Connect with us

Horvátország

VUKOVÁRON ÁT: Horvát segítség Ukrajnának

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Vukovár horvát
Teherhajó a Duna vukovári szakaszán (Forrás: Twitter, Darko Kordovan)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Kossuth Lajos 1844-ben meghirdetett álma volt Vukováron át érni el az Adriát, Fiume kikötőjét. Különösen az alföldi gabona exportját remélte ezzel előmozdítani – hogy eredményes versenytársa legyen az Orosz Birodalomban, Ukrajnában olcsón termelt gabonának. Azt már Kossuth idejében is főként a román Galac (Galați) kikötőjéből szállították külföldre. Azután mégis Zágráb érintésével jutott el a vasút a tengerhez. Most, hála az orosz agressziónak, ismét fölmerült ukrán gabonát szállítani Vukováron át Fiuméba, és onnan elsősorban az éhínségtől fenyegetett Afrikába.

Előbb az elvekről

Nézzük előbb az elvet: indokolt-e, hogy Horvátország támogassa Ukrajna önvédelmi harcát? A nemzetközi jog, kezdve az ENSZ Alapokmányán, tiltja az országok elleni agressziót, de a szolidaritás elvéből is következik, hogy minden állam támogassa a megtámadottat. Akár fegyverrel is, attól még nem fog akarata ellenére „belesodródni” a háborúba. Az a legkevesebb, hogy segítsük Ukrajna fontos termékének, az idén különösen szép termést hozó gabonának az exportálását. Ez hagyományosan tengeri úton történt, de az oroszok blokád alá vonták az ukrán kikötőket, és rombolják azok berendezéseit. A legnagyobb kikötőt, Ogyesszát – ha már nem sikerült elfoglalni – kíméletlenül lövik, sikerült is alapos kárt tenni a gyönyörű katedrálisban.

Azonban nemcsak Ukrajna érdeke, hogy gabonafölöslegét el tudja adni, és ezzel létfontosságú jövedelemre tegyen szert, ezt követeli az a sok ország, főként Afrikában, ahol életfontosságú a gabona importja, e nélkül éhínség ütné föl a fejét és tömeges menekültáradattal szembesülne Európa. Ha Horvátország elő tudja mozdítani Ukrajna elsőszámú exportcikkének az elszállítását, ezzel Ukrajna mellett az Európai Uniót, és önmagát is segíti. Ezzel kapcsolatban két angol közmondás jut az eszembe: „A friend in need is a friend indeed,”, avagy a bajban mutatkozik meg igazán, hogy ki a barát. A másik pedig: „When there is a will there is a way,” azaz (sok)minden megvalósítható, csak akarni kell.

Régi barátunk, budapesti, majd bécsi nagyköveti működését követően ma Horvátország külügyminisztere, Gordan Grlić Radman, Ukrajnába látogatva fölajánlotta a horvát kikötőket, hogy a három balti ország mellett egy további „gabonafolyosót” biztosítson az oroszok által a tenger felől támadott és brutálisan rombolt ukrán kikötők pótlására. A szándék, a készség üdvözlendő és példamutató. A nehézség a megvalósíthatóságban rejlik. A BALK Magazin rámutatott a vukovári dunai kikötő korlátozott kapacitására, az onnan az Adriához vezető vasúti szállítás technikai nehézségeire. És akkor ott van az alapvető probléma, hogyan jut el a gabona Ukrajnából Vukovárra?

Hogyan jussunk el Vukovárig?

Ukrajna és Románia térképét tanulmányozva a legegyszerűbb lenne a Duna-deltát Tulcsánál (Tulcea) érni el, de ott nincs olyan kiépített kikötő, ahonnan tengerjáró hajók szállítanák tovább az árut. Moldávián át érhető el Galac, ott van nagy kikötő, és onnan vasúton elérhető Konstanca (Constanța) kikötője, de a moldovai és a kapcsolódó román vasutak nagyobb mennyiség szállítására aligha alkalmasak, és hosszú időt is vennének igénybe. Nem is beszélve arról, hogy nem egy évek alatt kiépíthető szállítási útvonalról van szó, hanem az azonnal, holnap kellene nagy mennyiségű gabonát eljuttatni az azt éhesen váró országokba.

A vasúti szállítás Magyarországon keresztül is fölmerül, de az Ukrajna felől érkező egyetlen vasútvonal szélesebb nyomtávú, a határon át kellene rakodni az elégtelen mennyiségben rendelkezésre álló magyar vagonokba, hogy azt követően a Nagykanizsa után meglehetősen rossz állapotú vasúti pályán és hídon át jusson el Zágrábon át Fiuméba.

Marad talán a remény a mielőbbi békére, de ez egyetlen emberen, Putyin orosz elnökön múlik, mikor adja föl az egész világot veszélyeztető politikáját.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

ellenőrzés
A cikk keletkezésekor tudósítónk még csak sejtette, azóta viszont hivatalosan megerősítést nyert, hogy Brüsszelben összefutott a szlovén és a horvát belügyminiszter, és közös migránsellenes intézkedésekről egyeztetett. A képen balról Boštjan Poklukar szlovén, jobbról Davor Božinović horvát belügyminiszter (Forrás: X-platform)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A szlovén 24 óra, azaz a 24ur kiszimatolta, hogy a szlovén rendőrség az ellenőrzések fokozása végett ellenőrző pontokat létesít a szlovén-horvát határon, miután idén drámaian megugrott az országba érkező illegális migránsok száma. A szlovén belügy szerint, az év elejétől augusztus végéig a rendőrség 36 137 illegális határátlépést észlelt Szlovénia és Horvátország között, szemben a tavalyi 13 601 illegális behatolással.

Szárnyas kapu á la Szlovénia

Boštjan Poklukar szlovén belügyminiszter nyilatkozatában ezt felkerekítette 40 ezerre, azt ígérve, hogy a rendőrség az operatív tervek szellemében jár el. Ennek értelmében máris fokozták a munkát a horvát határ legkritikusabb részein. Jelenleg ezek a Novo mesto és a Koperi Rendőrkapitányság azon területei, ahol az adatok és elemzések a legnagyobb terhelést mutatják.

Mint ahogy annó az osztrák sógorok sem kerítést, hanem csak “szárnyas kaput” telepítettek a határra, Poklukar szerint sincs arról szó, hogy belső ellenőrzést hoznának létre: ezek kizárólag “kompenzációs intézkedések” amelyeket “fokoznak” a horvát határ menti területeken.

– A rendőrök tevékenysége továbbra is az embercsempészek és a határokon átnyúló bűnözés felderítésére összpontosít

– mondta Poklukar, vastag ecsetvonalakkal vázolva a helyzetet. Még nem teljesen világos, hogy miért kerülnek a “szárnyas fejvadászok” a szlovén-horvát határ közelébe, ugyanis nyolc nappal ezelőtt a szlovén kormány még azt mondta, hogy nem fontolgatja a határellenőrzés bevezetését a horvát határon. Egészen pontosan ezt Marko Štucin, a szlovén külügyminisztérium államtitkára jelentette ki a ljubljanai kormány ülése után.

Úgy tűnik, időközben valami történt, mert hirtelen meggondolták magukat.

ellenőrzés

Egy szlovén rendőr figyel a horvát határ mentén lévő Rigoncéban, ahova közúton és vasúton is érkezhetnek a migránsok (Forrás: Dnevnik.si)

A horvátok nyugodtan fogadták a hírt

A szlovén és a horvát kormány úgy tetszik egyeztetett az intézkedések bevezetése előtt, mert a horvát fél nyugodtan fogadta a hírt. Davor Božinović horvát belügyminiszter például így kommentálta Szlovénia lépését:

– Az, hogy Szlovénia rendőrségi ellenőrző pontokat vezetett be a horvát határ mentén, nem a schengeni övezet megszüntetését jelenti, hanem fokozott megfigyelést az embercsempészek tevékenysége miatt.

Božinović szerint a határforgalom az ellenőrzés ellenére, továbbra is a schengeni rendszer szerint, fennakadás nélkül folytatódik.

A horvát belügyminiszter elmondta, hogy Horvátország is hasonló rendszert vezetett be a határátlépések megszüntetése után életbe léptetett kompenzációs intézkedésekkel, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik.

Gordan Jandroković, a horvát parlament elnöke – aki éppen az Európai Néppárt spliti ülésén vett részt -, úgy találta, hogy ez nem a bizalmatlanság jele szlovén részről, hanem az Európát fenyegető jelenségre adott válasz.

A renitens polgárok által kizárólag Nyónyónak – Njonjo – titulált házelnök úr azt is el tetszett mondani, hogy ez az intézkedés várható volt, és csakis ideiglenes jellegű, de ugyanakkor nincs semmi gáz, mert ezzel nem állt le az emberek és áruk szabad áramlása.

Jandroković ugyanakkor azt is elárulta, hogy a horvát fél beszélni kíván szlovén kollégáival és barátaival, akikkel “nyílt párbeszédet” folytatnak.

– Nem titkolunk el semmit egymás elől, van egy közös problémánk, amit együtt kell megoldanunk. Horvátországban több mint 6000 rendőr van a határokon, meglátjuk, szükség van-e a határellenőrzés fokozására

– jelentette ki Nyónyó, akinek van becsületes neve is, de azt már föntebb említettük.

Rendkívüli körülmények, drasztikus megoldások

A horvát házelnök arról beszélt, hogy ezek rendkívüli körülmények, ezért úgy gondolta, hogy a mostani intézkedések ideiglenesek, és addig tartanak, amíg nem állítják meg ezt a megnövekedett migrációs hullámot.

Jandroković hozzátette, hogy a közelgő európai választások mindenképpen szerepet játszhatnak az újkeletű intézkedések meghozásában, a hatóságok ugyanis egyértelműen meg akarják mutatni az állampolgároknak, hogy “szilárdan kézben tartják az irányítást”.

Nyónyó hangsúlyozta, hogy ma az illegális migráció ellenőrzése sokkal szervezettebb mint 2015-ben. Ám a migrációs nyomás ismét erősödik, amiért is Jandroković szerint nem kizárt, hogy amennyiben ez szintet lép, “drasztikus megoldásokat” kell foganatosítani.

– Európának meg kell védenie magát, biztosítani a túlélését, meg kell védenie az értékeit. Az ideérkező embereket szocializálni kell. El kell fogadniuk az európai értékeket, nem változtathatják meg Európát ezek lerombolásával. A bevándorlókat be kell fogadni, de ennek a mikéntjére nincs gyors és egyértelmű válasz.

Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, hogy: No, ugye!

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava