Kormány
BÜNTETÉS VAGY KIÚT? Az USR elnökének adott kormányalakítási megbízást a román államfő, avagy átmeneti helyett kísérleti kormány
Dacian Cioloșnak, az előző bukaresti jobbközép kormányból kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökének adott kormányalakítási megbízást hétfőn Klaus Iohannis román államfő. Döntése bejelentésekor az elnök nem indokolta meg választását, csak arra hivatkozott, hogy az országnak sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, amely kezelni tudja az energiaárak emelkedését, a koronavírus-járvány okozta válságot, és meg tudja hozni a nemzeti helyreállítási terv életbe léptetéséhez szükséges döntéseket.
Mégsem húzta-halasztotta
Klaus Iohannis azt követően döntött a miniszterelnök-jelölt kinevezéséről, hogy hétfőn az elnöki hivatalban külön-külön konzultált a parlamenti pártok küldöttségeivel. Az alkotmány által megkövetelt kormányalakítási egyeztetések anélkül kezdődtek meg, hogy a pártok előzetesen bármilyen koalíciós megállapodásra jutottak volna.
A román parlament múlt kedden buktatta meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette jobbközép koalíciós kormányát. A Cîțu-kabinetet a kormányból kilépett, a miniszterelnökkel nyílt konfliktusba került USR segítségével buktatta meg az ellenzék, a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Cioloș korábban úgy nyilatkozott: az USR a PNL-lel és az RMDSZ-szel tavaly létrehozott koalíciójátt akarja helyreállítani.
A Nemzeti Liberális Párt részéről elsőként reagáló Dan Vîlceanu főtitkár azonban úgy értelmezte az államfő döntését, hogy Iohannis a kormánybuktató, az USR- PSD- AUR alkotta “új többségnek” adott lehetőséget arra, hogy politikai elképzeléseit megvalósítsa, és kormányt adjon az országnak.
A PNL elnökévé választott Florin Cîțu az államfővel folytatott egyeztetések után is megerősítette: a liberálisok nem fognak az USR-rel kormányozni, miután volt koalíciós partnerük az ellenzékkel szövetkezett, és megbuktatta közös kormányukat.
Az előrehozott választásokat sürgető szociáldemokraták is úgy értelmezték, hogy Iohannis “büntetésből” bízta az USR-re a kormányalakítást, hiszen szerintük borítékolható, hogy az nem tud többséget szerezni. Lucian Romașcanu, a szociáldemokraták szenátusi frakcióvezetője leszögezte: Cioloș nem számíthat a PSD támogatására.
Az RMDSZ részéről Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető nem zárta ki, hogy az RMDSZ tárgyalóasztalhoz ül volt koalíciós partnerével, de úgy vélekedett: “elég nehéz lesz meggyőzni” az RMDSZ törvényhozóit, hogy bizalmat szavazzanak egy Dacian Cioloș vezette kormánynak, miután az USR az AUR-ral kötött alkalmi szövetséget bizalmatlansági indítványa beterjesztéséhez, majd megszavazott egy másik – a PSD által beterjesztett – kormánybuktató indítványt. Az RMDSZ-es politikus szerint Iohannist főleg az késztethette Cioloș jelölésére, hogy a parlamentben létezik már egy hatvanszázalékos többség, amely leváltotta a Citu-kabinetet.
Magyar miniszterelnököt Romániának! 🙂
Az államfő által megbízott miniszterelnök-jelöltnek az alkotmány szerint tíz napon belül kell a kormány névsorával és programjával a parlament elé járulnia bizalmi szavazásra.
A hétfői kormányalakítási egyeztetéseken egyébként nem az USR volt az egyedüli, amely konkrét javaslattal érkezett az elnöki hivatalba.
– Az RMDSZ küldöttsége azt javasolta az államfőnek, hogy a következő hat hónapra egy RMDSZ-es miniszterelnökre bízza az ország vezetését. Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, a következő fél évben olyan fontos döntéseket kell hozni a világjárvány, az energiaárak, a jövő évi költségvetés-tervezet, vagy a nemzeti helyreállítási terv gyakorlatba ültetése terén, amelyeket ügyvivő kormány nem hozhat
– magyarázta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A Cîțu-kabinetben miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus hozzátette: javaslatát egyelőre csak az államfőnek és a PNL elnökének vázolta, és még nem egyeztetett más pártokkal egy RMDSZ-es miniszterelnök által vezetett kormány összetételéről, illetve parlamenti támogatásáról. Hozzátette:
– Ez ideiglenes megoldás lehet a jelenlegi politikai válságra, és időt adhat a román pártoknak arra, hogy megtalálják az együttműködés módozatait, és új kormányt alakítsanak.
Amennyiben a javaslat kedvező visszhangra talál, az RMDSZ Kelemen Hunor számára kérne kormányalakítási megbízást.
Az AUR – a PSD-hez hasonlóan – előrehozott választásokat, addig pedig szakértői kormányt javasolt, és kilátásba helyezte, hogy az államfő felfüggesztését kezdeményezi a parlamentben, ha azt tapasztalják, hogy Iohannis további egyeztetésekkel próbálja meghosszabbítani Florin Cîțu (ügyvivő miniszterelnöki) regnálását.
Dacian Cioloș hétfő este megtiszteltetésnek nevezte miniszterelnök-jelölti megbízatását, és felelős hozzáállást kért valamennyi politikai erőtől a kormányalakítási tárgyalásokon, hogy mielőbb kivezethessék az országot a válságból. Dacian Cioloș 2015 novembere és 2017 januárja között szakértői kormány élén már volt román miniszterelnök.
__________________________
Az MTI nyomán
Szerbia
SZINTE HIHETETLEN: Megalakult az új szerb parlament, a kormányalakítás azonban még odébb van
Öt hónapig tartó választási folyamat és a Veliki Trnovac (többségében albánok lakta) faluban tartott sokszori szavazási forduló után Szerbia új parlamentet kapott. Az új összetételű országgyűlés megalakulása önmagában is több napig tartott, végül azonban csak sikerült megválasztani a szkupstina új elnökének a kormányzó Szerb Haladó Párt képviselőjét, Vladimir Orlićot. A hosszan tartó, és személyeskedésektől sem mentes vitát követően Orlićra, a néhány nappal ezelőtt közzétett Vučićot marasztaló videó férfi főszereplőjére, a jelenlévő 230 képviselő közül 154 mondott igent, és 76 nemet, tartózkodó nem volt.
Vučić “huszárja”
A parlamenti elnök megválasztása a folyamat központi része volt, legalábbis erre lehet következtetni a médiavisszhangokból, a házelnök és a Szerb Haladó Párt frakcióvezetőjének személye ugyanis iránytű lehet annak tekintetében, hogy a többség miként fog viselkedni a többi parlamenti csoporttal szemben, különösen az ellenzék esetében, amelynek két teljes éven át nem volt képviselője a parlamentben.
Az utóbbi két év “arra volt jó”, hogy a belgrádi rezsim pártjai gyakorlóterepévé alakítsák a szkupstinát, ahonnan heves támadásokat intéztek a parlamenten kívüli ellenzék ellen: a Szerb Haladó Párt képviselői egyszerűen versengtek abban, hogy melyikük tudja hevesebben támadni az ellenzéki vezetőket, akiket lopással, korrupcióval, bűnözéssel, hazaárulással és nepotizmussal vádoltak. Az ellenzéki pártok és pártvezetők nem vettek részt a “parlamenti munkában”, így nem tudták megvédeni magukat, és az olyannyira kívánatos “építő jellegű kritika” is elmaradt.
A sárdobálás során a legtöbbet Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetője kapta, akit a gyakori támadások a közvélemény, illetve a rezsim hívei és az ellenzéki szimpatizánsok szemében is egyaránt az ellenzék vezetőjévé emeltek, tehát ő éppen a sárdobálásnak köszönheti a “nagyságát”.
Kapcsolódó cikk:
EGYSZEMÉLYES ORSZÁG: Vučićot nem engedik távozni a párt éléről
Ugyanakkor az új parlamenti elnök, Vladimir Orlić a kormányzó párt egyik legkegyetlenebb “huszárjaként” szerzett magának hírnevet. Nemcsak a parlamentben, hanem a médiában is egy vad, a párthoz és a vezérhez hű katona szerepét játszotta, aki nem rest átlépni a jó ízlés határát a párt és a pártpolitika védelmében.
Kinevezését egyesek úgy értelmezik, hogy Orlićot a “huszárságtól” áthelyezték a “nehéztüzérséghez”, és most alig várja, hogy össztűz alá vehesse az ellenzéket a “verbális légicsapások” viszonzásaként.
Hogy ilyen tendenciák valóban léteznek, arra Dr. Vladeta Janković (Egységes Szerbia, korábban Szerbiai Demokrata Párt), a parlament rangidős elnöke, az egyik ellenzéki lista volt főpolgármester-jelöltje mutatott rá, aki az új házelnök megválasztásáig legidősebb képviselőként irányította a parlament munkáját.
Janković az alakuló ülésen elmondott beszédét a rezsim, a kormánypárt és a köztársasági elnök, Aleksandar Vučić éles bírálatával fejezte be, akit alkotmánysértéssel, autokráciával, valamint a szólásszabadság és a demokratikus elvek megsértésével vádolt meg.
– Nincsenek és nem is lehetnek tisztességes választások, amíg nyomás, vesztegetés és erőszak van, amíg a nemzeti médiateret nem teszik mindenki számára elérhetővé, mindaddig, amíg a választási bizottságok arra várnak, hogy a kormányzó politikusok döntsenek helyettük, amíg egy ember akarata és szeszélye maga alá teperi Szerbia alkotmányát
– jelentette ki Janković, akinek a beszédet követően az ellenzék lelkes tapsban tört ki, miközben a kormánypárti képviselők csendben és zavartan figyelték, hogy mik vannak? Nyilvánvaló, hogy nem számítottak ilyen nyílt beszédre, nem ehhez volt szokva a fülük.
Az ülés után Milenko Jovanov (Janković egykori párttársa), aki most a Szerb Haladó Párt parlamenti csoportjának a vezetője, és a nem sokkal később házelnökké választott Vladimir Orlić a parlament munkájának akadályozásával és provokációval vádolta meg az ellenzéket.
Még csak szárítják a puskaport
Nagyobb konfliktusok azonban nem voltak, így folytatódott a parlament alakuló ülése. Az biztos, hogy frakcióvezetőként az előbb említett Milenko Jovanov lesz a haladók “parancsnoka” a parlamentben.
– A politikában vannak olyan emberek, akik értenek hozzá, és harcolnak a pártprogramokért, és vannak, akik politikai zenegépek (jukebox), bármelyik dalt eléneklik, ha valaki bedobja a pénzt
– mondta egy alkalommal a nagykikindai születésű, és vajdasági kádernek számító Jovanov, aki a Szerbiai Demokrata Pártból igazolt át a haladókhoz, majd “Bánát hangjaként” éltette Vučićot a kormánypárti nagygyűléseken, miközben előző pártjában még arról beszélt, hogy a nép segítségével szeretnék megbuktatni a nem sokkal később általa felmagasztalt szerb elnököt.
A frakcióvezető személyénél azonban fontosabb, hogy ki irányítja a parlamenti munkát, és ezt a tisztséget a fent már említett Vladimir Orlić tölti be, aki már át is vette a megbízatást Ivica Dačić, szocialista vezetőtől.
Orlićról azt is elmondtuk, hogy a huszárságtól a nehéztüzérséghez avanzsált. Az egyik legismertebb szerbiai politikai elemző, Dušan Janjić szerint Orlić ugyan “harcos”, de nem mindig és nem mindenkivel szemben viselkedik ennek megfelelően.
Janjić nem zárta ki, hogy az új házelnök a párbeszéd fenntartásának és a munka koordinálásának irányába mozdul el minden parlamenti képviselőcsoport esetében, beleértve ebbe az ellenzéket is.
De hogy milyen lesz ez a kommunikáció, az egyelőre kiszámíthatatlan, főleg miután a választásokat követően Dragan Đilas ellenzéki vezető (akit a sárdobálás tett naggyá), kétszer is közvetlenül tárgyalt Vučićtyal, ami eléggé nehezen dekódolható fejlemény.
Orlić kinevezése az Országgyűlés elnöki posztjára egyben azt is jelenti, hogy Ivica Dačićnak más pozíciót kell betöltenie, és minden bizonnyal a kormányban csinálnak neki helyet. Dačić ugyan azt állítja, hogy nem tárgyalt az új funkciójáról az államfővel, ennek ellenére szinte egészen biztos, hogy az oroszbarát Szerbiai Szocialista Párt a kormány része lesz, főleg miután Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen.
Most azt sem lehet megmondani, hogy Dačić mennyire komoly és magas pozícióhoz jut, mert a szerb elnöknek még van ideje a kalkulálgatásra, miután a szerbiai törvények szerint még három hónap áll rendelkezésére a kormányalakítással megbízott személy megnevezésére.
Az “Aleksandar Vučić – Együtt mindent megtehetünk” elnevezésű listának, amelynek fő ereje a Szerb Haldó Párt, 120 képviselője van a parlamentben, 38 mandátummal rendelkezik a Marinika Tepić vezette “Együtt Szerbia győzelméért” lista, őket követi a Szerb Szocialista Párt és az Egységes Baloldal koalíciója 31 képviselői hellyel.
A NADA koalíció 15, a Moramo lista 13, a Dveri és a Zavetnica pedig 10 mandátumot mondhat magáénak. A nemzeti kisebbségek (magyarok, bosnyákok és albánok) képviselői összesen 13 parlamenti parlamenti hellyel rendelkeznek.
A szocialistákkal együtt Vučićnak sima többsége van, a jobboldali pártok egy részének (NADA, Dveri és Zavetnici) és a nemzeti kisebbségnek a támogatásával (értsd: Vajdasági Magyar Szövetség) pedig akár kétharmados többsége is lehet, ami elég lenne az alkotmány módosításához.
A nagy tarkaság láttán arra lehet számítani, hogy az új kabinet megalakításáról szóló tárgyalások még egy ideig váratnak magukra, ha nem is folytatódnak egészen a jogilag rendelkezésre álló határidő végéig.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is