ÜZENGETÉS: Szóváltás a médián keresztül a szerb elnök és Németország nyugat-balkáni különmegbízottja között

A szerb államfő a médián keresztül visszaüzent a német kormány különmegbízottjának, Manuel Sarrazinak, akinek egy tévényilatkozatára reagált. A téma természetesen Koszovó volt, az álláspontok pedig egy jottányit sem közeledtek. A médián keresztül lezajlott purparlé azért is furcsa, mert Aleksandar Vučić egy nappal korábbam személyesen találkozott a megbízottal, de úgy látszik, nem tudta megértetni vele, hogy miből nem hajlandó engedni. De az is lehet, hogy rosszul magyarázta el neki.

Az előzmények

Az Instagramra feltett szerb elnöki közlemény a diplomáciai semmitmondás csimborasszója, csak olyasmit tartalmazza, amit unalomig ismételgetnek Belgrádban, aki kívülről fújja, az ugorjon egy bekezdést.

– Szerbia elkötelezte magát amellett, hogy a politikai párbeszédet tekintse a balkáni kihívásokkal kapcsolatos megoldások elsődleges módjának, és továbbra is védelmezi az ország területi integritását és szuverenitását, miközben következetesen kiáll a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett

– írta a szerb államfő, aki egy kicsit azért körbeudvarolta Sarrazint azzal a félmondattal, hogy “Szerbia nagyra értékeli és támogatja a Berlini Folyamatot, mint egy olyan kezdeményezést, amely konkrét lendületet ad a Nyugat- Balkán európai integrációjának. Ez Vučić számára nemcsak politikai, hanem érzelmi kérdés is, hiszen a nevezett folyamatot Angela Merkel indította, de erről a cikk végén még szó lesz.

A hálátlan német ettől azonban nem olvadt el, hanem azt találta mondani, hogy Koszovónak nem kell félnie a Szerb Községek Közösségének megalakításától, mert az “úgysem kerül elfogadásra”, hogy egy új (boszniai) Szerb Köztársaság jöjjön létre Koszovóban, amit azokra a folyamatos szerb követelésekre értett, amelyek célja a koszovói Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozása.

Erről az Euronews pristinai lerakata számolt be az albán nyelvű adásában, amely arról is tudósított, hogy Sarrazin szerint egy új Szerb Köztársaság koszovói földön “senkinek az érdekeit nem szolgálja”, és ezért ők (Sarrazin és a többiek) “nem fogadnak el ilyen kimenetelt”.

Ez körülbelül így lehet megírva Albin Kurti koszovói miniszterelnök bibliájában, vagy Koránjában is, vagy abban, ami éppen van neki, ezért egy ilyen nyilatkozattól a szerbek folyamatosan “hülyét kapnak”, felmegy az agyvizük, stb.

Ráadásul az ilyen nyilatkozatok lerombolhatják azokat a szerény eredményeket, amelyeket Miroslav Lajčáknak, az Európai Unió különleges képviselőjének sikerült elérnie a térségben – többre nem is igen lehet számítani -, miközben a szerb szélsőjobb újabb muníciót kapott, a fő azonban Sarrazin számára az, hogy ők a “nehéz témáktól” sem riadnak vissza, mint ahogy ezt az Euronews albán adásának mondta.

Nem tudta türtőztetni magát

A Szófiában vendégeskedő szerb elnök nem tudta kivárni, hogy hazatérjen, azonnal vissza is üzent a kancellári megbízottnak, hogy olyan értelemben biztosan nem lesz független Koszovó, ahogy azt Berlin tervezi. Ha a szerbeken múlik, akkor semmilyen értelemben sem lesz, de ezt már nem mondta ki, azt viszont megjegyezte, hogy eddig nem volt tudomása arról, hogy ebben a kérdésben a németek döntenek.

– Nem is tudtam, érdekes, hogy ezt mondja, én azt hittem, hogy erről a szerbek és az albánok döntenek. Nem tudtam, hogy erről a németek döntenek, de jó, hogy Manuel Sarrazin nyilvánosan kimondta. A németek már döntöttek bizonyos tervekről, jó hogy ezt elmondta nekünk

– álmélkodott a szerb államfő, aki “postafordultával” vissza is üzent.

– Én csak egy dolgot szeretnék neki üzenni, minden tiszteletem az övé, mindenféle értelemben nagyon nagyra becsülöm. Sarrazin úr, nem lesz független Koszovó, ahogy azt Ön tervezi

– tette még hozzá a szerb államfő, aki azzal zárta a témához történt hozzászólását, hogy ő megértette a német megbízott üzenetét, és reméli, hogy Sarrazin is megértette az övét.

A szerbek és a németek közötti nézeteltérések egyre nagyobbak az új berlini kormány létrejöttét követően, főleg a szerb “nemzeti kérdést” illetően. A német külügyminisztérium saját balkáni megbízottat nevezett ki, majd német katonákat küldött az EUFOR Altea boszniai misszióba, ráadásul a német Christian Schmidt, alias Jó Ember, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főmegbizottja, végül pedig Olaf Scholz saját megbízottat jelölt ki, arról nem is beszélve, hogy a németek folytonosan követelik Szerbiától az Oroszország elleni szankciókat.

Aleksandar Vučić különösen frusztrált, mert a “boldog merkeli időkben” ő volt a “balkáni kiskedvenc”, ő pedig felnézett a Muttira, és miniszterelnökként gyakran találkozott vele, petőfiesen, vagy is inkább petrorvicsosan szólva, repült felé, mint “gyermek anyja kebelére”. Tehát Vučić nem ilyen német politikához van/volt szokva, és akkor jön ez a Sarrazin.