A boszniai Szerb Köztársaságban is találtak lítiumot, amely jó eséllyel a Mercedesnek megy

Szerbiában a napokban ismét elég nagy a ricsaj a lítium bányászása körül – ki emlékszik már a választási csalásokra? – miután a szerb elnök Davosban tárgyalt a Rio Tinto vezérigazgatójával. Két évvel ezelőtt a környezetvédelmi csoportoknak és a helyi lakosságnak sikerült meghátrálásra kényszeríteniük a belgrádi kormányt, amely ugyan visszavonta a Rio Tinto multinacionális bányászati cégnek adott engedélyeket, de nem szakított meg minden párbeszédet vele, ugyanakkor más cégekkel és kormányokkal is tárgyalt. Mindeközben a szerbiai lelőhelytől 60 kilométerre nyugatra, a szomszédos Bosznia-Hercegovinában, a Majevica-hegységben kiterjedt kutatások folytak, aminek a híre igazában csak mostanában került napvilágra.

Boszniában mindenfélét bányásznak

Milorad Dodik szülőföldje, azon belül is Laktaši, a boszniai szerb világ közepe, itt telepedett meg a svájci székhelyű ARCore AG leányvállalata is, amely kétszáz kilométerre odébb a Majevica-hegységben lévő Lopare térségében talált nagy mennyiségű lítiumot.

A cég szerint természetesen minden szigorúan a törvényi előírások betartásával, valamint az ilyen jellegű kutatásokra vonatkozó legmagasabb geológiai és ökológiai szabványok szerint zajlott. Mi mást is mondhatnának, ha bányászni akarnak, márpedig akarnak!

A svájciak saját állításuk szerint 2018-ban kaptak engedélyt a lelőhelyek feltárására, amit 2020-tól 2022-ig tartó időszakban három intenzív kutatási szakasz követett, ennek során megállapították, hogy a lelőhely jelentős mennyiségű lítium-karbonátot, magnéziumot, káliumot és bórt tartalmaz.

De nem az ARCore volt az első cég, amely a térségben kutatásokat végzett, már 1998-ban, tehát nem sokkal a bosznia-hercegovinai harci tevékenységek lezárását követően járt arrafelé a Rio Tinto is, amely öt fúrást végzett, amihez a Lithium ALB további három fúrást tett hozzá a 2010-es években.

A lítiumot sokan a jövő nyersanyagának tekintik, mert nélküle nincsenek elektromos autók, és eldobhatnánk a mobiltelefonokat is, a bányászata azonban jelentős környezeti veszéllyel jár, legalábbis a környezetvédők szerint.

A térképen az egyes számú a boszniai lelőhely (Lopare), a kettes pedig a szerbiai (Gornje Nedeljice)

Tihomir Dakić a Banja Luka-i Környezetvédelmi Központ elnöke “őrültségnek” nevezi a lítium kitermelésének feltételezett engedélyezését, amiből a helyieknek semmi hasznuk sem lesz, de a nemigen profitál belőle a Szerb Köztársaság sem, mert a koncessziós díjak siralmasak.

Egyelőre a boszniai szerb kormányhoz még nem érkezett kérelem a lítium kiaknázására, de a nyugati országok egyre inkább Európa bányavidékének tekintik Bosznia-Hercegovinát, az amerikai, a brit és a norvég nagykövet néhány hónappal ezelőtt kereste fel a Varešban található cink és ólombányát, miután korábban az angolok ott már kaptak koncessziót, igaz nem lítiumra.

A korábban a bányászat és fémipar fontos központjának számító bosznia-hercegovinai város a háború utáni ürességbe süllyedt, de ennek mára már vége, miután a térségben megjelent a brit Adriatic Metals és Eastern Mining, amely egy 200 millió eurós befektetés keretében várhatóan szerdán, január 24-én kezdi meg a kitermelést.

Az érdeklődést fokozza, hogy a lelőhely nem csak ólmot, cinket és rezet tartalmaz, hanem nyomokban aranyat is. Magában a bányában 300 dolgozót foglalkoztatnak majd, és a termelés beindítása várhatóan akár 2500 további munkahely megnyitását is eredményezheti a kapcsolódó tevékenységekben.

Ez azonban elenyésző ahhoz képest, hogy hány embernek adhat munkát a loparei lítiumbánya, természetesen csak akkor, ha megvalósul.

Vladimir Rudić, az ARCore Investments helyi igazgatója szerint a kitermelés és a kapcsolódó tevékenységek közvetlenül mintegy 1000, közvetetten pedig 3-5000 munkahelyet teremtenek, ami gazdaságilag élénkíti a régiót.

A Majevica-hegység lankái a boszniai Szerb Köztársaságban (Forrás: X platform)

A boszniai lítium a Mercedesnek megy?

Visszakanyarodva a boszniai lítiumhoz, Lopare lakosai eltérően vélekednek arról, hogy létesülhetne-e bánya a környékükön, egyesek szerint meg kell ragadni a lehetőséget, mert arrafelé a bányán kívül másból nem igen származik bevétel, mások ugyanakkor attól tartanak, hogy a lítium kiaknázása károsítja a környezetet.

Rado Savić, loparei polgármester a helyi BN Televíziónak nyilatkozva tavaly októberben úgy vélte, hogy nagy a felhajtás a lítium esetleges kiaknázása körül, és ennek el kell ülnie ahhoz, hogy átgondolt döntés születhessen.

Savić december közepén ehhez hozzátette, hogy ha valaha is megnyílik a bánya, akkor tudniuk kell, hogy ott milyen technológiát alkalmaznak, és az milyen hatással lesz a környezetre, valamint az állampolgárok egészségére, a végleges döntésnek pedig szerinte népszavazás által kell megszületnie.

Vannak azonban olyan összeesküvéselméletek, miszerint a boszniai Szerb Köztársaságban kiaknázásra kerülő lítiumot Szerbiában dolgoznák fel, miután a Rio Tinto újraindítja az ottani beruházásait, ami némileg más fényt vet a szerb elnök davosi tárgyalásaira.

Tavaly november közepén A Bloomberg Adria röppentette fel a hírt, hogy a Lopareban kitermelt lítium végső állomása a Mercedes lesz, miután az ARCore stratégiai partnerséget kötott a Rock Tech Lithium német-kanadai céggel, amely már aláírta a beszállítási szerződéseket a Mercedes-Benz Group AG-vel.

Az ARCore és a Rock Tech Lithium egészen konkrétan abban állapodott meg, hogy a lítiumot “regionálisan szerzik be” az Arcore 100%-os tulajdonában lévő bosznia-hercegovinai Lopare bányászati ​​projektből, hogy onnan lássák el a Rock Tech létesítményeit.

Az ARCore már el is adta a még ki sem termelt boszniai lítiumot (Forrás: PR Newswire)

Emlékezzünk csak vissza az ezzel kapcsolatos előző cikkünkre, amelyben azt írtuk, hogy a szerb elnök egyik nyilatkozata szerint a belgrádi kormány tárgyalt a Mercedesszel, az pedig azt ígérte, hogy elektromosautó-gyárat – összeszerelő üzemet – létesít Szerbiában, ha ott megindul a lítium kitermelése.

Kapcsolódó cikk

A lítiumról szóló történet nem ért véget, Szerbia továbbra is hajlandó tárgyalni róla

A fúrásokat végző cég becslése szerint Lopare térségében 1,5 millió tonna lítium-karbonát-egyenérték (LCE), 14 millió tonna bór (B2O3), 35 millió tonna kálium (KCI) és 94 millió tonna magnézium szulfát (MgSO4) található.

A körülbelül 25 négyzetkilométeres bányászati ​​terület a boszniai Szerb Köztársaságban fekszik, körülbelül 140 kilométerre Szarajevótól északra. Az ARCore kimondottan előnyösnek tartja, hogy a kulcsfontosságú európai iparágak, például az autóipar és az akkumulátorgyártás főbb termelési telephelyei a közelben helyezkednek el.

A fent említett Bloomberg Adria beszámolója szerint az ARCore arra számít, hogy a lítium loparei kiaknázása 2026-ban kezdődhet meg. A svájci cég felszíni fejtést tervez, mert a lelőhelyek viszonylag közel találhatók a felszínhez, körülbelül 100-200 méter vastag rétegekben, és körülbelül 50 éven belül külszíni bányászattal nyerik ki belőlük az érceket.

Ha a projekt beindul, akkor Lopare akár Európa egyik legnagyobb lítium bányájává válhat, amelybe minimum 300 de akár 700 millió eurós befektetés is történhet, amivel középtávon jelentősen hozzájárulhatnak Európa ellátásának biztonságához és importtól való függetlenedéséhez.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.