Horvátország
Amelyik kakas korán kukorékol, az a fazékban fejezi be
A délszlávok, vagy legalábbis a horvátok és a szerbek közös bölcs mondása szerint az a kakas, amely a többieket megelőzve jelzi a napkeltét, általában a fazékban fejezi be, mert annyira felbőszíti a háziasszonyt a hangoskodásával, hogy nem kerülheti el a sorsát. A képzeletbeli szárnyassal való példálódzás azt hivatott szemléltetni, hogy az elhamarkodott, elkapkodott intézkedéseknek, megnyilvánulásoknak ritkán van jó végük.
Nem kakas ez, csak kakaskodik 🐓
Valami ilyesmi történt szombaton a zágrábi polgármester Tomislav Tomašević Možemo! (Bírunk!) “progresszív” eszméket hirdető mozaikpártjával is, amely Sandra Benčićnek, a párt parlamenti képviselőjének a személyében bejelentette miniszterelnök-jelöltjét a jövő évi választásokra.
Az Index.hr azonnal megtámogatta a jelölést egy kisded ankéttal, amelynek értelmében a portál olvasói – ha igaz, olyan 60 ezer ember – 38 százaléka Benčićre szavazna, míg az időszerű miniszterelnökre, Andrej Plenkovićra csak a 24 százalékuk.
A mai (hétfői) találós kérdésre, hogy “le tudja-e győzni Sandra Benčić Andrej Plenkovićot?” a válasz egyenlőre döntetlen, vagyis 50-50 százalék.
Mielőtt még továbblépnénk, annyit azért hozzá kell fűzni, hogy ezek az indexes körkérdések országos szinten abszolút irrelevánsak, és nem tükrözik a választótestület egészének a hangulatát.
Érdemes volt-e kiugrani?
A választási kampányok történetében nem példátlanok a hosszú hadjáratok, amelyek során kitartóan bombázzák a választókat a jelölt nagyszerűségével, ennek gondosan megkonstruált üzeneteivel, és a legalkalmasabbnak tartott mézes madzagok elhúzogatásával, amelyeket közönségesen választási ígéreteknek nevezünk.
Az ilyesmivel általában az éppen hatalmon lévő jelöltek szoktak élni, akik ezáltal igyekeznek biztosítani újraválasztásukat, kihasználva, hogy hivataluknak köszönhetően gyakorlatilag biztosítottnak lehet tekinteni a médiák figyelmét.
Ez többnyire rejtett kampánynak minősül, mert még jóval a választások meghirdetése előtt kezdődik az igehirdetés, de arra is volt már példa, hogy a választási törzsek úgy ítélték meg, hogy csak hosszú fárasztással tudják ledolgozni az ellenjelölt előnyét.
Akárhogy is, az ilyesmi komoly gépezetet, országot lefedő pártstruktúrát, rengeteg pénzt, és lehetőleg kellő mértékben karizmatikus jelöltet igényel, aki országjáró körútján gyerekeket puszilgat, és megpróbál jópofa lenni azzal, hogy nagyokat mond.
Ha hiszik, ha nem, a Možemo! az imént felsoroltakból semmit sem tud felmutatni – legfeljebb a fővárosi költségvetésből elkommunizált némicske eszközöket.
A jobbára mindenféle urbánus aktvistákat tömörítő Možemo! a végeredményben még csak nem is igazi politikai párt, a Jutarnji list-es kollégák bölcsen “politikai platformként” emlegetik, amely Zágrábon kívül vajmi kevés támogatottsággal rendelkezik, nincs kézzelfogható választási programja, de híján vannak a kormányzati, politikai tapasztalatnak is.
Nem beszélve a jelöltről. A szóbanforgó hölgy számomra kifejezetten ellenszenves, de ezt nem kívánom tovább feszegetni, mert rám sütik, hogy nőgyűlölő vagyok, vagy mittudomén.
Mit mondanak a helyi politikai elemzők?
Az Index.hr, amelyet úgy tetszik bennsőséges szálak fűznek a Možemo!-hoz (Soros-hálózat?), két politikai elemzőt is megszólaltatott dr. Žarko Puhovskit és Ivan Rimacot (nincs rokoni kapcsolatban Mate Rimaccal, a horvát techmogullal).
Ők türelmesen elmagyarázták, hogy Benčić esélyei körülbelül olyanok, mint a hógolyónak a pokolban – hogy az amerikai sógorok szófordulatát idézzük.
Sandra Benčić itt valószínűleg azt mutatja, hogy mekkora esélye van (Forrás: X-platform)
Puhovski, aki 77 évével igazán régi bútordarabnak számít, felidézte Franz Josef Strauß nyugatnémet politikus példáját. Mint elmondta, sokan őt tartották a legjobb kancellárjelöltnek, de pártja, a CSU csupán Bajorországon belül tudott érvényesülni. Strauss 1969-ben simán elveszítette a parlamenti választásokat, és Willy Brandt politikájának heves kritikusaként vonult be a történelembe.
– A válasz arra a kérdésre, hogy ki lenne jobb miniszterelnök jelenleg, nem lényeges. Ez egy másodrendű kérdés, ennél sokkal fontosabb az, hogy tudnak-e 5 mandátumot szerezni minden választókerületben. Ahogy én látom, ez lehetetlen, és egyáltalán nem Sandra Benčić minőségén múlik
– mondta lovagiasan Puhovski, aki hajlott kora ellenére is megadja a tiszteletet a nőknek.
Ivan Rimac politikai elemző és a zágrábi jogi kar professzora szerint a jelenlegi körülmények között semmi másra nem számíthatunk, mint a HDZ (Hrvatska Demokratska Zajednica – Horvát Demokratikus Közösség) győzelmére.
Rimac véleménye szerint az ellenzékben nincs domináns politikai opció, és előválasztási megállapodás sincs a láthatáron, ami egyértelműen a HDZ győzelmét vetíti előre.
Plenković 👼, a szegény emberek őrangyala (Hűha!)
A mindennemű mórickák mozgolódása teljesen hidegen hagyta az időszerű miniszterelnököt, aki ott folytatta, ahol abbahagyta, a szociális jellegű intézkedések foganatosításával.
Miután a kormány tárgyalásokat folytatott a kiskereskedelmi láncokkal és a bankokkal, és kicsikart belőlük némi ármérséklő intézkedéseket, illetve a lakossági takarékbetétek kamatainak emelésére vonatkozó ígéreteket, a kormány még mindenesetre árstopot is bevezetett 30 alapvető élelmiszerre.
A szokásos csirkehús, cukor, liszt, olaj, ilyesmi mellett meghosszabították a villamos energia árának jelenlegi szinten történő befagyasztását is azzal, hogy 500 kilowattórával megnövelték a háztartások féléves fogyasztásának küszöbét, 2500-ról 3000 kilowatt-órára.
A kisnyugdíjasoknak egyszeri segélyt ítélt oda a kormány, amely a 300-tól 700 euróig terjedő nyugdíjak esetében 160 és 60 euró között mozog, de a gyermekes családokról sem feledkeztek meg, a családi pótlékban részesülő, mintegy 112 ezer család számára szintén egyszeri segélyt hagyott jóvá a kormány az iskolaév kezdetére, illetve az ezzel kapcsolatos költségekre.
A segélyt egy gyermek után 50 euró, kettő után 100, 5 és ennél több gyermek esetén 300 euró.
Szóval, kedves Olvasó, vajon ki nyeri meg a horvátországi parlamenti választásokat, Andrej Plenković vagy bárki más az ellenzéki jelöltek közül?
Horvátország
Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt
A szlovén 24 óra, azaz a 24ur kiszimatolta, hogy a szlovén rendőrség az ellenőrzések fokozása végett ellenőrző pontokat létesít a szlovén-horvát határon, miután idén drámaian megugrott az országba érkező illegális migránsok száma. A szlovén belügy szerint, az év elejétől augusztus végéig a rendőrség 36 137 illegális határátlépést észlelt Szlovénia és Horvátország között, szemben a tavalyi 13 601 illegális behatolással.
Szárnyas kapu á la Szlovénia
Boštjan Poklukar szlovén belügyminiszter nyilatkozatában ezt felkerekítette 40 ezerre, azt ígérve, hogy a rendőrség az operatív tervek szellemében jár el. Ennek értelmében máris fokozták a munkát a horvát határ legkritikusabb részein. Jelenleg ezek a Novo mesto és a Koperi Rendőrkapitányság azon területei, ahol az adatok és elemzések a legnagyobb terhelést mutatják.
Mint ahogy annó az osztrák sógorok sem kerítést, hanem csak “szárnyas kaput” telepítettek a határra, Poklukar szerint sincs arról szó, hogy belső ellenőrzést hoznának létre: ezek kizárólag “kompenzációs intézkedések” amelyeket “fokoznak” a horvát határ menti területeken.
– A rendőrök tevékenysége továbbra is az embercsempészek és a határokon átnyúló bűnözés felderítésére összpontosít
– mondta Poklukar, vastag ecsetvonalakkal vázolva a helyzetet. Még nem teljesen világos, hogy miért kerülnek a “szárnyas fejvadászok” a szlovén-horvát határ közelébe, ugyanis nyolc nappal ezelőtt a szlovén kormány még azt mondta, hogy nem fontolgatja a határellenőrzés bevezetését a horvát határon. Egészen pontosan ezt Marko Štucin, a szlovén külügyminisztérium államtitkára jelentette ki a ljubljanai kormány ülése után.
Úgy tűnik, időközben valami történt, mert hirtelen meggondolták magukat.
Egy szlovén rendőr figyel a horvát határ mentén lévő Rigoncéban, ahova közúton és vasúton is érkezhetnek a migránsok (Forrás: Dnevnik.si)
A horvátok nyugodtan fogadták a hírt
A szlovén és a horvát kormány úgy tetszik egyeztetett az intézkedések bevezetése előtt, mert a horvát fél nyugodtan fogadta a hírt. Davor Božinović horvát belügyminiszter például így kommentálta Szlovénia lépését:
– Az, hogy Szlovénia rendőrségi ellenőrző pontokat vezetett be a horvát határ mentén, nem a schengeni övezet megszüntetését jelenti, hanem fokozott megfigyelést az embercsempészek tevékenysége miatt.
Božinović szerint a határforgalom az ellenőrzés ellenére, továbbra is a schengeni rendszer szerint, fennakadás nélkül folytatódik.
A horvát belügyminiszter elmondta, hogy Horvátország is hasonló rendszert vezetett be a határátlépések megszüntetése után életbe léptetett kompenzációs intézkedésekkel, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik.
Gordan Jandroković, a horvát parlament elnöke – aki éppen az Európai Néppárt spliti ülésén vett részt -, úgy találta, hogy ez nem a bizalmatlanság jele szlovén részről, hanem az Európát fenyegető jelenségre adott válasz.
A renitens polgárok által kizárólag Nyónyónak – Njonjo – titulált házelnök úr azt is el tetszett mondani, hogy ez az intézkedés várható volt, és csakis ideiglenes jellegű, de ugyanakkor nincs semmi gáz, mert ezzel nem állt le az emberek és áruk szabad áramlása.
Jandroković ugyanakkor azt is elárulta, hogy a horvát fél beszélni kíván szlovén kollégáival és barátaival, akikkel “nyílt párbeszédet” folytatnak.
– Nem titkolunk el semmit egymás elől, van egy közös problémánk, amit együtt kell megoldanunk. Horvátországban több mint 6000 rendőr van a határokon, meglátjuk, szükség van-e a határellenőrzés fokozására
– jelentette ki Nyónyó, akinek van becsületes neve is, de azt már föntebb említettük.
Rendkívüli körülmények, drasztikus megoldások
A horvát házelnök arról beszélt, hogy ezek rendkívüli körülmények, ezért úgy gondolta, hogy a mostani intézkedések ideiglenesek, és addig tartanak, amíg nem állítják meg ezt a megnövekedett migrációs hullámot.
Jandroković hozzátette, hogy a közelgő európai választások mindenképpen szerepet játszhatnak az újkeletű intézkedések meghozásában, a hatóságok ugyanis egyértelműen meg akarják mutatni az állampolgároknak, hogy “szilárdan kézben tartják az irányítást”.
Nyónyó hangsúlyozta, hogy ma az illegális migráció ellenőrzése sokkal szervezettebb mint 2015-ben. Ám a migrációs nyomás ismét erősödik, amiért is Jandroković szerint nem kizárt, hogy amennyiben ez szintet lép, “drasztikus megoldásokat” kell foganatosítani.
– Európának meg kell védenie magát, biztosítani a túlélését, meg kell védenie az értékeit. Az ideérkező embereket szocializálni kell. El kell fogadniuk az európai értékeket, nem változtathatják meg Európát ezek lerombolásával. A bevándorlókat be kell fogadni, de ennek a mikéntjére nincs gyors és egyértelmű válasz.
Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, hogy: No, ugye!
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?