Connect with us

Kormány

AZ ELNÖK EMBERE: Román válságdemokrácia, avagy politikai kudarc több képben

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Egy évig sem húzta, megbukott a nemzeti-liberálisok (PNL) által irányított koalíciós kormány Romániában, minekután az USR+ progresszív pártszövetség – kifogásolva Florin Cîțu kormányfő vezetési stílusát – visszahívta minisztereit, majd az országgyűlésben összeállva az ellenzékkel, a szélsőjobbal karöltve (AUR) megszavazta a szociáldemokraták (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt. Jelen pillanatban tehát ismét ideiglenes, korlátozott jogkörökkel, a rá váró járványügyi, társadalmi és gazdasági kihívások tükrében mondhatni tehetetlen, ügyvivő kormány irányítja az országot, a válságból kivezető utat pedig egyelőre “balladai homály” fedi. Senki sem tudja, mi következik: ismét összeálló koalíció egy új kormányfővel, vagy kisebbségi kormány a szociáldemokraták, esetleg az ellenzékbe vonult USR+ támogatásával, netán előrehozott választás, de az államfő menesztése is felmerült, mint lehetséges forgatókönyv.

A demokratikus felhatalmazás

A tavalyi, 2020-as romániai országgyűlési választásokon rekordalacsony, 31.84%-os választói részvételt jegyeztek: az elnök- és európai parlamenti választásokban megfáradt, a járvány által sújtott ország lakosságának zöme inkább a távolmaradás mellett döntött.

Az alacsony részvétel azonban felerősítette a politikai töredezettséget a parlamentben: a klasszikus, két nagy váltó- és gyűjtőpárt, meg az RMDSZ-en túl, az ideológiai spektrum széléről két újgenerációs, elitellenes proteszt-párt is megugrotta a bejutási küszöböt: balról a liberális centrumba igyekvő progreszív és rendszerellenes USR+, jobbról a járványügyi korlátozások ellen színre lépett kisebbség- és magyarellenes AUR.

Az elnöki küldetés

Egyetlen pártnak sem sikerült megszereznie a mandátumok abszolút többségét, így Iohannis államelnök alkotmányos jogával élve, nem a legtöbb szavazatot begyűjtött győztes szociáldemokratákat, hanem egy jobboldali pártkoalíció reményében saját pártját, a második helyen végzett Nemzeti Liberális Pártot kérte fel a kormányalakításra. Több éve hangoztatott álmát látta beteljesülni: a parlamenti többség megszervezésével a liberálisok végre biztosítani tudják a válságbiztos stabil kormányzást.

Ám nem a szervezet elnökét és egyben az ideiglenes ügyvivő kabinet fejét -az előző parlament által 2020 februárjában menesztett Ludovic Orban kormányfőt bízta meg a feladattal, hanem a saját emberének számító Florin Cîțut, a korábbi pénzügyminisztert.

Az államfő közvetítésével a liberálisok meg is állapodtak az RMDSZ-szel és az elsőmandátumos USR+-szal: stabil parlamenti többség, a nyilatkozatok tanulsága szerint legalább 8 évre berendezkedő, jobboldali kormánykoalíció jött létre Romániában.

Munkaprogramjukat az uniós alapokra támaszkodó országos helyreállítási tervhez igazították, illetve a román költségvetésből finanszírozott, elsősorban a vidékre összpontosító országos beruházási tervre szabták, de a nagy állami rendszerek reformját is meglebegtették (oktatás, igazság- és egészégügy, közigazgatás). Eközben akárcsak a szociáldemokraták, a szalonképtelen xenofób AUR is az ellenzék padsoraiban találta meg a helyét.

Szalámitaktika

Az azóta eltelt kevesebb, mint egy éves kormányzás alatt gyorsan megromlott a viszony a nemzeti-liberális kormányfő és a magukat szintén liberális centristaként pozícionáló USR+ politikusai között.

Az együttműködés nehézkessé vált, az államfő szentesítésével Cîțu miniszterelnök e viszonylag rövid idő alatt két, az USR+ által delegált kormánytagot is menesztett tisztségéből, minekután azok az egészség- és az igazságügyi tárcák élén gyakorlatilag függetlenítették magukat a koalíciós egyeztetésektől, és partnereiket mellőzve, vagy éppen zsarolva, saját belátásuk szerint kívánták végezni megbízatásukat.

A válságot a második, az igazságügyi miniszter menesztése indította be: Stelian Ion ugyanis az átláthatóság nevében koalíciós egyezség nélkül, egymaga próbálkozott meg a főügyészek kinevezésével.

Felmentését követően azonban az USR+ számára egyértelművé vált, hogy a szűk politikai mozgástér és a liberális partner szalámitaktikája “nettó ráfizetésessé teszi” a koalíciós kormányban való részvételt, amit a párt közvéleménykutatásokban mért aggasztó zuhanása is megerősített. Így aztán előre menekülve kenyértörésre vitték a dolgot: a vidékfejlesztési Saligny-terv jóváhagyását az igazságügyi reformtervük egy olyan pontjához kötötték (a különleges ügyészség megszüntetéséhez), amiről tudták, hogy a másik két koalíciós partner bizonyosan nem fog elfogadni.

A kongresszusok éve

Ráadásul Cîțu a pártelnöki pozícióért mindeközben karaktergyilkossági kísérlettől hangos, botrányos és éles versenyben állt a házelnökké vált Ludovic Orbannal, s a kormányfő a kongresszuson éppen a Saligny-tervvel remélte konszolidálni a területi szervezetek pártfogását. Anélkül elolvadni látszott az előnye, így érthető, ha a nemzeti-liberálisok rossz néven vették a zsarolási kísérletet: az nemcsak a kormánypénzek folyósítását és önkormányzati bázisuk, a hátország utánpótlását kockáztatta, hanem a választási hajrában még a párton belüli erőviszonyok felborulásával is fenyegetett.

A megegyezés előtt létezett egy másik fontos akadály is, és pedig, hogy az USR+ is tisztújítás előtt állt (néhány nap különbséggel). És a belső verseny rányomta a bélyegét a koalíciós tárgyalásokra.

Az elnökségért megméretkező jelöltek, Dan Barna és Dacian Cioloș egyaránt bizonyítani kívánták politikai rátermettségüket a választmány előtt, s egymást túllicitálva nem a válság feloldásában lettek érdekeltek, hanem éppenséggel annak mélyítésében. Inkább a lehetőséget, semmint az országra fenyegető veszedelmet látták: előhozakodhattak ismét a megalkuvást nem tűrő radikális beszédmóddal, megszólítva a kormányzati szerepvállalás során elpártolt választóikat.

Egymásra találtak

Az USR+ még a kongresszusok előtt kilépett a kormányból, és a koalíció újratárgyalásának egyetlen feltételeként Cîțu kormányfő menesztését kérte.

Az elutasítást követően a parlamenti többség nélkül maradt kormány ellen a progresszívek bizalmatlansági indítványt nyújtottak be – sokak döbbenetére – a szintén elsőmandátumos, az országgyűlés páriájának számító szélsőjobbos AUR-ral (gondolhatták: inkább, mint a “vörös pestisnek” nevezett szociáldemokratákkal).

A két nagy váltópárt azonban azt már nem engedhette meg magának, hogy teljesen kivegyék a kezéből a politikai kezdeményezést és politikai napirend készítését, így a két kispárt összjátéka és Orban házelnök minden igyekezete ellenére, elszabotálták az indítvány napirendre tűzését.

A választásokon első helyen végzett szocdemek nélkül lehetetlen kormányt buktatni, ők pedig inkább megtartották maguknak a parlamenti ellenzék legerősebb politikai fegyverét: benyújtották saját indítványukat, amelyet a pártkongresszusok végéhez időzítettek. Bevárták, hogy a két kispárt segítségével ne csak a kormányt, hanem egyúttal fő ellenfelük vezetőjét, a liberálisok pártelnökét is megbuktassák.

De mi várható?

Az országot továbbra is Cîțu vezeti, ám már csak ideiglenes, ügyvezető kormányfőként, és bedőlni látszik Iohannis államfő tartós jobboldali kormányzásra tett kísérlete, bár az elnök még halogatja Cîțu kiebrudalását a paradicsomból. A szociáldemokraták ugyan előre hozott választásokért kardoskodnak, ennek kicsi a valószínűsége, mivel többet nyernek, ha 2024-ben az elnökválasztásokkal összekötött általános választáson mérkőznek meg a kormányzás viszontagságaiban meggyengült ellenfeleikkel. AZ ELNÖK EMBERE: Román válságdemokrácia, avagy politikai kudarc több képben

A politikai kudarc és a népszerűségvesztés által sújtott koalíciós pártok, a nemzeti-liberálisok és az USR+ sem érdekeltek a válság mélyítésében, a kongresszusok lecsengésével valószínűbb, hogy visszaáll köztük a politikai együttműködés. Főleg, hogy az USR+ számára nem tűnik jó alternatívának az ellenzéki közösködés a szociáldemokratákkal, vagy a szélsőséges AUR-ral.

Viszont azt is felismerték, hogy a lázadó szerepből kilépve, felelős pozícióban erodálódik a választóbázisuk. A válság nyertese az AUR, mivel kiszabadult a politikai karanténból, illetve a szociáldemokrata pártvezér, Marcel Ciolacu, aki bebizonyította, méltó ellenfele tud lenni a nemzeti-liberális pártvezetőknek.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint
Macedónia2 nap telt el azóta

Egymilliárd eurós magyar hitelből lökné be a gazdaságot az új macedón miniszterelnök

Magyarország pénzét - nem hivatalos értesülések szerint - olyan infrastrukturális projektek befejezésére fordítják, mint például a Kicsevo-Ohrid autópálya, és nem...

HŐSÉG: Hőhullám sújtja a héten Horvátországot és a Balkánt, ahol rekordmagas hőmérsékletek várhatók, Magyarország sem ússza meg HŐSÉG: Hőhullám sújtja a héten Horvátországot és a Balkánt, ahol rekordmagas hőmérsékletek várhatók, Magyarország sem ússza meg
Horvátország1 hét telt el azóta

Hőség a horvát tengerparton és az egész térségben, 40 fok körüli hőmérsékletek várhatók

A legmelegebb légtömegek a hét közepétől érik el a közép-balkáni térséget, Németországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot. Az előrejelzések szerint...

8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban 8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban
Bosznia2 hét telt el azóta

8372: Srebrenicára utaló graffiti jelent meg a magyar és a szlovák nagykövetség falán Szarajevóban

TartalomjegyzékA demokratikus felhatalmazásAz elnöki küldetésSzalámitaktikaA kongresszusok éveEgymásra találtakDe mi várható? A labdák segítségével értékeld a cikket! [Összesen: 8 Átlag: 5]...

A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén
Fegyverzet3 hét telt el azóta

A szerb média szerint Orbán 66, és nem 26 BTR-t küld(ött) ajándékba Vučićnak, mi lesz a MiG-29-esekkel?

A magyar és a szerbiai hírek több ponton is eltérnek egymástól: magyar részről eladásról beszélnek, a szerbiai kormánymédia viszont arról...

A győzelmet nemcsak a Real Madrid szurkolói ünneplik, hanem a zágrábi Dinamo szimpatizánsai és a klub dolgozói is, mert ez nekik is pénzesőt jelent A győzelmet nemcsak a Real Madrid szurkolói ünneplik, hanem a zágrábi Dinamo szimpatizánsai és a klub dolgozói is, mert ez nekik is pénzesőt jelent
Horvátország3 hét telt el azóta

A Real Madrid győzelme pénzesőt hozott a zágrábi Dinamónak

Az fájlalható leginkább, hogy sem a Hajduk, sem az összes többi horvát csapat nem tud megbirkózni azzal a pénzügyi fölénnyel,...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava