Connect with us

Szlovákia

“ATOMBOMBA” POZSONYBAN: Kisebbségbe szorult a szlovák kormány

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

KÉT JÓBARÁT: Igor Matovič és Richard Sulík végképp válik
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Már a nyár elején lehetett tudni, hogy mozgalmasan fog indulni az ősz, de a nyári tárgyalások helyett a két korábbi jóbarát, Matovič és Sulík bohózata folytatódott. A páros acsarkodásába belefáradt az ország, kisebbségi kormányzás és/vagy előrehozott választások jöhetnek. A Sulík vezette liberális SaS augusztus végéig adott időt a legerősebb kormánypárt elnökének, Matovičnak, hogy mondjon le a pénzügyminiszteri posztról, különben a liberális miniszterek távoznak a kormányból. Az SaS lépése nem volt váratlan, inkább csak kulminált a kormány permanens válsága.

Két jó barát ha összekap

Igor Matovič és Richard Sulík az Oľano, illetve az SaS elnöke korábban országos cimborák voltak. 2010-ben Matovič zöldfülűként Sulík pártlistáján került be a parlamentbe. Együtt buktatták meg saját kormányukat, a jobb sorsra érdemes Radičová-kormányt, pártjaikkal együtt vonultak ellenzékbe 2012-ben és 2016-ban, majd kormányba 2020-ban.

Jellemző, hogy Matovič minden választás előtt arra kérte potenciális szavazóit, hogy ha nem őt, akkor régi harcostársának, Sulíknak a pártját támogassák.

A közös kormányzás azonban már a legelejétől konfliktusokkal volt terhelt. Matovič egy alkotmányos többséggel rendelkező négypárti koalícióval a háta mögött kezdte meg a munkát, amelyben a három koalíciós partnere közül elég volt kettőnek is a támogatása a parlamenti többséghez. Ennek megfelelően ki is használta partnerei csereszavatosságát, amit leginkább korábbi “mestere”, Sulík vett leginkább zokon.

Matovič meglehetősen önfejűen kormányzott, folyamatosan a saját maga által “atombombának” nevezett ötleteit valósította meg, ezek azonban nem nyerték el sem a választók, sem a partnerei tetszését.

Abban, hogy 2021 márciusában Matovič kormányfőként belebukott a Szputnyik-beszerzési botrányba, Sulíknak is komoly szerepe volt, és már akkor is az SaS koalícióból való távozása volt a legerősebb aduja.

Matovič végül nem távozott véglegesen, csak helyet cserélt pénzügyminiszterével, Eduard Hegerrel. Az Oľano elnöke új posztján is folytatta a vad ötletelést, amelyben nem fogta vissza az új kormányfő sem. A pártbéli hierarchia nyilvánvalóan felülírta a kormányon belüli hierarchiát.

A helyzet akkor változott meg gyökeresen, amikor 2021 szeptemberében a legkisebb kormánypárt széthullott és tagjainak többsége Sulíkhoz vándorolt. Ezeknek a történéseknek és a kormánypártokból a függetlenek közé ülő képviselőknek köszönhetően Sulík súlya is megnőtt a koalíción belül.

Szabad-e fasisztákkal együttműködni?

Szlovákiában idén tavasszal egy családsegítő csomag megszavazása körül zajlottak az események. A kötlségvetést évente 1,2 milliárd euróval megterhelő csomagot a pénzügyminiszter Matovič találta ki, a gazdasági minisztériumot vezető Sulík azonban nem látott rá fedezetet, ezért nem támogatta.

Mégis elfogadták az intézkedéscsomagot, amihez azonban az ellenzéki “fasiszta képviselők” támogatása is kellett. Ez pedig már túl volt az SaS által meghúzott vörös vonalon. Előbb felhagytak a koalíciós tanács látogatásával, majd felmondták a koalíciós szerződést, a nyár elején végül nem kerteltek tovább, és közölték, hogy augusztus 30-a után csak egy Matovič nélküli kormányban vesznek részt.

Heger tehát kormányfőként kapott mintegy két hónapot a helyzet rendezésére, majd következett a hosszú tétlen nyár, amelyet a kormány a nyarat pihenésre használta. Sulíkék hiába várták az egyeztetésre szóló meghívókat, partnereik gyakorlatilag csak egyirányú nyilatkozatokat tettek.

A legerősebb kormánypárt kiállt elnöke mellett, mondván Matovič távozása a pénzügyi tárcától való távozása nem oldana meg. A legkisebb kormánypárt maradékát vezető miniszterasszony egy olyan unortodox ötlettel hozakodott elő, hogy a kormányból távozó SaS-szel egy ellenzéki szerződést kellene kötni, amiben vállalják a korábban kormányprogramban lefektetett célok támogatását.

Legalább ennyire életszerű volt a kormányfő, Heger megoldási javaslata is, aki a saját felelősségét úgy próbálta tovább hárítani, hogy egy döntőbizottságot kívánt létrehozni a kormányának két tagja (Matovič és Sulík) közötti viták rendezésére.

Turbulens nyárbúcsúztató

Elérkezett az SaS által határidőként megszabott augusztus 30-a, és mindenki Matovič válaszát várta. A horvátországi nyaralását töltő pénzügyminiszter a kormányülésen online megüzente Sulíkéknak, hogy ha elfogadnak egy 10 pontból álló vállalási listát, akkor hajlandó lemondani. Nyilván a 10 pont gyakorlatilag azokat az ötleteit – atombombáit – tartalmazta, amelyeket az SaS korábban ellenzett.

Sulíkék viszont továbbra is kötötték az ebet a karóhoz, miszerint először Matovičnak kell lemondania, aztán beszélgethetnek a 10 pontról. Ami persze, még mindig nem jelentette azt, hogy el is fogadják azokat.

Sulík valamit sejthetett, mert a saját lemondását még azelőtt leadta a köztársasági elnöknek, hogy elment volna az augusztus 31-i kormányülésre, pártjának további három miniszterétől azonban azt kérte, hogy várjanak hétfőig.

Matovič nem mondott le, szeptember 5-én aztán a miniszterek szintén elballagtak beadni a lemondásukat. Matovič közben felszólította Sulíkot, hogy térjen vissza a minisztériumba megoldani az égető gazdasági problémákat, és ne meneküljön a felelősség elől, Sulík pedig közölte, hogy szívesen visszatér, ha Matovič már nem ül a miniszteri bársonyszékben.

Nem bírja követni? Nem baj, maguk a szereplők sem…

Nagy kérdés, mi lesz a kisebbségbe szoruló kormánnyal. Az SaS ígérete szerint támogatni fogja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket korábban is támogatott, de a költségvetés megszavazása például már gondot okozhat.

Újra képbe kerülhetnek a “fasiszta képviselők”, akik kívülről támogathatják a kormányt, ami azonban komolyan ronthatja a Heger-kabinet renoméját.

A legkisebb kormánypárt három képviselője és egy minisztere számára minden posztján eltöltött nap ajándék, a Kollár vezette kormánykoalíciós párt viszont nem nagyon szeretne részt venni kisebbségi kormányzásban, így kézzel fogható közelségbe kerültek az előrehozott választások.

Magyar fronton sem jobb a helyzet

A magyar gyűjtőpártnak tervezett Szövetséget elég rossz passzban találták meg az események. A párt elnöke, Forró Krisztián egyre kevésbé tud integratív szerepet betölteni. Forró végignézte, hogy a korábban általa vezetett pártból alakuló MKP-platform hogyan alkalmazza az erő politikáját a másik két platformmal szemben.

Az október 29-i önkormányzati választások előtt több olyan helyi ellentét is adódott ebből, aminek eredményeképpen a Szövetség MKP-s jelöltjei a Szövetségből kilépő független jelöltekkel fognak megküzdeni.

A legkomolyabb konfliktust az MKP egy másik korábbi elnökének, az MKP-platform jelenlegi vezetőjének, Berényi Józsefnek megyeelnök-jelöltsége okozta, a másik két platform ugyanis megosztó személyiségnek tartja.

A párt megfelelő szervei nem tudtak döntést hozni a megyeelnök-jelölt személyéről, majd Forró alapszabály-ellenesen a kezébe vette az irányítást, és az utolsó lehetséges időpontban bejelentette Berényi jelöltségét.

A Szövetségen belüli ellentétek persze, nem újkeletűek. Ennek megfelelően a párt támogatottsága a parlamenti küszöb környékéről, vagyis 5%-ról 2%-ra csökkent a legfrissebb mérések szerint, míg a pártegyesítésből kihagyott Magyar Fórum a korábbi kimutathatlan támogatottsága után szintén ilyen számokat tud felmutatni.

A feszültség tapintható, és a párt szétesése sem elképzelhetetlen. Főleg ha a gyűjtőpárt elnöke az általa képviselni kívánt közösség érdekében nem tud túllépni korábbi pártszínein, ahogy ez Hegernek sem sikerült egy szinttel feljebb.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava