Magyarország
Erdoğan budapesti látogatásával gesztust tesz Magyarország felé, Koszovóba is várják
A török elnök augusztus 20-án budapesti “vendégszereplésre érkezik”, miután ankarai értékelés szerint az utóbbi időben szorossá váltak a magyar-török kapcsolatok. Koszovóban is szívesen látnák, hivatalos pristinai közlés szerint Vjosa Osmani koszovói elnök már másodszor hívta meg Recep Tayyip Erdoğant Pristinába, amikor fogadta a török külügyminiszter-helyettest. A koszovói elnöki hivatal közleménye szerint Osmani köszönetet mondott Törökországnak a hazája számára a függetlenségi és államépítési folyamatban nyújtott támogatásért. Megjegyzendő, hogy az ötszáz éves török uralom most nem került szóba.
A török szultán a budai várban
A török elnök augusztus 20-án Magyarországon vendégeskedik, így akár útba is ejthetné Pristinát vagy Belgrádot, esetleg mindkettőt, vagy éppen egyiket sem, hogy a hagyományos desztinációnak számító Boszniát most ne is említsük.
A koszovói elnök Erdoğan esetleges pristinai látogatásával kapcsolatban időpontot nem említett, úgy fogalmazott ugyanis, hogy arra akkor kerítenének sort, amikor az mindkét félnek megfelel.
Török források szerint erre azonban a közeljövőben megfelelő időpontot nehezen lehet találni a török elnök elfoglaltsága miatt, Erdoğan most csak Magyarországot keresi fel, és még aznap haza is utazik.
Ankarai vélemények szerint a török elnök budapesti útjának az a célja, hogy kifejezze Törökország támogatását Magyarország irányába.
A Türkiye hírportál megjegyezte, hogy a két ország az utóbbi időben igen szoros kapcsolatokat ápol, az augusztus 20-ára időzített látogatás pedig gesztus Magyarország irányába, mivel a szóban forgó nap Magyarországon nemzeti ünnepnek számít.
Már nem azt írja a gépén, hogy pulyka (Turkey)
Koszovó nem nagyon fér bele
Az említett török portál szerit Erdoğannak sűrű nemzetközi programja lesz az elkövetkező egy-két hónapban, szeptember első felében Indiába utazik, hogy ott részt vegyen a G-20-as csúcstalálkozón.
Ott várhatóan kétoldalú megbeszéléseket is tart, de mivel erre a találkozóra sem Koszovó, sem Szerbia nem hivatalos, ez rájuk nem vonatkozik.
A török elnök ezt követően az Egyesült Államokat, egészen pontosan New Yorkot keresi fel, ahol szeptember 17-e és 21-e között részt vesz az ENSZ Közgyűlésének (United Nations General Assembly, UNGA) őszi ülésszakán.
Itt is lesznek kétoldalú találkozók, ezért előfordulhat, hogy Erdoğan összefut a szerb elnökkel, a koszovói államfővel aligha, mivelhogy Szerbia és mások határozott ellenkezése miatt Koszovó egyelőre nem tagja az ENSZ-nek.
Az is elképzelhető, hogy a török elnök hamarosan találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel, persze nem New Yorkban. Az orosz-török elnöki találkozót már korábban bejelentették, de időpontot akkor nem közöltek.
A brüsszeli Politico néhány nappal ezelőtt azt írta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap végén, vagyis még augusztusban meglátogatja török kollégáját, miután Ankara a fekete-tengeri gabonaszállítások újraélesztésére törekszik.
A Politico ezzel nem tett mást, mint felmelegítette a hírt, hiszen ezt már a török elnök július elején bejelentette, tehát semmi újat nem tudtunk meg.
Ráadásul a brüsszeli lap ezt nem is a saját “kútfejéből merítette”, hanem a török kormányközeli Hürriyetre hivatkozva írta.
Az újdonság inkább az, hogy az általunk fentebb idézet portál szerint ugyan a találkozó várhatóan Törökországban lesz, és nem Oroszországban, de ha bármilyen fejlemény történik, Erdoğan kész arra, hogy Oroszországba látogasson.
Arról természetesen nincs szó, hogy a két elnök esetleg Pristinában találkozna, pedig a török elnököt nagyon várják Koszovóba, viszont az orosz államfőt aligha látnák szívesen.
Nagyon várják Erdoğant
Visszatérve a pristinai elnöki hivatal közleményére, abból megtudhatjuk, hogy Vjosa Osmani szerint a Koszovó és Törökország közötti kapcsolatok stratégiai jelentőségűek.
Kapcsolódó cikk
BAJOS BAYRAKTAR: Ankara fegyverzi fel Koszovót, így ért véget a török-szerb barátság
Megjegyzendő, hogy ez ma már kétségtelen, főleg azt követően, hogy Törökország drónokat és más fegyvereket adott (el) Koszovónak, ami miatt Szerbia nemtetszését fejezte ki.
Belgrád azt veti Ankara szemére, hogy Törökország felfegyverzi a koszovói hadsereget, amelynek a létrehozását több nemzetközi megállapodás is tiltja.
Az Osmani által fogadott Kemal Bozay török miniszterhelyettes más témák mellett védelmi és biztonsági kérdésekről is megbeszélést folytatott a koszovói elnök asszonnyal, aki köszönetet mondott Törökországnak a koszovói függetlenségi és államépítési folyamatban játszott szerepéért, és a hazájának nyújtott támogatásért.
Osmani egyúttal további támogatást kért Törökországtól ahhoz, hogy Koszovó felvételt nyerhessen a nemzetközi szervezetekbe, amit – mint tudjuk – Szerbia minden eszközzel igyekszik megakadályozni.
Szerbia
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot
A belgrádi vezetés egyre inkább a KFOR-ra hárítja a felelősséget a vasárnapi eseményekért – természetesen Albin Kurti koszovói miniszterelnökön kívül, miközben azt kéri, hogy a nemzetközi békefenntartó haderő vegye át az ellenőrzést az északi területeken. Miloš Vučević védelmi miniszter, aki nemrég lett a Szerb Haladó Párt elnöke, újabb csavart vitt a konfliktusba, a szerbiai állami televízió (RTS) képernyőjén ugyanis kiábrándultságát fejezte a KFOR-ral kapcsolatban, amely szerinte félreállt, és megengedte a vadászatot a szerbekre.
Másféle reakciót vártak a KFOR-tól
Vučević úgy nyilatkozott, hogy Szerbia más reakciót várt a KFOR-tól, amelynek bázisa nincs túl messze a szeptember 24-i események helyszínétől.
A szerbiai védelmi miniszter szerint a nemzetközi haderő félreállt, és megengedte, hogy a jól felsorakozott albán rendőrök vadászhassanak a szerbekre.
A szerb politikus úgy fogalmazott, hogy sokan elsietik a vélemények megfogalmazását, amikor megint a rossz fiúk szerepét szánják a szerbeknek, és azt állítják, hogy Szerbia mozgatja a szálakat, és bármiféle terrorcselekményt szponzorál.
Vučević hangsúlyozza, hogy Belgrádot leginkább a koszovói (és metóhiai) szerbek helyzete aggasztja, különösen az északi területeken.
– A Kurti-rezsim az egész északot terrorellenes akcióövezetnek nyilvánította, ami lehetővé teszi számukra, hogy minden szabályt megszegve tegyék, amit tesznek
– jelentette ki a szerb politikus, aki Aleksandar Vučić szerb elnök odaadó híve, “karakteresebb megfogalmazást” most vele kapcsolatban nem használnánk a helyzet súlyosságára való tekintettel.
Vučević szerint nem csak üldözésről, lövöldözésről, szó szerint
a szerbek kilövéséről van szó, hanem házakba történő betörésekről, zaklatásokról, tömeges letartóztatásokról és mindannak a folytatásáról, ami hónapok óta a szerbek ellen zajlik.
A szerb védelmi miniszter megjegyezte, hogy mindez ellentétes a brüsszeli megállapodásokkal, de valaki mégis megengedte Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek, hogy bázist építsen a koszovói különleges erők (ROSU) számára a szerbek által lakott északi területeken, hogy fokozza a jelenlétét, és hogy állig felfegyverzett rendőrök jelenjenek meg a különleges járműveikkel.
Vučević szavai szerint valaki azt is megengedte, hogy választási bohózatot mutasson be (konténeres választások), és ezáltal a szavazatok két-három százalékával polgármestereket avattak, és valaki abba is beleegyezett, hogy leváltsák az északi területetek rendőri vezetőjét, miközben a feltételezett valaki nem szankcionálta a brüsszeli megállapodások megszegését.
A KFOR-nak kellett volna leállítania a lövöldözést
A szerbiai politikus megjegyezte, hogy Belgrád elítélte a koszovói albán rendőr meggyilkolását, és hangoztatta, hogy szerb részről semmiféle összecsapásokat nem akarnak, és megértik minden család és minden nemzet fájdalmát.
– Ami ezután történt, az borzalom volt, a szerbeket üldözték és vadállatként vadászták le a Banjska környéki erdőkben. Az egymás után publikált felvételekből kiderül, hogy valaki jól előkészítette mindezt
– jelentette ki Vučević, de azt nem tudta megmondani, hogy a koszovói albánok ezt maguk készítették elő, vagy valaki segített nekik.
A szerb védelmi miniszter az állami televízió stúdiójában (Forrás: Screenshot)
A szerb védelmi miniszter szerint Szerbia szerette volna és várta a KFOR reakcióját, ezért csalódottnak érzik magukat.
– Szerintünk azonnal mozgósítani kellett volna a KFOR-t, mert a KFOR az első, amely az ilyen helyzetekben reagál, és megakadályozza a további vérontást és a további emberáldozatokat
– nyilatkozta a szerbiai állami televízió stúdiójában Vučević, aki hozzátette, hogy az EULEX-nek is ki kellett volna mennie annak megvizsgálása érdekében, hogy valakit büntetőeljárás alá kell-e vonni, és vannak-e büntetőjogi és egyéb nyomozati elemek.
Vučević szerint a KFOR-nak kellett volna megállítania a lövöldözést.
– Kimentek ugyan, de félreálltak, és megengedték, hogy a jól felsorakozott albán rendőrök folytassák a szerbek levadászását Banjska térségében
– észrevételezte ismételten a miniszter, és egyúttal megjegyezte, hogy a KFOR “az egyetlen legitim erő” Koszovóban, amellyel beszélni kell akár a legalacsonyabb technikai szinten is, bár ez a párbeszéd rosszabb, mint korábban.
– De az együttműködést nem szüntethetjük meg, mert az veszélyes lenne a koszovói (és metóhiai) szerbekre, és rossz lenne Szerbiának is, bár a párbeszéd szó szerint elemi technikai szintre csökkent
– mondta Vučević azzal sem törődve hogy ez nem teljesen igaz, mert Aleksandar Vučić szerb elnök június 14-én találkozott Angelo Michele Ristuccia tábornokkal, akivel saját instagramos bevallása szerint “korrekt megbeszélést” folytatott.
A szerb elnök június 14-én találkozott a KFOR parancsnokával, majd tíz nappal később részt vett egy találkozón, amelyen a szerb vezérkari főnök tárgyalt az olasz tábornokkal (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Tíz nappal később Milan Mojsilović szerbiai vezérkari főnök szintén eszmét cserélt az olasz katonatiszttel, ezen a találkozón is részt vett a szerb elnök, mint a hadsereg főparancsnoka. Erre talán nem mondhatjuk, hogy “elemi szintre csökkent” párbeszédről van szó.
Vučević az előbbi kijelentés igazságtartalmától függetlenül vagy éppen nem függetlenül megjegyezte, hogy szerb részről sokkal aktívabb szerepet várnak a KFOR-tól, amelyben többszáz magyar katona teljesít szolgálatot, és nem azt szeretnék, hogy a megfigyelő szerepébe helyezze magát valamelyik félreeső domboldalon, és onnan nézze, hogy hány szerbet ölnek meg az albán rendőrök.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?