Február 1-étől kaphatnak menekültútlevelet, akik menedékstátusszal rendelkeznek Szerbiában

Február 1-étől lehet útlevelük azoknak a külföldieknek, akik számára Szerbia menedékstátuszt biztosított. Ehhez azonban egy strasbourgi bírósági döntésre volt szükség, amely rávette Szerbiát a szükséges törvényi szabályozás meghozására. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly nyáron kötelezte Szerbiát azoknak a szükséges törvényi és működési intézkedéseknek, illetve törvényi kereteknek és szabályozásoknak a megfogalmazására, amelyek biztosítják az ország elhagyásának jogát a menekültstátusszal rendelkező személyek számára. A szerbiai belügyminisztérium ennek értelmében tavaly novemberben elfogadta a menekültútlevél kiállításáról szóló “aljogi aktust” (podzakonski akt), vagyis törvényi szabályozást. Miután a menekültek és a migránsok közül kevesen kapnak menedékstátuszt Szerbiában, így ez a rendelkezés nagyon kevés embert érint, viszont elhárítja a menekültútlevél kiadására vonatkozó jogi akadályt, ha mégis felmerülne az igény egy ilyen úti okmány iránt.

Precedens értékű ítélet

A menekültútlevél kiadását a Szerb Köztársaság 2008-as menekültügyi törvénye garantálta, amely előírta a belügyminiszter számára, hogy 60 napon belül alkossa meg azt a szabályzatot, amely meghatározta a dokumentum tartalmát és annak megjelenési formáját, vagyis a kinézetét.

A belügyminiszterek közben jöttek-mentek, ez a szabályzat azonban soha sem született meg, előbb veszítette a hatályát maga a 2008-as törvény, amely helyett 2018-ban egy újat fogadtak el a menedékjogi és ideiglenes védelemről. Ez szintén tartalmazta a menekültútlevélre való jogot, de a belügyminiszterek ezt követően sem tettek eleget a törvényes kötelezettségüknek, hogy szabályozzák az útlevél kinézetét.

Miután nem áll rendelkezésre színes fotó, elmondjuk, hogy egy sötétkék, aranybetűs dokumentumról van szó (Forrás: szerb hivatalos lap)

Ennek a gyakorlati következménye az volt, hogy Szerbia 2008-tól napjainkig nem adott ki egyetlen menekültútlevelet sem, mert szabályozás hiányában senki sem tudta, hogyan is kell kinéznie egy menekültútlevélnek.

Tavaly júliusban azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott az “S.E. kontra Szerbia” néven ismertté alig vált ügyben, amelyben megállapította, hogy Szerbia közvetlenül megsértette S.E. szíriai menekült mozgáshoz való jogát, akinek nem adott ki útlevelet, holott korábban menedékjogot biztosított számára.

A bíróság arra hivatkozott, hogy a nemzetközi és a hazai jogszabályok értelmében Szerbia a menedékstátusz biztosítását követően köteles lett volna útlevelet biztosítani a 2014 óta Szerbiában tartózkodó szíriai menekültnek, akinek a nevében a Belgrádi Emberi Jogi Központ fordult az említett bírósághoz még 2016-ban.

A strasbourgi döntést a szerbiai emberjogi csoportok precedensértékűnek tekintik a menekültek szabad mozgásának tiszteletben tartása szempontjából, és megjegyzik, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ez az első ítélete Szerbia ellen a nemzetközi védelmet kérő személyekkel és a normális élethez való jogukkal kapcsolatban.

Újságírói szempontból megjegyezzük, hogy ilyen is van, és lehet rá majd hivatkozni, ha esetleg a következő tíz évben netalán előfordulna egy hasonló eset.

Hogy néz ki a menekültútlevél?

A migránsokkal foglalkozó, a szerbiai magyar népnyelvben csak “migránssimogató” gyűjtőnéven emlegetett csoportok közé tartozó Klikaktiv – Szociálpolitikai Fejlesztési Központ (Klikaktiv – Centar za razvoj socijalnih politika) december végén, körülbelül egy hónapos lemaradással közölte, hogy a szerbiai belügyminisztérium eleget tett a Genfi Egyezményben, valamint a menedékjogi és ideiglenes védelemről szóló törvényben előírt kötelezettségének, és elfogadta a menekültek úti okmányának kinézetére és tartalmára vonatkozó szabályzatot, amely első alkalommal teszi lehetővé a Szerbiában tartózkodó menekültek számára, hogy úti okmányhoz jussanak.

A Klikaktiv a Facebook-bejegyzésben nemigen domborította ki, hogy a szerbiai menekültügyi törvény – amelyet kiegészít a szóban forgó szabályozás – nem minden menekültre vonatkozik, így nem teljesen derült ki, hogy csak azok kaphatnak útlevelet, akik menekültügyi szempontból rendezett státusszal rendelkeznek Szerbiában.

Így viszont nem kell attól tartani, hogy az Ázsiából és Afrikából érkező migránsok, vagy nevezzük őket bárhogy, ezentúl szerb útlevéllel utazhatnak be Európába, a vonatkozó szerbiai törvény 91. pontja szerint ugyanis az öt évre szóló menekültútlevélre a menekültstátuszt kapott személyek jogosultak, vagy azok, akik valamilyen oknál fogva szubszidiárius védelemben részesültek, de ők csak egy éves hatályú úti okmánnyal rendelkezhetnek.

A lényeg tehát az, hogy a szerb belügyminisztérium tavaly 15 éves mulasztást pótolt, amikor a szinte technikai jellegű szabályozásban leírta és fotókkal illusztrálta, hogy miként kell kinéznie a menekültútlevélnek, ami által lehetővé vált S.E. és minden őt követő kérelmező számára, hogy úti okmányhoz jusson.

Miután a belügyi szabályozás megjelent a szerbiai hivatalos lapnak számító Službeni glasnik tavaly november 24-i számában, ezzel érvényesnek is tekinthető, ezért jegyeztük meg, hogy a Klikaktív egy hónapos késéssel reagált az intézkedésre.

A Klikaktiv az említett, egyébként december 27-i Facebook-bejegyzésben üdvözölte a menekültek úti okmányának kinézetéről és tartalmáról szóló szabály elfogadását, és annak a reményének adott hangot, hogy a belügyminisztérium hatékony eljárást alakít ki ezen úti okmányok kiállítására, és a menekültek az első útlevelüket az év végéig, tehát még 2023-ban megkapják, ami nyilván csak remény maradt, merthogy a szabályozás február 1-én lép hatályba, és – még egyszer hangsúlyozzuk – csak a menekültstátusszal rendelkező személyekre vonatkozik.