Szerbia

ÜZENGETÉS: Szóváltás a médián keresztül a szerb elnök és Németország nyugat-balkáni különmegbízottja között

Közzétéve:

8 hónap telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.10.02.

Írta

Varga Szilveszter

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

A szerb államfő a médián keresztül visszaüzent a német kormány különmegbízottjának, Manuel Sarrazinak, akinek egy tévényilatkozatára reagált. A téma természetesen Koszovó volt, az álláspontok pedig egy jottányit sem közeledtek. A médián keresztül lezajlott purparlé azért is furcsa, mert Aleksandar Vučić egy nappal korábbam személyesen találkozott a megbízottal, de úgy látszik, nem tudta megértetni vele, hogy miből nem hajlandó engedni. De az is lehet, hogy rosszul magyarázta el neki.

Az előzmények

Az Instagramra feltett szerb elnöki közlemény a diplomáciai semmitmondás csimborasszója, csak olyasmit tartalmazza, amit unalomig ismételgetnek Belgrádban, aki kívülről fújja, az ugorjon egy bekezdést.

– Szerbia elkötelezte magát amellett, hogy a politikai párbeszédet tekintse a balkáni kihívásokkal kapcsolatos megoldások elsődleges módjának, és továbbra is védelmezi az ország területi integritását és szuverenitását, miközben következetesen kiáll a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett

– írta a szerb államfő, aki egy kicsit azért körbeudvarolta Sarrazint azzal a félmondattal, hogy „Szerbia nagyra értékeli és támogatja a Berlini Folyamatot, mint egy olyan kezdeményezést, amely konkrét lendületet ad a Nyugat- Balkán európai integrációjának. Ez Vučić számára nemcsak politikai, hanem érzelmi kérdés is, hiszen a nevezett folyamatot Angela Merkel indította, de erről a cikk végén még szó lesz.

A hálátlan német ettől azonban nem olvadt el, hanem azt találta mondani, hogy Koszovónak nem kell félnie a Szerb Községek Közösségének megalakításától, mert az „úgysem kerül elfogadásra”, hogy egy új (boszniai) Szerb Köztársaság jöjjön létre Koszovóban, amit azokra a folyamatos szerb követelésekre értett, amelyek célja a koszovói Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozása.

Erről az Euronews pristinai lerakata számolt be az albán nyelvű adásában, amely arról is tudósított, hogy Sarrazin szerint egy új Szerb Köztársaság koszovói földön „senkinek az érdekeit nem szolgálja”, és ezért ők (Sarrazin és a többiek) „nem fogadnak el ilyen kimenetelt”.

Ez körülbelül így lehet megírva Albin Kurti koszovói miniszterelnök bibliájában, vagy Koránjában is, vagy abban, ami éppen van neki, ezért egy ilyen nyilatkozattól a szerbek folyamatosan „hülyét kapnak”, felmegy az agyvizük, stb.

Ráadásul az ilyen nyilatkozatok lerombolhatják azokat a szerény eredményeket, amelyeket Miroslav Lajčáknak, az Európai Unió különleges képviselőjének sikerült elérnie a térségben – többre nem is igen lehet számítani -, miközben a szerb szélsőjobb újabb muníciót kapott, a fő azonban Sarrazin számára az, hogy ők a „nehéz témáktól” sem riadnak vissza, mint ahogy ezt az Euronews albán adásának mondta.

Nem tudta türtőztetni magát

A Szófiában vendégeskedő szerb elnök nem tudta kivárni, hogy hazatérjen, azonnal vissza is üzent a kancellári megbízottnak, hogy olyan értelemben biztosan nem lesz független Koszovó, ahogy azt Berlin tervezi. Ha a szerbeken múlik, akkor semmilyen értelemben sem lesz, de ezt már nem mondta ki, azt viszont megjegyezte, hogy eddig nem volt tudomása arról, hogy ebben a kérdésben a németek döntenek.

– Nem is tudtam, érdekes, hogy ezt mondja, én azt hittem, hogy erről a szerbek és az albánok döntenek. Nem tudtam, hogy erről a németek döntenek, de jó, hogy Manuel Sarrazin nyilvánosan kimondta. A németek már döntöttek bizonyos tervekről, jó hogy ezt elmondta nekünk

– álmélkodott a szerb államfő, aki „postafordultával” vissza is üzent.

– Én csak egy dolgot szeretnék neki üzenni, minden tiszteletem az övé, mindenféle értelemben nagyon nagyra becsülöm. Sarrazin úr, nem lesz független Koszovó, ahogy azt Ön tervezi

– tette még hozzá a szerb államfő, aki azzal zárta a témához történt hozzászólását, hogy ő megértette a német megbízott üzenetét, és reméli, hogy Sarrazin is megértette az övét.

Kapcsolódó cikk

ÚJABB JÁTÉKOS A PÁLYÁN: Nagy- Britannia után Németország is részt kér a boszniai rendezésből

A szerbek és a németek közötti nézeteltérések egyre nagyobbak az új berlini kormány létrejöttét követően, főleg a szerb „nemzeti kérdést” illetően. A német külügyminisztérium saját balkáni megbízottat nevezett ki, majd német katonákat küldött az EUFOR Altea boszniai misszióba, ráadásul a német Christian Schmidt, alias Jó Ember, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főmegbizottja, végül pedig Olaf Scholz saját megbízottat jelölt ki, arról nem is beszélve, hogy a németek folytonosan követelik Szerbiától az Oroszország elleni szankciókat.

Aleksandar Vučić különösen frusztrált, mert a „boldog merkeli időkben” ő volt a „balkáni kiskedvenc”, ő pedig felnézett a Muttira, és miniszterelnökként gyakran találkozott vele, petőfiesen, vagy is inkább petrorvicsosan szólva, repült felé, mint „gyermek anyja kebelére”. Tehát Vučić nem ilyen német politikához van/volt szokva, és akkor jön ez a Sarrazin.

Szerbia

STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában

Közzététel:

2 óra telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

Tómó Margaréta

Szerbiában már csak ma és holnap mennek a diákok iskolába (Forrás: Beta)

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 4 perc

Jó két héttel a tervezett tanévzárás előtt, egy június elsején hozott döntés alapján a szerb kormány meglepetésszerűen június 6-ra, vagyis keddre bejelentette a második félév végét, és ezzel mindössze öt napot adott a 2023-as tanév lezárására. A légből kapott döntésnek talán még a diákok sem örülnek, na jó, ők lehet, hogy egy kicsit mégis, de a tanárok, az őket képviselő szakszervezetek és a szakemberek is azt mondják, hogy ez az intézkedés mindenki számára káros. Egyedül a szerb elnök, Aleksandar Vučić gondolja úgy, és erről beszélt is, hogy az iskolaév szinte azonnali lezárása a lehető legjobb döntés, és minderre azért kerülhet sor, mert ő „megértette a szülők igényeit”.

Aki akar, járhat iskolába

A tanév tehát június 6-án véget ér, vagyis addig a tanároknak minden jegyet le kell zárniuk, viszont kötelesek az eredeti dátumig, vagyis június 20-ig megszervezni az egésznapos foglalkozást az iskolákban.

Ez azt jelenti, hogy hivatalosan tanítás ugyan nem lesz, de azok a diákok, akik szeretnének, továbbra is járhatnak iskolába.

Az iskolaigazgatóknak június 2-án megküldött utasítás szerint a 2022/2023-as tanévre vonatkozó eredeti iskolai naptárban szereplő oktatási napoktól öt százalékban lehet eltérni, és a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt május 3-i tragédia miatt a kormány él is ezzel a lehetőséggel.

A tanároknak és az iskoláknak így június 6-áig javaslatot kell tenniük a záróosztályzatokra – mindenki a magasabb osztályzatot kapja – amiről időben tájékoztatni kell a diákokat és a szülőket, illetve adott esetben a gyerekek törvényes képviselőit.

A tanároknak meg is kell indokolniuk a jegyeket, és arra is javaslatot kell tenniük, hogy aki javítani szeretne, azt hogyan teheti meg.

Június 7-étől 20-áig az iskolákban tarthatók pótórák, valamint kiegészítő és felkészítő órák, de folyhat egyéb, az éves munkatervben szereplő oktatói-nevelői tevékenység is.

A napköziket továbbra is működtethetik az iskolák június 20-áig, de erről a szülőkkel való egyeztetés után javasolt dönteni. Ugyanez vonatkozik az egész napos oktatásra is.

Érettségik az eredeti terv szerint

A nyolcadikosok kisérettségijére és a középiskolások záróvizsgájára az eredeti tervek szerint kerül majd sor, ahogy az összes pótvizsgára, zeneiskolai és egyéb éves iskolai vizsgákra is.

A szakiskolákban a gyakorlati órákat és a munka mellett történő tanítást az éves munkaterv alapján folytathatják az iskolák.

Ami a kirándulásokat illeti, azok is a terv szerint zajlanak, sok általános iskolában ugyanis éppen a júniusi időszak az, amikor a diákok valamelyik szerbiai nevezetességhez látogatnak el.

Mi történik a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában?

Abban a belgrádi iskolában, ahol az összesen tíz halálos áldozatot követelő tömeggyilkosság történt, napról napra több egyre több diák tért vissza az iskolapadba az elmúlt egy hónapban.

Kapcsolódó cikk

A szellem nem mászott vissza a palackba, az iskolai lövöldözőnek nincs bűntudata +18

A diákok többsége úgy döntött, hogy tanulni és barátkozni szeretnének, és ezzel egyetemben az iskola és a szakemberek is úgy ítélték meg, hogy a tanítás klasszikus formája nagyon megterhelő lenne a diákok számára.

Hétről hétre új tantervek készültek, beszélgetések folynak a diákokkal és a szülőkkel, pszichoterápiás foglalkozások zajlanak, és ezek nagyon látogatottak.

Mindezeket a foglalkozásokat addig szervezik meg, amíg az illetékesek úgy érzik, hogy szükség van rájuk.

Elnöki vélemény

A tanév lezárása a lehető legjobb megoldás Aleksandar Vučić szerb elnök szerint, aki azt mondta, hogy erről megbeszélést folytatott a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt gyilkosság áldozatainak szüleivel.

– Megértettem a szülőket, akik kisebbségben vannak, de tisztelem a többséget is, akik úgy gondolják, hogy a gyerekeknek az iskolában a helyü, hogy barátkozzanak, szocializálódjanak

– mondta a szerb elnök, aki ezáltal tudatta, hogy megérti mindazokat a szülőket, akik ez a tragédia után képtelenek visszaengedni az iskolába a gyerekeiket.

Az elnök szerint a szerb kormánynak kicsit több időt kellett volna fordítania annak elmagyarázására, hogy miként zajlik az idő előtti tanévzárás.

A sajtóból értesültek

Vesna Vojvodić Mitrović, az oktatásügyi dolgozók Függetlenség ágazati szakszervezetének szóvivője a döntést követően azt mondta, hogy a kormány rendelete a tanév szinte azonnali befejezéséről erőszakos, átgondolatlan és minden szempontból káros az oktatásügyi rendszerre.

– Mi ezt a döntést az erőszak egyik formájaként éltük meg, emellett pedig megalázónak érezzük, hiszen mi is a sajtóból értesültünk a kormány rendeletéről, amit a gyakorlatban tulajdonképpen lehetetlen betartani. Keddig le kell zárni az osztályzatokat, miközben vannak kollégák, akiknek csak szerdán lesz órája egyes osztályokkal.

A szakszervezet tagjai felhívták a figyelmet arra a technikai problémára is, hogy az elektronikus napló nem teszi lehetővé, hogy a már lezárt jegyeket esetleg javítsák, vagyis felvetődik a kérdés, hogy miként zárják le a gyerekeknek az osztályzatait, akik elégedetlenek a jegyeikkel.

A szakszervezet szóvivője szerint az oktatás megszakítása nem a legmegfelelőbb módja annak, hogy a gyerekeket empátiára, erőszakmentességre neveljék.

Milorad Antić, a Szakközépiskolák Fórumának elnöke hangsúlyozta, hogy komolytalan és elfogadhatatlan egy ilyen döntést az utolsó pillanatban meghozni.

-Az intézményeink csődöt mondtak. Egy ilyen döntés pedig teljesen komolytalan. Meg vagyok döbbenve

– jelentette ki a döntést követően Antić. Véleménye szerint legalább a gyerekeknek mondhatták volna, hogy előbb véget ér a tanév, de van egy hetetek, hogy kijavítsátok az osztályzataitokat.

Az oktatásban dolgozók szerint „ez nem módszer”, véleményük szerint ugyanis mintha azok hozták volna a tanév befejezésére vonatkozó döntést, akik nem értenek az oktatáshoz, és nem tudják, hogyan működik a tanítási rendszer.

A miniszterek felkeresték a Vladislav Ribnikar Általános Iskolát (Forrás: Tanjug)

Hasonlóan vélekedik Dobrivoje Marjanović, az Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának elnökségi tagja is, szerinte ez a döntést egy nem létező terv és stratégia nélkül született, és semmi jót nem hoz, csak kárt okoz az egyébként is válságban lévő oktatási rendszernek.

Elég furcsa az is, hogy az iskolai erőszak megelőzésére alakult tanács három nappal korábban tartott ülésén, amelyen a kormányfő és a miniszterek is jelen voltak, fel sem merült ennek a döntésnek a lehetősége.

Marjanović ezért feltette a kérdést, hogy vajon ki javasolta a kormánynak, hogy a tanárok és a diákok véleményének kikérése nélkül hozza meg a tanév korai lezárására vonatkozó döntését, ami után már nem marad más hátra, minthogy az okozott kárt, a tanügyi dolgozók amennyire tudják, elhárítsák.

Az olvasás folytatása