Connect with us

Németország

HIRTELEN GAZDAGSÁG: A szerb lítium és a németek, avagy aki ellenzi, az dobja el a mobilját

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

242051330 1495706400766071 6280217850471615685 n removebg preview
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

 
Felmerülhet a kérdés, hogy mi indította a német kancellárt arra, hogy nyugat-balkáni körútja során külön is felkeresse Belgrádot, ahol 16. alkalommal találkozott a szerb elnökkel. Aleksandar Vučić már sokszor elmondta, hogy amikor 2014-ben miniszterelnök lett, akkor a német (családi) cégek 17 ezer embert alkalmaztak Szerbiában, ma pedig már több mint 71 ezret. Ennek további növekedése várható, a szándék megvan, és lehetőség is adódhat.

A hirtelen gazdagság

Szerbia valószínűleg megfogta az Isten lábát – mint azt már korábban is megállapítottuk. A nyugat-szerbiai Loznica közelében 2004-ben lítiumot és bórt tartalmazó ásványi anyagra bukkantak, amelyet jadaritnak neveztek el, mivel a Jadar folyó medre rejti a kincset.

A jadarit feltárását a Rio Tinto multinacionális vállalat kezdte meg. A társaság szerint a Szerbia jadarit tartaléka mintegy 136 millió tonna, de optimista becslések szerint ez akár 200 millió tonna is lehet.

A lítium az akkumulátorok egyik alapanyaga, az akkumulátorok pedig különösen fontosak az informatika és az autógyártás szempontjából: emiatt az ásványi lítium felkerült a világ legkeresettebb nyersanyagainak listájára.

Németország – akárhogy is vesszük – nem IT-nagyhatalom, viszont az autógyártás terén van némi keresnivalója a világpiacon, ezért elképzelhető, hogy nemcsak a politikai barátság vezérelte Merkel kancellárt a belgrádi különtalálkozóra nyugat-balkáni útja alkalmával.

Aleksandar Vučić és Angela Merkel megbeszélése során megtárgyalta a környezetvédelem kérdését is, és hangsúlyozták, hogy ha bármilyen lítiumfeltárás valósul meg Szerbiában, akkor környezetvédelmi szempontok alapján annak a legmagasabb színvonalon kell történnie.

Németország érdeklődik

Újságírói kérdésre válaszolva Merkel elmondta, hogy Németország is érdeklődik-e a szerbiai lítium iránt, miután már az Egyesült Államok és Kína is felvetette igényét az érc iránt. Merkel azt mondta, hogy ha ez az egész világot érdekli, akkor természetesen Németország is érdekelt a kérdésben.

Merkel emlékeztetett arra, hogy nagyszámú német beruházás van Szerbiában az autóipar területén, a lítium pedig fontos a jövő mobilitása és az akkumulátorok gyártása szempontjából, ezért ez is bekerült a beszélgetés témái közé is.

– Szerbiában van valami igazán értékes. Természetesen aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a hasznosítást a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően végzik-e. Az EU jó fenntarthatósági szabályokkal rendelkezik. Ez nem csak a német érdekekről szól, ez egy olyan kérdés, amellyel az uniós tagállamok is foglalkoznak, mert az európai környezet megőrzése valóban fontos kérdés

– mondta Merkel, aki ezzel azt üzente az Egyesült Államoknak és Kínának, hogy hiába törik magukat, ebbe a kérdésbe az Európai Uniónak is lesz beleszólása, annak pedig a vezető ereje éppen Németország.

A szerb elnök szintén ökológiai és nem gazdasági szempontból közelítette meg a kérdést, megerősítve, hogy Merkel kancellárral áttekintették az összes környezetvédelmi kérdést.

– Ha a kitermelés megkezdődik, akkor annak a legmagasabb európai és nemzetközi szabványokkal összhangban kell történnie az emberek védelme érdekében. Az embereknek kell dönteniük arról, hogy beindul-e a jadarit kiaknázása, vagy sem

– mondta Vučić, aki ezzel arra az (elhamarkodott) ígéretére emlékeztetett, hogy a lítium kérdésében esetleg népszavazást írnak ki, ezzel korábban már foglalkoztunk a BALK-on.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a lítium kiaknázása minden bizonnyal nagyszerű lehetőség Szerbia számára, de csak akkor, ha tiszta levegőt, vizet, hegyeket és biztonságos környezetet biztosítanak az emberek számára.

Lítiumtartalékok Európában

Németország – 2,7 millió tonna – a világ össztartalékának 3,40 százaléka
Csehország – 1,3 millió tonna – a világ össztartalékának 1,64 százaléka
Szerbia – 1,20 millió tonna – a világ össztartalékának 1,51 százaléka

Aki ellenzi, dobja el a mobilját!

Nem sokkal a német kancellár belgrádi látogatása előtt Zorana Mihajlović szerb miniszterelnök-helyettes, bányászati és energetikai miniszter a belgrádi Prva TV-nek azt mondta egy környezetvédelmi tiltakozással kapcsolatban, hogy azt többen is választási nagygyűlésnek tekintették.

A miniszterasszony úgy fogalmazott, hogy a levegő mindenki számára fontos, de nincsenek “zöld vérsejtek”, a környezetvédőknek pedig nincs joguk arra, hogy hidak és autópályák lezárásával fenyegetőzzenek.

Ebből már kiolvasható a szerb kormány, és a Szerb Haladó Párt álláspontja, és természetesen az is, hogy a jadarit akár kampánytéma is lehet a jövő tavaszi választások előtt.

– Aki ellenzi a lítiumot, az dobja el a mobilját, a laptopját, mert az mind lítium! Akik a fejlődés és az elektromos autókat gyártó üzemek ellen vannak, azok mind arról tesznek tanúbizonyságot, hogy mekkora képmutatók

– mondta Zorana Mihajlović, aki nemcsak a szerb kormány, hanem a Szerb Haladó Párt erős embere, illetve erős asszonya. Mihajlović TV-megnyilvánulásában cáfolta a környezetvédők állítását, hogy a belgrádi kormány már kiegyezett a fent említett Rio Tintóval.

– Az első hazugság az volt, ami ellen a tiltakozást szervezték, hogy a kormány szerződést írt alá a Rio Tintóval. A jadarit hasznosítására nincs szerződés. A másik hazugság, hogy a kormány területrendezési tervet fogadott el lignitbányák és hőerőművek építésére. A harmadik pedig, hogy Mačva, Loznica és a Jadar folyó mentén minden összeomlik, ha lesz bányánk, akkumulátorgyárunk és elektromos járműgyárunk

– jelentette ki Mihajlović, aki lehet, hogy többet is mondott a kelleténél, kiemelve természetesen a pozitív hatásokat, például a beruházás lakosságmegtartó erejét.

– Egy teljes gyártási láncot szeretnénk, a bányától az akkumulátorgyáron át az elektromos járművek gyártásáig. Olyasmiről beszélünk, ami csaknem 50%-kal is növelheti a GDP-t, miután évente több mint 17 milliárd euró bevételt hozhat. Ez nagyszámú munkahelyet jelent, és 200 000 dináros (600 ezer forint) fizetést. Loznica környékén, a Jadar folyó mentén évek óta a lakosság számának csökkenését regisztráljuk, és kiürülnek a települések, ha nem teszünk meg mindent ennek a tendenciának a megállítására

– mondta a szerb bányászati és energetikai miniszter, aki nem akarja eldobni a mobilját.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Magyarország

MIGRÁNSLOTTÓ: Kihúzza a főnyereményt az a migráns, aki eljut Németországba

Közzététel:

a megjelenés dátuma

főnyeremény Németország
Angela Merkelt 2022-ban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Nansen díjjal tüntette ki "a bátorságáért és az együttérzéséért". Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint Merkel "víziót, bátorságot és erőt" mutatott (Forrás: Screenshot)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Az a menedékkérő, aki eljutott Németországba, gyakorlatilag kihúzta a főnyereményt egy világszerte zajló lottójátékban. Ezt Thilo Sarrazin volt német szociáldemokrata politikus állapította meg egy nemrég írt tanulmányában, amelyben röviden elemzi azt az időszakot, amely a hatalmas társadalmi vitát kiváltó “Németország felszámolja önmagát” (2010) című művének megjelenése óta telt el. A tanulmány magyarul a Merkel, tizenhat év kancellárság kritikus mérlege című kötetben jelent meg. Ebből idézünk egy részt, amely arra próbál rávilágítani, hogy miért igyekeznek a migránsok leginkább Németországba. A tanulmányból az is kiderül, hogy az Európába irányuló migráció generálásához jelentősen hozzájárul a német bevándorlási politika, és amíg ez nem változik meg, addig a jelenlegi helyzet továbbra is fennáll.

Örök időkig tartó főnyeremény

A volt német szociáldemokrata politikus szerint nem a leginkább rászorulók jutnak el Németországba, hanem a fiatalok és az erősek, többségükben a fiatal férfiak, azok a menekültek viszont, akiknek a legnagyobb szükségük lenne segítségre, el sem érik Európát.

Egyedül a 2015-ös esztendőben 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba a hivatalos, utólag korrigált statisztikák szerint. 2015 és 2019 között a menedékkérők száma összeségében 1,1 millióról 1,84 millióra nőtt, 2020-tól 2021 első negyedévéig pedig a koronavírus-pandémia ellenére további 130 ezer menedékjogi kérelmet adtak be.

A beadástól a menedékjogi kérelem elbírálásig könnyen eltelhet három-négy év. Ha a jogi lehetőségeket kimerítették, ez az idő jelentősen meghosszabbodhat.

főnyeremény Németország

Thilo Sarazzin szerint a migráció kezelése Merkel legnagyobb politikai hibájaként fog szerepelni a történelemkönyvek lapjain (Forrás: DW)

Miután lezárult a menedékjogi eljárás, általában a külföldiek jogait érintő további eljárások következnek, amelyek során az elutasított menedékkérő újabb maradási jogot tud szerezni.

A folyamat gyakran hosszadalmas várakozással kezdődik a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatalnál (BAMF) a menedékkérők regisztrációjával, majd folytatódik a hosszú ideig tartó fellebbezési időszakkal az illetékes igazgatási hatóságoknál, adott esetben akár a Szövetségi Alkotmánybíróságnál vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

konyvek kedvezmennyel


főnyeremény, Németország
?c=4784&m=0&a=438898&r=Merkel kep&t=piA tanulmány ebben a könyvben olvasható


Ha megadják a tartózkodásra a jogot, úgy rendszerint még további, a külföldiek jogállását érintő eljárások következnek, amelyek szintén több évig eltarthatnak. Ha ezek lezárultak, akkor még mindig benyújtható petíció, és adott esetben végül türelmi időt rendelhetnek el, amire a legtöbb esetben sor is kerül.

Az esetek elenyészően kis részében jut el az eljárás a kiutasításig vagy az érintett önkéntes elutazásáig.

Mindennek felsorolását követően Sarrazin megjegyzi, hogy egy menedékkérő, aki a valóságban gazdasági bevándorló, és “elveszítette” útlevelét, hamisan megadott személyi adatokkal sok évig tartózkodik Németországban, miközben szociális juttatásokat vesz igénybe, talán bűnözésbe is keveredik, tartózkodását aztán családalapítással és gyermekekkel tovább erősíti, amivel újabb szociális juttatásokra lesz jogosult, és így tovább.

Végeredményben a hosszú eljárás végén csak az esetek töredékében állapítanak meg jogos igényt a politikai menedékjogra: 2012-től 2021 márciusáig 2,4 millió döntést hoztak a menedékkérelmek ügyében. Ezek közül csupán 17 965 esetben állapították meg a politikai menedékjogra vonatkozó kérelem jogosságát, és hoztak pozitív döntést, ez viszont csak az összes eset 0,8 százaléka.

merkel anas

Anas Modamani szíriai menedékérő szelfit készített Angela Merkel német kancellárral egy berlini migránsszállónál (Forrás: Internet)

A menedékkérők jóval több, mint kilencven százaléka esetében évek óta érvényes, hogy ha egyszer megérkeztek Németországba, akkor ott is maradnak, függetlenül attól, hogyan bírálják el a kérelmüket. Legnagyobb részük pedig egy idő után a családtagjait is maga után viszi.

Sarrazin ebből arra a következtetésre jut, hogy a menedékjog gyakorlatilag a szabályozatlan bevándorlás bejáratává vált Németországban.

Mennyibe kerül egy menedékkérő?

Ha a költség kérdését vizsgáljuk, úgy különbséget kell tenni a rövid és hosszú távon jelentkező költségfaktorok között. A menedéket keresőknél rövid távon elszállásolásra, megélhetési kiadásokra, orvosi ellátásra, rendőrségi, jogi, munkaügyi, iskolai és kommunális szolgáltatások igénybevételére gondolt Sarrazin.

Ennek alapján megbecsülte, hogy a közvetlen és közvetett költség egy-egy menedékkérő esetében éves szinten 20 ezer euró lehet, és miután a menedékkérők száma 2014 óta 1,3 millióval nőtt, ez évente 26 milliárd euró költséget jelent Németországnak, a költségeket pedig az ország, a tartományok és a települések közösen viselik.

A német költségvetés 2019-re kereken 23 milliárd eurót, 2020-ra és 2021-re pedig egyaránt 22 milliárd eurót irányzott elő a menekültjoggal összefüggő állami feladatok és kiadások biztosítására, amiben még nincsenek benne a tartományok és a települések kiadásai.

Ugyanakkor azok a menekültek, akik egyáltalán eljutnak a munkaerőpiacra, hosszú távon már gondoskodni tudnak a megélhetésükről, és fedezni is képesek lehetnek ezeket a költségeket. A mostanáig nyilvántartásba vett mintegy kétmillió menedékkérő migráns kétharmada-háromnegyede előreláthatólag azonban soha nem jut el a munkaerőpiacra.

főnyeremény Németország

Európa határok nélkül: Budapest 2015-ben csak ízelítőt kapott a migrációból

Ehhez kapcsolódik Sarrazinnak az a megállapítása, hogy a 2015 környékén érkezett menedékkérők nyolcvan százaléka fél évtizeddel a nagy menekülthullám után is a szociális juttatásoktól függött, vagyis azokból élt, és valószínűsíthető, hogy kétharmaduk tartósan, tehát élete végéig juttatásokra szorul majd, összesen tehát a 2015 óta tartó menekültbeáramlás a jövőre nézve körülbelül egymilliárd eurót kitevő állami ráfordítással jár.

Miután éves szinten mintegy 20-25 ezer euróba kerül minden egyes menedékkérő, akiknek a többsége nagyon fiatal, és még negyven-hatvan évre van kilátása, az állam kiadásai tehát fejenként nagyjából egymillió eurót tesznek ki, így egy munkaügyi közgazdász számításai szerint a német állam a legkedvezőtlenebb esetben körülbelül nettó 400 milliárd eurót fizet ki a menedékjogi rendszeren keresztül. Ez a mostani német államadósság, ami 1620,4 milliárd euró, mintegy 25%-ának felel meg.

Hosszú távú kockázat

A volt szociáldemokrata politikus azonban ezeknél a hatalmas pénzügyi költségeknél is komolyabbnak tartja a szociális kiadásokat és az iszlám országokból érkező sokmilliós bevándorlás hosszú távú kockázatait.

Itt megjegyzi, hogy a 2017-ben a Németországban élő törököknek a törökországi alkotmányról szóló népszavazásakor világosan látható volt, hogy az ottani törökök kétharmada még évtizedek alatt sem tette magáévá a nyugati kultúrát, ennél azonban sokkal nagyobb problémákat látni az ott élő arabok esetében.

Sarrazin megjegyzi, hogy az Afrikából és a Közel-Keletről kiinduló migrációs nyomás fenn fog állni az európai és német határokon, sőt tendenciáját tekintve még erősödik is, ha figyelembe vesszük az említett régiókban megfigyelhető demográfiai fejleményeket, amiből pedig azt a következtetést vonta le, hogy az embercsempészek továbbra is kiváló üzleteket kötnek.

Tartósan az sem segít, ha Recep Tayyip Erdoğan Törökországa mellett még további diktatúrákat vagy kétes hírű, tekintélyelvű rezsimeket bíznak meg az európai külső határok (és ezzel a német határok) megfigyelésével és ellenőrzésével.

Így az Európába és különösen a Németországba tartó áradat csak akkor hagy alább, ha a legtávolabbi afgán vagy afrikai faluban is mindenki számára világossá válik, hogy a Németországba történő sikeres megérkezés már nem jogosít fel automatikusan tartózkodásra és maradásra, ha nem teljesülnek a politikai menedékjog biztosításának és megadásának előfeltételei.

A szerző szerint ezenkívül világossá kell tenni azt is, hogy az elutasított menedékkérő nem rendelkezik legális tartózkodási engedéllyel, s ezért semmilyen lehetősége nincs arra, hogy fellebbezést nyújtson be a német bíróságon.

A volt szociáldemokrata politikus úgy vélte, hogy amikor 2015-ben felgyorsultak és irányíthatatlanná váltak az események, Angela Merkel volt német kancellár fejetlenül reagált.

Az egyetlen felismerhető koncepciója az volt, hogy körbeutazta Törökországot és a Földközi-tenger déli országait, a német haditengerészetet pedig időnként mint közlekedési eszközt vetette be a Földközi-tengeren az Afrikából érkező újabb tömegek szállítására.

Sarrazin ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Merkel csődöt mondott a migrációs krízisben, s ez egykori hivatali ideje legnagyobb hibájaként fog szerepelni a történelemkönyvek lapjain.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava