Bulgária
BULGÁRIA ÉS MAGYARORSZÁG: Máris kiderült, hogy ki nem támogatja Ukrajna NATO-tagságát
Kilenc közép- és kelet-európai NATO-tagállam elnökei közös nyilatkozatban ítélték el, hogy Oroszország annektálta Ukrajna egy részét, és támogatásukról biztosították azt a kijevi kérést, hogy nyíljon meg Ukrajna előtt a NATO-csatlakozás felé vezető út. A közös nyilatkozat két nappal azután fogalmazódott meg, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette négy ukrajnai terület elcsatolását Ukrajnától, amit a Nyugat területrablásnak minősített. A dokumentumot Lengyelország, Románia, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Montenegró és Észak- Macedónia államfői írták alá. A Politico nemzetközi hírportál szerint az aláírók közül feltűnően hiányzik a magyar és a bolgár államfő.
Az elnökök a közös nyilatkozatban leszögezték, hogy soha nem ismerik az elcsatolt területek orosz bekebelezését. Ezért azt követelik, hogy “Oroszország haladéktalanul vonuljon ki az általa megszállt összes ukrán területről”, és egyúttal felhívták a NATO többi tagját, hogy növelje a Kijevnek nyújtott katonai támogatást.
– Hangsúlyozzuk, hogy kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett
– írták a kilencek, akik nem voltak tizenegyen, mert Magyarország és Bulgária nem volt az aláírók között, amit természetesen Oroszországban is észrevettek, legalábbis, ami Bulgáriát illeti.
A Lenta orosz hírügynökség arról számolt be, hogy az egyik kelet-európai ország “megtagadta” Ukrajna NATO-ba való felvételét, vagyis hogy Rumen Radev bolgár elnök nem támogatta a kilenc közép- és kelet-európai ország kezdeményezését Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Az orosz hírügynökség a bolgár elnöki közleményre hivatkozva megjegyzi, hogy Radev támogatja ugyan a dokumentum többi állásfoglalását, de nem ért egyet az Ukrajna NATO-tagságának elfogadásával kapcsolatos szövegrésszel.
A bolgár elnök szerint Ukrajna észak-atlanti szövetségbe történő belépéséről az ukrán válság megszűnése és a helyzet békés rendezése után kell dönteni.
A Lenta itt egy élés kanyart vett, és azzal kezdett el foglalkozni, hogy “az iráni külügyminisztérium szerint, az Egyesült Államok, és az általa vezetett NATO provokatív akciói okolhatók az ukrajnai konfliktusért”.
Az iráni kitérő kevésbé kapcsolódik a témához, mint az, hogy Ukrajna nemrégiben nehézfegyvereket kért Bulgáriától, a bolgár védelmi miniszter azonban ezt nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva elutasította.
- B A Balkanac4 nap telt el azóta
Hogyan estek ki a franciák butábbaknak a szerbeknél? (OSCAR ’24)
- Bosznia7 nap telt el azóta
Ursula támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával
- Szerbia4 nap telt el azóta
Tegnap még műemlék volt, ma már rom, a szerb kormány szabadulna a vezérkar épületeitől
- Szerbia3 nap telt el azóta
Trump veje megerősítette, hogy Belgrádban építene, mi lesz veled Rákosrendező?