Connect with us

Migráció

TÖRÖK MIGRÁCIÓS KÖRKÉP: A nagy nyomás miatt a törökök bővítik a visszaküldési központok kapacitását

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

a homályos képen a migráció ékes példája a meztelen migránsokkal
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Süleyman Soylu török belügyminiszter egyik nemrég adott interjújában erélyesen próbálta megnyugtatni a közvéleményt, hogy az országban jóval kevesebb menekült és illegális bevándorló van, mint amilyen számokkal az ellenzéki pártok kampányolnak. A török kormány a jövő évi júniusi választásra készülve ráadásul nagy erőkkel igyekszik élhető körülményeket teremteni Észak- Szíriában, ahol több százezer ember számára építenek egyszerű házakat, hogy oda paterolják vissza a szomszédos országból érkezett menekülteket. Mi a helyzet most a migráció terén Törökországan?

Migrációs körkép

Törökország a szíriai polgárháború kezdete, 2011 óta vált egyszerre a nyugat felé irányuló migráció jelentősebb befogadó és tranzitországává. Az eleinte kisebb számban érkező szíriaiakat a kormányzat támogatása és a társadalom jóindulatú, megértő hozzáállása miatt relatíve “pozitív” légkör fogadta. A kormány menekülttáborokat épített, s noha Törökország nem ad menekültstátuszt a nem Európából érkező menedékkérőknek, pár év alatt jogilag kidolgoztak egy speciális státuszt (ideiglenes védelem), amely garantálta, hogy nem toloncolják vissza a szíriaiakat, s egy – török szóhasználattal élve – “harmonikus” együttélés jogi alapját teremtették meg.

A gond az idő előrehaladtával a török várakozások – rövid háború, amely végén a török vendégszeretetnek köszönhetően hálásan térnek haza a szíriaiak és válnak majd a remények szerint ankarai érdekszférába kerülő országban a nehéz időkben vendéglátóik támogatóivá – és a realitás divergálásából fakadt.

A háború elhúzódott, ráadásul az Iszlám Állam térnyerésével százezres tömegek hagyták el az országot és menekültek Törökországba; 2015-16-ban pedig egy európai menekültválsággá kulminálódott a helyzet, amit egy menekültügyi nyilatkozat által életbe léptetett sémával sikerült kezelni.

A szíriaiak ezután jobb híján az országban maradtak, mivel a továbbvándorlás megnehezült, visszatérni értelmetlen volt, miközben a speciális státuszuknak köszönhetően megtalálhatták a modus vivendit, s tömegeik olcsó munkaerőként integrálódhattak a török gazdaságba. Ráadásul ekkorra már nemcsak a szíriai határmenti megyékben jöttek létre nagy közösségeik, hanem a nyugati nagyvárosokban, főleg Isztambulban, Izmirben, Burszában vagy éppen Ankarában, ezáltal a befogadó társadalom jóval nagyobb részében váltak láthatóvá.

Az utóbbi évek nemcsak a szíriaiak megtelepedésével teltek, hanem jelentős politikai transzformációt is hoztak Törökországban, ami különböző okok miatt egy növekvő pénzügyi válsággal párosult. Ebben a helyzetben a török lakosság már egyre terhesebbnek érezte a vallási hasonlóság ellenére kulturálisan eltérő, ráadásul más nyelvet beszélő szíriaiak jelenlétét, akik a török munkaerőpiacon nehezebb helyzetbe hozták az alacsony képzettségűeket.

Mindez annak ellenére, hogy a török vezetés, főleg Recep Tayyip Erdoğan államfő próbált javítani a helyzetükön – például felvetette a tömeges állampolgárság megadásának lehetőségét – ez azonban nemcsak a közvélemény, de a saját pártja tetszését se nyerte el.

Az utóbbi évek politikai küzdelmeiben ráadásul az ellenzéki kihívók egyre határozottabban kezdték el felvetni a szíriaiak jelenlétéből fakadó problémákat és pedzegetni a visszaküldésüket. Ez az év folyamán egy kisebb párt, a Győzelem Pártjának (Zafer Partisi) látványos színre lépésével öltött határozott formát, amely a korábbi nacionalista pártokban politizált, nem mellesleg egyetemi tudományos karrierrel rendelkező Ümit Özdağ vezetésével a politikai agendában artikulálta a bevándorlásellenességet.

Az általa rendszeresen közölt számok, amelyek már több mint 10 milliós bevándorlótömegről szólnak, jól tükrözik azt, amit a török lakosság érzékel. Ezzel szemben a kormányzat igyekszik megnyugtatni a 90 százalékos infláció miatt (ráadásul az élelmiszerinfláció ennél jóval több, szeptemberben az előző évihez képest közel 150 százalékos volt) meglehetősen elégedetlen törököket, s számos intézkedéssel kezelni a helyzetet.

A migráció nehezítése

Az állam már 2016 eleje óta folyamatosan nehezíti az illegális bevándorlást a határain: az emberek (migránsok) mozgásának kontrollját főleg a szíriai és az iráni határon felhúzott betonfalak jelentik, amelyek több száz kilométer hosszan nehezítik meg a bejutást. A falat ráadásul mélységi védelem, járőrözés, drónok használata teszi még hatékonyabbá.

Az ország területén rendszeresek a razziák, szinte nincs olyan nap, amikor ne buknának le embercsempészek vagy ne tartóztatnának fel az Égei-tengernél vagy a bolgár és görög határ közelében uniós területre igyekvő menekültcsoportokat (köztük példának okáért gülenistákat is).

Ami a görög tengeri határokat illeti, itt állandósult a két ország hatóságainak egymásra mutogatása: míg a törökök jellemzően arról számolnak be, hogy a görögök visszafordítják a lélekvesztő csónakokban a szigeteikre igyekvőket, addig a másik oldal arról panaszkodik, hogy a törökök támogatják vagy éppen egyenesen küldik a menekülteket a görög felségvizekre, s Ankara eszközként használja az illegális migrációt Athén ellen.

További lépésként bizonyos kerületekben megnehezítették a tartózkodási engedély megszerzését, másrészt folyamatos a hazatoloncolás. Ez utóbbi főleg az afgánokat érinti, hiszen ők nem számíthatnak se menekültstátuszra, se ideiglenes védelemre, jobbára ők tranzitként használnák az országot.

Ebben az évben október elejéig több mint 220 ezer illegális bevándorlót fogtak el; közel felük, 92 ezer fő afgán, míg a második legnagyobb számot, 33 ezer fővel a szíriaiak adják. Az elfogottak közül közel 70 ezret visszatoloncoltak; 41 ezer fő afgán, akiket charter és egyéb repülőjáratokkal visznek vissza Afganisztánba (ebből is érthető, hogy Ankara miért igyekezett szót érteni oly gyorsan a tálib rendszerrel).

A nagy nyomás miatt a törökök bővítik a visszaküldési központok kapacitását, amelyek jelenleg kb. 20 ezer fő befogadására alkalmasak.

Persze, az illegális bevándorlók százezrei mellett főleg a szíriaiak jelentenek problémát, s az ő jelenlétük borzolja a közvéleményt. A kormányzati adatok szerint viszont nincs szó tízmilliós tömegről, mintegy 3,65 millió ideiglenes védelem alatt álló van az országban, ebből 550 ezer él Isztambulban, a több mint 15 milliós metropoliszban. A maradék jellemzően a keleti megyékben és még néhány nyugati nagyvárosban.

Ez azonban még mindig tetemes szám, ha figyelembe vesszük, hogy folyamatos az önkéntes hazatelepedésük Szíriába, főleg a török fegyveres erők által ez utóbbi években az Iszlám Államtól és a kurd PYD-től elfoglalt területek pacifikált részére. A hivatalos adatok szerint több mint félmillióan költöztek vissza, s ez a folyamat valószínűleg erősödni a fog az elharapódzó törökországi infláció és az ezzel egyre nehezebbé váló megélhetési körülmények miatt, amit a különböző politikai aktorok által szított bevándorlóelleneség is súlyosbít.

A török kormány a jövő évi júniusi választásra készülve ráadásul nagy erőkkel igyekszik élhető körülményeket teremteni Észak- Szíriában, ahol több százezer ember számára építenek egyszerű házakat. A választások előtt ez a folyamat vélhetően felgyorsul, hogy kézzelfogható eredménnyel mutathassák a hatóságok: mindent megtesznek a lakosság jóllétéért és a migráció megállításáért.

Persze, a visszatelepedő szíriaiak ennek ellenére meglehetősen mostoha körülményekkel néznek szembe, de a kormányzati várakozások szerint a kérdés, ha nem is kerül le a napirendről, sikerül valamennyire javítani a megítélésüket. Mindez azzal járhat, hogy további nehezítések várhatók a szíriaiak és más csoportok esetében, hogy minél hamarabb visszatérjenek a saját országukba, vagy legalábbis ne maradjanak Törökországban.

Noha az illegálisan az országban tartózkodókat nem érinti, de miután Recep Tayyip Erdoğan török elnök belgrádi látogatása alkalmával Szerbia és Törökország megállapodott az útlevél-kötelezettség kölcsönösen eltörlésében, lehet, hogy meg fog nőni az országot elhagyók, majd a Balkánt tranzitként használók száma, ahogy szeptember elején a BALK-on erre felhívtuk a figyelmet.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

migráns afgán
A magyar kerítés a szerb oldalról Rábé közelében (Fotó: BALK)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.

Már tízszer próbálkozott

Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.

– De nem adom fel!

– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.

Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.

Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.

A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.

A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.

concertina

A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”

A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.

Elveszik a migránsok telefonját

A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.

– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat

– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.

A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.

maria marga

Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)

Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.

Dzsungel a határ mentén

Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.

A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.

A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.

A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.

– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom

– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.

Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.

Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.

A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.

– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez

– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.

Szerb rendőrök és migránsok

Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.

migráns afgán

A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)

Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.

Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.

– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek

– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.

A Frontex számol

A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.

Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.

hataror utca

Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)

Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.

Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.

– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.

A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.

Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?

Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.

(A Courrier des Balkans nyomán)

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava