...
Connect with us

Migráció

TÖRÖK MIGRÁCIÓS KÖRKÉP: A nagy nyomás miatt a törökök bővítik a visszaküldési központok kapacitását

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

a homályos képen a migráció ékes példája a meztelen migránsokkal
Olvasási idő: 5 perc

Süleyman Soylu török egyik nemrég adott interjújában erélyesen próbálta megnyugtatni a közvéleményt, hogy az országban jóval kevesebb menekült és illegális bevándorló van, mint amilyen számokkal az ellenzéki pártok kampányolnak. A török a jövő évi júniusi választásra készülve ráadásul nagy erőkkel igyekszik élhető körülményeket teremteni Észak-Szíriában, ahol több százezer ember számára építenek egyszerű házakat, hogy oda paterolják vissza a szomszédos országból érkezett menekülteket. Mi a helyzet most a migráció terén Törökországan?

Migrációs körkép

Törökország a szíriai polgárháború kezdete, 2011 óta vált egyszerre a nyugat felé irányuló migráció jelentősebb befogadó és tranzitországává. Az eleinte kisebb számban érkező szíriaiakat a kormányzat támogatása és a társadalom jóindulatú, megértő hozzáállása miatt relatíve „pozitív” légkör fogadta. A kormány menekülttáborokat épített, s noha Törökország nem ad menekültstátuszt a nem Európából érkező menedékkérőknek, pár év alatt jogilag kidolgoztak egy speciális státuszt (ideiglenes védelem), amely garantálta, hogy nem toloncolják vissza a szíriaiakat, s egy – török szóhasználattal élve – „harmonikus” együttélés jogi alapját teremtették meg.

A gond az idő előrehaladtával a török várakozások – rövid háború, amely végén a török vendégszeretetnek köszönhetően hálásan térnek haza a szíriaiak és válnak majd a remények szerint ankarai érdekszférába kerülő országban a nehéz időkben vendéglátóik támogatóivá – és a realitás divergálásából fakadt.

A háború elhúzódott, ráadásul az Iszlám Állam térnyerésével százezres tömegek hagyták el az országot és menekültek Törökországba; 2015-16-ban pedig egy európai menekültválsággá kulminálódott a helyzet, amit egy menekültügyi nyilatkozat által életbe léptetett sémával sikerült kezelni.

A szíriaiak ezután jobb híján az országban maradtak, mivel a továbbvándorlás megnehezült, visszatérni értelmetlen volt, miközben a speciális státuszuknak köszönhetően megtalálhatták a modus vivendit, s tömegeik olcsó munkaerőként integrálódhattak a török gazdaságba. Ráadásul ekkorra már nemcsak a szíriai megyékben jöttek létre nagy közösségeik, hanem a nyugati nagyvárosokban, főleg Isztambulban, Izmirben, Burszában vagy éppen Ankarában, ezáltal a befogadó társadalom jóval nagyobb részében váltak láthatóvá.

Az utóbbi évek nemcsak a szíriaiak megtelepedésével teltek, hanem jelentős politikai transzformációt is hoztak Törökországban, ami különböző okok miatt egy növekvő pénzügyi válsággal párosult. Ebben a helyzetben a török lakosság már egyre terhesebbnek érezte a vallási hasonlóság ellenére kulturálisan eltérő, ráadásul más nyelvet beszélő szíriaiak jelenlétét, akik a török munkaerőpiacon nehezebb helyzetbe hozták az alacsony képzettségűeket.

Mindez annak ellenére, hogy a török vezetés, főleg Recep Tayyip Erdoğan államfő próbált javítani a helyzetükön – például felvetette a tömeges állampolgárság megadásának lehetőségét – ez azonban nemcsak a közvélemény, de a saját pártja tetszését se nyerte el.

Az utóbbi évek politikai küzdelmeiben ráadásul az ellenzéki kihívók egyre határozottabban kezdték el felvetni a szíriaiak jelenlétéből fakadó problémákat és pedzegetni a visszaküldésüket. Ez az év folyamán egy kisebb párt, a Győzelem Pártjának (Zafer Partisi) látványos színre lépésével öltött határozott formát, amely a korábbi nacionalista pártokban politizált, nem mellesleg egyetemi tudományos karrierrel rendelkező Ümit Özdağ vezetésével a politikai agendában artikulálta a bevándorlásellenességet.

Az általa rendszeresen közölt számok, amelyek már több mint 10 milliós bevándorlótömegről szólnak, jól tükrözik azt, amit a török lakosság érzékel. Ezzel szemben a kormányzat igyekszik megnyugtatni a 90 százalékos infláció miatt (ráadásul az élelmiszerinfláció ennél jóval több, szeptemberben az előző évihez képest közel 150 százalékos volt) meglehetősen elégedetlen törököket, s számos intézkedéssel kezelni a helyzetet.

A migráció nehezítése

Az állam már 2016 eleje óta folyamatosan nehezíti az illegális bevándorlást a határain: az emberek (migránsok) mozgásának kontrollját főleg a szíriai és az iráni határon felhúzott betonfalak jelentik, amelyek több száz kilométer hosszan nehezítik meg a bejutást. A falat ráadásul mélységi védelem, járőrözés, drónok használata teszi még hatékonyabbá.

Az ország területén rendszeresek a razziák, szinte nincs olyan nap, amikor ne buknának le embercsempészek vagy ne tartóztatnának fel az Égei-tengernél vagy a bolgár és görög határ közelében uniós területre igyekvő menekültcsoportokat (köztük példának okáért gülenistákat is).

Ami a görög tengeri határokat illeti, itt állandósult a két ország hatóságainak egymásra mutogatása: míg a törökök jellemzően arról számolnak be, hogy a görögök visszafordítják a lélekvesztő csónakokban a szigeteikre igyekvőket, addig a másik oldal arról panaszkodik, hogy a törökök támogatják vagy éppen egyenesen küldik a menekülteket a görög felségvizekre, s Ankara eszközként használja az illegális migrációt Athén ellen.

További lépésként bizonyos kerületekben megnehezítették a tartózkodási engedély megszerzését, másrészt folyamatos a hazatoloncolás. Ez utóbbi főleg az afgánokat érinti, hiszen ők nem számíthatnak se menekültstátuszra, se ideiglenes védelemre, jobbára ők tranzitként használnák az országot.

Ebben az évben október elejéig több mint 220 ezer illegális bevándorlót fogtak el; közel felük, 92 ezer fő afgán, míg a második legnagyobb számot, 33 ezer fővel a szíriaiak adják. Az elfogottak közül közel 70 ezret visszatoloncoltak; 41 ezer fő afgán, akiket charter és egyéb repülőjáratokkal visznek vissza Afganisztánba (ebből is érthető, hogy Ankara miért igyekezett szót érteni oly gyorsan a tálib rendszerrel).

A nagy nyomás miatt a törökök bővítik a visszaküldési központok kapacitását, amelyek jelenleg kb. 20 ezer fő befogadására alkalmasak.

Persze, az illegális bevándorlók százezrei mellett főleg a szíriaiak jelentenek problémát, s az ő jelenlétük borzolja a közvéleményt. A kormányzati adatok szerint viszont nincs szó tízmilliós tömegről, mintegy 3,65 millió ideiglenes védelem alatt álló van az országban, ebből 550 ezer él Isztambulban, a több mint 15 milliós metropoliszban. A maradék jellemzően a keleti megyékben és még néhány nyugati nagyvárosban.

Ez azonban még mindig tetemes szám, ha figyelembe vesszük, hogy folyamatos az önkéntes hazatelepedésük Szíriába, főleg a török fegyveres erők által ez utóbbi években az Iszlám Államtól és a kurd PYD-től elfoglalt területek pacifikált részére. A hivatalos adatok szerint több mint félmillióan költöztek vissza, s ez a folyamat valószínűleg erősödni a fog az elharapódzó törökországi infláció és az ezzel egyre nehezebbé váló megélhetési körülmények miatt, amit a különböző politikai aktorok által szított bevándorlóelleneség is súlyosbít.

A török kormány a jövő évi júniusi választásra készülve ráadásul nagy erőkkel igyekszik élhető körülményeket teremteni Észak-Szíriában, ahol több százezer ember számára építenek egyszerű házakat. A választások előtt ez a folyamat vélhetően felgyorsul, hogy kézzelfogható eredménnyel mutathassák a hatóságok: mindent megtesznek a lakosság jóllétéért és a migráció megállításáért.

Persze, a visszatelepedő szíriaiak ennek ellenére meglehetősen mostoha körülményekkel néznek szembe, de a kormányzati várakozások szerint a kérdés, ha nem is kerül le a napirendről, sikerül valamennyire javítani a megítélésüket. Mindez azzal járhat, hogy további nehezítések várhatók a szíriaiak és más csoportok esetében, hogy minél hamarabb visszatérjenek a saját országukba, vagy legalábbis ne maradjanak Törökországban.

Noha az illegálisan az országban tartózkodókat nem érinti, de miután Recep Tayyip Erdoğan török elnök belgrádi látogatása alkalmával Szerbia és Törökország megállapodott az útlevél-kötelezettség kölcsönösen eltörlésében, lehet, hogy meg fog nőni az országot elhagyók, majd a Balkánt tranzitként használók száma, ahogy szeptember elején a BALK-on erre felhívtuk a figyelmet.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Horvátország

Egy grúziai embercsempész kis híján elgázolta az őt megállítani akaró horvát rendőrt

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Grúziai sofőr
A horvát rendőrök előállították a grúziai sofőrt (Forrás: Nova TV, screenshot)
Olvasási idő: 3 perc

A horvát rendőrség közzétette annak a csütörtöki incidensnek a részleteit, amely során egy migránsokat szállító grúziai embercsempész majdnem elgázolt egy rendőrt a Horvátország és Bosznia-Hercegovina határán lévő Metković közelében. A horvát rendőr elugrott a közeledő jármű elől, és ezzel kerülte el, hogy a kerekek alá kerüljön. A sofőr ellen hivatalos személlyel szemben ellövetett emberölési kísérlet miatt indulhat eljárás. Egy zágrábi civil szervezet az esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a törökországi és szíriai földrengéseket követően megnövekedhet a térségből érkező migránsok száma, miután az embercsempész Szíriából és Törökországból érkezett migránsokat szállított.

Magyar rendszámú kombit vezetett

A nyomozást végző Dubrovnik-Neretva Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya és a metkovići határrendészeti kirendeltség közölte, hogy egy magyar rendszámú kombi sofőrje nem állt meg a rendőr jelzésére, hanem belelépett a gázba, és a járművel neki akart hajtani az őt megállásra felszólító rendőrnek.

A rendőr elugrott a jármű elől, majd elővette a pisztolyát, amellyel rálőtt a távolodó járműre.

A szolgálatban lévő rendőr két lövést adott le a jármű bal első kerekére, hogy megakadályozza az elkövető távozását. Az incidens során szerencsére senki sem sérült meg, sem a rendőr, sem az elkövető, de sértetlenek maradtak a migránsok is

– jelentette ki Zoran Tikvica, a Dubrovnik-Neretva Redőrség vezetője a zágrábi Nova tévének nyilatkozva.

A migránsokat szállító jármű a lövések ellenére folytatta az útját, és csak két kilométerrel később állt meg. A sofőr kiugrott a kombiból, és beszaladt az erdőbe, ahol hat órás keresés után találták meg.

A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a járművet egy 43 éves grúziai állampolgár vezette, aki hét szíriai és török állampolgárságú migránst szállított.

Itt jegyzendő meg, hogy a grúziai és a török állampolgároknak nincs szükségük vízumra ahhoz, hogy belépjenek Bosznia-Hercegovinába, ezért a törökök gyakran használják a bosznia-hercegovinai útvonalat, hogy bejussanak az Európai Unióba.

Ugyanez vonatkozik az Orosz Föderáció állampolgáraira is, az utóbbi időben ezért szaporodtak meg a boszniai-horvát határon a csecsenek és az oroszok, akik sok esetben a katonai behívó elől menekülve szeretnének bejutnia Horvátországba, ahol menedéket kérnek.

Brüsszel január 30-án szólította fel Bosznia-Hercegovinát, hogy tagjelölt országként hangolja össze vízumpolitikáját az Európai Unióval, miután tavaly december 15-én megkapta az említett státuszt.

Ennek a hosszabb kitérőnek az a lényege, hogy mind a török migránsok, mind a grúziai embercsempészek könnyedén bejuthattak Bosznia-Hercegovinába, viszont a horvát határt átlépve fennakadtak a „rendőrségi hálón”.

A „felvezető autó”

A horvát rendőrök a fent említett magyar rendszámú kombin kívül, de még annak feltartoztatását megelőzően, a Metkovićhoz közeli Čarapine fizetőkapunál egy lengyel rendszámú személyautót is megállítottak, amelyben három grúziai állampolgár tartózkodott.

Grúzia

A Čarapine fizetőkapu (Screenshot)

A nyomozás megállapította, hogy ők voltak a magyar rendszámú kombi előfutárai, esetleg „felvezetői”, akiknek az volt a dolguk, hogy a migránsokat szállító járművezetőt információkkal lássák el a horvátországi rendőrök mozgásáról az Nyugat-Európába vezető útvonalon.

A grúziai embercsempészek közül a legkomolyabb büntetésre a migránsokat szállító kombi vezetője számíthat, mert őt „súlyos gyilkossági kísérlet elkövetésével vádolják szolgálatot teljesítő hivatali személlyel szemben, a többiek megússzák a tiltott határátlépés és a tiltott horvátországi tartózkodás bűncselekményének elkövetése miatt történő meggyanúsítással.

A hét török és szíriai állampolgárt, akikről kiderült, hogy illegálisan lépték át a horvát államhatárt, kitoloncolják, vagyis visszafogadási eljárás keretében visszaküldik őket abba az országba, amelyből illegálisan beléptek Horvátországba, azaz Bosznia-Hercegovinába.

Vagyis adnak nekik még egy lehetőséget, hogy újra próbálkozzanak egy másik embercsempész banda segítségével, amely ügyesebb lesz, mint amilyenek a grúziaiak voltak.

A földrengést követően több migráns érkezhet

A migránsokat segítő Are You Syrious zágrábi civil szervezet arra figyelmeztet, hogy a szíriai és törökországi földrengések követően megnövekedhet a térségből Európa felé tartó migránsok száma, erre utaló jelek állítólag már tapasztalhatók a török határon.

Az Európai Unió most is hozhatna olyan döntést, mint Ukrajna esetében, és ennek alapján ideiglenes védelmet nyújthatna azoknak a személyeknek, akik a földrengések miatt hagyják el Törökországot

– jelentette ki Marko Ćušić, az Are You Syrious munkatársa, aki hangsúlyozta, hogy a földrengések, a természetei csapások, vagy például az éhínség elől menekülök nem élveznek semmiféle nemzetközi védelmet, ezért az illegális migránsok számát növelik, és könnyen válnak az embercsempészek áldozatává.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.