Connect with us

Horvátország

Plenković: Nem lesznek előrehozott választások Horvátországban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Plenković
Verőce-Drávamegye napja alkalmából Plenković részt vett a megyei közgyűlés ünnepi ülésén (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Szeptember elsején, bár még az ősz hivatalosan nem kezdődött meg, Andrej Plenković horvát miniszterelnök berúgta a motort, és véget vetett a belpolitikai vakációnak, amelynek idején egyes politikusok megkíméltek bennünket örökbecsű bölcsességeiktől. Verőce-Drávamegye napja alkalmából Plenković részt vett a megyei közgyűlés ünnepi ülésén, és az ülés utáni sajtótájékoztatón az újságírók Milanović köztársasági elnök nyilatkozatai nyomán mellének szegezték a kérdést, hogy akkor végül, mikor tartják a parlamenti választásokat? Plenxnek (Plenković bajtársnak) sem kellet több, készségesen elmagyarázta, hogy a parlamenti választások a tervezett időpontban kerülnek megrendezésre. Hozzáfűzte, hogy nem olvasta a köztársasági elnök ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, miszerint Milanović ellenzi az időpont előbbre hozását, megjegyezve, hogy az államelnök “hetet-havat összehord, követni sem könnyű, amit mond.”

Vegyes felvágott

Az újságírók ezután arra kérték, hogy kommentálja Milanović elnök azon kijelentését, miszerint csalásnak tekintené a parlament esetleges korai feloszlatását és a parlamenti választások időpontjának előbbre hozását.

Plenković miniszterelnök azt mondta, hogy nem hallotta a nyilatkozatot, hozzátéve, hogy Milanović “annyi mindent mond – a diplomáciai kinevezésektől kezdve a Görögországban fogva tartott állampolgárok bántalmazásán át az elmúlt másfél év oroszbarát megnyilvánulásaiig -, hogy nekik kormányszinten leginkább a károk szanálásával kell foglalkozniuk.

– A választások akkor lesznek, amikor ennek eljön az ideje

– mondta Plenković, aki szerint Milanović “azt mond, amit akar”, nem túl felelősségteljes hozzáállással, amivel folyamatosan csökkenti a politikai párbeszéd szintjét, és sajnos hozzájárul a politikai párbeszéd vulgarizálódásához Horvátországban.

Az N1 televízió újságírójának nyilatkozva a kormányfő – aki nem túlságosan szereti ezt a csatornát – hozzátette, hogy sajnos sok kommentátor, aki gyakori vendége a szóban forgó televíziónak, folyamatosan kiegyenlíti őt Milanovićtyal, merthogy a hírmagyarázók hajlamosak a tények valamiféle elfogult, rajongói elferdítésére.

– Még néhány volt nagykövetet is a politikai vonalak mentén rángatnak elő Ivica Račan baloldali kormányainak idejéből, akik ostobaságokat beszélnek a diplomaták és nagykövetek kinevezéséről. Úgyhogy arra kérem önöket, hívjanak már olyan vendégeket is, akik nem ezt a nézőpontot képviselik

– mondta a horvát miniszterelnök némi oktató szándékkal.

Újabb segélycsomag

Andrej Plenković egyúttal bejelentette a kormány legújabb segélycsomagját is, amellyel támaszt kívánnak nyújtani a legkiszolgáltatottabb embereknek, köztük a nyugdíjasoknak is.

– A kormány új intézkedéscsomaggal készül, amellyel szeptemberben állunk elő. Ez a legkiszolgáltatottabb állampolgárok megsegítését célozza

– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy “a nyugdíjasok az a csoport, amelyet a kormány a leginkább segíteni kíván”.

Az újságírók Plenkovićot arról is kérdezték, hogy a növekvő infláció összefüggésében mérlegeli-e a kormány a kereskedelmi árrésekre kivetett extraprofitadó bevezetését?

A miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány még elemzi a helyzetet, miután tárgyal az üzletemberekkel, de jelen pillanatban még minden nyitott, ám az extraprofitadó bevezetését sem lehet kizárni.

– Úgy gondoljuk, hogy a társasági adóból származó bevételek tavaly olyan magasak voltak, hogy jelenleg még mindig van elég forrásunk arra, hogy újraosszuk az eszközöket azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, például a nyugdíjasoknak

– jelentette ki a horvát miniszterelnök.

Plenković és az inflációs nyomás

Amikor az inflációs nyomás következményeiről kérdezték – az Eurostat szerint az infláció tekintetében Horvátország második helyen szerepel az Unióban -, a kormányfő úgy vélte, hogy uniós szinten a tavalyi helyzet sokkal rosszabb volt, mint idén. De tavaly gyakorlatilag nem voltak tüntetések Horvátországban, idén pedig ha voltak is, csak “kisebb intenzitású szervezett tüntetések” fordultak elő, de a felemerülő kérdéseket sikerült megoldani, például az igazságszolgáltatásban dolgozó tisztviselők sztrájkját.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mikor számít az infláció csökkenésére, Plenković azt mondta, hogy szerinte ez a turisztikai szezon végén következik be, amikor az áraknak csökkenniük kell, és bizakodását fejezte ki, hogy ezt valamilyen normális szintre tudják hozni.

Plenković

Kapcsolódó cikk

Atyaisten! Nincs krumpli!

A horvát statisztikai hivatal csütörtökön tette közzé az augusztusra vonatkozó első becslését, amely szerint az infláció a júliusi 7,3 százalékról 7,8 százalékra gyorsult az előző év azonos időszakához képest, miközben az élelmiszerárak emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Hogy egy másik miniszterelnököt is idézzek, ezt az utcán is tudják. A minap Kalapisné olyan mérgesen jött vissza a boltból, mint a hétfejű sárkány. Egy nyomorult 25 dekás darab kenőmájasért – oké, osztrák import, de akkor is -, kerek 5 eurót kértek a kasszánál.

Az első reakció az volt, hogy valaki fejéhez vágja a kenceficét, de a lelkem bölcs asszony, tudja, hogy nem a személyzet határozza meg az árakat, így lehiggadt némileg, és a kommentárjait már itthon prezentálta, erőteljes népies kifejezésektől sem riadva vissza.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

ellenőrzés
A cikk keletkezésekor tudósítónk még csak sejtette, azóta viszont hivatalosan megerősítést nyert, hogy Brüsszelben összefutott a szlovén és a horvát belügyminiszter, és közös migránsellenes intézkedésekről egyeztetett. A képen balról Boštjan Poklukar szlovén, jobbról Davor Božinović horvát belügyminiszter (Forrás: X-platform)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A szlovén 24 óra, azaz a 24ur kiszimatolta, hogy a szlovén rendőrség az ellenőrzések fokozása végett ellenőrző pontokat létesít a szlovén-horvát határon, miután idén drámaian megugrott az országba érkező illegális migránsok száma. A szlovén belügy szerint, az év elejétől augusztus végéig a rendőrség 36 137 illegális határátlépést észlelt Szlovénia és Horvátország között, szemben a tavalyi 13 601 illegális behatolással.

Szárnyas kapu á la Szlovénia

Boštjan Poklukar szlovén belügyminiszter nyilatkozatában ezt felkerekítette 40 ezerre, azt ígérve, hogy a rendőrség az operatív tervek szellemében jár el. Ennek értelmében máris fokozták a munkát a horvát határ legkritikusabb részein. Jelenleg ezek a Novo mesto és a Koperi Rendőrkapitányság azon területei, ahol az adatok és elemzések a legnagyobb terhelést mutatják.

Mint ahogy annó az osztrák sógorok sem kerítést, hanem csak “szárnyas kaput” telepítettek a határra, Poklukar szerint sincs arról szó, hogy belső ellenőrzést hoznának létre: ezek kizárólag “kompenzációs intézkedések” amelyeket “fokoznak” a horvát határ menti területeken.

– A rendőrök tevékenysége továbbra is az embercsempészek és a határokon átnyúló bűnözés felderítésére összpontosít

– mondta Poklukar, vastag ecsetvonalakkal vázolva a helyzetet. Még nem teljesen világos, hogy miért kerülnek a “szárnyas fejvadászok” a szlovén-horvát határ közelébe, ugyanis nyolc nappal ezelőtt a szlovén kormány még azt mondta, hogy nem fontolgatja a határellenőrzés bevezetését a horvát határon. Egészen pontosan ezt Marko Štucin, a szlovén külügyminisztérium államtitkára jelentette ki a ljubljanai kormány ülése után.

Úgy tűnik, időközben valami történt, mert hirtelen meggondolták magukat.

ellenőrzés

Egy szlovén rendőr figyel a horvát határ mentén lévő Rigoncéban, ahova közúton és vasúton is érkezhetnek a migránsok (Forrás: Dnevnik.si)

A horvátok nyugodtan fogadták a hírt

A szlovén és a horvát kormány úgy tetszik egyeztetett az intézkedések bevezetése előtt, mert a horvát fél nyugodtan fogadta a hírt. Davor Božinović horvát belügyminiszter például így kommentálta Szlovénia lépését:

– Az, hogy Szlovénia rendőrségi ellenőrző pontokat vezetett be a horvát határ mentén, nem a schengeni övezet megszüntetését jelenti, hanem fokozott megfigyelést az embercsempészek tevékenysége miatt.

Božinović szerint a határforgalom az ellenőrzés ellenére, továbbra is a schengeni rendszer szerint, fennakadás nélkül folytatódik.

A horvát belügyminiszter elmondta, hogy Horvátország is hasonló rendszert vezetett be a határátlépések megszüntetése után életbe léptetett kompenzációs intézkedésekkel, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik.

Gordan Jandroković, a horvát parlament elnöke – aki éppen az Európai Néppárt spliti ülésén vett részt -, úgy találta, hogy ez nem a bizalmatlanság jele szlovén részről, hanem az Európát fenyegető jelenségre adott válasz.

A renitens polgárok által kizárólag Nyónyónak – Njonjo – titulált házelnök úr azt is el tetszett mondani, hogy ez az intézkedés várható volt, és csakis ideiglenes jellegű, de ugyanakkor nincs semmi gáz, mert ezzel nem állt le az emberek és áruk szabad áramlása.

Jandroković ugyanakkor azt is elárulta, hogy a horvát fél beszélni kíván szlovén kollégáival és barátaival, akikkel “nyílt párbeszédet” folytatnak.

– Nem titkolunk el semmit egymás elől, van egy közös problémánk, amit együtt kell megoldanunk. Horvátországban több mint 6000 rendőr van a határokon, meglátjuk, szükség van-e a határellenőrzés fokozására

– jelentette ki Nyónyó, akinek van becsületes neve is, de azt már föntebb említettük.

Rendkívüli körülmények, drasztikus megoldások

A horvát házelnök arról beszélt, hogy ezek rendkívüli körülmények, ezért úgy gondolta, hogy a mostani intézkedések ideiglenesek, és addig tartanak, amíg nem állítják meg ezt a megnövekedett migrációs hullámot.

Jandroković hozzátette, hogy a közelgő európai választások mindenképpen szerepet játszhatnak az újkeletű intézkedések meghozásában, a hatóságok ugyanis egyértelműen meg akarják mutatni az állampolgároknak, hogy “szilárdan kézben tartják az irányítást”.

Nyónyó hangsúlyozta, hogy ma az illegális migráció ellenőrzése sokkal szervezettebb mint 2015-ben. Ám a migrációs nyomás ismét erősödik, amiért is Jandroković szerint nem kizárt, hogy amennyiben ez szintet lép, “drasztikus megoldásokat” kell foganatosítani.

– Európának meg kell védenie magát, biztosítani a túlélését, meg kell védenie az értékeit. Az ideérkező embereket szocializálni kell. El kell fogadniuk az európai értékeket, nem változtathatják meg Európát ezek lerombolásával. A bevándorlókat be kell fogadni, de ennek a mikéntjére nincs gyors és egyértelmű válasz.

Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, hogy: No, ugye!

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava