Erdoğan budapesti látogatásával gesztust tesz Magyarország felé, Koszovóba is várják

A török elnök augusztus 20-án budapesti “vendégszereplésre érkezik”, miután ankarai értékelés szerint az utóbbi időben szorossá váltak a magyar-török kapcsolatok. Koszovóban is szívesen látnák, hivatalos pristinai közlés szerint Vjosa Osmani koszovói elnök már másodszor hívta meg Recep Tayyip Erdoğant Pristinába, amikor fogadta a török külügyminiszter-helyettest. A koszovói elnöki hivatal közleménye szerint Osmani köszönetet mondott Törökországnak a hazája számára a függetlenségi és államépítési folyamatban nyújtott támogatásért. Megjegyzendő, hogy az ötszáz éves török uralom most nem került szóba.

A török szultán a budai várban

A török elnök augusztus 20-án Magyarországon vendégeskedik, így akár útba is ejthetné Pristinát vagy Belgrádot, esetleg mindkettőt, vagy éppen egyiket sem, hogy a hagyományos desztinációnak számító Boszniát most ne is említsük.

A koszovói elnök Erdoğan esetleges pristinai látogatásával kapcsolatban időpontot nem említett, úgy fogalmazott ugyanis, hogy arra akkor kerítenének sort, amikor az mindkét félnek megfelel.

Török források szerint erre azonban a közeljövőben megfelelő időpontot nehezen lehet találni a török elnök elfoglaltsága miatt, Erdoğan most csak Magyarországot keresi fel, és még aznap haza is utazik.

Ankarai vélemények szerint a török elnök budapesti útjának az a célja, hogy kifejezze Törökország támogatását Magyarország irányába.

A Türkiye hírportál megjegyezte, hogy a két ország az utóbbi időben igen szoros kapcsolatokat ápol, az augusztus 20-ára időzített látogatás pedig gesztus Magyarország irányába, mivel a szóban forgó nap Magyarországon nemzeti ünnepnek számít.

Már nem azt írja a gépén, hogy pulyka (Turkey)

Koszovó nem nagyon fér bele

Az említett török portál szerit Erdoğannak sűrű nemzetközi programja lesz az elkövetkező egy-két hónapban, szeptember első felében Indiába utazik, hogy ott részt vegyen a G-20-as csúcstalálkozón.

Ott várhatóan kétoldalú megbeszéléseket is tart, de mivel erre a találkozóra sem Koszovó, sem Szerbia nem hivatalos, ez rájuk nem vonatkozik.

A török elnök ezt követően az Egyesült Államokat, egészen pontosan New Yorkot keresi fel, ahol szeptember 17-e és 21-e között részt vesz az ENSZ Közgyűlésének (United Nations General Assembly, UNGA) őszi ülésszakán.

Itt is lesznek kétoldalú találkozók, ezért előfordulhat, hogy Erdoğan összefut a szerb elnökkel, a koszovói államfővel aligha, mivelhogy Szerbia és mások határozott ellenkezése miatt Koszovó egyelőre nem tagja az ENSZ-nek.

Az is elképzelhető, hogy a török elnök hamarosan találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel, persze nem New Yorkban. Az orosz-török elnöki találkozót már korábban bejelentették, de időpontot akkor nem közöltek.

A brüsszeli Politico néhány nappal ezelőtt azt írta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap végén, vagyis még augusztusban meglátogatja török ​​kollégáját, miután Ankara a fekete-tengeri gabonaszállítások újraélesztésére törekszik.

A Politico ezzel nem tett mást, mint felmelegítette a hírt, hiszen ezt már a török elnök július elején bejelentette, tehát semmi újat nem tudtunk meg.

Ráadásul a brüsszeli lap ezt nem is a saját “kútfejéből merítette”, hanem a török kormányközeli Hürriyetre hivatkozva írta.

Az újdonság inkább az, hogy az általunk fentebb idézet portál szerint ugyan a találkozó várhatóan Törökországban lesz, és nem Oroszországban, de ha bármilyen fejlemény történik, Erdoğan kész arra, hogy Oroszországba látogasson.

Arról természetesen nincs szó, hogy a két elnök esetleg Pristinában találkozna, pedig a török elnököt nagyon várják Koszovóba, viszont az orosz államfőt aligha látnák szívesen.

Nagyon várják Erdoğant

Visszatérve a pristinai elnöki hivatal közleményére, abból megtudhatjuk, hogy Vjosa Osmani szerint a Koszovó és Törökország közötti kapcsolatok stratégiai jelentőségűek.

Kapcsolódó cikk

BAJOS BAYRAKTAR: Ankara fegyverzi fel Koszovót, így ért véget a török-szerb barátság

Megjegyzendő, hogy ez ma már kétségtelen, főleg azt követően, hogy Törökország drónokat és más fegyvereket adott (el) Koszovónak, ami miatt Szerbia nemtetszését fejezte ki.

Belgrád azt veti Ankara szemére, hogy Törökország felfegyverzi a koszovói hadsereget, amelynek a létrehozását több nemzetközi megállapodás is tiltja.

Az Osmani által fogadott Kemal Bozay török miniszterhelyettes más témák mellett védelmi és biztonsági kérdésekről is megbeszélést folytatott a koszovói elnök asszonnyal, aki köszönetet mondott Törökországnak a koszovói függetlenségi és államépítési folyamatban játszott szerepéért, és a hazájának nyújtott támogatásért.

Osmani egyúttal további támogatást kért Törökországtól ahhoz, hogy Koszovó felvételt nyerhessen a nemzetközi szervezetekbe, amit – mint tudjuk – Szerbia minden eszközzel igyekszik megakadályozni.