A konzervatív bosnyákok politikai vezetője az arab világhoz fordult segítségért

Bakir Izetbegović, a legnagyobb bosnyák politikai szervezetnek számító Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnöke nem elégszik meg a török támogatással, az Al Arabiya nemzetközi hírcsatornának adott interjúban ugyanis az arab országokat szólította fel a balkáni muszlim közösségek, köztük a bosnyákok támogatására. A nemzetközi elszigeteltségből az arab tábla felé kitörni kívánó Izetbegović magára maradt bosnyák népről, agresszív szerb és horvát külpolitikáról, valamint az USA és összefoglalóan csak Nyugatként emlegetett államok hibás balkáni politikájáról értekezett.

Alternatív történelemtudat

Bakir Izetbegović majd félórás interjút adott a Rijadban működő Al Arabiya hírcsatornának. A nemzetközi közösségnek címzett veretes kritika megfogalmazása előtt, az SDA elnöke egy rövid, de annál támadhatóbb tartalmú történeti bevezetővel próbálta elhelyezni az arab nyelvű adás nézőinek Bosznia-Hercegovinát térben és időben.

Az Izetbegović által elmondottakból pár markáns gondolatot emeltünk ki, azok értelmezését, illetve történelmi tényekkel való ütköztetését az olvasókra bízzuk:

• Bosznia-Hercegovina több, mint 1000 éves állam;
• a kora középkori boszniai egyház (vélhetően a bogumil kereszténységre gondolt Izetbegović) számtalan hasonlóságot mutatott az iszlám hittel, így szerinte lényegében már az oszmán-törökök balkáni hadjáratai előtt is muszlimok laktak ezen a területen;
• a mai Bosznia területén a középkorban nem éltek szerbek, sem horvátok, kizárólag boszniaiak, akik egyenlőek a bosnyákokkal;
• Horvátország (ami 1991.06.25. óta független állam) és Szerbia (ami 1459-től oszmán megszállás alatt állt 1878-ig) már a középkor óta folyamatosan megkísérli a pravoszláv és a katolikus hitre téríteni a helyieket.

Az olyan acélos megjegyzéseken túl, miszerint „a középkor és a kora újkor egy kifejezetten békés, összecsapásoktól mentes időszak volta nyugat-balkáni régióban”, a bosnyák nemzet Bakirja kisebb fajelméleti fejtegetésbe is bonyolódott, azzal, hogy a bosnyák népet „fehér, Európában őshonos népnek” nevezte, aminek – tudomása szerint – sokkal szorosabb genetikai kapcsolódása van a boszniai horvátokkal és szerbekkel, mint ezeknek a saját szerbiai, illetve horvátországi nemzettársaikkal.

Kiszorultak a hatalomból

A történelmi körítést követően Izetbegović kifejtette, hogy a nyugati hatalmak szerb és horvát párti balkáni politikájának eredményeként az SDA kiszorult a boszniai kormányból. Mindez szerinte amiatt gyalázatos, mert a 2022. októberi boszniai választásokon az SDA kapta a bosnyák-horvát Föderáció 10 kantonjában a legtöbb szavazatot, és ők bírnak a legnagyobb létszámú frakcióval a boszniai parlament alsó házában.

Bár az SDA Izetbegović által felemlegetett eredményei tényeken alapulnak – szemben a pártelnök történelem értelmezésével -meg kell azonban említenünk, hogy a tavaly decemberi koalíciós tárgyalások során a Željko Komšić vezette Demokratikus Fronton (Demokratski Front, DF) kívül nem volt olyan politikai szervezet, amelyik szövetséget kötött volna kormányalakítási célból a képviselői helyek 15%-t (!) elérő SDA-val.

Emiatt az Izetbegović által felemlegetett szavazatszámbeli győzelem lényegében mindössze a domináns ellenzéki szerepkörhöz elégséges a tizennégy párttal működő boszniai alsóházban.

Az SDA valós politikai erejét országos szinten a bosnyák államfői helyért vívott harcban közvetlenül Izetbegovićra leadott szavazatok száma mutatja meg. Eszerint pedig a főbosnyák 214 ezer szavazatot kapott szemben az őt legyőző, szociáldemokrata Denis Bečirovićtyal, akit 330 ezernél valamivel többen támogattak.

A Nyugat és Szerbia tehet mindenről

A bosnyákok helyzetét veszélyeztető politikai hangulatért Izetbegović az általa pontosan meg nem nevezett nyugati országokat – itt is tetten érhető a bújtatott alany – és Szerbiát tette felelőssé.

Egy tavalyi fotó szerint a bosnyák nacionalisták vezetője szükség esetén kezet ráz az amerikai nagykövettel

Értékelése szerint a „Nyugat” arra törekszik, hogy csökkentse a muszlim közösségek szerepét a Balkánon, ezzel egyidejűleg pedig védelmet és támogatást nyújt olyan elemeknek, amelyeket a bosnyákok elleni népirtások miatt vontak korábban felelősségre.

Az SDA vezetője a korábbi években is rendre hangoztatta arra irányuló igényét, hogy a NATO és az EU tagállamok határozottabban lépjenek fel a boszniai szerbség vezetőinek szecessziós törekvései ellen, Izetbegović azonban eddig nyíltan nem kritizálta a nemzetközi közösség egyes tagjait.

Kapcsolódó cikk

Dodik az amerikai nagykövetre mutogat; klasszikus erőszaknak tekinti, hogy megvádolták

A mostani interjú egyik legfontosabb momentumát így az képezte, amikor kiemelte Michael Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövet felelősségét ezekben a kérdésekben. Izetbegović szerint ugyanis Murphy „destabilizálni akarja a Balkánt, és tudatosan gyengíti a bosnyák népet.”

Itt mellékesen megjegyzendő, hogy a boszniai szerbek vezetője is amerikai nagykövetet teszi meg bűnbaknak a boszniai helyzetért, Milorad Dodik szerint ugyanis Murphy minden nap azon gondolkodik, hogy miként ártson a szerbeknek.

Bakir Izetbegović az említett interjúban az Albin Kurti szintű szereptévesztést azzal érte el, amikor a bosnyákokat a koszovói albánokhoz hasonlította abban a tekintetben, hogy az USA olyan politikai megoldást akar rájuk erőltetni, ami az ő kárukra van.

Már csak az arab Ummah segíthet

A főbosnyák a Nyugat elfordulásával és az agresszív szerb-horvát külpolitikai lépésekkel magyarázta, hogy nem maradt más választása, minthogy az Ummához, vagyis a muszlim hívők közösségéhez forduljon az elmagányosodott bosnyák nép védelem érdekében.

Mondandója nyomatékosítása érdekében Izetbegović kifejtette, hogy mintegy 2 millió bosnyák és majd háromszor annyi albán él a Balkánon, akiknek többsége a muszlim hívők közé tartozik. Erre alapozva több támogatást vár a muszlim, főként az arab államoktól a jövőben.

A legfontosabb elvárása az, hogy az arab országok vezetői gyakoroljanak nyomást a nemzetközi közösség más tagjaira, hogy a Daytoni Egyezményben foglaltakat minden érintett állam tiszteletben tartsa.

Ehhez kötődően Izetbegović kiemelte, hogy „csak jogszerű fellépésre” gondolt – megelőzendő, hogy valaki az esti híradó után meginduljon a keresztények elleni szent háborúra.

Jósolni sem volt rest

A bosnyák nép jövője kapcsán meglehetősen borúsan nyilatkozó Izetbegović még jósolni sem volt rest a Balkán jövője kapcsán.

Szerinte a problémák egyik legnagyobb forrása a Szerbia és Oroszország között meglévő rokoni mélységű kapcsolat, amiben Oroszország, mint egy nagy, erős bátyként jelenik meg. A balkáni irányú orosz külpolitika célja pedig a szerbek felhasználása a régió destabilizálása érdekében. A jelentősebb destabilizációs lépésekre azt követően kerülhet sor szerinte, ha az orosz erők elérték a céljaikat Ukrajnában.

Izetbegović emiatt is az arab államok fellépését sürgette, immár sokadszor az adás folyamán. Zárszóként pedig igyekezett megjegyezni, hogy az általa elmondott kritika ellenére továbbra is szerepel Bosznia-Hercegovina EU- és NATO-tagsága a politikai célkitűzései között.

Egy 2019-es hivatalos látogatást a bosnyák vezető arra is kihasznált, hogy elzarándokoljon a Kába kövéhez (Forrás: hms.ba)

Miért pont az Al Arabiya?

Meg kell jegyeznünk, hogy az Izetbegović családban komoly hagyománya van, hogy válsághelyzet esetén az arab országok támogatását kérjék. A bosnyák körökben kvázi államalapítóként tisztelt Alija Izetbegović a boszniai háború kezdeti időszakában Pakisztántól, Irántól és Szaúd-Arábiától kért, és persze kapott is nagy mennyiségű fegyvert a jugoszláv néphadsereg elleni harchoz.

Az akkori „hívás” pedig maga után vonta több ezer muszlim szélsőséges boszniai hadszintérre érkezését, akiknek egy jelentős része a háború 1995-ös lezárását követően az akkor megalakult Bosznia-Hercegovinában telepedett le.

A szaúdi Al Arabiya televízióra vélhetően amiatt esett a választás, mert a katari Al Jazeera csatorna évek óta komoly kritikával számol be az Izetbegovićhoz köthető személyek elleni nyomozásokról.

A katari emírnek pedig vélhetően lényegesen fontosabb az USA és az EU felé kialakított pozitív országimázs, mint az alig negyedmilliós szavazóbázissal bíró Izetbegović hatalmi helyzete.

Az SDA elnökének legnagyobb problémája vélhetően, hogy a formális politikai pozíciójának elvesztése miatt csökkent a személyének jelentősége a török porta előtt is.

Emlékezetes, hogy a 2022. októberi boszniai választások előtt kizárólag Recep Tayyip Erdoğan török államfő kampányolt Izetbegović mellett, meglehetősen szolid vehemenciával. Addigra ugyanis a közvéleménykutatások alapján már a “félszemű török elemzők” is láthatták, hogy bajban lehet a főbosnyák, ami a választások éjszakáján az államfői testület bosnyák székéért vívott harcban elszenvedett 20%-os vereségben manifesztálódott.

Ankara számára amiatt is kínossá válhatott az SDA-vezér személye, mert tavaly év végén felbontásra került az ultrakonzervatív Izetbegović lányának frigye, amihez tanúként Erdoğant nyerték meg. A síppal-dobbal beharangozott frigy azonban nem érte meg az első évfordulót sem.

Bár a válás pontos indokairól az érintettek nem nyilatkoztak, az sem zárható ki, hogy Izetbegović utasította lányát a bontóper megindítására, mert a volt férj ellen prostitúciós bűncselekmény, konkrétan bordélyház működtetés miatt eljárás indult Németországban.

Mindezek után nem meglepő, hogy Izetbegović ugyan kapott meghívót Erdoğan június 3-i beiktatására, viszont azóta sem tudott egyeztetni személyesen a török elnökkel. Így maradt az arab világ, mint utolsó potenciális szövetséges.