...
Connect with us

Németország

HIRTELEN GAZDAGSÁG: A szerb lítium és a németek, avagy aki ellenzi, az dobja el a mobilját

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

242051330 1495706400766071 6280217850471615685 n removebg preview
Olvasási idő: 4 perc

 
Felmerülhet a kérdés, hogy mi indította a német kancellárt arra, hogy nyugat-balkáni körútja során külön is felkeresse Belgrádot, ahol 16. alkalommal találkozott a szerb elnökkel. Aleksandar Vučić már sokszor elmondta, hogy amikor 2014-ben miniszterelnök lett, akkor a német (családi) cégek 17 ezer embert alkalmaztak Szerbiában, ma pedig már több mint 71 ezret. Ennek további növekedése várható, a szándék megvan, és lehetőség is adódhat.

A hirtelen gazdagság

valószínűleg megfogta az Isten lábát – mint azt már korábban is megállapítottuk. A nyugat-szerbiai Loznica közelében 2004-ben lítiumot és bórt tartalmazó ásványi anyagra bukkantak, amelyet jadaritnak neveztek el, mivel a Jadar folyó medre rejti a kincset.

A jadarit feltárását a Rio Tinto multinacionális vállalat kezdte meg. A társaság szerint a Szerbia jadarit tartaléka mintegy 136 millió tonna, de optimista becslések szerint ez akár 200 millió tonna is lehet.

A lítium az akkumulátorok egyik alapanyaga, az akkumulátorok pedig különösen fontosak az informatika és az autógyártás szempontjából: emiatt az ásványi lítium felkerült a világ legkeresettebb nyersanyagainak listájára.

– akárhogy is vesszük – nem IT-nagyhatalom, viszont az autógyártás terén van némi keresnivalója a világpiacon, ezért elképzelhető, hogy nemcsak a politikai barátság vezérelte Merkel kancellárt a belgrádi különtalálkozóra nyugat-balkáni útja alkalmával.

Aleksandar Vučić és Angela Merkel megbeszélése során megtárgyalta a környezetvédelem kérdését is, és hangsúlyozták, hogy ha bármilyen lítiumfeltárás valósul meg Szerbiában, akkor környezetvédelmi szempontok alapján annak a legmagasabb színvonalon kell történnie.

Németország érdeklődik

Újságírói kérdésre válaszolva Merkel elmondta, hogy Németország is érdeklődik-e a szerbiai lítium iránt, miután már az Egyesült Államok és Kína is felvetette igényét az érc iránt. Merkel azt mondta, hogy ha ez az egész világot érdekli, akkor természetesen Németország is érdekelt a kérdésben.

Merkel emlékeztetett arra, hogy nagyszámú német beruházás van Szerbiában az autóipar területén, a lítium pedig fontos a jövő mobilitása és az akkumulátorok gyártása szempontjából, ezért ez is bekerült a beszélgetés témái közé is.

Szerbiában van valami igazán értékes. Természetesen aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a hasznosítást a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően végzik-e. Az EU jó fenntarthatósági szabályokkal rendelkezik. Ez nem csak a német érdekekről szól, ez egy olyan kérdés, amellyel az uniós tagállamok is foglalkoznak, mert az európai környezet megőrzése valóban fontos kérdés

– mondta Merkel, aki ezzel azt üzente az Egyesült Államoknak és Kínának, hogy hiába törik magukat, ebbe a kérdésbe az Európai Uniónak is lesz beleszólása, annak pedig a vezető ereje éppen Németország.

A szerb elnök szintén ökológiai és nem gazdasági szempontból közelítette meg a kérdést, megerősítve, hogy Merkel kancellárral áttekintették az összes környezetvédelmi kérdést.

Ha a kitermelés megkezdődik, akkor annak a legmagasabb európai és nemzetközi szabványokkal összhangban kell történnie az emberek védelme érdekében. Az embereknek kell dönteniük arról, hogy beindul-e a jadarit kiaknázása, vagy sem

– mondta Vučić, aki ezzel arra az (elhamarkodott) ígéretére emlékeztetett, hogy a lítium kérdésében esetleg népszavazást írnak ki, ezzel korábban már foglalkoztunk a BALK-on.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a lítium kiaknázása minden bizonnyal nagyszerű lehetőség Szerbia számára, de csak akkor, ha tiszta levegőt, vizet, hegyeket és biztonságos környezetet biztosítanak az emberek számára.

Lítiumtartalékok Európában

Németország – 2,7 millió tonna – a világ össztartalékának 3,40 százaléka
Csehország – 1,3 millió tonna – a világ össztartalékának 1,64 százaléka
Szerbia – 1,20 millió tonna – a világ össztartalékának 1,51 százaléka

Aki ellenzi, dobja el a mobilját!

Nem sokkal a német kancellár belgrádi látogatása előtt Zorana Mihajlović szerb miniszterelnök-helyettes, bányászati és energetikai miniszter a belgrádi Prva TV-nek azt mondta egy környezetvédelmi tiltakozással kapcsolatban, hogy azt többen is választási nagygyűlésnek tekintették.

A miniszterasszony úgy fogalmazott, hogy a levegő mindenki számára fontos, de nincsenek „zöld vérsejtek”, a környezetvédőknek pedig nincs joguk arra, hogy hidak és autópályák lezárásával fenyegetőzzenek.

Ebből már kiolvasható a szerb kormány, és a Szerb Haladó Párt álláspontja, és természetesen az is, hogy a jadarit akár kampánytéma is lehet a jövő tavaszi választások előtt.

Aki ellenzi a lítiumot, az dobja el a mobilját, a laptopját, mert az mind lítium! Akik a fejlődés és az elektromos autókat gyártó üzemek ellen vannak, azok mind arról tesznek tanúbizonyságot, hogy mekkora képmutatók

– mondta Zorana Mihajlović, aki nemcsak a szerb kormány, hanem a Szerb Haladó Párt erős embere, illetve erős asszonya. Mihajlović TV-megnyilvánulásában cáfolta a környezetvédők állítását, hogy a belgrádi kormány már kiegyezett a fent említett Rio Tintóval.

Az első hazugság az volt, ami ellen a tiltakozást szervezték, hogy a kormány szerződést írt alá a Rio Tintóval. A jadarit hasznosítására nincs szerződés. A másik hazugság, hogy a kormány területrendezési tervet fogadott el lignitbányák és hőerőművek építésére. A harmadik pedig, hogy Mačva, Loznica és a Jadar folyó mentén minden összeomlik, ha lesz bányánk, akkumulátorgyárunk és elektromos járműgyárunk

– jelentette ki Mihajlović, aki lehet, hogy többet is mondott a kelleténél, kiemelve természetesen a pozitív hatásokat, például a beruházás lakosságmegtartó erejét.

Egy teljes gyártási láncot szeretnénk, a bányától az akkumulátorgyáron át az elektromos járművek gyártásáig. Olyasmiről beszélünk, ami csaknem 50%-kal is növelheti a GDP-t, miután évente több mint 17 milliárd euró bevételt hozhat. Ez nagyszámú munkahelyet jelent, és 200 000 dináros (600 ezer forint) fizetést. Loznica környékén, a Jadar folyó mentén évek óta a lakosság számának csökkenését regisztráljuk, és kiürülnek a települések, ha nem teszünk meg mindent ennek a tendenciának a megállítására

– mondta a szerb bányászati és energetikai miniszter, aki nem akarja eldobni a mobilját.




Horvátország

SZÉLSŐJOBB: A németországi puccs szervezői Horvátországban szerezték be a fegyvereket

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

XIII. Henrik Reuss herceg a puccs vezére egy rendőrrel néz farkasszemet
TRÓNKÖVETELŐ: XIII. Henrik Reuss herceg egy "alattvalójának" tekinthető rendőrrel néz farkasszemet (Forrás: Twitter)
Olvasási idő: 2 perc

A Reichsbürger, vagyis a Birodalom Polgárai elnevezésű radikális német jobboldali mozgalom, amelynek a vezetését a német rendőrség nemrég tartóztatta le államcsíny (puccs) szervezésének gyanújával, néhány évvel ezelőtt Horvátországban szerezte be a fegyvereket a terrorcselekményeihez. Ezt a zágrábi Jutarnji list írta meg, amely a napokban arra is fényt derített, hogy a csoport egyik állítólagos tagja Horvátországban élt, ahol egy horvát nőt vett feleségül, és így telepedett le.

A puccs fegyverei

A horvátországi fegyverbeszerzéseket a horvát rendőrség és az USKOK a akadályozta meg, amikor több tucat embert tartóztattak le a német rendőrséggel közös nemzetközi akcióban, a fegyverekből többek között a Reichsbürger is kapott.

Az is megállapítást nyert, hogy a csoport által beszerzett fegyverek egy részét a Reichsbürger Németországban használta fel a puccs során a jobboldal politikai ellenfelei likvidálására.

A horvát rendőrség 2018 elején derítette ki, hogy egy volt német vámos, a Horvátországba nősült Aleksandar Reichl, aki a Reichsbürger nevet viselő csoport mellett kapcsolatban állt az Alternatíva Németországért nevű politikai párttal is, nagy mennyiségű, háborúból visszamaradt fegyvert vásárolt Horvátországban, amit néhány segítőjével közösen Németországba szállított.

A német rendőrséggel együttműködve titkos nyomozás indult, ennek keretében lehallgatták a gyanúsítottak telefonbeszélgetéseit, azokból kiderült, hogy távcsöves puskák, pisztolyok, géppisztolyok, kézigránátok, sörétes puskák beszerzésére került sor Horvátországban, ahol akkor 16 személyt tartóztattak le.

A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzésével foglalkozó horvát ügyészség, az USKOK akkor azzal vádolta meg a letartóztatott személyeket, hogy a fegyvereket Aleksandar Reichl megbízásából szerezték be.

A letartóztatott személyek között horvát állampolgárok is voltak, a nyomozás kiderítette, hogy a horvát fegyvercsempészek indítéka kizárólag a pénz, vagyis az anyagi haszon megszerzése volt, a puccsban nem vettek volna részt.

Az ügyben érintett horvát állampolgárokat horvát és a német bíróságok ítéltek el meglepően enyhe büntetéseket kiróva.

Az eszéki megyei bíróságon lefolytatott eljárás során a vádlottak többsége vádalkut kötött, így voltak közöttük, akikre csak feltételes börtönbüntetést mondtak ki.

A horvát hatóságok Aleksandar Reichlt 2020 nyarán tartóztatták le Zára (Zadar) környékén, majd kiadták Németországnak.

A Süddeutsche Zeitung 2020 nyarán arról számolt be, hogy mintegy 200 rendőr és ügyész tartott házkutatást összesen tizenkét feltételezett szélsőséges lakóhelyén és üzlethelyiségében Bajorországban, Szászországban, Szász-Anhaltban és Ausztriában.

A németek már akkor megállapították, hogy az érintettek a jobboldali szélsőséges spektrumhoz és a Reichsbürgerbewegunghoz, vagyis a „Birodalom Polgári Mozgalomhoz” tartoztak.

Az ottani eljárás során Reichlt, valamint Martin M. horvát állampolgárt és a Reichsbürger csoporthoz tartozó Christian Neureuthert ez év júniusában a müncheni bíróság bűnösnek találta, de az ellenük hozott ítélet egyelőre nem jogerős.

Reichl négy év és három hónap börtönt kapott. A beismerő vallomásoknak köszönhetően a horvát Martin M.-et két év kilenc hónapra ítélték, Neureuther „birodalmi polgár” ugyanakkor két év felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta a horvátországi fegyverbeszerzéseket.




Az olvasás folytatása

Magyarország

A PENGÉSDRÓT PIONÍRJA: Az Európai Unió Orbán nyomába lépett

Közzététel:

a megjelenés dátuma

kelebia
Olvasási idő: 4 perc

A Balkán irányából érkező migránsok száma eltörpül az orosz agresszió elől menekülő ukránok tömegei mellett, mivel hogy ők nem is számítanak menedékkérőnek, elég csak regisztrálniuk és azonnal ideiglenes védelmet kapnak. A belgrádi Vreme ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Európai Unióban, mindenekelőtt Németországban, kétféle menekültet tartanak nyilván: fehéret és színes bőrűt, és hozzáteszi, hogy az egész Európai Unió az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által kirajzolt pályáját követi.

Az európai álláspont módosulása

A szerbiai hetilap németországi tudósítójának tollából született cikk szerzője idézi azokat a német sajtóvéleményeket, hogy Európa egyértelműen két csoportra osztja a különböző gyötrelmek elől menekülő embereket: jogosultakra és jogosulatlanokra, ezt pedig már nem csak valami Orbán Viktor – a pengésdrót úttörője – teszi a határokon, hanem Berlin is, ami pedig nem csak a Szerbiára nehezedő nyomásból derül ki, hanem az EU-n belüli határellenőrzések megszigorításából is, amit az Európai Bíróság ugyan kritizál, de ezzel senki sem törődik.

Németországban vannak szívesen látott menekültek. Ukrajnából jönnek, többnyire fehér bőrűek. Németország a gazdasági válság ellenére is megnyitja előttük a szívét és a munkaerőpiacát. És aztán vannak a többiek, akik jórészt muszlim országokból érkeznek, és általában sötétebb bőrűek. Őket minden erővel távol tartják

– hívja fel a figyelmet a Süddeutsche Zeitung megállapítására a tudósító, aki arra emlékeztet, hogy már Németországban is nagyon távolinak tűnik Angela Merkelnek az a híres mondása, hogy „Sikerülni fog”. A volt német kancellár ezzel a jelszóval nyitotta meg 2015-ben a határokat a többnyire szíriai menekültek előtt.

Mindeközben a valaha volt legnagyobb menekülthullám zajlik az Európai Unióban, sokkal nagyobb, mint öt-hat évvel ezelőtt. Mert bármennyire sem „menedékkérőknek” számítanak az ukránok, akiknek netalán sikerül Lengyelországban vagy Németországban élő rokonaiknál elhelyezkedniük, sokan közülük az európai országok segítségére szorulnak, amelyeknek lakhatást, élelmet kell biztosítaniuk számukra, beleérte ebbe a gyerekek beiskolázását is.

Miután mostanában nem lehet politikai előnyhöz jutni a menekültek befogadásával, mára már úgy tűnik, hogy az egész Európai Unió valóban Orbán pályáján halad, miközben a jelek szerint Szerbia az illegális migráció „állítólagos központjává” fejlődött fel.

A szerb álláspont módosulása

A belgrádi hetilap – amely általában igencsak kritikus a szerb kormány és a szerb államfő irányában, arra emlékeztet, hogy Aleksandar Vučić Angela Merkel „legjobb diákjának” számított, amikor a volt német kancellárt a menekültek/migránsok csak „Mutti” néven emlegették.

Azidőtájt Vučić egy alkalommal felkereste a menekülteket (migránsokat) a belgrádi buszpályaudvar melletti parkban, ahol manapság is gyülekeznek, megsimogatta a gyerekek fejét, és az orbáni kerítésről undorral jelentette ki, hogy már „csak az hiányzik, hogy áramot vezessenek bele.”

Aztán, amikor Merkel elzárta a szívét és lezárta a német határokat a menekültek/migránsok előtt, Vučić kormánya bevezette a vegyes katonai és rendőri járőrözést a déli határokon. Szerbiából is érkeztek hírek migránsokkal szembeni illegális rendőri fellépésekről, amelyek azonban kisebb brutálisokról szóltak, mint a bulgáriai vagy a horvátországi rendőri erőszakot feltáró tudósítások.

Mára már Vučić is vette a lapot, de kérdés, hogy nem késett-e el egy kicsit. Október eleji, „régóta várt” beszédében mindössze egyetlen mondatot szentelt a migrációnak:

Dolgoznunk kell a vízumrendszerek harmonizálásán, mert sok embernek különféle fellépés juthat eszébe Szerbia ellen, ha ezt nem tesszük meg, és úgy gondoljuk, hogy ez helyes és igazságos az európai partnereinkkel szemben.

Ezt a bejelentést azonban az Európai Unióban például az osztrák Der Standard „enyhének” minősítette, az uniós vezetők pedig kezdtek nyomást gyakorolni Belgrádra, hogy mielőbb változtasson a vízumpolitikáján. Ennek következtében a szerb vezetés állítólag már ígéretet is tett arra, hogy vízumot vezet be az indiai, a tunéziai, a burundi és a kubai állampolgárokkal szemben.

A Vreme itt hívja fel a figyelmet arra, hogy még további tizennyolc ország állampolgárainak nincs szükségük vízumra Szerbiába azok közül az országok közül, amelyeknek az állampolgárai nem utazhatnak az Európai Unióba. Némelyikük – például Oroszország, Kína vagy Azerbajdzsán – Belgrád számára fontos politikai és gazdasági partner, így aligha lehet elvárni, hogy Szerbia bevezesse számukra a vízumkötelezettséget.

Más kérdés, hogy ezen országok állampolgárai eddig nem használták fel a turista jellegű utazásokat arra, hogy tömegesen kérjenek menedékjogot az EU-ban

– jegyezte meg a belgrádi hetilap, amihez a BALK részéről csak annyit tennénk hozzá, hogy az Európai Unió ezekkel a „megkerülő intézkedésekkel” cselesen akar éket verni Szerbia és Oroszország közé, ha már nem tudja rávenni Belgrádot arra, hogy szankciókat vezessen be Moszkvával szemben. A Magyarország és Ausztria képviselőivel folytatott rendkívüli találkozók pedig jelzést adtak Szerbiának arra, hogy „a védelmi vonalat délebbre kell tolni”, ahogy azt a Vreme szerint Orbán Viktor mondta.

Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy ez a „pásztori narratíva”, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ugyanis már 2019-ben felvetette, hogy erőteljesebben kellene védeni Szerbia déli határait.

Ivan Gerginov, a szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője a BALK-nak 2019 decemberében adott interjúban ezt nem találta jó ötletnek.

Nem tudom, hogy Pásztor úrnak mekkora tapasztalata van a határőrizet terén, azt viszont tudom, hogy az Észak-Macedónia felőli határ őrzése lehetetlen küldetés. A térség tele van hegyekkel, amely között hőkamerákkal sem lehet messzire látni, mintha ezt a térségét az illegális határátlépők számára teremtették volna

– mondta akkor Georginov, azt követően azonban már történtek kísérletek némi kerítés építésére Szerbia déli határán, de közel sem az egész határszakaszon, mert hogy a hegyeket azóta sem sikerült „lelapogatni vagy lesimítani”.

A belgrádi lap cikke végén megállapítja, hogy mindent összevetve az Európai Uniónak tett vučići ígéreteknek köszönhetően Szerbia állampolgárai fellélegezhetnek, mert az EU (egyelőre) nem vezet be vízumot velük szemben. A brüsszeli fenyegetések azonban rámutatták arra a „nyomásra”, illetve annak egy részére, amelyről Vučić és a bulvársajtó jó része „misztikus módon” nap mint nap említést tesz.

Mindez arra utal, hogy egy újabb hurok szorul Vučić nyaka körül, merthogy Ukrajnában emberek halnak meg, máshol meg „tombol az infláció”, miközben közeleg a fagyos téli időszak, ezért a Nyugaton keveseknek van idegük arra, hogy az árnyalatokkal vagy a szerb politika rejtelmeivel foglalkozzanak.

Ezért aztán néhány tunéziai állampolgárnak sietnie kell, hogy felszálljon egy Belgrádba induló repülőgépre, mielőtt ez a lehetőség megszűnik. De ha esetleg lekésne róla, akkor az embercsempészek, mint eddig is, most is találnak számukra más megoldást.




Az olvasás folytatása

Görögország

CSERÉLTEK: Megérkezett Görögországba az első hat német Marder 1A3 az Ukrajnának adott harcjárművekért cserébe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

MARDER greece marder
Olvasási idő: 1 perc

A görög nemzetvédelmi vezérkar közleménye szerint Németországból megérkezett Görögországba az első hat Marder 1A3 német gyalogsági harcjármű az úgynevezett csereprogram keretében. A szeptemberben kötött német-görög „tankcsere” megállapodás értelmében Görögország 40 orosz gyártmányú BMP-1 harckocsit küld Ukrajnába, és ennek megfelelő mennyiségű Mardert kap Németországtól. Görög közlés szerint az athéni kormány ezzel támogatja „Ukrajna védelmét Oroszország folyamatos agressziójával szemben”.

A Németországtól kapott Mardereket a görög hadsereg észak-görögországi egységeihez vezénylik, miután befejezték integrációjukat a görög fegyveres erőkbe.

A vonatkozó tervek szerint az újabb Marderek érkezésével az athéni kormány javítani szeretné a görög szárazföldi hadsereg harcképességét, és megerősíti a motorizált gyalogsági egységek és a páncélosok közötti együttműködési képességeket.

Az armyvoice.gr katonai kérdésekkel foglalkozó görög webhely szerint a fennmaradó 34 Mardert Németország részletekben szállítja le Görögországnak, miután a görögök elküldik a 40 BMP1 járművet Ukrajnának.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.