Connect with us

Szerbia

AZ OTP POZÍCIÓI NEM VÁLTOZTAK: Továbbra is orosz kézen van a szerb olajcég, csak struktúrát váltottak

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

mozgasban nis 1
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Nem történt jelentős tulajdonosváltás a szerbiai olajiparban. Erről Aleksandar Vučić szerb elnök beszélt, miután a belgrádi tőzsdén gazdát cserélt a szerbiai olajcég több mint tízmillió részvénye. A tranzakció az összes részvények valamivel több mint hat százalékát érinti, az OTP pozíciói nem változtak. Érdemes azonban tüzetesebben megvizsgálni a szerb elnök nyilatkozatát, miután pontosítjuk a számokat!

A tranzakció

Vučić azzal magyarázta a tranzakciót, hogy a Gazpromnyefty eladta a Gazpromnak a maga részvénycsomagjának egy részét. Itt megállapítható, hogy ezáltal az orosz részvétel nem változott, csak „finomodott”.

Nincs szó lényegi változásról, a Gazpromnyefty eladta ezeket a részvényeket a Gazpromnak. Gondolom ez azért történt, mert a Gazpromnyefty szankciók alatt van, a Gazprom pedig nincs, és mert az európaiaknak szükségük van a gázra a Gazpromtól, de nincs szükségük az olajra a Gazpromnyeftytől

– jelentette ki Vučić.

Az OTP banka továbbra is két szinten, szintenként 2,5 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, a többiek kisrészvényesek

– tette hozzá még a szerb elnök.

Az OTP banka a magyar OTP szerbiai leányvállalata, a most lezajlott tranzakció által a pozíciói nem változtak, viszont ha jól gondoljuk, akkor annyiban mégis érintett, hogy a tranzakció révén a NIS kikerül az uniós szankciók hatálya alól.

Vizsgáljuk meg!

A tranzakcióról beszámoló szerb média szerint a szerb olajcég több mint 10 millió részvénye cserélt gazdát a belgrádi tőzsdei kereskedés során. Az előre egyeztetett, úgynevezett „blokk-kereskedelem” által csaknem 7,2 milliárd dináros (több mint 23 milliárd forintos) forgalmat bonyolítottak le, ami mintegy 61 millió eurót jelent.

A részvényenkénti árfolyam 717 dinár (2328 forint) volt, ami lényegesen több, mint a szokásos kereskedésben, ahol 530 dináron (1721 forint) forogtak a NIS részvényei.

A szerb elnök nyilatkozatával megerősítette, hogy továbbra is orosz kézen van a szerb olajcég, az oroszok ugyanis összesen 56,15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek, ez azonban már megoszlik a szankcionált Gazpromnyefty és a nem szankcionált Gazprom között.

Szerb médiabeszámolók szerint a tranzakció előtt a Gazpromnyefty 91.565.887 részvény tulajdonosa volt, amiből 10.035.687 részvényt adott el, és mivel összesen 163.060.400 van forgalomban, ez 6,15 százalékos tranzakciót jelent.

A részvények eladása minden bizonnyal összefüggésben van az Európai Unió szankciós politikájával, kérdés azonban, hogy egy ilyen struktúraváltással Brüsszel beéri-e.

Korábban az Európai Bizottság megtiltotta az együttműködést olyan európai cégekkel, amelyben a szankcionált orosz vállalatok többségi tulajdonában vannak. Miután a Gazpromnyefty értékesítette a szóban forgó rézvényeket, így már nem többségi tulajdonos, ezzel a tranzakcióval ugyanis pontosan 50 százalékra csökkent a tulajdonosi részesedése.

Ha összeadunk és kivonunk, akkor kiderül, hogy a Gazpromnyefty jelenleg 81.530.200 részvénnyel rendelkezik, ami pontosan fele az össz részvénymennyiségnek, egyetlen részvénnyel sem több, sem kevesebb.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Szerbia

Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Homokvihar
Totálkárosra tört autók Szabadka környéken (Forrás: Subotica.com)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 1 perc

Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.

Homokvihar miatt ütköztek össze

A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.

Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.

Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.

A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.

Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Szerbia

Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Szerbia és Görögország
Közösen hitet tettek egymás területi integritásának tiszteletben tartása mellett (Forrás: N1, Screenshot)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A Görögországból érkezett Katerina Szakellaropoulou államfő kétnapos látogatás kivitelezésébe kezdett a baráti & testvéri Szerbiában. Ennek során vendéglátójával, Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen hitet tettek egymás területi integritásának tiszteletben tartása mellett. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a görög államfő biztosította Szerbiát, hogy Görögország a nyilvánvaló amerikai nyomás ellenére sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a szerb elnök pedig a maga részéről megtámogatta a görögök területi épségét a török követelésekkel szemben.

Kölcsönös integritás

Szakellaropoulou a görög-szerb csúcstalálkozót követően félreérthetetlenül kijelentette, hogy hazájának az álláspontja változatlan és szilárd maradt Koszovó el nem ismerését illetően, bár a görög elnök nem tagadta, hogy van nyomás Athénra, de az nem befolyásolja a görög álláspontot.

Mi következetesek vagyunk a saját politikánkat illetően, fontos, hogy a (Koszovó és Szerbia közötti) párbeszéd folytatódjon

– jegyezte meg a görög elnök, aki szerint Görögország pragmatikus és konstruktív megközelítést követ Koszovóval kapcsolatban, amelynek célja a stabilitás és a biztonság megerősítése, valamint az egész régió uniós integrációja.

Ezt az álláspont Görögország évtizedeken át következetesen támogatja és hirdeti. Az Európai Unió nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül

– mondta Szakellaropoulou, aki egy olyan ország elnöke, amelyre Vučić úgy tekint, mint Szerbia igazi és őszinte barátjára, és ezért abban bízik, hogy a két ország még sok jelentős lépést tehet előre az együttműködés területén.

Mindez azt jelzi, hogy Szerbiában a barátságot gyakran „Koszovóban” mérik, bár Magyarország estében a szerbek mintha kerülnék ennek a mértékegységnek a használatát.

Görögország, LNG

Leültek tárgyalni (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Szerbia is támogatja Görögországot

Szerbia cserében ugyancsak támogatta a görög állam területi egységét szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt, vagyis kicsit kifordítva a nyilatkozatot, Szerbia elutasította a török követeléseket Görögországgal szemben a szigeteket vagy a szárazföldi és tengeri határvonalat illetően.

Szerbia ugyanúgy támogatja Görögország integritását, ahogy Görögország támogatja Szerbia területi egységét, szárazföldön, vízen, a szigeteken és a levegőben, és ez a politika nem változik

– jelentette ki Vučić, aki megbecsüléssel beszélt a szerb integritás görög részről történő támogatást illetően, és miután így „körbe integrálták, és körbe támogatták egymást”, „rá is fordultak az „európai útra”.

A szerb elnök egy újabb közhelyes hajbóklás közepette „hálát rebegett” Görögországnak azért, hogy akkor is Szerbia segítségére sietett, amikor az nem volt könnyű, bár konkrétan ezzel kapcsolatban nem mondott semmit, pedig mondhatott volna bármit, mert Szerbiának „szinte sohasem könnyű”.

A maga elé révedő szerb elnök annak a reményének adott hangot, hogy Szerbia még idén előrébb lép az uniós csatlakozás terén, arról azonban nem beszélt, hogy ezt a véleményét mire alapozza.

A szerb gyorsvasút, görög LNG

A szerb elnök itt arra is kitért, hogy két év sem kell ahhoz, hogy Szerbia (szélsebesen) megépítse a gyorsvasutat a magyar határig, és felhívta a figyelmet arra is, hogy megkezdődik a Niš irányába vezető szakasz kivitelezése, és ezt később Észak-Macedónia irányába folytatják.

Nekünk szörnyen fontos a Budapest-Belgrád-Szkopje-Pireusz/Szaloniki korridor, amely lehetővé teszi Szerbia számára, hogy tengeri úton jóval olcsóbban jusson hozzá bizonyos árukhoz, de ez a vasút jelentősen megkönnyíteni a két nép és a két ország kapcsolatait

– nyilatkozta a szerb elnök, aki „dupla gyakorisággal” szokott Görögországba látogatni, hol az athéni vezetést keresi fel, hol pedig a Athos-hegyi Hilandar kolostort, ahova legutóbb a fiát is elvitte.

Görögország, LNG

Legutóbb a fiát is elvitte az Athosz-hegyre (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A görög elnökasszonnyal folytatott megbeszélés másik, illetve harmadik fontos témájaként a két ország között energetikai kapcsolatokat, ezen belül pedig az energetikai összeköttetés megteremtését nevezte meg, beleértve a cseppfolyós gáz vásárlását Alexandroupoliszon, vagyis az ott lévő LNG-terminálon keresztül.

Néhány nappal ezelőtt a belgrádi Demostat kutató központ azt írta a szerbiai bányászati ​​és energiaügyi minisztériumra hivatkozva, hogy a szerbek gázkapacitásokat foglalhatnak le az említett görög terminálban, amit a horvát krki terminál esetében korábban nem kívántak megtenni.

Belgrádban akkor azt állították, hogy a Krk feklől érkező gáz Szerbia számára túl drága, legalábbis a különböző szakemberek erről győzködték a szerb közvéleményt a kormányközeli sajtóban.

Nyilván ennek politikai okai is voltak, mert sem a horvátok, sem a bizonyos értelemben közvetítőként fellépő Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter sem említette, hogy honnan származik majd a Krk szigetén keresztük érkező földgáz, ki szállítja a horvát terminálig, és azt sem taglalták, hogy ez mennyivel lesz drágább, mint a csővezetéken keresztül érkező (orosz) gáz.

Azóta azonban változtak a geopolitikai körülmények, Szerbia viszont továbbra is szinte teljesen az orosz gáztól függ, amelyet a Török Áramlaton keresztül szállítanak Oroszországból, a Fekete-tenger alatt. Amíg valaki fel nem robbantja a vezetéket, mint az például kicsit északabbra történt.

A szerb és a görög elnök találkozóját követően elhangzott bejelentés ugyanakkor arra utal, hogy Szerbia mindezek után mégsem veti el eleve a cseppfolyóst gázt, ha az nem Horvátországon keresztül érkezik, és még az sem kizárt, hogy Vučić Katarban tett nemrégi látogatása alkalmával erről erről is beszélt az ottani vezetőkkel.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: