Connect with us

Szerbia

KÖTELEZŐ KATONAI SZOLGÁLAT: Kis Putyin, nagy Putyin és a lokális Zelenszkij

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Aleksandar Vučić a nemzethez intézett beszédében tíz témával foglalkozott, de mi csak három és felet emelünk ki. Mondandóját azzal kezdte, hogy Szerbia annak ellenére megmarad az európai úton, hogy a legutóbbi közvéleménykutatások szerint többen ellenzik az ország csatlakozását az Európai Unióhoz, mint amennyien támogatják. A szerb elnök kitért arra is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Koszovót használta fel jogi precedensként Ukrajna lerohanásának megindoklásához. Aleksandar Vučić szerint a világ most a “putyini apropó” miatt követeli még inkább Koszovó elismerését Szerbiától.

Európa-barát üzenetek

A szerb elnök nem vonta kétségbe az Ipsos nemrég végzett közvéleménykutatásának eredményét, amely szerint Szerbia lakosságának 44%-a ellenzi, és csak 35%-a támogatja az uniós csatlakozást, mivel a felmérést egy hitelt érdemlő ügynökség végezte. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy államfőként nem az a dolga, hogy “alámenjen a közvéleménynek”, hanem, hogy meghallja és megértse, amit az emberek mondanak, de közben tegye, ami a legjobb Szerbiának. (A vezető vezessen!)

– Ezért azt üzenem mindenkinek, hogy Szerbia az előbbi számok ellenére erősebb lesz az európai úton

– mondta az államfő, aki ezt azzal indokolta, hogy Szerbia kereskedelmi forgalmának 62%-át az Európai Unióval bonyolítja, az összes kereskedelmi forgalom 13%-a pedig egyetlen országgal, Németországgal zajlik.

Vučić másik okként azt hozta fel, hogy mintegy 300 ezer ember dolgozik közvetlenül vagy közvetve uniós tulajdonban lévő cégeknek, és a legnagyobb befektetések is az EU-ból érkeznek, ami az utóbbi két évben majdnem 2-2 milliárd euró volt.

– Én megértem, hogy az emberek mérgesek, mert úgy élik meg a jelenlegi helyzetet, hogy az Európai Unió minden nap nyomást gyakorol Szerbiára Koszovó és a szankciók ügyében, és néha nem akarják látnia a racionális argumentumokat

– jelentette ki a szerb elnök, aki ezzel kapcsolatban olyan infrastrukturális projekteket sorolt fel, amelyek az Európai Unióval közösen valósulnak meg. Vučić ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy természetesen “nem ritkán” találkoznak az emberek igazságtalanságokkal, de véleménye szerint a nemzetközi viszonyokban nem létezik “szerelem”, igazság pedig még kevésbé.

Ehhez kapcsolódva “jó hírnek” nevezte, hogy a Riporterek határok nélkül sokkal előrébb sorolta Szerbiát az sajtószabadság terén, mint egy évvel korábban, és fontosnak tartotta a további előrelépést a “demokratikus játékszabályok” terén.

Kis Putyin és nagy Putyin

A szerb államfő második helyre tette a Koszovóval kapcsolatos okfejtést, amely során megemlítette, hogy a párbeszéd gyakorlatilag megszűnt, mert a “pristinai urak” nem akarnak tárgyalni, de még közös nyilatkozat megfogalmazására sem hajlandók, Berlinben például nem akarták leírni, hogy ő békét akar, mert szerintük “a kis Putyin háborúzni szeretne”.

– Mondtam nekik, hogy akkor ezt is írják bele, írjanak bele, amit akarnak, csak legyen egy közös közlemény, de ezt sem akarták. Ezt csak azért mondom el, hogy lássák, kikkel van dolgunk

– nyilatkozta a szerb elnök, aki szerint a koszovói albánok közül “sokan szívesen eljátszanák a lokális és regionális Zelenszkij szerepét, mert világsikerre vágynak, miközben nem történik semmi”.

Még mielőtt rátérnénk arra, hogy a “kis Putyin” miért neheztel a “nagy Putyinra”, jegyezzük meg, hogy metakommunikációs szinten van üzenetértéke annak, hogy a “vučići szózat” most nem Koszovóval, hanem az európai úttal kezdődött.

Amíg mi ezt elmondtuk, a szerb elnök kotorászott a dossziék között (lásd fenti kép!), és maga elé dörmögve megjegyezte, hogy közben sok minden történt, amiről szeretné tájékoztatni az ország lakosságát. Hamarosan ki is derült, hogy mire gondolt, amikor Berlinben azt mondta, “hogy Putyin nyilatkozatai” tovább komplikálják a helyzetet.

– A helyzetünk megváltozott Vlagyimir Putyin kijelentései miatt, mindenképpen rossz irányban. Nem azért, mert Putyin szándékosan akart kárt okozni Szerbiának, hanem, mert a koszovói kérdést az orosz érdekek szolgálatába állította


Az orosz elnök úgy fogalmazott a “hosszú asztal” túlsó végében gubbasztó António Guterres ENSZ-főtitkárhoz intézve szavait, hogy elolvasta a Nemzetközi Bíróság Koszovóval kapcsolatos összes dokumentumát, és jól emlékszik arra a döntésre, amely szerint az önrendelkezési jog gyakorlása során egyetlen újonnan létrejövő állam sem köteles a központi hatóságokhoz fordulni a szuverenitás kinyilvánításának engedélyezéséért.

– Ezt Koszovóról mondták, és ez a Nemzetközi Bíróság döntése volt, amelyet mindenki támogatott

– jelentette ki Putyin, aki szerint a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságnak ugyanolyan joga van a szuverenitás kinyilvánítására, mint Koszovónak volt a függetlenség kikiáltására a központi kormányzat engedélye nélkül.


– jelentette ki a szerb államfő, aki szerint ez a fő oka annak, ami miatt most a nemzethez fordult. Itt felolvasott egy részletet abból a párbeszédből, ami az orosz elnök és az ENSZ-főtitkár között zajlott március 26-án, és aminek a lényege az volt, hogy Koszovó precedenst teremtett Oroszország számára az ukrajnai beavatkozáshoz, ennek részletei itt találhatók.

A szerb elnök gyakorlatilag azokat a mondatokat idézte, amelyeket két héttel ezelőtt mi is kiemeltünk, és amelyek szerint a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságnak ugyanolyan joga volt kiválnia Ukrajnából, mint annak idején, 2008-ban Koszovónak Szerbiából.

Ha megfordítjuk a dolgot, akkor ez azt is jeleneti, hogy ha orosz megítélés szerint a két ukrajnai szakadár állam a koszovói példa alapján jogosan cselekedett, akkor jogos volt a Moszkva által történt elismerés is, amivel az oroszok azt is állítják, hogy jogosnak tekinthető Koszovó kiválása és elismerése is.

Ez a kígyó és a farka effektus. A szerb elnök tehát azért neheztel a saját politikai-jogi pozícióit védelmező orosz kollégájára – aki ezt az álláspontját nem csak az ENSZ-főtitkárának mondta el, hanem, mint ahogy a szerb elnök azóta megtudta, minden nyugati vezetőnek, akivel tárgyalt. És ez az oka annak, amiért a Nyugat most még inkább nyomja Szerbiát, hogy Koszovó függetlenségének elismerésével oldja fel a párhuzamot.

Így előfordulhat, hogy Vučić nem is a kis Putyin, hanem a kis Zelenszkij, akinek ugyanúgy nem akaródzik elismerni a keleti szakadárok államait, mint ahogy ezt a szerbek sem teszik meg Koszovó esetében. Furcsa dolgokat produkál a politika, aki ma még a kis Putyin, holnap már a kis Zelenszkij 2.

Olcsóbb a szerb benzin

A szerbek azonban nem nagyon pattoghatnak, mert május 31-én lejár a gázszerződésük, és a tervek szerint a jövő héten kezdik meg az újabb gáztárgyalásokat az oroszokkal.

Vučić indíthatta volna a beszédét az égető energiahelyzettel is, de ebben a kérdésben is problémák merültek fel az oroszokkal, akik a Szerbiában kitermelt olajból származó benzint is ugyanazon az áron adták a szerb fogyasztóknak, mintha azt a messzi olajmezőkről szállították volna oda, és miután a hazai olajból a szükségletek 20%-a elégíthető ki, az oroszok busás haszonra tettek szert, Vučić szerint hordónként mintegy 100 dollárra.

– Nem szép dolog, hogy a szerb állam az adók elengedésével 36 millió eurót veszített márciusban, odaadtuk a pénzt, hogy ne legyen túl drága az embereknek a benzin, miközben ők 80 milliós profitot jelentettek be. Ezért szépen kérem Önöket, köszönjük szépen, mindig jó volt az együttműködés köztünk, kérem, hogy ezután is így legyen, ezért az árakat rükvercbe

– mondta igencsak kikelve magából Vučić, aki emiatt rá is szólt a szerbiai NIS olajcéget üzemeltető Gazpromra, az pedig a békesség kedvéért pénteken este annak ellenére levitte a benzin árát, hogy a világpiacon minden felfelé megy. Vagy legalábbis azt ígérte.

Lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szerb államfő a nemzethez intézett beszédét az európai úttal kezdte.

Tanfolyam hazaszeretetből

A szerb elnök tudtán kívül üzent Schmidt Máriának is, aki éppen katonákról álmodik, és jelezte, hogy ő is megértette az idők szavát, és javasolni fogja a kötelező katonai szolgálat helyreállítását Szerbiában.

– Az a javaslatom, hogy fontoljuk meg a 90 napos kötelező katonai szolgálat bevezetését. Minden férfi áldozhat 90 napot a hazájának, nem egy évet vagy hat hónapot, csak 90 mapot

– mondta Vučić, aki kifejtette, hogy azért támogatja a kötelező katonai szolgálatot, hogy a szerb férfiak megtanulják, mit jelent az állam, a hadsereg, a hazaszeretet, a munkához való hozzáállás, a kötelezettségvállalás és a fegyelem.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás az a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava