A cikk meghallgatása

Lehet, hogy a magyar fül számára fel sem tűnnek az olyan hétköznapi revizionizmust sugárzó kifejezések, mint az „elszakított országrészek”, ám a szlovák közönség azonnal ugrik, ha akár a legkisebb mértékben is kétségbe vonják az ország önállóságát, netalán területi integritását. Míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2023-as tusványosi beszédében szándékosan provokálta a román kormányt, addig Szlovákiát egy elejtett jelzős szerkezet hozta lázba. Végeredményben mindkét országban a szőnyeg szélére kellett állnia a magyar nagyköveteknek. Az ominózus kifejezések akkor hangoztak el, amikor Orbánt a szlovákiai választások kapcsán a magyar képviseletről kérdezték. Válaszában megjegyezte, a felvidéki magyarság politikusai gyenge teljesítményt nyújtanak, és ennél azért többre van szükség, ha valaki a hazáért dolgozni akar az elszakított országrészekben.

A szlovák külügy történelem-leckéje Magyarországnak

A Zuzana Čaputová köztársasági elnök által kinevezett szakértői kormány külügyminisztériuma a következő nyilatkozatot tette közzé, miután behívatták Magyarország nagykövetét, Balogh Csabát, és magyarázatot kértek tőle a magyar miniszterelnök szavaira:

– Csehszlovákia (és később Szlovákia) vagy Magyarország egyformán utódállamai Ausztria–Magyarországnak. A mai Magyarországtól ezért semmit nem szakíthattak el. Szlovákia területi integritásának vagy szuverenitásának bármilyen közvetett vagy közvetlen megkérdőjelezése számunkra abszolút elfogadhatatlan. Ismételjük ezért, hogy a Magyarországgal való normális és nyugodt kapcsolatok fenntartása áll érdekünkben, de a kölcsönös érzékenységek szem előtt tartásával és tiszteletben tartásával. A magyar miniszterelnök aktuális kijelentései nem ebbe az irányba tartanak.

A nyugatbarát politika tart a térképek átrajzolásától

Az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy szlovák nemzeti szempontból érzékeny kérdésben a mérsékeltebb, nyugatbarát politikai erők tudtak önazonosak maradni és teljes erkölcsi fölénnyel tudták kikérni maguknak a Szlovákia szuverenitását megkérdőjelező kifejezéseket, és egyben rá tudtak mutatni Orbán populista politikájának veszélyeire. Többen megjegyezték, hogy a szomszédban (Ukrajnában) zajló területszerző háború is más fénytörésbe helyezi az efféle kijelentéseket.

A volt miniszterelnök, Eduard Heger, aki a nagy-magyarországos sálas incidens idején szlovák sálat adott Orbánnak, úgy értékelt, hogy Szlovákia nem Magyarország elszakított része, inkább Orbán szakadt el a valóságtól. Az egyik liberális párt, az SAS részéről Sulík azzal szúrt oda Orbánnak, hogy az ilyen eszközökkel csak a hazai rekordmagas inflációról akarja elterelni a figyelmet, illetve Putyinnal ápolt szoros barátságát és térkép-átrajzolási hajlandóságaikat is felemlegette.

A nyugati orientáltságú pártok közül legnépszerűbb, másik liberális párt, a Progresszív Szlovákia úgy vélte, Orbán azért engedhet meg magának ilyen kijelentéseket, mert az európai rendszerellenes politikusok a saját bajnokukat látják benne.

A magyar miniszterelnök nem csak a múltról beszélt, hanem a jövőről is: 2040-ig tervez (Forrás: Facebook, Orbán Viktor)

Az oroszbarát pártok nem szemezgethetnek Orbántól, az egész csomagot kapják

A rendszeresen nemzeti húrokat pengető oroszbarát politikusok szintén kénytelenek voltak elhatárolódni Orbántól, akivel pedig egyébként szinte minden más kérdésben egyetértenek kezdve az Ukrajnában zajló háborúval és a V4-ek jelentőségével, az LMBTQ-n keresztül egészen addig, hogy a vétójog létfontosságú az EU-ban.

A mérsékeltebb Hlas a három éve tartó bizonytalan szlovákiai kormányzás bizonyítékát látta abban, hogy Orbán ilyen szavakat megengedhetett magának.

Az igazi ruszofil pártok közül a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Andrej Danko abban bízott, hogy Orbánt csak az érzelmei ragadták el, bár szerinte ilyen tapasztalt politikusnál ennek nem lenne szabad megtörténnie.

A legnépszerűbb párt, vezetője, a korábbi háromszoros miniszterelnök, Robert Fico is elutasította a hozzá igen közel álló magyar miniszterelnök kijelentését. Fico úgy próbálta érzékeltetni a nyilatkozat ellentmondását, hogy ő például sosem nyilatkozott Kárpátaljáról, mint elszakított országrészről, pedig az valaha Csehszlovákiához tartozott.

Az Orbánra felnéző, biztos parlamenti pártnak látszó fasiszták vezetője, Milan Uhrík is keményen fogalmazott a közösségi hálón: „Orbán úr, Szlovákia nem elszakított terület. Szuverén és büszke állam vagyunk. Végre megérthetnék ezt Budapesten is.”

Az Orbánnal ambivalens viszonyt ápoló Igor Matovič, az OľaNO vezetője, tőle szokatlan módon nem reagált, pedig élete minden fontos és kevésbé fontos rezdülését dokumentálni szokta a közösségi hálón. 2020-as választási győzelme után még a követendő példát látta Orbánban, a Szputnyik-beszerzés érdekében is Budapestre utazott tárgyalni Gyimesi Györggyel az oldalán, ám mivel továbbra is Ficoval szemben határozza meg magát, a “politika bináris kódja” miatt nem sodródhatott mellé az Orbán-kérdésben sem.

Tusványos nem használt a szlovákiai magyaroknak

A Tusványost követő diplomáciai botrány egyáltalán nem használ a szlovákiai magyaroknak.

A szlovákiai magyar pártok közül a Híd úgy értékelt, hogy Orbán kijelentései jól jöhetnek egyes, a szlovák-magyar kapcsolatok rombolásából hasznot húzó pártoknak a választási kampány során, megnevezve a nyugatellenes pártokat, köztük a magyar kormány stratégiai partnerét, a Szövetséget is.

A Szövetség bagatellizálni próbálta a Tusványoson elhangzottakat, de a párt jelölőlistájára felkerülő Gyimesi György – aki miatt szétszakadt a magyar gyűjtőpártnak tervezett alakulat – egy szlovák nyelvű podcastban kétszer is megismételte Orbán szavait.

Kapcsolódó cikk

Hogy lett magyar nemzetiségű kormányfője Szlovákiának?

Ódor Lajos Szlovákia első magyar miniszterelnökeként furcsa helyzetbe került, hiszen az ország képviseletében nem hagyhatta szó nélkül, hogy a magyar miniszterelnök az általa képviselt ország integritását megkérdőjelezze.

Ódor a külügyminisztérium nyilatkozata után saját maga is megszólalt, és elmondása szerint az ilyen mondatok nem járulnak hozzá a kétoldalú kapcsolatokhoz, és a szlovákiai magyar kisebbségnek sem segítenek.

Ódor nem szívesen kommentál politikai, ideológiai kérdéseket, szeret megmaradni a szakmai viták szintjén, ami az ő esetében a gazdasági, pénzügyi kérdéseket jelenti, ennek ellenére nem először került szembe a magyar állásponttal.

Az infláció elleni harc kapcsán megjegyezte, hogy a Magyarország által preferált árstopok nem működnek, de az EU-csúcson is elhatárolódott Orbán kijelentésétől, amikor magyar kollégája az EU csődjéről beszélt.

Szuverenitás más oldalról

Az első közép-európai reakció Orbán tusványosi beszédjére a cseh miniszterelnöktől, Fialától érkezett, aki amiatt szólalt meg, hogy Orbán a föderalisták és a szuverenisták harcát vizionálva megjegyezte, az európai föderalisták támadást intéztek a visegrádi négyek ellen, és ebben a csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki.

A cseh miniszterelnök szerint Csehország szuverén állam, és kormánya saját nemzeti érdekeit védi.

A szlovák politikusok ezen orbáni kép kapcsán (föderalisták és szuverenisták harca) nem foglaltak állást, de úgy tűnik, hogy mégiscsak kényesek a saját szuverenitásukra, akkor is, ha éppen Magyarország kérdőjelezi azt meg.