A belgrádi belügyminisztérium közlése szerint őrizetbe vettek egy szerb férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy 3000 euróért eladta a kiskorú lányát. Ugyancsak rendőrkézre került az a férfi is, aki megvette az apától a gyereket, mindkét férfit emberkereskedelemmel gyanúsítják, a pedofília vádja egyelőre nem merült fel. Szerbiában ezekben a napokban nem ez az egyetlen rendőri akció, amelyet gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények miatt hajtottak végre, a rendőrök és a szolgálatok ugyanis kilenc személyt vettek őrizetbe pedofil tartalmak megosztása miatt az egész országban.

Eladta az apja

A brusi rendőrkapitányság munkatársai megállapították, hogy egy 44 éves szerb férfi, Duško J. eladta a 13 éves lányát egy másik korabeli szerb férfinak, a 47 éves Bojan S.-nek.

Ez az ember-, illetve leánykereskedelem Szerbia déli részén zajlott, az „eladó” Brusban élt, a „vevő” pedig az attól száz kilométerre délre lévő Crkvicében.

A belgrádi Informer beszámolója szerint a kislányt házasság céljából adta el az apja, akinél a letartóztatás alkalmával ezer eurót találtak, amit elkoboztak tőle.

Szerv rendőri akció (Forrás: Alo)

A rendőrök a „vevő”, vagyis inkább a leendő vő házában megtalálták a 13 éves lányt, akit a brusi szociális központban helyeztek el.

Az illetékes kruševaci ügyészség mindkét mindkét férfit 48 órás őrizetbe helyezte emberkereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A szerb törvények szerint, ha bűnösnek találják őket, akkor öttől tizenkét évig terjedő börtönt is kaphatnak.

Ami a kislányt illeti, részletes orvosi vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák, bántalmazta-e az apja, vagy éppenséggel a kiszemelt férj, de pszichológusok is foglalkoznak vele.

Problémás alakok

A nyomozás megállapította, hogy a két férfi már korábbról ismert a rendőrség előtt, sajtójelentések szerint a „vevőt” korábban választási eredmények meghamisítása miatt tartóztatták le, eddig más nem volt a rovásán.

Az apa, vagy inkább „örömapa” ugyanakkor erőszakos magatartás miatt került korábban a rendőrség látókörébe, miután alkoholista volt, és részegen gyakran verekedett.

Az őrizetbe vétele során arrogáns viselkedett, és azt mondta, hogy azt csinálhat a lányával, amit akar.

Az Alo szerb lap szerint az apa arra kényszerítette a lányát, hogy férjhez menjen a nála sokkal idősebb ismerőséhez, akit értesített, hogy a lánya 3000 euróba kerül.

Az ismerős pedig fizetett, és magával vitte a kiskorú lányt a falujába. A „férjjelölt” a rendőrök kiérkezésekor úgy viselkedett, mintha semmi rosszat nem tett volna.

Azt állította, hogy tisztességesen megfizette a menyasszonyt, és teljesen normális, hogy a lányok fiatalon férjhez mennek.

Pedofilok is horogra akadtak

Szerbiában ezekben a napokban nem ez az egyetlen akció, amelyet gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények miatt hajtottak végre, a szervezett bűnözés elleni rendőrség tagjai ugyanis kilenc személyt vettek őrizetbe pedofil tartalmak megosztása miatt.

Pedofilkodó szerb férfiakat állítanak elő (Forrás: Alo)

Azzal gyanúsítják őket, hogy fájlmegosztó alkalmazások segítségével gyermekek pornográf célú kizsákmányolása során készített tartalmakat töltöttek le, mentettek le a számítógépükre, ahonnan azokat később megosztottak.

Az is felemerült, hogy kiskorúakkal léptek kapcsolatba a közösségi oldalakon.

A rendőrök a lefoglalt számítógépeken szexuális tartalmú üzeneteket is találtak, amelyekkel a gyanúsítottak gyermekeket és kiskorúakat zaklattak az interneten.

A szerb belügyminisztériuma 2010-ben állandó kampányt indított „Armageddon” fedőnévvel, amelynek célja az internetes gyermekpornográfia elleni küzdelem.

Csak 2022-ben – tehát egyetlen év alatt – ennek az akciónak a keretében a bűnüldöző szervek 81 büntetőeljárást indítottak 78 személlyel szemben 101 bűncselekmény elkövetése miatt.

---

---

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte, hogy Moszkva hivatalos állásfoglalást kért a belgrádi vezetéstől az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban. Szavai szerint Oroszország ezúttal nem elégszik meg azzal, hogy Belgrád a médián keresztül, vagy információk szivárogtatása által adjon magyarázatot az esetre.

Szerbiának hivatalosan kell tisztáznia magát

A napokban a moszkvai rezsimhű mash.ru hírportál tette közzé egy beszámolót, amely szerint a „kellemetlen valóság része”, hogy az ukránok Szerbiából származó rakétákkal lövik az orosz ellenőrzés alatt lévő területek Ukrajnában.

Az orosz külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban az RBK (РБК) orosz hírtelevíziónak nyilatkozott.

Zaharova úgy fogalmazott, hogy Szerbiának „hivatalosan kell tisztáznia álláspontját” az ukrajnai szerb lőszerszállításokról, vagyis a Grad-rakétákról szóló jelentésekkel kapcsolatban.

– jelentette ki az orosz külügyi szóvivő, aki szerint Moszkva a hivatalos szerb álláspont közlését követően vonja le a megfelelő következtetéseket, mivel ez a kérdés a kétoldalú kapcsolatok „rendkívül fontos témája”.

– nyilatkozta az orosz külügyi szóvivő az RBK csatornának a február végén megjelent hírekkel kapcsolatban.

Zaharova azt mondta, hogy Moszkvát „mélyen aggasztják” a Törökországon és Szlovákián keresztül Ukrajnába küldött fegyverszállítással kapcsolatos információk, és megjegyezte, hogy az Orosz Föderáció szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet.

A fegyvergyár cáfol, a védelmi miniszter magyarázkodik

Korábban a BALK is beszámolt arról, hogy egy kanadai cég rakétákat vásárolt Szerbiából, amelyeket aztán Törökországon és Szlovákián keresztül küldött az ukrán csapatoknak.

A rakétákat gyártó Krušik szerb fegyvergyár cáfolta a sajtóértesüléseket, Miloš Vučević szerb védelmi miniszter pedig hétfőn parlamenti felszólalásban utasította el, hogy Szerbia hivatalosan fegyvereket exportál Ukrajnába.

Vučević megfogalmazása ugyanakkor az nem tartozik Szerbiára, hogy a magáncégek harmadik piacokon vásárolnak-e szerb fegyvereket, amelyeket aztán más országok cégeinek adnak el.

– mondta Vučević a szerb parlamentben egy ellenzéki képviselői kérdésére válaszolva.

Az N1 Televízió szerbiai csatornája közben arról számolt be egy korábbi fegyvergyári alkalmazottra hivatkozva, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos ügyletet Slobodan Tešić fegyverkereskedő cégei bonyolították le, amit nem tudtak volna megtenni az állami vezetők tudta nélkül.

---

---

Újabb fordulat Szerbia és Koszovó viszonyában: a Szerbiához tartozó Preševo-völgyben élő albánok Washingtonban követelik a szerbiai albánok közösségének létrehozását, amivel egyértelműen a koszovói szerb önkormányzatok létrehozására vonatkozó elképzelésekre reagálnak. Szerbia déli részén, a macedón-szerb-koszovói hármashatár térségében három község van, amelyben a lakosság többsége albán nemzetiségű. Az ott élő albánok már korábban szerettek volna bekapcsolódni az Egyesült Államok által diktált, és az Európai Unió által kivitelezett rendezési folyamatba, miután az előző évtizedben kudarcot vallottak a területcserére vonatkozó elképzelések.

Washingtonhoz fordulnak

A szerbiai albánok nem Brüsszelbe, hanem egyenesen Washingtonba mentek, hogy harcoljanak a maguk igazáért, és egyúttal támogassák Koszovó ügyét is Szerbiával szemben.

A medveđai, bujanovaci és preševoi albánok küldöttsége munkalátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol Shaip Kamberi, albán származású szerbiai parlamenti képviselő vezetésével felkeresik a szenátusát, hogy elpanaszolják, milyen diszkriminációnak vannak kitéve Szerbiában.

Kamberi kijelentette, hogy követelik a Preševo-völgyben élő albánok közösségének létrehozását, ezzel a koszovói szerbek által támasztott igényekre válaszolnak a maguk módján.

– jelentette ki Kamberi, aki szerint erre annál is inkább igényt tarthatnak, mert a Preševo-völgyben több albán él, mint amennyi szerb van Koszovóban.

A szerbiai albán politikus ennél is továbbment a reciprocitás elvének szellemében.

– mondta Washingtonban Kamberi, aki szerint már megkezdték a találkozókat az amerikai illetékesekkel.

Ezeknek a találkozóknak az előkészítésében részt vett Joni Ernst republikánus és Gary Peters demokrata szenátor, ők az amerikai szenátus albán ügyekkel foglalkozó választmányának társelnökei.

A szerbek nem tartják be az egyezményeket

Kamberi egyébként azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy nem tartja be azokat kötelezettségeit, amelyeket a Preševo-völgyben élő albánokkal kötött három szerződésben vállalt magára, amit szintén beleng a „reciprocitás szelleme”.

A völgy küldöttsége Washingtonban, Ritchie Torres amerikai képviselő irodája és egy amerikai zászló előtt (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)

– indokolta meg a Facebookon Kamberi, hogy miért kérik a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását.

A szerbiai albán politikus fontosnak tartja a szoros együttműködést a koszovói kormánnyal is, valamint politikájuk összehangolását a „nemzetközi barátaikkal”, nehogy feledésbe merüljenek a Preševo-völgyi albánok követelései.

Kamberi egyúttal köszönetet mondott a pristinai kormánynak, amiért lehetővé tette az általa vezetett küldöttség számára, hogy zsinórban immár harmadszor látogasson el az Egyesült Államokba.

Az albánok másutt is mozgolódnak

A Koszovóval szemben támasztott szerb követelések hatására Észak-Macedóniában is mozgolódni kezdtek egyes albán pártok.

Az Alternativa nevet viselő ottani albán politikai szervezet felkérte az albán származású községi (önkormányzati) vezetőket, hogy kezdeményezzék az észak-macedóniai Albán Községek Közösségének megalakítását, annak az elvnek az alapján, amelyet Szerbia szeretne érvényesíteni Koszovóval szemben.

Erre a felvetésre reagált Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki szerint a koszovói folyamatokat semmiképpen sem lehet Észak-Macedóniára kivetíteni, miután az önkormányzatok közötti együttműködésnek Észak-Macedóniában nincsenek törvényes akadályai.

– közölte Kovacsevszki szociáldemokrata uniójának egyik illetékese.

Az Alternativa kezdeményezése elfogadhatatlan a legnagyobb macedón párt, a VMRO DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki számára is, aki úgy ítélte meg, hogy az ilyen elképzelések csak ronthatják az etnikumok közötti kapcsolatokat.

Az Alternativa javaslatát a macedóniai albán pártok egyike-másika szintén elutasítja, az észak-macedóniai Albán Szövetség (Aleanca për Shqiptarët, AS) szerint is komolytalan és napi politikai célokat szolgál a kezdeményezés, indoklásuk szerint ugyanis az albánok Észak-Macedóniában tömbben, összefüggő területen, és nem enklávékban élnek.

Egy észak-macedóniai albán párt támogatja a szerbiai magyarokat és bosnyákokat

Az észak-macedóniai párt ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a koszovói szerbek, akárcsak a szerbiai albánok kisebbségeknek számítanak, ezért a kisebbségi normáknak kölcsönösen érvényesülniük kell, és ezt a maguk részéről teljes mértékben támogatják is, amivel kizárják a szerbek által prioritásként kezelt „egyirányú forgalmat”, amit a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozása jelentene.

A párt a Facebookon közzétett közleményében azt is megjegyezte, hogy véleményük szerint a szerbiai magyaroknak és a szerbiai bosnyákoknak szintén ennek megfelelő jogokkal kellene rendelkezniük.

Ezek a fejlemények mindenképpen arra utalnak, hogy a Balkánon a „túlhevített politizálás” rejt magában némi veszélyeket, és egyre inkább kirajzolódik, hogy hova vezet a belgrádi kormány követelése a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban, a Pristinával szemben támasztott elvárások ugyanis bumerángként üthetnek vissza, csak előbb kapnak egy gellert Észak-Macedóniában.

---

---