Connect with us

Szerbia

A lítiumról is tárgyalt Dél-Koreában a szerb miniszterelnök, mi köze Debrecenhez?
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szerb lítium
Szerbia és Dél-Korea aláírta a befektetések kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló megállapodást, de a két miniszterelnök tárgyalt a lítiumról is (Forrás: Screenshot, Prva TV)
A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Szerbiában a mínuszos hírek közé sorolták be, hogy Dél-Koreába látogatott az ország miniszterelnöke, aki elégedettségét fejezte ki a befektetések kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló megállapodás aláírásával kapcsolatban. Első látásra ez valóban mínuszos, vagy legfeljebb nulla kategóriás hír, mert Szerbia esetében jelentős kérdésekről nem Ana Brnabić tárgyal, ő miniszterelnökként az igazi végrehajtó hatalom, végrehajtja ugyanis, amit Aleksandar Vučić mond neki. Ha jobban megvizsgáljuk azonban a helyzetet, akkor kiderül, hogy mégsem nulla kategóriás információról van szó, mert megvan spékelve egy kis lítiummal, ami akár Debrecen szempontjából is érdekes lehet.

Akkor foglalkozzunk vele!

Nézzük akkor most meg, hogy vajon miért foglalkozunk mégis ezzel a témával? Ennek megválaszolására, kicsit el kell mélyednünk a látogatás körülményeinek elemzésében, bár azt már most leszögezhetjük, hogy nem történt palotaforradalom Szerbiában, a szerb elnök egy pillanatra sem engedi ki a kezéből a gyeplőt.

Arról tehát szó sincs, hogy Ana Brnabić megtalálta volna rég elvesztett miniszterelnöki szerepkörét, mert hogy most is csak végrehajt, ezúttal előkészíti Jun Szogjol dél-koreai államfő és a szerb elnök közelgő találkozóját.

A szerb miniszterelnök nem is rejtette véka alá, hogy Aleksandr Vučić szeptember végén személyesen tárgyal szöuli kollégájával, nyilatkozata szerint azonban addig még sok dolgot el kell elintézni, de megfogalmazása szerint kemény és őszinte munkával sikerülhet egy jó fejezetet nyitni a két ország kapcsolataiban.

Ez egy szokványosan szimpla diplomáciai és politikai közhely, de mégiscsak helyben vagyunk, és kezdjük érteni a lényeget, a szerb miniszterelnök ugyanis úgy fogalmazott, hogy a mostani találkozó megkerülhetetlen témája a szerbiai lítium volt, amelyre “kis tigris” módjára nagyon éhes koreai cégek szeretnék rávetni magukat, és erről nem csak ő – mint végrehajtó hatalom – tárgyal, hanem hamarosan a Szerbiában a mindenhatóságra pedálozó Vučić is.

A megkerülhetetlen lítium

A belgrádi kormányzat hatalmas kudarcnak tekinti, hogy a zöld mozgalmak tiltakozása miatt a világban igencsak levitézlett Rio Tinto nem tudta megkezdeni a lítium kiaknázását, amely után nem sokkal távozása előtt még Angela Merkel is érdeklődött.

A német kancellár utolsó belgrádi látogatása során emlékeztetett arra, hogy nagyszámú német beruházás van Szerbiában az autóipar területén, a lítium pedig fontos a jövő mobilitása és az akkumulátorok gyártása szempontjából, ezért ez is bekerült az akkori beszélgetés témái közé.

A Mutti egyúttal azt üzente az Egyesült Államoknak és Kínának, hogy hiába törik magukat, ebbe a kérdésbe ugyanis az Európai Uniónak is lesz beleszólása, annak pedig a vezető ereje éppen Németország (volt akkor).

A német vonalat elővezetve a szerb elnök egy év eleji televíziós szereplése alkalmával megerősítette, hogy a belgrádi kormány tárgyalt a német Mercedesszel, amely elektromosautó-gyárat létesít Szerbiában, ha megindul a lítium kitermelés.

Aleksandar Vučić a február végi interjúban elmondta, hogy már többször is tárgyaltak egy ilyen projektről, és hogy számtalanszor gondolkodott ennek az elképzelésnek a megvalósításáról.

– Aztán Scholz hülye, vagy nem normális, és Németország el fog tűnni a lítium miatt, mert (Scholz) azt mondta, hogy megkezdik a kitermelést. Úgy néz ki, hogy egy kicsit hülye, olyan hülye, mint én, igaz?

– tette fel a kérdést igencsak kötekedő stílusban a szerb államfő, aki erőteljesen bírálta a szerbiai állami televíziót – amelynek a stúdiójában mindez elhangzott – mert megítélése szerint a csatorna a lítium kiaknázása ellen kampányolt, vagyis ellenzéki vizekre tévedt.

Szerb partnerség a lítiumfelhasználókkal

Brnabić miniszterelnök szöuli látogatása során jelezte, hogy a Samsung, az LG, az SK, a KIA és a Hyundai csak néhány a koreai konglomerátumok közül, amelyek új lendületet adhatnak a szerbiai gazdasági növekedéshez és fejlődéshez, és ezt szeretné elősegíteni a befektetések kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló, most aláírt megállapodás.

szerb lítium

Ana Brnabic a szerb lítiumról is tárgyalt Szöulban ottani kollégájával, a háttérben látható Han Dokszuval (Forrás: Prva TV)

Első hallásra ez egy ártatlan mondat, de ha ránézünk a felsorolt cégre, csak olyat látunk köztük, amelyek valamilyen formában érdekeltek lehetnek a szerbiai lítium kiaknázásában.

Ana Brnabić úgy fogalmazott, hogy a fent említett dokumentum aláírása csak az első lépés, és reméli, hogy még idén megtartják a tárgyalások első fordulóját a gazdasági partnerségi megállapodásról, amelyet gyorsan alá is írnak.

A szerb miniszterelnök megjegyezte, hogy a hat legnagyobb vállalat közül, amelyek az egész földkerekségen az elektromos járművek lítiumalapú akkumulátorait gyártják, a fele Dél-Koreából származik.

Brnabić ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a távol-keleti partnerek, most Dél-Koreában, tavaly pedig Szingapúrban, nekiszögezték a kérdést, miszerint Szerbia miként engedheti meg magának, hogy a mai világban nem használ fel egy olyan rendelkezésére álló erőforrást, mint a lítium.

Mindebből az derül ki, hogy a belgrádi vezetés a civilek és egyebek ellenkezése ellenére sem mondott le a lítium kiaknázásáról, és a Rio Tinto diszkvalifikálása után keresi a lehetőségeket a lítium kitermelését illetően, ezért a németek után a szerbek Dél-Koreával is egyezkednek a kérdésben.

Milyen akkumulátorokat gyárt Debrecen?

Mindezt követően nem zárnánk ki, hogy ha a szerb-magyar barátságnak lenne némi lítium alapja is, bár Szilágyi Balázs, a kínai CATL debreceni leányvállalatának közügyekért felelős vezetője néhány hónappal ezelőtt nem árulta el, hogy milyen akkumulátorokat gyártanak majd a debreceni üzemben.

Szilágyi ügyes kommunikációs manőverrel tért ki a kérdés elől, amikor megjegyezte, hogy ez majd a konkrét megrendelésektől függ.

Az autoapro.hu meglátása szerint az viszont mindenképpen érdekes információ, hogy a debreceni gyártósorokat kisebb átalakítás után bármilyen, a CATL által máshol összeszerelt akkumulátorok gyártására alkalmassá lehet tenni.

A debreceni gyár a CATL második európai üzeme a németországi után, maga a cég pedig 2017 óta piacvezető az akkumulátorgyártás terén, a CATL lítium-ion akkumulátorainak értékesítési volumene 2022-ben 289 gigawattórára emelkedett, ami 116,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Az említett portál azt is megjegyezte, hogy Szilágyi Balázs szerint a CATL azért választotta második európai gyárának helyszínéül Debrecent, mert olyan lokációt kerestek, ahol a közelben vagy már gyártanak, vagy hamarosan gyártani fognak elektromos autókat.

Ehhez csak annyit tennénk hozzá kicsit BALK-osan, hogy netalán az a szempont is szerepet játszhatott a lokáció kiválasztásában, miszerint a közelben vagy már bányásznak, vagy hamarosan bányászni fognak lítiumot, ami a fent felvázoltak alapján a jelenlegi belgrádi vezetésen nem múlik, már csak ennek a politikai hátterét kellene megtalálni.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava