Connect with us

Horvátország

Grlić Radman: Fiumén már csorog át az ukrán búza, Budapest azt támogat, akit akar

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ukrán búza Fiume Budapest
A horvát külügyminiszter szerint Fiume lesz az ukrán gabonaexport fő horvátországi kikötője, egyik kollégája szerint Ploče is szóba jöhet (Forrás: Novi list)
SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A horvát külügyminiszter kitért a válasz elől, amikor az őt kérdező újságíró azzal a budapesti magatartással kapcsolatban kérdezte, hogy Magyarország támogatja Aleksandar Vučić szerb elnök minden lépését. A fiumei Novi listnek adott interjúban Gordan Grlić Radman azt is elárulta, hogy eddig már többezer tonna ukrán búza haladt át a fiumei kikötőn, miközben az is kiderült, hogy a horvátok nem csak a vukovári, hanem az eszéki folyami kikötőn keresztül is fogadják az ukrán búzát. A horvát külügyi vezető szerint az elkövetkező hetekben kerül sor az erre vonatkozó szerződés konkretizálására.

A múlt és a jövő kérdése a Balkánon

A horvát külügyminiszter hosszasan foglalkozott Szerbiával és a boszniai szerbekkel, miután Szerbia most Montenegróra és Észak-Macedóniára gyakorol egyre nagyobb nyomást.

Gordan Grlić Radman megjegyezte, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalásokon keresztül az EU a jószomszédi és regionális együttműködés terén is figyelemmel kíséri a szerbek tevékenységét, ami az egyik fontos kritérium az európai úton.

Egyúttal kiemelte, hogy – a kilencvenes évektől eltérően – Montenegró és Észak-Macedónia ma már nemcsak az Európai Unió tagjelölt állama, hanem a NATO tagja is, ami garantálja a biztonságukat és a szuverenitásukat.

A horvát külügyminiszter úgy vélte, hogy a nyugat-balkáni országok mindegyike nagyon érdeklődik az EU-csatlakozás iránt, még Szerbia is, amely nem harmonizálta külpolitikáját az Európai Unióval.

ukrán búza Fiume Budapest

MINISZTERELNÖK ÉS A KÜLÜGYMINISZTERE: A nagykövetek, főkonzulok és katonai attasék éves konferenciáján a horvát diplomácia további prioritásait vitatták meg augusztus 24-én (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)

Grlić Radman sajnálkozva jegyezte meg, hogy a Szerbiával való kapcsolatokat még mindig nagyrészt a közelmúlt, vagyis a “nagy szerb agresszió” következményei fémjelzik. Szerinte nyilvánvaló, hogy Szerbia nem tisztázta magával a Milošević-rezsim szerepét mindabban, ami történt.

A horvát külügyminiszter annak a várakozásának adott hangot, hogy Szerbia felhagy a múlttal kapcsolatos visszaélésekkel, és inkább a jövő felé fordul.

Egyúttal az Európai Unió érdekének is nevezte, hogy Szerbia eltávolodjon Oroszországtól, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi politikai mozgások többnyire hosszú távú folyamatok, és úgy vélte, hogy Szerbia hamarosan megérzi döntésének rossz politikai következményeit.

A szuverén magyar külpolitika & Dodik

Ezt követően merült fel a kérdés, illetve a kérés, hogy Grlić Radman értékelje Magyarország viselkedését, amellyel támogatja a szerb elnök, Aleksandar Vučić minden lépését.

A horvát külügyminiszter diplomatikusan megkerülte a “kínálkozó lehetőséget”, és megjegyezte, hogy minden országnak szuverén joga van arra, hogy saját külpolitikát folytasson, és olyan politikát hajtson végre, amelyet hasznosnak tart.

Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Horvátország a maga részéről konstruktív politika folytatásában érdekelt az Európai Unió valamennyi tagállama és minden szomszédja irányában.

Grlić Radman tehát nem megkerülte a Magyarországgal kapcsolatos kérdést, hanem egyenesen elugrott előle, viszont hosszasan beszélt Bosznia-Hercegovináról és ennek keretében Milorad Dodikot úgy emlegette, mint a boszniai szerb nép legitim képviselőjét, de fontosnak nevezte, hogy a boszniai szerb vezető tetteivel ne lépje túl a bosznia-hercegovinai alkotmányos kereteket.

Ugyanakkor nem értett egyet azzal az újságírói észrevétellel, hogy létezik egy tágabb megegyezés, aminek eredménye az EU és az USA jóindulatú viszonyulása Dodikhoz, így akarják ugyanis Szerbiát akarják leterelni az orosz pályáról, és rávenni a nyugati katonai szövetségbe és az EU-ba történő beilleszkedésbe.

A horvát fő külügyér megjegyezte, hogy Dodik az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciói alatt áll, és a közelmúltban a szankciókat számos munkatársára is kiterjesztették, ezenkívül pedig Németország felfüggesztette néhány fontos projekt támogatását a Boszniai Szerb Köztársaságban. (Ide nyomul be most Magyarország, szerkesztői megjegyzés.)

Grlić Radman szerint Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság kétségtelenül közel van egymáshoz, ám ennek ellenére külön politikát folytatnak, és ő nem lát konkrétabb összefüggést a Dodikhoz való viszony, valamint a Nyugat és Szerbia viszonya között.

A horvát külügyminiszter úgy vélte, hogy a nagy kihívások ellenére Bosznia-Hercegovinában az általános politikai légkör sokkal pozitívabb, mint korábban volt, a közelmúlt reformjai és törvényei, amelyeket az európai integráció keretében fogadtak el, pedig azt mutatják, hogy Bosznia-Hercegovinán belül lehetséges az együttműködés.

Grlić Radman itt még erőteljesen polírozta Borjana Krišto személyét, és örömét fejezte ki, hogy a boszniai horvát politikus asszony vezetésével a bosznia-hercegovinai minisztertanács sokkal hatékonyabban működik, mint elődje. Szerinte ez az ülések számából, az elfogadott törvényekből, valamint a közös kormány “nemzetközi láthatóságából” is kiderül.

Ukrán búza és minden más

Miután a Novi list egy fiumei hírportál/lap, teljesen logikus, hogy felmerült az ukrajnai gabona Horvátországon, illetve a fiumei kikötőn keresztül történő szállítása, vagyis Horvátország és Ukrajna együttműködése, főleg miután Andrej Plenković a Volodimir Zelenszkijjel folytatott legutóbbi (athéni) megbeszélésén ismét kifejezte Horvátország támogatását Ukrajnának a szabadságért és a területi integritásért folytatott harcában.

Grlić Radman itt emlékeztetett arra a bejelentésre, hogy Horvátország és Ukrajna még idén októberben közös konferenciát rendez Zágrábban Ukrajna aknamentesítéséről, és miután Horvátországnak ebben nagy tapasztalata van, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csak annyit mondott horvát kollégájának, hogy »take the lead«.

Horvátország és Ukrajna a háború utáni helyreállítás egyéb vonatkozásaiban is megosztja egymással tapasztalatait, például a háborús bűnökhöz kapcsolódó vádemelésekkel kapcsolatban, erről a közelmúltban Horvátországban workshopot tartottak az ukrán ügyészekkel.

Grlić Radman arra a megismételt miniszterelnöki felvetésre is felhívta a figyelmet, hogy a horvát kikötők rendelkezésre állnak az ukrán gabona tranzitjára, és bejelentette, hogy a következő hetekben konkretizálják ezt az együttműködést.

Az is szóba került az interjú során, hogy Horvátország 30 millió eurós új katonai segélycsomagot is bejelentett Ukrajnának, Zelenszkij pedig üdvözölte , hogy az ukrán holodomort nemrég népírtásnak nyilvánította a horvát parlament.

ukrán búza Fiume Budapest

Horvátország határozottan támogatja Ukrajnát és az ukrán népet, amely kivételes bátorságot mutat a szabadság és a demokrácia védelmében! A további politikai, gazdasági, katonai és humanitárius segélyekről, valamint a kikötők gabonaexportra történő felhasználásáról tárgyalunk – írta a horvát miniszterelnök az X-platformon azt athéni horvát-ukrán találkozót követően

Fiume szerepe

A horvát külügyminiszter megemlítette, hogy Plenković miniszterelnök az ukrán államfővel folytatott megbeszélésen kifejezetten a fiumei kikötőt emelte ki Horvátország fő kikötőjeként a gabonaszállításra vonatkozó kezdeményezésben.

Grlić Radman azt is elárulta, hogy a fiumei kikötőn keresztül már több ezer tonna ukrán gabonát exportáltak. A következő hetekben konkretizálódik a horvát tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium, valamint az illetékes ukrán minisztérium között a horvát kikötők további felhasználásáról szóló megállapodás az ukrán gabona tranzitjára vonatkozóan.

A horvát külügyminiszter hozzátette, hogy felveszik a kapcsolatot azokkal az országokkal is, amelyeknek részt kellene venniük a horvátországi tranzitban, ezzel kapcsolatban azonban neveket nem említett.

Ami a gabonaszállítással kapcsolatos ukrán-horvát miniszteri szintű találkozót illeti, azon minden bizonnyal Oleg Butković horvát tengeri, közlekedési és infrastrukturális miniszter vesz részt, aki a múlt pénteken egy új bejelentést is tett.

Butković közölte, hogy az eszéki folyami kikötő felkínálta a kapacitásait az ukrán gabona fogadására, vagyis az eszéki tranzitkikötő “elérhetővé tette magát” ezzel a művelettel kapcsolatban.

Az egy fél évszázada halogatott, és végre megépült eszéki vasúti aluljáró megnyitása alkalmával a horvát tengeri, közlekedési és infrastrukturális miniszter azt mondta, hogy kapcsolatban állnak minden horvátországi szereplővel, a vukovári és az eszéki kikötőtől kezdve a teljes vasúti rendszeren át a fiumei és a pločei kikötőig, hogy minél gördülékenyebbé tegyék az ukrán gabonaexportot Horvátországon keresztül.

Miután a horvát és az ukrán megállapodás értelmében az ukrán gabona a Dunán érkezne Vukovárra, és a jelek szerint Eszékre is, ahonnan az adriai kikötőkbe, nemcsak Fiumébe, hanem a jóval délebbre lévő Pločeba is szállítanák tovább, nyilvánvalóan több ország is érintett lehet, beleértve Szerbiát is, amely nem biztos, hogy túl lelkesen fogadja az elképzelést.

Nem kell nagyon erős fantáziával rendelkezni ahhoz, hogy kitaláljuk, miért kezdeményezte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a találkozót Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Thesszaloniki Nyilatkozat 20. évfordulójának elsiratására rendezett athéni “szegény szomszéd jellegű” balkáni gyászülésen, amikor három hónappal korábban Moldovában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján még jóformán szóba sem akart állni vele.

SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
Az olvasás folytatása


QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



KÖVETÉS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava