A magyar kormány újabb 118 millió euró támogatást ad a boszniai Szerb Köztársaságnak

Újabb milliókkal térhetett haza Budapestről a boszniai szerb elnök. Mint az várható is volt, és mint azt néhány nappal ezelőtt a BALK hasábjain felvetettük, Milorad Dodik budapesti látogatásának egyik célja az volt, hogy pénzt kérjen és pénzt kapjon a tárgyalópartnereitől. És ez meg is történt. Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és Željka Cvijanović a boszniai államelnökség szerb tagja hazatérésüket követően sajtótájékoztatón ismertették a kétnapos budapesti tartózkodásuk fejleményeit – és eredményeit. A boszniai szerb vezetőpáros az általuk elmondottak alapján komoly ígéreteket kapott Erdoğantól és Əliyevtől. A magyar kormány pedig beszállna a németek helyett egyes boszniai szerb projektek finanszírozásába.

Vegyesbizottságot hoznak létre

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és Željka Cvijanović a boszniai államelnökség szerb tagja majd egyórás sajtótájékoztatón számolt be az augusztus 20-i magyar nemzeti ünnep alkalmából tett budapesti látogatásáról a boszniai szerb entitás közszolgálati csatornáján.

A két boszniai szerb vezető egyöntetűen hangsúlyozta, hogy Magyarország számukra szoros szövetséges, baráti állam. A magyar kormánnyal a korábbi években kialakított együttműködés erősítését indokoltnak minősítették. Ennek megvalósítása érdekében felállításra kerül egy közös munkacsoport, amivel összefüggésben Cvijanović osztott meg konkrétumokat.

Eszerint Orbán Viktor miniszterelnök jelezte még a korábbi, június végi találkozójukon, hogy a magyar fél elégedetlen a majd 10 éve működő boszniai-magyar vegyesbizottság tevékenységével.

A magyar miniszterelnök viszont elégedett a boszniai szerb vezetés közös munka terén tanúsított hozzáállásával, így a két fél abban állapodott meg, hogy a szarajevói központi kormány közreműködése nélküli vegyesbizottságot állítanak fel, amely a boszniai szerb entitás és a magyar kormány közti együttműködést menedzseli a jövőben.

A bizottság feladata kapcsán Cvijanović mindössze annyit közölt, hogy annak tagjai határozzák meg a jövőben azokat a területeket, ahol erősíteni kell az együttműködést.

Magyarország a Szerb Köztársaság odaadó barátja, minden olyan szándék nélkül, hogy bárki mást megsértsen – jelentette ki a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagja (Forrás: RTRS)

Nem késett Szarajevó válasza

A bizottság felállításának bejelentésére már korábban is negatív reakciók érkeztek Szarajevóból. Emlékezetes, hogy Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter a magyar–boszniai szerb kapcsolatokról úgy foglalt állást, hogy mindaz elfogadható, ami nem zavarja a központi kormányzatot, amíg tiszteletben tartják Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi integritását.

A Dodik által még augusztus 20-án tett bejelentésre reagálva a Konaković vezette jobbkonzervatív Nép és Igazság (Narod i Pravda, NiP) párt soraiba tartozó Denis Zvizdić élesen kritizálta a magyar kormány és a boszniai szerb vezetés ilyen szintű közeledését.

Zvizdić szerint a magyar fél a bizottság létrehozására irányuló megállapodás aláírásával megsérthette Bosznia szuverenitását, mert a hatályos boszniai alkotmány alapján a nemzetközi megállapodás megkötéséhez az államelnökség vagy a parlament jóváhagyása is szükséges.

Zvizdić fel is szólította a nyilatkozatában a magyar kormányt, hogy az tájékoztassa az érintett magyar szervezeteket arról, hogy a jövőben csak az illetékes boszniai állami szervek előzetes jóváhagyását követően kössenek megállapodást a boszniai szerb entitás intézményeivel.

A boszniai alkotmányos káoszra jellemző módon Cvijanović „hatalmas hülyeségnek” nevezte Zvizdić állításait, amit a szerb államelnökségi tag arra vezetett vissza, hogy a szarajevói központi hatalom irigykedik az eredményeikre, és igyekszik ellehetetleníteni a munkájukat.

A magyar kormány felváltja a németeket

Bár a sajtótájékoztatón maga Dodik többször kiemelte, hogy a szerb entitás monetáris helyzete stabil, a budapesti látogatás kapcsán mégis levonta a következtetést, hogy a budapesti látogatás számára az egyes infrastrukturális projektek finanszírozása miatt volt kiemelkedően fontos.

Míg Cvijanović általánosságban beszélt a magyar féllel folytatott baráti együttműködés előnyeiről, addig Dodik már konkrét számokkal is megkísérelte elbűvölni a boszniai szerb hallgatóságot.

A szerb entitás elnöke elmondta, hogy a magyar fél összesen 118 millió euró összegű támogatás nyújtására mutatkozott hajlandónak. Ebből 18 millió euró a már tavaly megkezdett agrártámogatási projekt további fázisainak fedezésére szolgál.

Dodik arról is beszélt, hogy nemcsak a magyarokkal, hanem a kínaiakkal is tárgyalnak különböző projektekről

Dodik elégedetten nyugtázta, hogy a magyar kormány felvetette egy 70 millió eurós keret megnyitásának lehetőségét egyes nagy költségigényű projektek finanszírozására.

A boszniai szerb elnök ezt azzal magyarázta, hogy a korábbiakban a német szövetségi kormány határozatot fogadott el arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban megkezdett infrastruktúra fejlesztési projektek finanszírozását leállítja.

A magyar fél erre reagálva nyitottnak mutatkozott 70 millió euró erejéig beugrani a németek helyére projektfinanszírozóként.

Dodik azt nem mondta meg, hogy a német kormány által így visszatartott pénzeszközök pontosan mekkora összeget tesznek ki, azonban feltételezhetjük, hogy 70 millió eurónál nagyobb összegről lehet szó, mert maga Dodik is úgy fogalmazott, hogy az általuk fontosnak minősített „egyik projekthez” ad a magyar fél támogatást a németek által felfüggesztett háromból.

A német kormány döntéséhez kötődően a szerb entitás elnöke értetlenségét fejezte ki, mert a magas szintű döntést követően ő maga egyeztetett a boszniai szerb villamosipari társasággal (Elektroprivreda Republike Srpske, EPRS), amelynek a vezetése jelezte, hogy a velük szerződésben álló német bank nem mondta fel a projektfinanszírozási szerződést a német kormány döntését követően, így a pénz továbbra is beérkezett az RS-be.

Dodik ennek kapcsán elárulta, hogy a Hrgudban létrehozandó napelem park kapcsán kötött megállapodásról az EPRS-el szóban közölték a meg nem nevezett bank vezetői, hogy nem értenek egyet a berlini döntéssel, így a szerződést nem mondják fel.

A gondolatmenet zárásaként felhívnánk a figyelmet arra, hogy Dodik 118 millió euróról beszélt, abból azonban csak 18+70 millió kapcsán osztotta meg a nagyérdeművel, mi lesz a pénzeszközök sorsa.

A fennmaradó 30 millió euró tervezett felhasználásáról nem beszélt.

Erdoğan, Əliyev és akiket nem szabad megnevezni

Dodik a budapesti kétnapos tartózkodását az eddigi legfontosabb találkozósorozatnak minősítette.

Kapcsolódó cikk

Erdoğan és Əliyev megmenti Dodikot: Bosznia-Hercegovina szétszabdalásának terve

A sajtótájékoztató egyik kifejezetten érdekes momentuma volt, amikor nem túl szerényen jelezte, hogy Sebastian Kurz volt osztrák kancellár és Janez Janša korábbi szlovén miniszterelnök mellett volt lehetősége más európai államok vezetőivel is tárgyalni, azonban azok kilétéről nem beszélhet.

Utóbbi megjegyzéséhez a legfőbb boszniai szerb azt a magyarázatot fűzte, hogy „a politika már csak ilyen, senki sem akar kellemetlenségeket.”

A meg nem nevezhető partnereken túl Dodiknak Orbánt követően İlham Əliyev azeri elnökkel, Recep Tayyip Erdoğan török államfővel és Aleksandar Vučić szerb államfővel is lehetősége volt személyesen tárgyalni. Dodik a Vučićtyal folytatott egyeztetésről nem nyilatkozott, a másik két állami vezetővel folytatott tárgyalásról azonban megosztott néhány részletet.

A boszniai szerb “páratlan páros” a török elnökkel is tárgyalt Budapesten (Forrás: X-platform, Milorad Dodik)

Erdoğan autópályát építene

A török államfővel folytatott egyeztetésről Dodik elmondta, hogy Erdoğan Bosznia-Hercegovina középső részén a török Cengiz cég által folytatott autópálya építés észak-keleti irányú továbbfejlesztésében érdekelt a legkomolyabban.

A török fél a korábbi tervek szerint hajlandó finanszírozóként is beszállni a Szarajevó és Belgrád közti autópálya megépítésébe.

Emellett Erdoğan felvetette Dodiknak, hogy a törökök részt vennének a Mrševoban létesítendő vízierőmű projektben is. Dodik szerint a projekt a török részvétellel 31 hónap alatt megvalósulna, mintegy 71 millió euró értékben.

Azeri gáz és olaj is jöhet

İlham Əliyev azeri elnök az IONIA gázvezeték Horvátországig való befejezése kapcsán kérte Dodik közreműködését.

Bár a 2020 óta Törökországból, Görögországon és Albánián keresztül Olaszországig húzódó Transz Adriai Vezeték (Trans Adriatic Pipeline, TAP) kapcsán Montenegróba tervezett IONIA nevű leágazást el lehetne juttatni Horvátországig a boszniai tengerparti szakasz megkerülésével, az azeri elnök felvevő piacot lát a meglehetősen szerény gázhálózati rendszerrel rendelkező nyugat-balkáni Csodaországban.

Az azeri fél emellett részt akar venni Szerbia, Magyarország és más nyugat-európai államok gázellátásában, így a Szerbián keresztül Magyarországig húzódó gázvezetékbe is terveznek földgázt betáplálni.

Dodik és Cvijanović İlham Əliyev azeri elnökkel is tárgyalt (Forrás: X-platform, Milorad Dodik)

Mindezek kapcsán Dodik és az RS úgy jön a képbe, hogy a boszniai szerb parlamentben a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) is meg kell szavazni a határon átívelő gázhálózati kapcsolat kiépítését.

Dodik jelezte, hogy nem árul zsákba macskát, ugyanis egy új boszniai betáplálási pont kiépítését akkor szavazná meg – ahogy azt korábban is jelezte – ha a koalíciós partnerei ezzel együtt támogatnák a Gazprommal majd 10 éve tervezett Sava projekt keretében, Bijelina térségében egy Szerbia felé kiépítendő gázhálózati kapcsolat létesítését is.

A Dodik által felhozott politikai alku vélhetően nem nagyon mozgatta meg az abban egyáltalán nem érintett Əliyev fantáziáját, mert az azeri elnök arra a pragmatikus álláspontra helyezkedett, hogy ő maga abban érdekelt, hogy Horvátországig és Magyarországig eljusson az azeri gáz, és ebből valamelyik csatornán adna a boszniai szerbeknek is.

Az azeri elnök jelezte továbbá, hogy szívesen beszállna a jugoszláv háború előtt szebb napokat megélt boszniai olajfinomítók fejlesztésébe is. Az azeri fél által felvetett projektek részletesebb egyeztetése érdekében Dodik még idén Bakuba utazik.

Az USÁ-t kiosztotta

A sajtótájékoztató nélkülözhetetlen elemeként Dodik újfent kiosztotta az USÁ-t és Michael Murphy szarajevói nagykövetet. Az Amerikai Egyesült Államok helyzete kapcsán jelezte, hogy az már csak katonai szempontból a világ vezető hatalma, pénzügyi és politikai szempontból jelentősen gyengült a pozíciója.

Dodik a közelmúltban ellene indult eljárás kapcsán Murphy nagykövetet tette felelőssé, mint olyan személyt, aki folyamatosan a háttérben azon dolgozik, hogy őt eltávolítsa a pozíciójából.

Dodik azonban igyekezett megnyugtatni a nézőket, hogy „ő még mindig az RS elnöke lesz, amikor Murphy már nem lesz szarajevói nagykövet, és erre nem kell sokat várni” – jegyezte meg sejtelmesen.

A legfőbb boszniai szerb nem riadt vissza a sértő, személyeskedő megjegyzésektől sem, amikor Murphy kapcsán jelezte, hogy szerinte „olyan típus, aki a szerb entitáson éli ki a frusztrációit, ami abból fakad, hogy alacsony, fejletlen és éretlen.”

A vele szemben indítani tervezett perrel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy az Murphy, Julian Riley brit nagykövet és egyes szarajevói muszlim politikusok műve.