Connect with us

Szerbia

A Mercedes elektromos autókat gyárhat Szerbiában, ha lesz lítiumkiaknázás

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A Mercedes a Belgrád közelében lévő Rakovica felé tart
A Mercedes a Belgrád közelében lévő Rakovica felé tart (Forrás: Twitter)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

A Mercedes, a Rio Tinto, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és Szerbia kormánya arról tárgyal, hogy a Mercedes elektromosautó-gyárat építene Szerbiában. Diplomáciai körökben terjedő hírek szerint a projekt értéke 2,5 milliárd euró. Emlékezetes, hogy az EBRD a Belgrád- Niš vasútépítési projektbe is beszállt, amely körülbelül ugyanolyan nagyságú beruházás, mint a Mercedes szerbiai gyárának létesítése. A szerbiai gyárban készülő autók egyébként lítiumakkumulátorokat használnának, amelyekhez a lítiumot az ausztrál-brit Rio Tinto bányászná ki Szerbiában.

Bicskanyitogató elnöki viselkedés

A szerb elnök legutóbbi televíziós szereplése alkalmával megerősítette, hogy a belgrádi kormány tárgyal a német óriáscéggel, amely elektromosautó-gyárat létesítene Szerbiában.

Aleksandar Vučić a február végi interjúban elmondta, hogy már többször is tárgyaltak egy ilyen projektről, és hogy számtalanszor gondolkodott már a megvalósításáról.

– A világon mindent megadnék azért, hogy lehetővé váljon, de attól tartok, hogy sok rossz döntést hoztunk. Mi vagyunk a világon az egyetlen ország, amely lemondott az úgynevezett fehér aranyról (lítium), és ezzel nagy pénzeket és nagy fejlődési lehetőségeket veszítettünk

– jelentette ki a szerb elnök, aki szerint ezzel kapcsolatban eddig még nem született megállapodás, de több alkalommal is tárgyaltak már róla az Európai Bizottsággal is.

A Mercedesről is beszélt a szerb elnök

A Mercedesről is beszélt a szerb elnök (Forrás: RTS, Screenshot)

Az interjú során Vučić bicskanyitogató módon “fikázta” – nincs rá jobb szó! – a műsorvezetőt, de azért az interjúnak csúfolható adásból kiderült, hogy a Mercedes elektromos autókat gyártó üzemének Szerbiába történő telepítéséről hónapokkal ezelőtt folytak tárgyalások.

A szerb elnök ezzel kapcsolatban felhánytorgatta a műsorvezetőnek, hogy a szerbiai állami televízió – amelynek Vučić a vendége volt – a lítium kiaknázása ellen kampányolt azzal az általa tolmácsolt állítással, hogy “Szerbia eltűnik, ha a lítium kiaknázásába kezd.

– Aztán Scholz hülye, vagy nem normális, és Németország el fog tűnni a lítium miatt, mert (Scholz) azt mondta, hogy megkezdik a kitermelést. Úgy néz ki, hogy egy kicsit hülye, olyan hülye, mint én, igaz?

– tette fel a kérdést a kocsmai szintre süllyedő szerb államfő. Ezt követően elkanyarodtak erről a témáról, de az összevissza vádaskodás – ami az egész interjút jellemezte – tovább folytatódott.

Koszovó vagy egy Mercedes-üzem?

Néhány nappal az elnöki interjú előtt a Demostat közvéleménykutató cég arról írt a honlapján, hogy az említett külföldi partnerekkel folyó tárgyalósok már közelednek a végső megállapodáshoz, de a potenciális beruházás attól függ, hogy Szerbiában sikerül-e kitermelni a lítiumot, de azt is számításba veszik, hogy a belgrádi kormány milyen külpolitikai irányultsággal rendelkezik az elkövetkező időszakban.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a szerb kormány a Loznica, vagyis az érintett környék lakosságát hergelő ellenzéki pártok és környezetvédelmi csoportok nyomására tavaly (2022) leállította a lítium kiaknázásával kapcsolatos előkészületeket.

Mindeközben a szerb elnök folyamatosan a lítium kitermelését támogatta, ezért a brit-ausztrál cég nem tűnt el Szerbiából, és – talán az elnöki állásponttól felbátorodva – “fű alatt” folytatta tevékenységét, egyes hírek szerint például nem állította le a lítium kiaknázásával kapcsolatos területek felvásárlását.

A Mercedes is eszébe juthatott a szerb elnöknek a brüsszeli találkozón (Forrás: Twitter, Josep Borrell)

A Mercedes is eszébe juthatott a szerb elnöknek a brüsszeli találkozón (Forrás: Twitter, Josep Borrell)

A másik dolog, amit nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a Koszovó helyzetéről szóló tárgyalások legutóbbi fordulóját két nappal azt követően tartották, hogy a Demostat cikke megjelent, tehát Vučić úgy ült le tárgyalni Koszovóról, hogy elnöki szemei előtt ott lebeghetett a Mercedes szerbiai megjelenése, amiért – mint mondta – a világon mindent megadna.

Miután a német cég elektromos autókat gyártó üzemével kapcsolatos tervekről Szerbia az Európai Bizottsággal is tárgyalt, Vučić említett álláspontját nyilván a Szerbia és Koszovó között közvetítő Európai Unió, illetve Josep Borrell is ismerte, vagy ismerhette, és esetleg felhasználhatta a Koszovóról folyó tárgyalások során.

Kicsit tovább, esetleg túlgondolva a helyzetet, felmerülhet a kérdés, hogy a szerb elnök zsarolható-e ezzel, miután korábban azt mondta, hogy a Nyugat gazdasági nyomást kíván gyakorolni Szerbiára, ha nem fogadja el a már európai tervként emlegetett francia-német javaslatot.

Ugyanakkor a Szerbiának ígért “sárgarépa-projekt” része lehet a Mercedes érkezése, ha Belgrád konstruktív magatartást tanúsít a Pristinával folytatott tárgyalásokon, és elfogadja a Koszovóra vonatkozó európai tervet – vagyis ad abszurdum, a kérdés úgy is felmerülhet, hogy mi ér többet Szerbiának, Koszovó, vagy egy Mercedes üzem?

A német óriáscég döntése, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank garanciáival gyárat nyit Szerbiában, egyértelműen jelezné, hogy Szerbia milyen irányba halad, vagyis hogy nyugat felé tájolta be magát, ugyanakkor a stuttgarti cég feltűnése a “bérces balkáni országban” “erős üzenet lenne más globális befektetők számára, hogy Szerbia biztonságos befektetési célpontnak számít.

Ehhez, és a tervezett további nyugati beruházások teljesüléséhez azonban a belgrádi vezetésnek minden bizonnyal el kellene fogadnia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához való fokozatos igazodást, ami végső soron az Oroszország elleni szankciók bevezetését jelentené, ha egyáltalán lesz még Oroszország a jelenlegi formájában, amire odaérünk.

Elektromos Mercedesek Szerbiából

A Demostat által idézett, de közelebbről meg nem nevezett forrás szerint a Mercedes Szerbiába érkezése ezúttal nem marad a szerb kormánypropaganda szintjén, mint az a német cég és a szerb Ikarbus együttműködésének esetében történt évekkel ezelőtt, mert a szerződés aláírása esetén a végrehajtás azonnal megkezdődik.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Rio Tinto lítiumot fog bányászni Szerbiában annak ellenére, hogy a belgrádi kormány a tavalyi év elején hivatalosan felfüggesztette az úgynevezett “Jadar” projektet a környezetvédelmi aktivisták tiltakozása miatt.

Ezt megelőzően Szerbia a lítium kiaknázásának engedélyét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a nyugati befektetők egy akkumulátorgyárat és egy elektromos autókat gyártó üzemet telepítenek Szerbiába, vagyis a belgrádi vezetés nem kívánt belemenni abba, hogy a lítium kiaknázásának fejében az ország ne kapjon semmit, és hogy a kitermelő cégek a lítiumot nyersanyagként szabadon exportálják más országokba.

A Demostat beszámolója szerint egyáltalán nem biztos, hogy a Rio Tinóval való együttműködés megszűnik, ugyanakkor nyitva áll a lehetőség, hogy az állam új partnert találjon, amelynek nem csorbult annyira a hírneve, mint a brit-ausztrál vállalatnak, a Rio Tintót ugyanis világszerte számos vád éri környezetromboló tevékenysége miatt.

A nemzetközi bányászati cég azonban nem adja fel, és ezt a Reuters egyik decemberi jelentése is bizonyítja, miszerint a Rio Tinto vezérigazgatója egy sydney-i befektetői tájékoztatón azt mondta, hogy a Jadar, vagyis a szerbiai projekt “hihetetlen értéket képvisel”, ezért a cége nem mondott le a szerbiai lítium kibányászásáról.

Mercedes

A fiúk a bányában dolgoznak. 2030-ra a mongóliai Oyu Tolgoi lehet a világ ötödik legnagyobb rézbányája az ázsiai ország miniszterelnöke szerint (Forrás: Twitter, Л.Оюун-Эрдэнэ)

Ezzel párhuzamosan a multinacionális cég szerbiai leányvállalata, a Rio Sava nem tagadja, hogy folytatódott a földvásárlás Loznica környékén.

A projekt folytatása mellett szól, hogy Vučić elnök minden alkalmat megragad arra, hogy elégedetlenségét fejezze ki a lítium kiaknázásával kapcsolatos projekt és a Rio Tinóval való együttműködés leállítása miatt – és akkor gyengén fogalmaztunk.

A Rio Tinto mellett szól az is, hogy a Mercedesszel kapcsolatos tárgyalásokban részt vesz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is, amely 2015-ben együttműködött a brit-ausztrál céggel egy mongóliai projektben, amely földalatti rézbányák létesítésére vonatkozott.

Mindennek a végén levonhatjuk a következtetést, hogy ha a Mercedes Szerbiába települ, akkor bizonyos értelemben Szerbia lesz a következő Mongólia, és ebben az EBRD segít a belgrádi vezetésnek, vagy netalán a Rio Tintonak.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

VUČIĆ: A koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen

Közzététel:

a megjelenés dátuma

koszovói szerbek albán Kurti
A szerb elnök szerint a koszovói szerbek egy része felült a provokációknak (Screenshot)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök vasárnap esti sajtótájékoztatója alkalmával úgy fogalmazott, hogy a koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen, majd megjegyezte, hogy a történtekért kizárólag Albin Kurti koszovói miniszterelnök felelős, aki mindenáron bele akarja rángatni Szerbiát egy háborúba a NATO szemben, bár szerinte némi felelősség terheli azokat a külföldi erőket is, amelyek őt segítik. Aleksandar Vučić a Banjskában történteket arra használta fel, hogy ismételten felszólítsa a nemzetközi közösséget a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) létrehozására.

Koszovói szerbek voltak

Aleksandar Vučić szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a Banjska melletti lázadásban résztvevő szerbek ellen brutális támadás indult, és ezért felmerült a kérdés, hogy a probléma megoldásába miért nem vonták be a KFOR-t, mert az szerinte kevesebb áldozattal járt volna, ami később úgy fogalmazódott meg, hogy hol volt a KFOR most, és hol volt korábban, például a barikádok eltávolításakor.

Vučić megjegyezte, hogy a rendelkezésére álló megerősített adatok szerint az akcióban megölt szerbek Koszovóból származnak, és szinte biztos, hogy közülük kettőt mesterlövész lőtt ki, vagyis a meggyilkolásukra nem volt feltétlenül szükség.

A rendelkezésre álló adatok szerint két szerb súlyosan megsebesült, és nem zárta ki, hogy van egy negyedik halálos áldozat is, egy ember ugyanis nem biztos, hogy életben marad, mert nem akartak neki segíteni.

Belgrádban állítólag rendelkeznek egy hangfelvétellel, amelyen az albán rendőrök nevetgélnek, miközben egyikük azt mondja, hogy hagyják meghalni a megsebesült szerb férfit, mert semmi okuk nincs arra, hogy segítsenek rajta.

Vučić szerint Albin Kurti az egyetlen, aki okolható azért, ami ma Koszovóban történik, és sajnálja, hogy a szerbek egy része felült a provokációknak. A szerb elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a nemzetközi közösségnek azt a részét is felelősség terheli, aki segít Kurtinak.

A szerb elnök mentegette a szerb egyházat is, amely szerinte semmilyen formában nem volt érintett, és a fegyveresek csak azért mentek oda, mert két sebesültjük is volt.

A spin-forradalom

Vučić arról is beszélt, hogy délelőtt beindult a spin-forradalom, mert egyesek, akik bevérezték a kezüket az 1999-es bombázások során, egyszer csak arra gondoltak, hogy ismét meg kellene vádolni, és megint bombázni kellene Szerbiát.

A szerb elnök ezzel kapcsolatban konkrét neveket nem említett, de mivel ezt az utóbbi időben gyakran felemlegeti, láthatóan nem felejtette el az akkor történteket.

A szerb elnök itt hívta fel a figyelmet azokra a hamisnak bizonyult hírekre, amelyek szerint Koszovóban életét vesztette Pavle Bihali, a Levijatan csoport vezetője, szerinte ugyanis koszovói részről ezáltal szerették volna összefüggésbe hozni Szerbiát a koszovói eseményekkel.

A szerb elnök szerint az az információ is hamisnak bizonyult, hogy Koszovóban meghalt Radomir Počuča, aki a szélsőséges Eskütartók, azaz a Zavetnici tagja, akit a kelet-ukrajnai harcokban való közreműködéséért Szerbiában már elítéltek.

Azt is szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy a harcokban részt vettek az Obraz mozgalom tagjai, ez egy szélsőjobboldali csoport, amelyet 2012-ben betiltottak, de más néven ma is létezik, a vezetőjük, Mladen Obradović maga is cáfolta a hírt.

A pristinai-tiranai Albanian Post arról számolt be, hogy a harcokban részt vettek az orosz Wagner Csoport és a szintén orosz titkos zsoldoshadsereg, a Szpecnaz tagjai, amit a szerb elnök szintén hazugságnak nevezett.

Vučić mindezt összefoglalva úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nem az volt a fontos, hogy miként hazudnak, csak az volt a fontos, hogy az albán rendőr meggyilkolásáért a felelősséget Belgrádra hárítsák, miközben ők rendelkeznek a világ összes jogosítványával ahhoz, hogy a Koszovó északi részén élőket zaklassák.

A szerb elnök szerint különösen a szerb egyházat támadták Alicia Kearns brit külügyi bizottsági elnök szellemében. A brit politikus nemrégiben azt állította, hogy Szerbia mentőautókkal csempészi be a fegyvereket Koszovóba, ahol a szerb ortodox egyház raktározza azokat, amivel kapcsolatban Vučić megítélése szerint mindenki hazudik.

koszovói szerbek albán Kurti

A banjskai szerb kolostor (Forrás: X-platform)

A szerb elnök arról is beszélt, hogy 2022 novembere – vagyis a szerb rendőrök kilépése óta – 62 alkalommal használták a koszovói rendőrséget a szerbek ellen, 56 etnikai indíttatású támadás volt velük szemben.

A nap folyamán egyébként ülésezett a szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács, a testület Vučić szerint részletes és alapos döntéseket dolgoz ki, amelyeket a következő napokban hoznak nyilvánosságra.

A szerb elnök a következő mondatát a nemzetközi közösséghez intézte, amelyet ismételten felszólított a Szerb Községek Közösségének megalakítására, és követelte, hogy az északi területeken szerb rendőrök legyenek, ami körülbelül így is volt tavaly novemberig, amíg nem vetették le az egyenruhát.

Királyi többesben a szerb elnök egyúttal békére és visszafogottságra szólította fel a koszovói szerb népet, és arra kérte őket, hogy a higgyenek az államnak, bár azt nem mondta, hogy melyiknek, bár ez ebben az esetben szinte magától értetődik.

A szerb elnök üzent a koszovói albánoknak és azoknak is, akik nyomást gyakorolnak Belgrádra: velük az tudatta, hogy szerb részről soha nem ismerik el Koszovó függetlenségét, még akkor sem, ha az összes szerbet leölik, és a vasárnap történt események ebben nem csak őt, hanem az egész szerb népet megerősítették.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava