Connect with us

Törökország

SAJTÓTÖRVÉNY: Törökországban törvénnyel akadályozzák, hogy a média „dezinformálja” az embereket

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

zavaro tartalom szetverte
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Nagy vihart kavart Törökországban, hogy az Igazság és Felemelkedés Pártja (AKP) és a vele szövetségben lévő Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) megszavazta a még május végén beterjesztett új sajtótörvényt, amely a dezinformációval szemben kíván fellépni. Ezzel a törvénnyel akarják megakadályozni, hogy „hamis információk” terjedjenek, amelyek megzavarják a közrendet. Az ügy komolyságát aláhúzandó akár egytől hároméves börtönbüntetést is kimérhetnek az illetékes bíróságok a törvényt megszegőkre.

Ezen a leginkább kritizált 29-es cikken túlmenően azonban további kihívásokat jelentenek ezután a médiapiacnak, hogy az online hírportáloknak – ahogy a nyomtatásban megjelenő újságoknál kötelező – rendelkezniük kell egy bejegyzett céghellyel; ennek hiányában viszont nem működhetnek. Ez a kisebb portálokat fogja egyértelműen rossz helyzetbe hozni.

Az új továbbá kötelezi a közösségi médiaszolgáltatókat, hogy még jobban működjenek együtt a hatóságokkal, így a felhasználók adatai könnyebben kiadhatóvá válnak. Ugyan ilyen irányú szabályozások már születtek korábban, de ezután már a névtelenül posztolt tartalmak létrehozói után is nyúlhatnak a rendvédelmi erők.

Ráadásul a sajtókártya kiadásához hozzárendeltek egy sereg követelményt, így legalább öt éven felül nem lehetett az illető börtönre ítélve, vagy államellenes, a közrendet megzavaró vagy éppen terrorista tevékenység miatt elítélve – ezzel pedig a kormánykritikus újságírók nem kis részét zárnák ki a szakmájukból.

A törvény keltette indulatokat talán a legjobban az egyik ellenzéki képviselő, a legnagyobb ellenzéki párt a Köztársasági Néppárt (CHP) tagja, Burak Erbay fellépése öntötte formába: a mobiltelefonját saját maga verte szét egy kalapáccsal a parlamentben, miközben indulatosan harsogta, hogy amennyiben a tervezet átmegy a parlamenten, akkor az egyedüli szabadságukat, az okostelefonjukat így dobhatják a kukába…

A török média helyzetét évek óta folyamatosan érik kritikák mind külföldről, mind belföldről. A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders) jelentései szerint a török média függetlensége jelentős mértékben csorbult az utóbbi években. A folyamat már csak azért is érdekes, mert a 2000-es évek elején, amikor a Török Fegyveres Erők gyámsága érvényesült a politikában, s szintén nem épp kedvező légkörben kellett dolgozniuk az újságírónak, főleg a kemalista adminisztrációval nem szimpatizálók vagy éppen a kurd kisebbség helyzetét firtatók esetében nem volt jó a török média helyzete.

Az AKP hatalomra kerülése után a kemalistákkal folytatott belső hatalmi harc és a párt feloszlatásának elkerülése érdekében (erre 2008-ban majdnem sor került) tett europaizációs reformok valóban javítottak a médiaszabadságon.

Amikor az AKP hatalomra került Törökország a közel kétszáz országot felvonultató listán a 100. volt, majd 2005-ben sikerült a 98. helyet elérnie, innentől kezdve visszaesés kezdődött, s 2021-ben a 153. helyre szorult vissza a sajtószabadság terén.

A folyamat 2013-ban lett látványosabb, amikorra a hatalmi építkezésben sikerült megtörni a hadsereg ellenállását, az igazságszolgáltatásban is jelentős változások történtek, s az év folyamán lejátszódó Gezi parki tüntetések szétverése, majd az említett év végétől kezdődő Gülen-mozgalom elleni harc többek között újságírók ellehetetlenítéséhez vezetett.

A folyamat emblematikus állomása a Zaman napilap szabályos, ostromszerű elfoglalása volt még 2016 első felében, hogy aztán az év júliusában indított sikertelen puccskísérlet után beszántsák az egész gülenista médiabirodalmat.

Ehhez a küzdelemhez zárkóztak fel azok az újságírók, akik a 2015-ben a többek között a PKK ellen indított háborúban a kormányt kritizálták. Törökország a letartóztatott újságírók számában az elsők között van a világon.

Az utóbbi években töretlenül folyt a török sajtó döntő részének kormányközelivé tétele, a kormánytól független média néhány hírportálra, újságra és tv-csatornára csökkent. Ebben a helyzetben persze, a közösségi média felértékelődött, az Instagram, Facebook és Twitter (különösen az utóbbi) népszerűek az országban, s az információáramlás fontos eszközeivé váltak.

A kormányzat ennek megfelelően igyekezett megregulázni ezeket a tartalomszolgáltatókat. A blokkolt twitter-felhasználók számában is elég előkelő helyet szerzett magának az ország, de igyekeztek átfogóbb szabályozással megakadályozni a nemkívánatos tartalmak terjedését.

Az új szabályozás miatt sokan úgy gondolják, hogy tovább csorbul a sajtószabadság az országban, s komoly mértékben korlátozza majd a kritikus hangokat, ami a jövő júniusban esedékes parlamenti és elnökválasztás előtti kampányban öncenzúrára fogja késztetni az embereket.

Hogy mennyire lesznek képesek betartani ezt az új, elég tágan értelmezhető törvényt, az már más kérdés; miközben a magas infláció miatt eleve dühös és elégedetlen választók a boltokban maguk szembesülhetnek az elharapódzó árakkal.

Szerb Köztársaság

ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Ankara
EGYMÁSBA KAPASZKODTAK: Orbán Viktor és Milorad Dodik egymásba kapaszkodott az ankarai beiktatási ünnepségen (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A szerb elnök is részt vett Recep Tayyip Erdoğan ankarai beiktatásán, és ebből az alkalommal találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amit a Twitteren szorgalmasan dokumentált. A magyar miniszterelnök a Facebookon számolt be a beiktatási ünnepségről, ő viszont nem posztolt fotót arról, hogy összeölelkezett Milorad Dodikkal.

A „békepárti” Erdoğan

A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott a Facebookon, hogy Magyarországnak és általában is nagyon kellett Erdoğan győzelme, mert ő Orbán megfogalmazása szerint a kihívójával, a „háborúpárti” Kemal Kılıçdaroğluval ellentétben az újraválasztott török elnök „békepárti” politikus.

Ebből már világossá válik, hogy Orbán melyik oldalra szurkolt, és hogy a továbbiakban is változatlanul „jól fejlődnek” a török magyar kapcsolatok.

Akárcsak a magyar-boszniai szerb kapcsolatok, bár erről nem a magyar miniszterelnöktől értesülhettünk, hanem Milorad Dodik boszniai szerb elnöktől, aki általában a Twitteren közli „magvas” gondolatait.

Most azt írta, hogy mindig szívesen találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, akit a boszniai Szerb Köztársaság barátjának nevezett, miután Ankarában találkozott vele.

Ankara

CSALÁDI FOTÓ: A képen látható szőke hölgy nem Dodik felesége (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

A Dodik mellett látható „szőkített hölgy” nem a boszniai szerb elnök felesége, hanem Dodik „politikai dalárdájának” lelkes énekese, név szerint Željka Cvijanović, a boszniai államelnökség 1/3 tagja a szerbek képviseletében.

Orbán az 1/3 taggal az európai közösség moldovai találkozóján is elbeszélgetett, amit viszont már a magyar miniszterelnök dokumentált a Facebookon közzétett videóban.

Orbán a moldovai csúcson Balkán-napot tartott, Cvijanović mellett megbeszélést folytatott a horvát miniszterelnökkel, valamint a szerb elnökkel és a macedón miniszterelnökkel is. Erről mindről van fotó, de már nem fért ide.

Dodik és a törökök

A boszniai szerb elnöknek nem lehetett ilyen „sűrű napja” Ankarában, legalábbis erre lehet következtetni az internetre kiakasztott fotókból.

Ankara

Milorad és Mevlüt erősen vigyorognak Ankarában az örökkévalóság kedvéért (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Ezek azt igazolják, hogy Dodik a magyar miniszterelnökön csak Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel futott össze a folyosón, amit a boszniai szerb elnök az interneten találkozóként emlegetett, Çavuşoğlu viszont nem tartotta szükségesnek, hogy a világhálón (Twitter és Facebook) eldicsekedjen a Dodikkal folytatott „folyosói beszélgetésről”.

Milorad Dodik a dodik.net címen található internetes honlappal is erősíti médiajelenlétét, ez olyan, mint ha a magyar miniszterelnöknek lenne egy orban.net vagy orban.hu oldala.

A boszniai szerb elnök ezen is beszámolt ankarai útjáról, és magáról a beiktatási ünnepségről. Az ott készült fotón jól látható, hogy Dodik és Cvijanović egy sorral a magyar miniszterelnök előtt ült.

Ankara

Ankarában Dodik egy sorral hátrébb kapott helyett, mint Milorad Dodik (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

A fotóhoz csatolt bejegyzésben a boszniai szerb elnök gratulált a török államfőnek, ha úgy tetszik, akkor a „török szultánnak”, a hatalom átvétele alkalmából, ami helyesebben mondva a hatalom továbbvitelét jelenti.

A boszniai szerb tévécsatornáknak nyilatkozva (Una, RTRS) Dodik visszalapozott a múltban, és felidézte azokat az időket, amikor a boszniai államelnökség szerb tagjaként találkozott Erdoğannal.

– Szerintem egy komoly elnökről van szó. Természetesen nincsenek illúzióim, de tény, hogy lehetőség van a párbeszédre (tudunk beszélni), és minden partnernek kijár a tisztelet

– mondta az őt meginterjúvoló újságíróknak a boszniai szerb elnök, aki a Twitteren ehhez még hozzátette, hogy a daytoni békemegállapodáshoz nyújtott eddigi határozott támogatás Erdoğan részéről kulcsfontosságú a jó együttműködés folytatásához.

A dodik.net által közölt cikk címe szerint Erdoğan minden partnerét tiszteletben tartja, és a (belső) megállapodást támogatja Bosznia-Hercegovinában, és amint ezt a fenti mondatból láthattuk, mindezt a daytoni szerződés szellemében teszi.

Dodik gyakran hozakodik elő a daytoni szerződésre utaló frázisokkal, amivel magát – függetlenül a szecesszionista törekvésektől – a boszniai békét megalapozó dokumentum védelmezőjeként igyekszik feltüntetni, azokat viszont rendszeresen kiosztja, akik nem követik az ilyen-olyan boszniai békét megteremtő és szavatoló dokumentum általa értelmezett iránymutatását.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava