Járvány
HULLANAK AZ EMBEREK, MINT A LEGYEK: Romániában akár az ezret is elérheti a napi halálozás, ezért ismét lezárások jöhetnek

A Transindex nyomán
Romániában a járványhelyzet katasztrofális méreteket öltött, akár ezrével is meghalhatnak az oltást megtagadók, mire túl leszünk a negyedik hullámon.
Hullanak az emberek, mint a legyek
– Novemberre akár a napi ezret is elérheti a napi elhalálozások száma Romániában, ahol az oltás nélküli egészségügyi dolgozók ténykedése károsabb, mint amekkora hasznot hajtanak
– állítja dr. Fejér Szilárd tudományos kutató, az orvosi analíziseket végző laboratórium vezetője, akinek egyik fő kutatási területe a vírusok modellezése.
A Cambridge-ben doktorált vegyész szerint még nem vehető biztosra a Raed Arafat katasztrófavédelmi főigazgató által említett határidő, amely szerint a negyedik hullám decemberre-januárra lecseng , mert a mostani járványügyi helyzethez hasonlót Romániában még soha nem tapasztaltak.
Fejér szerint már most a legrosszabb forgatókönyv érvényesül, ami miatt a kórházi ellátás kezd összeomlani, és hamarosan szükség lehet, ha nem is országos, de a regionális szintű lezárásokra.
A katasztrófavédelmi főigazgató szerint ugyanakkor Romániában nem lesz szükség kijárási tilalomra, ha a lakosság betartja a meghozott intézkedéseket, bár Arafat arról is beszélt, hogy ha az emberek nem tartják be a szabályokat, akkor a jelenlegi intézkedések közel sem lesznek elegendők ahhoz, hogy megfékezzék a járványt.
Románia nem Anglia, ezért nem is viselkedhet úgy
Dr. Fejér Szilárd úgy vélte, hogy az egyetlen ország, amellyel érdemes összehasonlítani Romániát, az India, amelynek rosszabb egészségügyi rendszere van, mint Romániának.
– Ott meglepte a hatóságokat, hogy milyen gyorsan tetőzik a járvány. Indiában azonban a járvány nem csengett le teljesen, az esetszámok még mindig magasak, bár van egy csökkenő tendencia
– jelentette ki Fejér, aki szerint Romániában is hasonló forgatókönyv valósulhat meg: lesz egy napi húszezer feletti fertőzöttségi csúcs, ami hirtelen megtorpan – de a járvány rossz kezelése miatt – kialakul egy magas plató, amely január végéig kitart.
A szakértő szerint az Egyesült Királyságban hasonló a helyzet, ők három hónapja „a platón vannak” napi 30 000-es esetszámmal.

Újonnan regisztrált napi esetszámok Romániában és Nagy- Britanniában
– Ők viszont – a romániai állampolgárokkal ellentétben – be vannak oltva, és sokat tesztelnek, viszont nincsenek korlátozások, és mégsem magas az elhalálozások száma, talán csak a gyerekek körében terjed erőteljesebben a vírus
– tette hozzá Fejér, aki szerint karantén ott is van, vagyis a pozitív teszteredménnyel rendelkezőket arrafelé is elkülönítik.
Fejér szerint Romániában ez már a csúcs, ami szerinte az egész ország szégyene.
– Nem hiszem, hogy ennél sokkal rosszabb lesz a helyzet, mert már most is úgy hullanak az emberek, mint a legyek. Most leginkább az a kérdés, hogy meg lehet-e állítani az elhalálozások számát, és hogy ez miként tehető meg
– jelentette ki Fejér, aki ennek ellenére nem zárt ki egy olyan forgatókönyvet, amely szerint novemberben minden eddigi negatív rekordot megdönt a koronavírus következtében elhunyt személyek száma Romániában.
A lakosság egyharmada sincs beoltva
Romániában az európai országokhoz képest alacsony, mindössze 31-32 százalékos az átoltottság, ennek ellenére kevés korlátozást vezettek be, ezért hétszer akkora az egymillió főre eső elhalálozások száma, mint az előbb példaként említett Nagy- Britanniában.
– Az áldozatok számának tekintetében előkelő helyen vagyunk a világranglistán
– mutatott rá a szakértő, aki szerint a mostani elhalálozási számok akár meg is háromszorozódhatnak.
– Nem zárható ki, hogy a halottak száma meghaladja a napi ezret, ami önmagában véve is egy lélektani határ, és ez – hacsak az állam nem lép valamit – mindenki számára szégyenteljes végkifejlet lesz
– figyelmeztetett Fejér Szilárd, aki novemberre tette az ezres határ átlépését. Ennek következtében – szerinte – nem lesz elegendő férőhely az intenzív ellátásra szorulók számára a romániai kórházakban. Véleménye szerint ennek megelőzése érdekében két hetes, nagyon szigorú kijárási tilalmat kellene bevezetni.
Ezzel csökkenhetne a vírus reprodukciós rátája, és fellélegezhetne a román egészségügyi rendszer. Példaként Ausztráliát említette, ahol egyik napról a másikra szigorú lezárásokat vezettek be.
A szakértő szerint a járványból politikailag sem lehet jól kijönni, nem mindegy ugyanis, hogy hány halott szárad a döntéshozók lelkén.
Az ország vezetőknek egy ilyen súlyos egészségügyi válság idején nem az lenne a dolguk, hogy a közelgő választások megnyerésével foglalkozzanak, hanem hogy lehetőleg minél hatékonyabban kezeljék a koronavírus miatt kialakult válságot: a román politikai elitnek azonban a jelek szerint mégsem ez a legfőbb gondja.

Horvátország
OMICRON: Horvátországban növekszik az új koronás megbetegedések száma

Előbb a szárazság, majd a háború és végül az árak növekedése – mindez hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírus háttérbe szoruljon a horvát médiában, de nem csak ott, hanem egész Európában, a viccesebb kedvűek szerint „Putyin egy csapásra kiirtotta a vírust”. Egy újabb oltásra egyelőre szinte senki nem gondol, miközben csak Horvátországban már majdnem félmillió vakcinát kellett kidobni, mert lejárt a szavatosságuk.
Új koronás megbetegedések
A strandok tele vannak, a szezon jobb, mint eddig bármikor Horvátországban, ezért senki sem szívesen beszél arról, hogy a vírus netalán visszatér, pedig csütörtökök már 1148 új megbetegedést regisztráltak az egész Horvátországban.
– Ez többszörös növekedés az előző hetekhez képest, ami az Omicron-törzs két újabb alfajának, a B4-es és a B5-ös térhódítását jelenti
– nyilatkozta a Horvát Közegészségügyi Intézet epidemiológusa Iva Pem Novosel a Nova televízió esti híradójának nyilatkozva.
A legfrissebb adatok szerint az összes horvát teszt egyharmada pozitív, a legtöbb megbetegedést Split- Dalmácia megyében és a fővárosban, Zágrábban jegyezték fel, a kórházakban viszont egyelőre nyugalom van.
– Nem észleljük, hogy különösebben megnövekedett volna a betegek száma, naponta egy-két beteg érkezik, főleg idős emberek, akik más nyavalyákkal is küzdenek
– monda el a már előbb említett televíziónak Bruno Baršić, a zágrábi Dubrava kórház orvosa.
A horvát miniszterelnök arra számít, hogy a horvát közegészségügyi intézet őszre újabb vakcina beadatását javasolja majd az ország lakosságának, amely a korábbiakban sem nagyon csipkedte magát, amikor az oltás felvételérő volt szó.
Spliti vírus
A spliti Slobodna Dalmcija is foglalkozik a koronavírusos esetek számának növekedésével, aminek az az apropója, hogy éppen Split- Dalmácia megyében a legtöbb a megbetegedettek száma, a csütörtökön tesztelt 614 személy közül 304 esetben mutatták ki a vírus jelenlétét. Jelenleg 15 személyt ápolnak kórházban, egy nő pedig belehalt a szövődményekbe.
A fenti adatok azt jelentik, hogy majdnem minden második teszt esetében észlelték a vírus jelenlétét, és azt is fontos megemlíteni, hogy az új megbetegedések majdnem kétharmada sűrűn lakott környezetben, vagyis Splitben történt.
A Slobodna egy másik cikkében arra emlékeztet, hogy a B4-e és a B5-ös a rendkívül fertőző omikron legújabb alváltozata, és a jellegzetességei alapján akár azt is feltételezni lehet, hogy újabb hullámot okozhat, amely során a betegség súlyosabb lefolyású is lehet.
Zlatko Trobonjača, a fiumei egyetem immunológusa szerint a Covid-19 megbetegedés ellen a legjobb módszer továbbra is a vakcina felvétele, megfogalmazása szerint ez azonban Horvátországban stagnál, naponta csak két-három ember adatja be magának az oltás.
Az elkövetkező időben újabb hétmillió vakcina érkezik Horvátországba, miközben már 354 ezer adag oltóanyagot meg kellett semmisíteni a szavatosság lejárása miatt, és további 1,3 millió vakcinára ugyanez a sors vár, hasonló okokból kifolyólag.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt