HIRTELEN GAZDAGSÁG: A szerb lítium és a németek, avagy aki ellenzi, az dobja el a mobilját

 
Felmerülhet a kérdés, hogy mi indította a német kancellárt arra, hogy nyugat-balkáni körútja során külön is felkeresse Belgrádot, ahol 16. alkalommal találkozott a szerb elnökkel. Aleksandar Vučić már sokszor elmondta, hogy amikor 2014-ben miniszterelnök lett, akkor a német (családi) cégek 17 ezer embert alkalmaztak Szerbiában, ma pedig már több mint 71 ezret. Ennek további növekedése várható, a szándék megvan, és lehetőség is adódhat.

A hirtelen gazdagság

Szerbia valószínűleg megfogta az Isten lábát – mint azt már korábban is megállapítottuk. A nyugat-szerbiai Loznica közelében 2004-ben lítiumot és bórt tartalmazó ásványi anyagra bukkantak, amelyet jadaritnak neveztek el, mivel a Jadar folyó medre rejti a kincset.

A jadarit feltárását a Rio Tinto multinacionális vállalat kezdte meg. A társaság szerint a Szerbia jadarit tartaléka mintegy 136 millió tonna, de optimista becslések szerint ez akár 200 millió tonna is lehet.

A lítium az akkumulátorok egyik alapanyaga, az akkumulátorok pedig különösen fontosak az informatika és az autógyártás szempontjából: emiatt az ásványi lítium felkerült a világ legkeresettebb nyersanyagainak listájára.

Németország – akárhogy is vesszük – nem IT-nagyhatalom, viszont az autógyártás terén van némi keresnivalója a világpiacon, ezért elképzelhető, hogy nemcsak a politikai barátság vezérelte Merkel kancellárt a belgrádi különtalálkozóra nyugat-balkáni útja alkalmával.

Aleksandar Vučić és Angela Merkel megbeszélése során megtárgyalta a környezetvédelem kérdését is, és hangsúlyozták, hogy ha bármilyen lítiumfeltárás valósul meg Szerbiában, akkor környezetvédelmi szempontok alapján annak a legmagasabb színvonalon kell történnie.

Németország érdeklődik

Újságírói kérdésre válaszolva Merkel elmondta, hogy Németország is érdeklődik-e a szerbiai lítium iránt, miután már az Egyesült Államok és Kína is felvetette igényét az érc iránt. Merkel azt mondta, hogy ha ez az egész világot érdekli, akkor természetesen Németország is érdekelt a kérdésben.

Merkel emlékeztetett arra, hogy nagyszámú német beruházás van Szerbiában az autóipar területén, a lítium pedig fontos a jövő mobilitása és az akkumulátorok gyártása szempontjából, ezért ez is bekerült a beszélgetés témái közé is.

– Szerbiában van valami igazán értékes. Természetesen aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a hasznosítást a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően végzik-e. Az EU jó fenntarthatósági szabályokkal rendelkezik. Ez nem csak a német érdekekről szól, ez egy olyan kérdés, amellyel az uniós tagállamok is foglalkoznak, mert az európai környezet megőrzése valóban fontos kérdés

– mondta Merkel, aki ezzel azt üzente az Egyesült Államoknak és Kínának, hogy hiába törik magukat, ebbe a kérdésbe az Európai Uniónak is lesz beleszólása, annak pedig a vezető ereje éppen Németország.

A szerb elnök szintén ökológiai és nem gazdasági szempontból közelítette meg a kérdést, megerősítve, hogy Merkel kancellárral áttekintették az összes környezetvédelmi kérdést.

– Ha a kitermelés megkezdődik, akkor annak a legmagasabb európai és nemzetközi szabványokkal összhangban kell történnie az emberek védelme érdekében. Az embereknek kell dönteniük arról, hogy beindul-e a jadarit kiaknázása, vagy sem

– mondta Vučić, aki ezzel arra az (elhamarkodott) ígéretére emlékeztetett, hogy a lítium kérdésében esetleg népszavazást írnak ki, ezzel korábban már foglalkoztunk a BALK-on.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a lítium kiaknázása minden bizonnyal nagyszerű lehetőség Szerbia számára, de csak akkor, ha tiszta levegőt, vizet, hegyeket és biztonságos környezetet biztosítanak az emberek számára.

Aki ellenzi, dobja el a mobilját!

Nem sokkal a német kancellár belgrádi látogatása előtt Zorana Mihajlović szerb miniszterelnök-helyettes, bányászati és energetikai miniszter a belgrádi Prva TV-nek azt mondta egy környezetvédelmi tiltakozással kapcsolatban, hogy azt többen is választási nagygyűlésnek tekintették.

A miniszterasszony úgy fogalmazott, hogy a levegő mindenki számára fontos, de nincsenek „zöld vérsejtek”, a környezetvédőknek pedig nincs joguk arra, hogy hidak és autópályák lezárásával fenyegetőzzenek.

Ebből már kiolvasható a szerb kormány, és a Szerb Haladó Párt álláspontja, és természetesen az is, hogy a jadarit akár kampánytéma is lehet a jövő tavaszi választások előtt.

– Aki ellenzi a lítiumot, az dobja el a mobilját, a laptopját, mert az mind lítium! Akik a fejlődés és az elektromos autókat gyártó üzemek ellen vannak, azok mind arról tesznek tanúbizonyságot, hogy mekkora képmutatók

– mondta Zorana Mihajlović, aki nemcsak a szerb kormány, hanem a Szerb Haladó Párt erős embere, illetve erős asszonya. Mihajlović TV-megnyilvánulásában cáfolta a környezetvédők állítását, hogy a belgrádi kormány már kiegyezett a fent említett Rio Tintóval.

– Az első hazugság az volt, ami ellen a tiltakozást szervezték, hogy a kormány szerződést írt alá a Rio Tintóval. A jadarit hasznosítására nincs szerződés. A másik hazugság, hogy a kormány területrendezési tervet fogadott el lignitbányák és hőerőművek építésére. A harmadik pedig, hogy Mačva, Loznica és a Jadar folyó mentén minden összeomlik, ha lesz bányánk, akkumulátorgyárunk és elektromos járműgyárunk

– jelentette ki Mihajlović, aki lehet, hogy többet is mondott a kelleténél, kiemelve természetesen a pozitív hatásokat, például a beruházás lakosságmegtartó erejét.

– Egy teljes gyártási láncot szeretnénk, a bányától az akkumulátorgyáron át az elektromos járművek gyártásáig. Olyasmiről beszélünk, ami csaknem 50%-kal is növelheti a GDP-t, miután évente több mint 17 milliárd euró bevételt hozhat. Ez nagyszámú munkahelyet jelent, és 200 000 dináros (600 ezer forint) fizetést. Loznica környékén, a Jadar folyó mentén évek óta a lakosság számának csökkenését regisztráljuk, és kiürülnek a települések, ha nem teszünk meg mindent ennek a tendenciának a megállítására

– mondta a szerb bányászati és energetikai miniszter, aki nem akarja eldobni a mobilját.