Bulgária
REKORDKÍSÉRLET: Négy választás után is teljes a zűrzavar Bulgáriában, avagy a választók memóriája alig jobb, mint az aranyhalaké
Az a Bojko Boriszov egykori miniszterelnök nyerte meg a vasárnapi parlamenti választást Bulgáriában, akivel a törvényhozásba bejutott pártok jó része nem hajlandó koalícióra lépni. Bár olyat már láttunk, hogy pár miniszteri hely felajánlása után megjött a közösködést korábban elutasító pártok együttműködési kedve, az biztosra vehető, hogy akármilyen koalíciót is hoz létre a korrupciós botrányok miatt 2021-ben lemondásra kényszerült Boriszov, az aligha lesz stabil. Így jó esély van arra, hogy Bulgáriában, ahol 18 hónap alatt eddig négy választást tartottak, rövidesen újra szavazhatnak a polgárok.
Oroszpárti remények
A kevesebb mint egy évig hivatalban volt, Kiril Petkov vezette kormány júniusban bukott meg, amikor a Folytatjuk a Változást (PP) vezette koalícióból kilépett a nem kicsit populista énekes és tévés személyiség, Szlavi Trifunov-féle Van ilyen nép (ITN). Petkov egyértelműen Nyugat- és EU-párti politikát képviselt, a Harvardon tanult miniszterelnök személyesen biztosította például támogatásáról azt a döntést, amellyel hetven orosz diplomatát utasítottak ki az országból.
Petkov azt is támogatta, hogy a balkáni ország szabaduljon az orosz energiafüggéstől, és ezért szorgalmazta az olyan vezetékek építését, amelyekben nem orosz szénhidrogén érkezik Bulgáriába.
A júniusi bizalmatlansági indítvány elvesztése után Petkovék eredménytelenül próbálkoztak új kormánytöbbség kialakításával, s amikor feladták a kísérletezést, nem maradt más hátra, mint az újabb választás kiírása.
Bár Petkovék nem szerepeltek rosszul vasárnap – a voksok húsz százalékát kapták meg – a bolgárok 25 százaléka Boriszov pártjára, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű formációra voksolt, és ezzel megint bebizonyosodott, hogy a választók memóriája alig jobb, mint az aranyhalaké: másfél évvel ezelőtt bolgárok tíz és százezerei vonultak fel, hogy elérjék a korrupciós botrányokba keveredett politikus távozását.
Bár Boriszov is viszonylag jó kapcsolatokra törekedett Moszkvával, a mostani választáson két igazán Kreml-párti erő is jelentősen növelte támogatottságát. Az egyik a Kosztadin Kosztadinov vezette Újjászületés (Vizrazsdane), amely néhány hónap alatt négyről tíz százalék fölé növelte támogatottságát.
Kevés olyan összeesküvés-elmélet létezik, amelyet az EU- és NATO-ellenes párt ne fogadott volna el kész tényként, s most hogy kevésbé futnak a Coviddal és kötelező maszkhasználat “szörnyű veszélyeivel” foglalkozó elméletek, a párt a Moszkva iránt szimpátiát érzőkre fókuszált, helyi források szerint nem kis orosz pénzügyi és információs támogatással.
Mint az utóbbi időben rendezett többi bulgáriai választás során, most is megjelent egy jól szereplő új, személyhez kötött párt. Ezúttal a Bolgár Felemelkedés (Bulgarski Vzhod) emelkedett fel, amely 5 százalékhoz és 12 parlamenti helyhez jutott a 240 fős törvényhozásban.
A párt élén Sztefan Janev áll, akiről egyebek mellett azt érdemes tudni, hogy egészen addig volt miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter a Petkov-kormányban, amíg meg nem tagadta, hogy agressziónak nevezze az Ukrajna elleni orosz offenzívát.
Janev Moszkva-pártisága miatt repült a kormányból, ám azonnal meg is alapította a maga, váratlanul jól szerepelt pártját. A két Moszkva-párti tömörülés azt használja ki, hogy Bulgáriában még mindig sokan vannak olyanok – Szerbiához hasonlóan – akik nagy testvérként tekintenek az ortodox Oroszországra, és a pánszlávizmus jegyében hajlamosak elnézően viselkedni Oroszországgal szemben.
Ingadozó elnök
Boriszov az új győzelem birtokában előbb megpróbál megalakítani egy négypárti koalíciót, vagy ha az nem sikerül kisebbségi kormány élén kísérel meg kormányozni, a válság nyertese a stabilitást képviselő államfő, Rumen Radev.
Radev kiválóan lavírozik a különféle politikai tömörülések között, ha kell Moszkva-ellenes, ha pedig éppen azt látja jónak, Oroszország mellé áll. Radev például agressziónak minősítette az ukrajnai orosz beavatkozást, ám ellenezte, hogy hazája nehézfegyvereket küldjön a megtámadott országnak, és azért sem lelkesedett, hogy az EU-tag Bulgária is csatlakozzon a Moszkva elleni gazdasági és politikai szankciókhoz.
Egyszer szólta el igazán magát: a 2021-es választási kampány idején egy vitaműsorban egyértelműen Oroszország részének nevezte a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krímet.
A helyezkedési képességnek és az egész országot jellemző instabilitásnak köszönhetően a 2016 óta folyamatosan hivatalban lévő politikus képviseli az állandóságot, így a hatalma és befolyása annak ellenére nő, hogy az alkotmány szerint a balkáni ország olyan parlamenti köztársaság, ahol a valós hatalom a kormányfő kezében van.
Leálló reformok
A szakértők szerint Boriszov hatalomba való visszakerülése ugyan a Petkov által kezdeményezett gazdasági és társadalmi reformok leállításához vezet, ám a politikusnak nincs elég nagy támogatottsága ahhoz, hogy a reformok alapját jelentő kétharmados törvényekhez is hozzányúljon.
Az elemzők úgy vélik, hogy a mostani eredmény hosszabb távon nem akasztja meg a társadalom átalakítását: a most kezdődő és megjósolhatatlan ideig tartó újabb Boriszov-érát sokan átmenetinek tartják és azt hangsúlyozták, a politikus annak köszönheti győzelmét, hogy a GERB-nek olyan erős szervezeti háttere van, amelyet az újabb pártok, például a PP csak most próbál kiépíteni magának.
A PP így nem adja fel a harcot, és aligha valószínű, hogy Boriszov kitölti hivatalában a most elnyert négy évet.
- Szerbia23 óra telt el azóta
Végképp beomolhat az újvidéki vasútállomás teteje, és a 49-51%-os szabály
- Szerbia3 nap telt el azóta
Az Utiber felszólította a kínaiakat, hogy tiltsák be az újvidéki vasútállomás egy részének használatát(?)
- Szerbia5 nap telt el azóta
Đajić: Az újvidéki építkezés ellenőrzését az Utiber végezte
- Szerbia6 nap telt el azóta
Húsz embert hallgatnak meg, köztük egy minisztert is az újvidéki tragédiával kapcsolatban