Connect with us

Bosznia

A konzervatív bosnyákok politikai vezetője az arab világhoz fordult segítségért

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

arab világ
Az erősen nemzeti Bakir Izetbegović bosnyák vezető a muszlim országoktól vár határozottabb fellépést az általa „elárvulnak" minősítette bosnyák nép támogatására (Forrás: Al Arabyia)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Bakir Izetbegović, a legnagyobb bosnyák politikai szervezetnek számító Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnöke nem elégszik meg a török támogatással, az Al Arabiya nemzetközi hírcsatornának adott interjúban ugyanis az arab országokat szólította fel a balkáni muszlim közösségek, köztük a bosnyákok támogatására. A nemzetközi elszigeteltségből az arab tábla felé kitörni kívánó Izetbegović magára maradt bosnyák népről, agresszív szerb és horvát külpolitikáról, valamint az USA és összefoglalóan csak Nyugatként emlegetett államok hibás balkáni politikájáról értekezett.

Alternatív történelemtudat

Bakir Izetbegović majd félórás interjút adott a Rijadban működő Al Arabiya hírcsatornának. A nemzetközi közösségnek címzett veretes kritika megfogalmazása előtt, az SDA elnöke egy rövid, de annál támadhatóbb tartalmú történeti bevezetővel próbálta elhelyezni az arab nyelvű adás nézőinek Bosznia-Hercegovinát térben és időben.

Az Izetbegović által elmondottakból pár markáns gondolatot emeltünk ki, azok értelmezését, illetve történelmi tényekkel való ütköztetését az olvasókra bízzuk:

  • Bosznia-Hercegovina több, mint 1000 éves állam;
  • a kora középkori boszniai egyház (vélhetően a bogumil kereszténységre gondolt Izetbegović) számtalan hasonlóságot mutatott az iszlám hittel, így szerinte lényegében már az oszmán-törökök balkáni hadjáratai előtt is muszlimok laktak ezen a területen;
  • a mai Bosznia területén a középkorban nem éltek szerbek, sem horvátok, kizárólag boszniaiak, akik egyenlőek a bosnyákokkal;
  • Horvátország (ami 1991.06.25. óta független állam) és Szerbia (ami 1459-től oszmán megszállás alatt állt 1878-ig) már a középkor óta folyamatosan megkísérli a pravoszláv és a katolikus hitre téríteni a helyieket.

Az olyan acélos megjegyzéseken túl, miszerint „a középkor és a kora újkor egy kifejezetten békés, összecsapásoktól mentes időszak volta nyugat-balkáni régióban”, a bosnyák nemzet Bakirja kisebb fajelméleti fejtegetésbe is bonyolódott, azzal, hogy a bosnyák népet „fehér, Európában őshonos népnek” nevezte, aminek – tudomása szerint – sokkal szorosabb genetikai kapcsolódása van a boszniai horvátokkal és szerbekkel, mint ezeknek a saját szerbiai, illetve horvátországi nemzettársaikkal.

Kiszorultak a hatalomból

A történelmi körítést követően Izetbegović kifejtette, hogy a nyugati hatalmak szerb és horvát párti balkáni politikájának eredményeként az SDA kiszorult a boszniai kormányból. Mindez szerinte amiatt gyalázatos, mert a 2022. októberi boszniai választásokon az SDA kapta a bosnyák-horvát Föderáció 10 kantonjában a legtöbb szavazatot, és ők bírnak a legnagyobb létszámú frakcióval a boszniai parlament alsó házában.

Bár az SDA Izetbegović által felemlegetett eredményei tényeken alapulnak – szemben a pártelnök történelem értelmezésével -meg kell azonban említenünk, hogy a tavaly decemberi koalíciós tárgyalások során a Željko Komšić vezette Demokratikus Fronton (Demokratski Front, DF) kívül nem volt olyan politikai szervezet, amelyik szövetséget kötött volna kormányalakítási célból a képviselői helyek 15%-t (!) elérő SDA-val.

Emiatt az Izetbegović által felemlegetett szavazatszámbeli győzelem lényegében mindössze a domináns ellenzéki szerepkörhöz elégséges a tizennégy párttal működő boszniai alsóházban.

Az SDA valós politikai erejét országos szinten a bosnyák államfői helyért vívott harcban közvetlenül Izetbegovićra leadott szavazatok száma mutatja meg. Eszerint pedig a főbosnyák 214 ezer szavazatot kapott szemben az őt legyőző, szociáldemokrata Denis Bečirovićtyal, akit 330 ezernél valamivel többen támogattak.

A Nyugat és Szerbia tehet mindenről

A bosnyákok helyzetét veszélyeztető politikai hangulatért Izetbegović az általa pontosan meg nem nevezett nyugati országokat – itt is tetten érhető a bújtatott alany – és Szerbiát tette felelőssé.

arab világ

Egy tavalyi fotó szerint a bosnyák nacionalisták vezetője szükség esetén kezet ráz az amerikai nagykövettel

Értékelése szerint a „Nyugat” arra törekszik, hogy csökkentse a muszlim közösségek szerepét a Balkánon, ezzel egyidejűleg pedig védelmet és támogatást nyújt olyan elemeknek, amelyeket a bosnyákok elleni népirtások miatt vontak korábban felelősségre.

Az SDA vezetője a korábbi években is rendre hangoztatta arra irányuló igényét, hogy a NATO és az EU tagállamok határozottabban lépjenek fel a boszniai szerbség vezetőinek szecessziós törekvései ellen, Izetbegović azonban eddig nyíltan nem kritizálta a nemzetközi közösség egyes tagjait.

A mostani interjú egyik legfontosabb momentumát így az képezte, amikor kiemelte Michael Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövet felelősségét ezekben a kérdésekben. Izetbegović szerint ugyanis Murphy „destabilizálni akarja a Balkánt, és tudatosan gyengíti a bosnyák népet.”

Itt mellékesen megjegyzendő, hogy a boszniai szerbek vezetője is amerikai nagykövetet teszi meg bűnbaknak a boszniai helyzetért, Milorad Dodik szerint ugyanis Murphy minden nap azon gondolkodik, hogy miként ártson a szerbeknek.

Bakir Izetbegović az említett interjúban az Albin Kurti szintű szereptévesztést azzal érte el, amikor a bosnyákokat a koszovói albánokhoz hasonlította abban a tekintetben, hogy az USA olyan politikai megoldást akar rájuk erőltetni, ami az ő kárukra van.

Már csak az arab Ummah segíthet

A főbosnyák a Nyugat elfordulásával és az agresszív szerb-horvát külpolitikai lépésekkel magyarázta, hogy nem maradt más választása, minthogy az Ummához, vagyis a muszlim hívők közösségéhez forduljon az elmagányosodott bosnyák nép védelem érdekében.

Mondandója nyomatékosítása érdekében Izetbegović kifejtette, hogy mintegy 2 millió bosnyák és majd háromszor annyi albán él a Balkánon, akiknek többsége a muszlim hívők közé tartozik. Erre alapozva több támogatást vár a muszlim, főként az arab államoktól a jövőben.

A legfontosabb elvárása az, hogy az arab országok vezetői gyakoroljanak nyomást a nemzetközi közösség más tagjaira, hogy a Daytoni Egyezményben foglaltakat minden érintett állam tiszteletben tartsa.

Ehhez kötődően Izetbegović kiemelte, hogy „csak jogszerű fellépésre” gondolt – megelőzendő, hogy valaki az esti híradó után meginduljon a keresztények elleni szent háborúra.

Jósolni sem volt rest

A bosnyák nép jövője kapcsán meglehetősen borúsan nyilatkozó Izetbegović még jósolni sem volt rest a Balkán jövője kapcsán.

Szerinte a problémák egyik legnagyobb forrása a Szerbia és Oroszország között meglévő rokoni mélységű kapcsolat, amiben Oroszország, mint egy nagy, erős bátyként jelenik meg. A balkáni irányú orosz külpolitika célja pedig a szerbek felhasználása a régió destabilizálása érdekében. A jelentősebb destabilizációs lépésekre azt követően kerülhet sor szerinte, ha az orosz erők elérték a céljaikat Ukrajnában.

Izetbegović emiatt is az arab államok fellépését sürgette, immár sokadszor az adás folyamán. Zárszóként pedig igyekezett megjegyezni, hogy az általa elmondott kritika ellenére továbbra is szerepel Bosznia-Hercegovina EU- és NATO-tagsága a politikai célkitűzései között.

kaba bakir

Egy 2019-es hivatalos látogatást a bosnyák vezető arra is kihasznált, hogy elzarándokoljon a Kába kövéhez (Forrás: hms.ba)

Miért pont az Al Arabiya?

Meg kell jegyeznünk, hogy az Izetbegović családban komoly hagyománya van, hogy válsághelyzet esetén az arab országok támogatását kérjék. A bosnyák körökben kvázi államalapítóként tisztelt Alija Izetbegović a boszniai háború kezdeti időszakában Pakisztántól, Irántól és Szaúd-Arábiától kért, és persze kapott is nagy mennyiségű fegyvert a jugoszláv néphadsereg elleni harchoz.

Az akkori „hívás” pedig maga után vonta több ezer muszlim szélsőséges boszniai hadszintérre érkezését, akiknek egy jelentős része a háború 1995-ös lezárását követően az akkor megalakult Bosznia-Hercegovinában telepedett le.

A szaúdi Al Arabiya televízióra vélhetően amiatt esett a választás, mert a katari Al Jazeera csatorna évek óta komoly kritikával számol be az Izetbegovićhoz köthető személyek elleni nyomozásokról.

A katari emírnek pedig vélhetően lényegesen fontosabb az USA és az EU felé kialakított pozitív országimázs, mint az alig negyedmilliós szavazóbázissal bíró Izetbegović hatalmi helyzete.

Az SDA elnökének legnagyobb problémája vélhetően, hogy a formális politikai pozíciójának elvesztése miatt csökkent a személyének jelentősége a török porta előtt is.

Emlékezetes, hogy a 2022. októberi boszniai választások előtt kizárólag Recep Tayyip Erdoğan török államfő kampányolt Izetbegović mellett, meglehetősen szolid vehemenciával. Addigra ugyanis a közvéleménykutatások alapján már a “félszemű török elemzők” is láthatták, hogy bajban lehet a főbosnyák, ami a választások éjszakáján az államfői testület bosnyák székéért vívott harcban elszenvedett 20%-os vereségben manifesztálódott.

Ankara számára amiatt is kínossá válhatott az SDA-vezér személye, mert tavaly év végén felbontásra került az ultrakonzervatív Izetbegović lányának frigye, amihez tanúként Erdoğant nyerték meg. A síppal-dobbal beharangozott frigy azonban nem érte meg az első évfordulót sem.

Bár a válás pontos indokairól az érintettek nem nyilatkoztak, az sem zárható ki, hogy Izetbegović utasította lányát a bontóper megindítására, mert a volt férj ellen prostitúciós bűncselekmény, konkrétan bordélyház működtetés miatt eljárás indult Németországban.

Mindezek után nem meglepő, hogy Izetbegović ugyan kapott meghívót Erdoğan június 3-i beiktatására, viszont azóta sem tudott egyeztetni személyesen a török elnökkel. Így maradt az arab világ, mint utolsó potenciális szövetséges.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

igazolvány
Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

igazolvány

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava