Connect with us

Bosznia

Orbán átvette a Szerb Köztársaság érdemrendjét Milorad Dodiktól

A magyar miniszterelnök szerint sok baj van az unióval, így mindennap annak a keretei között is harcot kell vívnia. Felhívta azonban a boszniai szerb politikai elit figyelmét arra, hogy ezen problémák ellenére jelenleg nincs jobb keretrendszer, amiben a magyar és a szerb nép megerősödhet

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Orbán Viktor és Milorad Dodik az RS érdemrend átadását követően
Orbán Viktor és Milorad Dodik az RS érdemrend átadását követően (Forrás: Facebook, RTRS)
A cikk meghallgatása

Orbán Viktor magyar miniszterelnök átvette Banja Lukában a boszniai Szerb Köztársaság legmagasabb kitüntetését, a boszniai Szerb Köztársaság érdemrendjét a lánccal. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Orbán és Dodik kölcsönösen barátként és megbízható partnerként hivatkozott egymásra. Mindkét fél a korábban megkezdett együttműködés további mélyítése mellett tört lándzsát. A perspektivikus jövőkép felvázolása mellett jutott idő a nyugati beavatkozás elutasítására és az EU pellengérre állítására is a bővítési fáradtság miatt. Orbán szerint az európai politikában hiányzik az a felismerés, hogy az EU-nak szüksége van a szerbekre, pedig a terület komoly gazdasági potenciállal bír, és rövid időn belül Európa egyik leggyorsabban fejlődő térsége lehet. Mint mondta, az RS-ben járva azt látta, hogy az iskolák, a templomok és a temetők rendben vannak tartva, ami a tapasztalatai szerint csak a fejlődésre képes népeket jellemzi.

Végre megkapta az érdemrendet

Banja Lukában sor került a boszniai Szerb Köztársaság érdemrendje a láncon nevű elismerés Orbán Viktor miniszterelnök részére történő átadására. A kitüntetés odaítélését még január 9-én, a boszniai Szerb Köztársaság napja alkalmából jelentette be Dodik, Orbán azonban az elmúlt három hónapban vélhetően egyéb elfoglaltságai okán nem tudta azt ünnepélyes keretek között átvenni.

Az eseményen maga Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke akasztotta az elismerést a magyar kormányfő nyakába, akit a legfőbb boszniai szerb igaz barátjának és megbízható partnerének titulát.

A szerb entitás kormányának tagjai és törvényhozásának a vezetői mellett a magyar kormány soraiból Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Bíró Marcell a miniszterelnök közelmúltban kinevezett nemzetbiztonsági főtanácsadója vett részt az eseményen. A delegációról készült felvételek alapján a magyar küldöttség tagja volt Schmidt Mária a Terror Háza múzeum igazgatója is.

Dodik az elismerés átadását követően az Orbánnal meglévő baráti kapcsolatáról beszélt, amit egybekötött azzal, hogy a korábbi években kialakított szoros együttműködést a jövőben szeretné újabb területekre kiterjeszteni, és azt a két nép közti kapcsolatok fokozásával a lehető legmagasabb szintre emelni. Szerinte Magyarország pozitív példát mutat azzal, hogy az EU-ban hogyan kell védeni a hagyományos értékeket és a családot.

Az elismerés átadásakor felolvasásra került annak indoklása, ami alapján Orbán „a szerb nép fizikai és szellemi fennmaradásáért folytatott harchoz való mérhetetlen hozzájárulásával” érdemelte ki a kitüntetést.

Szerbek nélkül nincs európai biztonság

Orbán a kitüntetés átvételét követő beszédében a szerb néppel és annak vezetőivel szembeni őszinte baráti kapcsolatáról és a két nép jövőbeli együttműködésében rejlő lehetőségekről beszélt. A magyar miniszterelnök szerint az elismerés átadása nem egyszerűen egy nemzetközi aktus, hanem az őszinte szeretet és a barátság kifejeződése.

A Dodikkal meglévő szoros kapcsolatát barátinak minősítette és Dodikot konzekvensen a keresztnevén Miloradnak szólította.

Orbán ezt követően részletesen beszélt arról, hogy a Bosznia-Hercegovina számára a magyar parlementben megszavazott 1992. évi állam elismeréstől milyen emlékei vannak a szerb nép történelmével kapcsolatban. Mint mondta, ő már „öreg ember, aki régóta figyeli a szerbeket”, akiket történelmi távlatban a magyarsággal szomszédos nép jelzővel illetett.

A szerb nép helyzete kapcsán kifejtette, hogy értékelése szerint igazságtalan elbánásban részesülnek. Nem kapják meg azt az elismerést, ami indokolt lenne, és az európai politikában is hiányzik az a felismerés, hogy az EU-nak szüksége van a szerbekre. Mint mondta, „szerbek nélkül nincs európai biztonság, vagyis nélkülük nincs stabilitás az Európai Unióban sem”.

Az EU helyzete kapcsán a magyar miniszterelnök negatív képet vázolt fel a boszniai szerb hallgatóságnak. Értékelése szerint sok baj van az unióval, így mindennap annak a keretei között is harcot kell vívnia. Azonban felhívta a boszniai szerb politikai elit figyelmét arra, hogy ezen problémák ellenére jelenleg nincs jobb keretrendszer, amiben a magyar és a szerb nép megerősödhet. Erre tekintettel mindent meg fog tenni a mi lehetséges a jövőben, hogy a szerb nép számára is elérhető legyen ez a keret, amennyiben azt a boszniai szerbek vezetői is így kívánják.

Az uniós integráció segítése kapcsán megjegyezte, hogy a nyugat-balkáni államok támogatásában Magyarország nincs egyedül, mert más uniós szereplők, példaként Ausztria is elhatározott ebben a kérdésben.

A magyar delegáció látogatásának ideje alatt még a csapból is ez folyt Banja Lukában, a boszniai szerb köztelevízió internetes oldalán alig jelent meg más hír, a főcímek között egyedül csak arról lehetett olvasni, hogy Radovan Karadžićnak szörnyű fájdalmai vannak brit börtönében, de nem kap orvosi segítséget (Forrás: RTRS)

Szerinte az EU vezetése hibás döntést hozott azzal, hogy a nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása helyett egy új „keleti irányú bővítést szorgalmaz”, ami elveszi az anyagi és adminisztratív erőforrásokat a balkáni térség államainak felzárkóztatásától. A magyar kormányfő ezzel Ukrajnára, Georgiára és Moldáviára utalhatott.

Ezentúl magyar nyelvet is oktatnak Banja Lukában

Az érdemrend átadásakor tartott rövid beszédeket követően mindkét vezető tartott egy, az RTRS által élőben közvetített, hivatalos beszédet is. Ezt követően pedig az RTRS és az MTVA helyszínen lévő riporterei is feltehettek egy-egy kérdést.

Dodik a hivatalos felszólalását két témára fűzte fel. Elsőként immár sokadszor megköszönte Orbán barátságát, és a magyar kormány támogatását. Kiemelte újfent, hogy a korábban megkezdett együttműködést ő maga eredményesnek tekinti, és reméli, hogy az olyan új szegmensekre is kiterjeszthető, mint a turizmus vagy a sport. Ennek kapcsán közölte, hogy a jövőben a banjalukai egyetemen megkezdődik a magyar, mint idegennyelv oktatása.

A másik fő témát a Bosznia-Hercegovina belügyeibe való külső beavatkozás képezte. Dodik szerint az EU-ban komoly deficit van a vezetői nomenklatúrában. Kifejezte az uniós integráció iránti elkötelezettségét azzal, hogy mindezt addig tartja követendő útnak, amíg az EU vagy más nyugati szereplők nem akarják a decentralizált boszniai alkotmányos rendszert megváltoztatni.

Szerinte a boszniai Szerb Köztársaság jövője Bosznián belül van, azonban meg fogja védeni a szerb entitás jelenlegi autonómiáját.

Dodik ezt követően utalt Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének azon lépésére, aminek keretében a boszniai parlament szavazása nélkül került sor a választási törvény módosítására.

Mint mondta, amennyiben a „nemzetközi központok, mint például az amerikai külügyminisztérium, továbbra is beleszólnak olyan kérdések rendezésébe, mint az állami vagyon körének meghatározása, a szerb entitás vezetése abban a pillanatban döntést hoz a függetlenné válásáról.

Az iskolák, a templomok és a temetők rendben vannak tartva

Orbán Dodikot követően a szerb entitásban rejlő gazdasági lehetőségekről beszélt. Értékelése szerint a terület komoly gazdasági potenciállal bír, és esélyes, hogy ez lesz rövid időn belül Európa egyik leggyorsabban fejlődő térsége. Mint mondta, az RS-ben járva az iskolák, templomok és temetők rendben vannak tartva, ami a tapasztalatai szerint csak a fejlődésre képes népeket jellemzi.

A magyar kormányfő a továbbiakban arról beszélt, hogy a közeljövőben a magyar és a horvát fél is befejezi az M6 autópálya baranyai szakaszainak meghosszabbítását, aminek köszönhetően autópályán lehet közlekedni Magyarországtól a boszniai szerb entitásig.

Dodik nyugati beavatkozással kapcsolatos aggályaihoz kötődően Orbán kifejtette, hogy egy ország vagy független, vagy nem, és nincs olyan helyzet, ami ennek a kettőnek a keveréke lenne. Ezek a beavatkozások szerinte rosszak az EU-nak és az itt élő szerb, horvát és bosnyák népeknek egyaránt. Így ilyen jellegű fellépésekkel nem lenne szabad destabilizálni az országot.

Igencsak rózsás a helyzet

Igencsak rózsás a helyzet, a külsőségek terén mindenképpen (Forrás: Facebook, Orbán Viktor)

Orbán ugyanezt a gondolatot az RTRS riportere által feltett kérdésre adott válaszában is megerősítette, amiben előadta, hogy Bosznia-Hercegovina egy decentralizált állam, amit, ha az ott élők akarata ellenére akarnak centralizálni, az destabilizációhoz fog vezetni.

Elmondta azt is, hogy nem ő az egyetlen az EU-ban, aki az RS oldalán áll, azonban más politikusok a mögöttük álló kormányzati hatalom stabilitásának hiánya miatt nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt fel tudják vállalni.

Az MTVA az orosz-ukrán háborúról kérdezte Orbánt, aki erre kijelentette, hogy „a háború mindig rossz” és szerinte arról még a győzteseknek is ez a véleményük. A konfliktus elszenvedői közé sorolta a nyugat-balkáni térség államait is abból a szempontból, hogy miatta az EU-nak az erőforrásokat az ukrajnai helyzetre kell fordítania, nem pedig az uniós integráció felgyorsítására. Dodik ezzel egyetértve felszólalt az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók ellen, és kifejezte az arra irányuló törekvését, hogy megmentse a szerb entitás Oroszországgal meglévő kapcsolatait.



Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.


Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.


16
Boszniában szinte mindenki örül annak, hogy az EU Tanácsa jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások megkezdését az országgal

Ön támogatja Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozását?

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.

29
Az Európai Unió korábban azt ígérte, hogy a balkáni bővítés céldátuma 2030

Tartható ez a céldátum a balkáni országok csatlakozásával kapcsolatban?

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió


Öt nap legjava