Connect with us

Oroszország

Erdoğan-Putyin találkozó Szocsiban: nagy várakozás, kevés eredmény

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Putyin Erdoğan Szocsi
Egymásra vannak utalva, de ki fordít előbb hátat a másiknak?
Cikk meghallgatása

Noha Törökországban akarta fogadni, végül Recep Tayyip Erdoğan török államfő látogatott Szocsiba, hogy Vlagyimir Putyinnal egyeztetve áttekintse egy több órás találkozó keretében a két ország közötti kapcsolatokat, és ami fő, megtárgyalják Oroszország lehetséges visszatérését a gabonamegállapodáshoz, amit július közepe óta nem újított meg. A tárgyalásoknak minden esetre megadta az alaphangot, hogy amíg a két vezető eszmecserét folytatott, Oroszország újabb támadásokat intézett a fekete-tengeri ukrán kikötők ellen.

Orosz-török, dwa bratanki

Jó hír: a török-orosz kapcsolatok szívélyes állapotban vannak. Mivel Törökország nem csatlakozott a szankciókhoz, ezáltal Oroszország számára felértékelődött, és a kereskedelmi számok tekintetében a Nyugat (egyik) kapuja lett. A két ország közötti kereskedelem értéke elérte a 62 milliárd dollárt, ami alatta marad a korábban meghatározott 100 milliárnak, de így is szép eredménynek tekinthető.

A háború előtti évekhez képest látványos növekedést lehet látni, ahogy azt is, hogy frissen alapított török cégek segítenek kijátszani a szankciókat, ezt természetesen az Egyesült Államok nehezményezi.

De nemcsak a kereskedelem virágzik, az orosz turisták is szép számmal érkeznek, az év első hét hónapjában 3,8 millió látogatott el az infláció miatt eleve olcsónak számító Kis-Ázsiába.

Ráadásul a mostani megbeszélésen is felmerült, hogy az oroszok támogatják a törökök abbéli törekvéseit, hogy regionális energiaelosztó-szerepre tegyenek szert, pontosabban a már meglévőt erősítsék – persze orosz gázzal.

Putyin Erdoğan Szocsi

TÖBBDIMENZIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉS: Ma Szocsiban találkoztunk az orosz elnökkel, kedves barátommal, akivel szeretnénk tovább erősíteni a többdimenziós együttműködésünket. Ezt a török elnök írta az X-platformon.

A törököknek nagyon kell, de úgy tűnik, meg is kapják, amit akarnak: az oroszok pénzét.

A találkozón ráadásul Erdoğan személyesen is megköszönhette, hogy Putyin segítette a májusi választások idején: nemcsak az olyan gesztus értékű fordulatokkal, hogy bejelentkezett a Roszatom által épített dél-törökországi akkuyui atomerőmű első blokkjának megnyitójára online (a mostani találkozón áttekintették egy újabb erőmű építésének lehetőségét is), hanem lehetővé tette a török gázfizetések átütemezését, ami miatt a török állam ingyen adhatta májusban a gázt a kedves állampolgároknak. Senki nem volt hálátlan.

A választási kampányban ráadásul Erdoğan azt is bejelenthette, hogy a tavaly nyáron a közvetítésével és az ENSZ közbenjárásával kiharcolt ukrán-orosz kettős gabonaszállítási megállapodást Putyin újra meghosszabbította.

Volt némi elhidegülés

A választás meghozta a kívánt sikert, de Moszkvában rossz néven vették, hogy Erdoğan a hozzá látogató Zelenszkijjel hazaengedett néhány ukrán hadifoglyot, akiket az oroszok azzal adtak ki a törököknek, hogy nem engedik vissza őket – pláne nem elnöki PR-fotók közepette.

Erdoğan politikai gesztusa ingerült nyilatkozatokat generált Oroszországban, s nem sokkal később a gabonaszállítási egyezményből is kivonult, illetve a három, a szerződés miatt megkímélt Fekete-tengeri várost is intenzív bombázás alá vonta, ami több tízezer tonnányi ukrán gabona gyors megsemmisülésével járt.

A világ visszajutott oda, ahol tavaly tavasszal volt: a Föld egyik legnagyobb gabonakészletének szállítása komoly gondokba ütközött, ami inflációhoz vezet, és számos közel-keleti és afrikai országban is élelmezési problémákat szül – bár ez utóbbi túl van dimenzionálva, mivel a szállítási útvonalon az ukrán gabonának csak töredéke jut el hozzájuk. De annál több Törökországba, amely több mint 10 százalékkal részesült cirka egy év alatt.

Putyin Erdoğan Szocsi

Fehér rózsás volt a helyzet Szocsiban – A Google nagy álmoskönyve szerint A fehér rózsa alapvetően a melankolikus pillanatokhoz illik, sokszor jelképezi a búcsút egy kapcsolat végén. Emellett a fehér rózsa az ártatlanság, tisztaság szimbóluma, de kifejezhetjük vele a hűségünket is. Akkor most mit üzent Putyin kertésze?

De miről is szólt a tavaly július 22-én aláírt kettős megállapodás? A hosszas tárgyalások után tavaly nyáron két szerződés született: egy Ukrajna-Törökország-ENSZ és egy Oroszország-Törökország-ENSZ között (az oroszok nem voltak hajlandók egy szerződést aláírni Ukrajnával), amelyben Moszkva vállalta, hogy három ukrán tengerparti városból – Odesszából, Csornomorszkból és Juzsnijból – újraindulhasson a tengeri gabonaszállítás.

A másik egyezmény pedig az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportot könnyítette meg, legalábbis az ENSZ vállalása szerint. Az aláírók garantálták, hogy a hajók biztonságosan közlekedhetnek a Fekete-tengeren, illetve a visszatérő hajókat a részes országokból és az ENSZ-megfigyelőiből álló csoport kutatja át, aminek érdekében közös ellenőrző központot is felállítottak.

Ez utóbbira az oroszok abbéli félelmeinek eloszlatására volt szükség, hogy ne kaphasson a gabonaszállító hajókon keresztül Ukrajna fegyvereket.

Putyin most hajthatatlan

Törökországnak nagy nemzetközi presztízst kölcsönözve a szállítások újraindultak a nyáron, s noha októberben nagy riadalmat okozva Oroszország nem hosszabbította meg, akkor Erdoğan és más nemzetközi szereplők lobbizása végül megenyhítette Putyin szívét.

A mostani döntés azonban elég komolynak látszik, s nagyon úgy tűnik, hogy Moszkva nem akarja megmásítani a török erőfeszítések ellenére sem, pedig előző héten Erdoğan külügyminiszterét, Hakan Fidant küldte Oroszországba. Aztán pedig maga ment.

Ám az elnöki találkozón sem sikerült megmásítani az orosz döntést.

Oroszország nehezményezi, hogy a saját gabona- és műtrágyaexportja előtti akadályok nem szűntek meg. Hiába nincsenek szankciók ezekre kivetve (bár az oroszok ezt kommunikálják), a SWIFT-rendszer felmondása a kifizetéseket, a biztosítások hiánya pedig a szállítást drágítja meg.

Így hiába nőttek a gabonaszállításból a bevételek, Moszkva nem volt elégedett – legalábbis retorikailag – a fennállt helyzettel. Ráadásul a gabona árának növekedésével és az ellátási láncokban lévő problémákkal olyan gondot tud okozni, amit a nyugati országok is megéreznek.

Annál is inkább, mert az ukrán gabonát ezután vasúton, esetleg folyami úton lehet értékesíteni, méghozzá az uniós országokon keresztül. A közép-európai gazdák pedig nem nézik jó szemmel az olcsó ukrán gabona megjelenését a hazai piacokon, emiatt számos régiós ország rosszallását fejezte ki.

Helyezkedés Afrikában

A szegényebb országokra kevesebb figyelem vetül, de Moszkva és Ankara róluk sem feledkezett meg, ha már mindkettő igyekszik pozíciókat szerezni Afrikában.

A mostani találkozó alapján az, a már korábban felvetett megoldás körvonalazódik, hogy ha Oroszország nem tér vissza a megállapodáshoz, akkor afrikai országok kaphassanak 1 millió tonna mennyiségben gabonát, ami Törökországon keresztül (török feldolgozásban), de katari pénzen jutna el hozzájuk.

Így a káposzta is megmaradna, s mindenki jól is lakhatna – legalábbis a fejlődő világ bajnokai nem veszítenék el afrikai szövetségeseiket. Legalábbis ebben bíznak.

Erdoğan látogatása tehát nem volt eredmény nélküli, ha nem is sikerült az orosz államfőt rávenni, hogy térjen vissza a gabonaegyezményhez, és kímélje az ukrán kikötőket. Az egyensúlyozási politika minden esetre folytatódik, újabb orosz projektekkel és geopolitikai alkukkal a tarsolyban.

Facebook hozzászólások (kapcsold ki a sötét módot!)

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

Facebook

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

7 X 7