Connect with us

Szerbia

A Mercedes elektromos autókat gyárhat Szerbiában, ha lesz lítiumkiaknázás

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A Mercedes a Belgrád közelében lévő Rakovica felé tart
A Mercedes a Belgrád közelében lévő Rakovica felé tart (Forrás: Twitter)
A cikk meghallgatása

A Mercedes, a Rio Tinto, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és Szerbia kormánya arról tárgyal, hogy a Mercedes elektromosautó-gyárat építene Szerbiában. Diplomáciai körökben terjedő hírek szerint a projekt értéke 2,5 milliárd euró. Emlékezetes, hogy az EBRD a Belgrád- Niš vasútépítési projektbe is beszállt, amely körülbelül ugyanolyan nagyságú beruházás, mint a Mercedes szerbiai gyárának létesítése. A szerbiai gyárban készülő autók egyébként lítiumakkumulátorokat használnának, amelyekhez a lítiumot az ausztrál-brit Rio Tinto bányászná ki Szerbiában.

Bicskanyitogató elnöki viselkedés

A szerb elnök legutóbbi televíziós szereplése alkalmával megerősítette, hogy a belgrádi kormány tárgyal a német óriáscéggel, amely elektromosautó-gyárat létesítene Szerbiában.

Aleksandar Vučić a február végi interjúban elmondta, hogy már többször is tárgyaltak egy ilyen projektről, és hogy számtalanszor gondolkodott már a megvalósításáról.

– A világon mindent megadnék azért, hogy lehetővé váljon, de attól tartok, hogy sok rossz döntést hoztunk. Mi vagyunk a világon az egyetlen ország, amely lemondott az úgynevezett fehér aranyról (lítium), és ezzel nagy pénzeket és nagy fejlődési lehetőségeket veszítettünk

– jelentette ki a szerb elnök, aki szerint ezzel kapcsolatban eddig még nem született megállapodás, de több alkalommal is tárgyaltak már róla az Európai Bizottsággal is.

A Mercedesről is beszélt a szerb elnök

A Mercedesről is beszélt a szerb elnök (Forrás: RTS, Screenshot)

Az interjú során Vučić bicskanyitogató módon “fikázta” – nincs rá jobb szó! – a műsorvezetőt, de azért az interjúnak csúfolható adásból kiderült, hogy a Mercedes elektromos autókat gyártó üzemének Szerbiába történő telepítéséről hónapokkal ezelőtt folytak tárgyalások.

A szerb elnök ezzel kapcsolatban felhánytorgatta a műsorvezetőnek, hogy a szerbiai állami televízió – amelynek Vučić a vendége volt – a lítium kiaknázása ellen kampányolt azzal az általa tolmácsolt állítással, hogy “Szerbia eltűnik, ha a lítium kiaknázásába kezd.

– Aztán Scholz hülye, vagy nem normális, és Németország el fog tűnni a lítium miatt, mert (Scholz) azt mondta, hogy megkezdik a kitermelést. Úgy néz ki, hogy egy kicsit hülye, olyan hülye, mint én, igaz?

– tette fel a kérdést a kocsmai szintre süllyedő szerb államfő. Ezt követően elkanyarodtak erről a témáról, de az összevissza vádaskodás – ami az egész interjút jellemezte – tovább folytatódott.

Koszovó vagy egy Mercedes-üzem?

Néhány nappal az elnöki interjú előtt a Demostat közvéleménykutató cég arról írt a honlapján, hogy az említett külföldi partnerekkel folyó tárgyalósok már közelednek a végső megállapodáshoz, de a potenciális beruházás attól függ, hogy Szerbiában sikerül-e kitermelni a lítiumot, de azt is számításba veszik, hogy a belgrádi kormány milyen külpolitikai irányultsággal rendelkezik az elkövetkező időszakban.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a szerb kormány a Loznica, vagyis az érintett környék lakosságát hergelő ellenzéki pártok és környezetvédelmi csoportok nyomására tavaly (2022) leállította a lítium kiaknázásával kapcsolatos előkészületeket.

Mindeközben a szerb elnök folyamatosan a lítium kitermelését támogatta, ezért a brit-ausztrál cég nem tűnt el Szerbiából, és – talán az elnöki állásponttól felbátorodva – “fű alatt” folytatta tevékenységét, egyes hírek szerint például nem állította le a lítium kiaknázásával kapcsolatos területek felvásárlását.

A Mercedes is eszébe juthatott a szerb elnöknek a brüsszeli találkozón (Forrás: Twitter, Josep Borrell)

A Mercedes is eszébe juthatott a szerb elnöknek a brüsszeli találkozón (Forrás: Twitter, Josep Borrell)

A másik dolog, amit nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a Koszovó helyzetéről szóló tárgyalások legutóbbi fordulóját két nappal azt követően tartották, hogy a Demostat cikke megjelent, tehát Vučić úgy ült le tárgyalni Koszovóról, hogy elnöki szemei előtt ott lebeghetett a Mercedes szerbiai megjelenése, amiért – mint mondta – a világon mindent megadna.

Miután a német cég elektromos autókat gyártó üzemével kapcsolatos tervekről Szerbia az Európai Bizottsággal is tárgyalt, Vučić említett álláspontját nyilván a Szerbia és Koszovó között közvetítő Európai Unió, illetve Josep Borrell is ismerte, vagy ismerhette, és esetleg felhasználhatta a Koszovóról folyó tárgyalások során.

Kicsit tovább, esetleg túlgondolva a helyzetet, felmerülhet a kérdés, hogy a szerb elnök zsarolható-e ezzel, miután korábban azt mondta, hogy a Nyugat gazdasági nyomást kíván gyakorolni Szerbiára, ha nem fogadja el a már európai tervként emlegetett francia-német javaslatot.

Ugyanakkor a Szerbiának ígért “sárgarépa-projekt” része lehet a Mercedes érkezése, ha Belgrád konstruktív magatartást tanúsít a Pristinával folytatott tárgyalásokon, és elfogadja a Koszovóra vonatkozó európai tervet – vagyis ad abszurdum, a kérdés úgy is felmerülhet, hogy mi ér többet Szerbiának, Koszovó, vagy egy Mercedes üzem?

A német óriáscég döntése, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank garanciáival gyárat nyit Szerbiában, egyértelműen jelezné, hogy Szerbia milyen irányba halad, vagyis hogy nyugat felé tájolta be magát, ugyanakkor a stuttgarti cég feltűnése a “bérces balkáni országban” “erős üzenet lenne más globális befektetők számára, hogy Szerbia biztonságos befektetési célpontnak számít.

Ehhez, és a tervezett további nyugati beruházások teljesüléséhez azonban a belgrádi vezetésnek minden bizonnyal el kellene fogadnia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához való fokozatos igazodást, ami végső soron az Oroszország elleni szankciók bevezetését jelentené, ha egyáltalán lesz még Oroszország a jelenlegi formájában, amire odaérünk.

Elektromos Mercedesek Szerbiából

A Demostat által idézett, de közelebbről meg nem nevezett forrás szerint a Mercedes Szerbiába érkezése ezúttal nem marad a szerb kormánypropaganda szintjén, mint az a német cég és a szerb Ikarbus együttműködésének esetében történt évekkel ezelőtt, mert a szerződés aláírása esetén a végrehajtás azonnal megkezdődik.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Rio Tinto lítiumot fog bányászni Szerbiában annak ellenére, hogy a belgrádi kormány a tavalyi év elején hivatalosan felfüggesztette az úgynevezett “Jadar” projektet a környezetvédelmi aktivisták tiltakozása miatt.

Ezt megelőzően Szerbia a lítium kiaknázásának engedélyét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a nyugati befektetők egy akkumulátorgyárat és egy elektromos autókat gyártó üzemet telepítenek Szerbiába, vagyis a belgrádi vezetés nem kívánt belemenni abba, hogy a lítium kiaknázásának fejében az ország ne kapjon semmit, és hogy a kitermelő cégek a lítiumot nyersanyagként szabadon exportálják más országokba.

A Demostat beszámolója szerint egyáltalán nem biztos, hogy a Rio Tinóval való együttműködés megszűnik, ugyanakkor nyitva áll a lehetőség, hogy az állam új partnert találjon, amelynek nem csorbult annyira a hírneve, mint a brit-ausztrál vállalatnak, a Rio Tintót ugyanis világszerte számos vád éri környezetromboló tevékenysége miatt.

A nemzetközi bányászati cég azonban nem adja fel, és ezt a Reuters egyik decemberi jelentése is bizonyítja, miszerint a Rio Tinto vezérigazgatója egy sydney-i befektetői tájékoztatón azt mondta, hogy a Jadar, vagyis a szerbiai projekt “hihetetlen értéket képvisel”, ezért a cége nem mondott le a szerbiai lítium kibányászásáról.

Mercedes

A fiúk a bányában dolgoznak. 2030-ra a mongóliai Oyu Tolgoi lehet a világ ötödik legnagyobb rézbányája az ázsiai ország miniszterelnöke szerint (Forrás: Twitter, Л.Оюун-Эрдэнэ)

Ezzel párhuzamosan a multinacionális cég szerbiai leányvállalata, a Rio Sava nem tagadja, hogy folytatódott a földvásárlás Loznica környékén.

A projekt folytatása mellett szól, hogy Vučić elnök minden alkalmat megragad arra, hogy elégedetlenségét fejezze ki a lítium kiaknázásával kapcsolatos projekt és a Rio Tinóval való együttműködés leállítása miatt – és akkor gyengén fogalmaztunk.

A Rio Tinto mellett szól az is, hogy a Mercedesszel kapcsolatos tárgyalásokban részt vesz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is, amely 2015-ben együttműködött a brit-ausztrál céggel egy mongóliai projektben, amely földalatti rézbányák létesítésére vonatkozott.

Mindennek a végén levonhatjuk a következtetést, hogy ha a Mercedes Szerbiába települ, akkor bizonyos értelemben Szerbia lesz a következő Mongólia, és ebben az EBRD segít a belgrádi vezetésnek, vagy netalán a Rio Tintonak.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava