokon?

1. Aleksandar Vučić – Szerbia nem állhat meg

A szerb államfő – annak ellenére, hogy már nem a Szerb Haladó Párt elnöke és államfőként nem is vállalhatna ilyen szerepet, mégis a nevét adta a Szerb Haladó Párt listájához, és folyamatosan kampányol mellette.

A Szerb Haladó Párt az elnök nevével kampányol az interneten is

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Aleksandar Vučić alkotmányt sért a viselkedésével (tételesen fel is sorolták, hogy ezt mikor és hogyan tette az elmúlt években), az államfőt azonban ez teljesen hidegen hagyja.

Kapcsolódó cikk

Vučić nevével fémjelzett listával indulnak a haladók a választásokon

Tekintettel arra, hogy Vučić szereplése az online térben elhanyagolható, legalábbis jóval visszafogottabb, mint a televíziós megjelenései, az államfő ott próbál kárelhárítani, ahol csak tud – főként a köztévében, a Pink és Happy Televízióban, méghozzá heti többszöri megjelenéssel.

A kampány alig tíz napja tart, a szerb haladó párti miniszterek viszont már a csillagokat is leígérik az égről: a tervezetnél előbb elkészül Szabadkán az aluljáró, grandiózus vasútfejlesztéseket ígérnek Vajdaságban, miközben az elmúlt években 400 kilométernyit számoltak fel a sínekből a tartományban.

Az, hogy állítólag négy óra alatt csaknem százezer támogatói aláírást gyűjtöttek össze szintén erődemonstráció, ahogyan az újabb ígéret is: néhány napon belül nagy bejelentésekre számíthatunk – mondta az elnök, aki hetente kecsegtet ezzel, hogy saját tévészerepléseinek csináljon hírverést.

2. Ivica Dačić Szerbia kormányfője

A Szerbiai Szocialista Párt nem változtatott a szlogenjén a legutóbbi választások óta – pedig a múltkor sem vált be.

Nem teljesen érthető, mit szeretne Ivica Dačić, a szlogen ugyanakkor azt jelzi, hogy a szocialisták vezetőjének vannak ambíciói, még akkor is, ha azok nem túlzottan reálisak.

Ivica Dačić egyelőre csak a Szerb Haladó Párt főbizottságába kooptálja Marko Miloševićevet, a volt szerb/jugoszláv diktátor Slobodan Milošević unokáját

Mindenesetre a szocialisták körül még mindig van egy keménymag, egy biztos szavazóbázis, viszont az már más kérdés, kit tud bevonzani a listájukon harmadikként szereplő Marko Milošević, vagyis Slobodan Milošević unokája.

A szerb parlamentbe biztosan bekerül a diktátor leszármazottja, hiszen a legutóbbi választásokon huszonkét parlamenti helyet szereztek a szocialisták, a szépreményű unoka tehát minden kétséget kizáróan a nagypapa által alakított párt parlamenti képviselője lesz, Ivica Dačić pedig kompenzál a már haló poraiban lévő volt főnöke felé.

3. Dr. Vojislav Šešelj – Szerb Radikális Párt

A radikálisok esetében érdekes adat, hogy a belgrádi önkormányzati választási listán együtt szerepelnek a Vajdasági Magyar Szövetség, a Szerb Haladó Párt, a Szerb Radikális Párt és a Szerbiai Egyesült Nyugdíjaspárt (PUPS) jelöltjei.

Helyi szinten közösen indul a választásokon a Szerb Radikális Párt és a Szerb Haladó Párt, erről egyezett meg Aleksandar Vučićtyal Vojislav Šešelj.

Vojislav Šešelj megidézte Putyint, ismét a Szent György-szalaggal szállt be a kampányba (Forrás: Screenshot, Tanjug)

A radikálisok elnöke kiemelte, hogy koalícióban indulnak a belgrádi, valamint más önkormányzati választásokon. Képviselőik ott lesznek a listákon, a választásokat követően pedig részt vesznek a végrehajtó hatalomban.

Magyarázata szerint a Szerb Radikális Párt a köztársasági és a tartományi választásokon önállóan indul, a helyi választásokon pedig a haladókkal, mert ezen a szinten a programjuk megegyezik egymással.

Az eddig felsorolt három szerb párt vészterhesen idézi vissza a kilencvenes éveket, vagyis összenő, ami összetartozik, és mivel minden bizonnyal ők nyerik a választásokat, kérdés, illetve már nem kérdés, hogy milyen irányba viszik az országot.

4. Dveri Mozgalom és Fogadalomtevők Szerb Párt – Nemzeti összefogás – államalkotó erő

A leginkább jobboldalinak és nemzeti beállítottságúnak nevezhető koalíció, amelynek tagjaival kapcsolatban nem az volt a kérdés, hogy összeállnak-e, hanem az, hogy mikor, a tevékenységük és megnyilvánulásaik miatt ugyanis várható volt, hogy előbb-utóbb egymásra találnak.

Az Eskütevőket (másutt Fogadalomtevőket) vezető Milica Đurđević Stamenkovski ugyan felszólalásaival a konzervatívokat megnyerheti, de komolyabb eredményre nem számíthat.

Azért is nehéz helyzetben vannak, mert a Szerb Haladó Párttal sem voltak hajlandók koalícióra lépni, az EU párti ellenzékkel pedig végképp nincsenek egy hullámhosszon.

Így párban is a három százalékra hajtanak, hogy ezzel megugorják a parlamenti küszöböt.

A Nemzeti Összefogás két húzóereje: Milica Đurđević Stamenkovski (Zavetnici) és Boško Obradović (Dveri)

5. Dr Miloš Jovanović – Remény Szerbia számára

Az Új Szerbiai Demokrata Párt elnöke, sokáig a volt államfő, Vojislav Koštunica pártjának alelnöke volt. A jogász végzettségű Jovanović 2007 óta politizál, pártja önállóan indul a választásokon.

6. Vajdasági Magyar Szövetség – Elnökünkért, közösségünkért, a jövőért

A választások kiírása előtt két nappal veszítette el a Vajdasági Magyar Szövetség az elnökét, aki több mint 16 éven keresztül vezette a pártot. Pásztor Istvánt november 4-én helyezték végső nyugalomra, a VMSZ pedig már három nappal később átadta a választási listáját, méghozzá a szükséges ötezer aláírás helyett több mint kétszer annyi támogatót “szervezetten megszólítva”, ami miatt botrány tört ki az újvidéki Magyar Szónál, amely az első vajdasági magyar napilap.

A Magyar Szó munkatársait akaratuk ellenére arra kényszerítették, hogy november 6-án aláírják a Vajdasági Magyar Szövetség támogatói listáját – ezt egy ott dolgozó erősítette meg az Autonómia portálnak.

Varjú Márta fő-és felelős szerkesztő délután bement a szerkesztőségbe, és felszólította az újságírókat, hogy írják alá a Vajdasági Magyar Szövetség listáját.

A párt szolgálatában – Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője (Forrás: Szabad Magyar Szó/Magyar Szó)

Telefonon hívta azokat, akik nem tartózkodtak az épületben. Azt mondta a szerkesztőség tagjainak, hogy akik nem mennek aláírni a VMSZ-t támogató íveket, azoknak problémáik adódhatnak.

A hírt nem erősítették meg, de nem is cáfolták sem a cég vezetői, sem az ott dolgozó kollégák. Kormányzati szinten a hasonló fenyegetések bevett szokásnak számítanak, a jelek szerint ehhez igazodik a VMSZ is.

Ami magát a VMSZ listáját illeti, az erősen változott, miután azok, akik korábban az első ötben szerepeltek, ma már nincsenek a tízben sem. Gyivánovity Dániel a 11., Újvári Zsombor csak a 29. helyen szerepel.

Helyettük ott van a harmadik helyen Bájity Borisz jogász, aki egyébként az Magyar Nemzeti Tanács tagja is és Tóbiás József vállalkozó, a VMSZ tanácsának az alelnöke is.

Érdekes, hogy a minden tisztségéről lemondó, a korábban több mint egy évtizeden át köztársasági képviselőként fungáló, ma az MNT elnöki tisztségét betöltő Fremond Árpád is a listára került. Méghozzá a 250. helyre, vagyis ő lenne az utolsó, aki bekerülne a parlamentbe, ha mind a 250 helyet a VMSZ szerezné meg.

Érthetetlen, hogy a párt miért érezte úgy, hogy Fremondnak a listán kell szerepelnie, de ha mégis úgy érezte, akkor miért nem az első tíz hely valamelyikén szerepelteti a kisebbségi önkormányzat első emberét?

A 250. hely megalázó Fremond és az MNT, mint intézmény számára is, amelyet a jelek szerint a VMSZ nem túl sokra becsül.

Dr. Pásztor Bálintnak ideje sem volt gyászolni, hiszen azonnal bele kellett vágnia a kampányba. Fel is utazott Budapestre, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel megerősítették a szövetséget.

Pásztor Bálint a VMSZ megbízott elnökeként először járt a Karmelita Kolostorban. Pásztor a Facebookon azt írta, hogy Magyarország kormányzó erői és a VMSZ továbbra is egymás első számú szövetségesei, mindenben számítanak egymásra (Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Nem kérdés tehát, hogy semmiféle váltásra, az eddigi politika felülvizsgálatára nem kerül sor a Vajdasági Magyar Szövetségnél, a VMSZ tovább viszi a pásztori örökséget.

A VMSZ a legutóbbi, 2020 júniusban megtartott köztársasági parlamenti választáson 71 893 szavazatot kapott, ez akkor kilenc mandátumot ért, Pásztor István történelmi győzelemnek nevezte az eredményt.

A VMSZ programja

Az illegális bevándorlók elleni küzdelem és az emberek biztonsága szerepel az első helyen a Vajdasági Magyar Szövetség programjában. Ebben kiemelik, hogy a párt 2015 óta az egyetlen olyan politikai erő, amely kitartóan ragaszkodik a szerbiai polgárok biztonságának szavatolásához és az ország déli határának védelméhez.

A VMSZ továbbra is a migrációs probléma hatékonyabb megoldását szorgalmazza, rendszeres rendőri jelenlét mellett.

Nem elhanyagolható az infrastruktúra és a gazdaságfejlesztések kérdése sem. Ennek egyik legfőbb alappillére a Belgrád-Budapest és a Szabadka-Szeged vasútvonal építése.

Röszkénél van Európa legnehezebben leküzdhető határátjárója: Három órája a magyar-szerb határon! Itt a kutya sem jut át (Forrás: Facebook, Szebeni Ferenc)

Bővítik továbbá a Horgos-Röszke autópálya határátkelőhelyet is, valamint számos utat is rekonstruálnának a jövőben. A program szerint a VMSZ kiemelt figyelmet fordít a vízvezeték-hálózat és a szennyvízhálózat kiépítésére és felújítására is.

Minden betegnek elérhetővé kell tenni a megfelelő minőségű egészségügyi ellátást, ami az egészségügy támogatását jelenti.

A párt emellett ragaszkodik a fiatalok rendszeres támogatásához, valamint sportlétesítmények építéséhez és üzemeltetéséhez. A VMSZ az elkövetkező időszakban is arra törekszik, hogy újabb sportakadémiák nyílhassanak meg Vajdaság területén!

7. Szerbia az erőszak ellen

A Szerbia az erőszak ellen tüntetéssorozat nyomán, amely a májusi tömeggyilkosságok miatt szólította az utcára az embereket, megalakult egy ellenzéki összefogás, amelynek egy demokratikus választási rendszerben talán esélye lenne megdönteni Aleksandar Vučić rendszerét, de Szerbiában ez aligha fordulhat elő.

Szerbia az erőszak ellen – az ellenzéki koalíció tagjai a támogató aláírásokat viszik a választási bizottságnak

A Szabadság és Igazságosság Pártja, a Szerbiai Népi Mozgalom, a Zöld-Baloldal, az Ökológiai Felkelés, a Demokrata Párt, a Szabad Polgárok Mozgalma, a Szerbia Központ, a Változásért Mozgalom, a Szerbia Új Arca és az Egyetértés (Sloga )Szakszervezet összefogásával sokrétű listával indul az ellenzék.

A listán szerepel Marinica Tepić és Miroslav Aleksić vezeti, és rajta van Zdravko Ponoš volt elnökjelölt, Aleksandar Jovanović és Öreg Anna – aki Pásztor Bálinttal rendszeresen vitába száll, ők talán esélyt kapnak – no, nem a kormányzásra – hanem egy újabb parlamenti mandátumra.

Tény viszont, hogy a listán másodikként szereplő Dragan Đilas egykori belgrádi polgármestert sokan nem szívesen látnák már semmilyen politikai pozícióban, akinek egyébként a lejáratásán sokat dolgozott a kormánypárti média, amely nap, mint nap gyalázza a lejárató kampányaiban, hogy a különböző miniszteri megnyilvánulásokról ne is beszéljünk.

Az ősellenség, Dragan Đilas, a szerbiai Szabadság és Igazságosság Pártjának elnöke azt állítja, hogy Aleksandar Vučić pártja negyven szavazatot sem kap (Forrás: Facebook, Dragan Đilas)

8. Usame Zukorlić – Összefogás az igazságosságért – Az igazságosság és megbékélés Pártja – a Sandžaki Bosnyákok és Tomislav Žigmanov – Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége – kisebbségi lista

Érdekességnek számít, hogy kisebbségi összefogás is lett, méghozzá meglehetősen gyorsan. A már miniszteri székben ülő Žigmanov, aki a horvátok képviselője, a bosnyákokkal fogott össze, vagyis bizonyos értelemben “boszniai mintára” létrejön Szerbiában egy horvát-bosnyák koalíció, bár Szerbia esetében semmiféle földrajzi kontinuitás nem létezik a két nép között.

Amennyiben bekerülnek a parlamentbe, nem kérdés, hogy a Szerb Haladó Párttal működnének együtt, Žigmanov ugyanis Aleksandar Vučićnak köszönheti, hogy ő vezetheti a kisebbségügyi minisztériumot.

Tartományi bédekker még nincs

A köztársaságival egyidőben, december 17-én tartják meg a tartományi választásokat is.

A parlamentet november 16-án oszlatják fel, s ezt követően írhatják majd ki a választásokat ezen a szinten is. A kampányra kevesebb mint egy hónap marad.

Várható-e változás?

Több értelmiségi is ProGlas (Kiáltvány) címmel arra hívta fel az emberek figyelmét, hogy minél többen vegyenek részt a december 17-i választásokon.

Szerbiában a választási kedv két évvel ezelőtt is alacsony volt, habár magasabb, mint korábban, és ötven százalék körül alakult.

Az tény, hogy létrejött egyfajta ellenzéki összefogás, és az előfordulhat, hogy Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt részleges vereséget szenvedjen – például veszítsen a fővárosban és még néhány községben: a nagy változásnak azonban valószínűleg még nem jött el az ideje!

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.