Horvátország
Amíg Ön alszik, a kormány dolgozik, Zágrábban 1,7 milliárd eurós segélycsomag készült
Zágrábban elkészült a horvát segélycsomag, vagyis a horvát kormány, mint a legendás Darmol, éjt nappallá téve dolgozik annak érdekében, hogy a csöppnyi köztársaság állampolgárai minél kevésbé érezzék meg a világban viharzó válságot. A kis tulipános kuckóból kitekintve aztán megkönnyebbülve állapíthatják meg, hogy máshol még rosszabb a helyzet, és buzgón elkezdhetik a felkészülést a turistaidényre. Jó, persze, hogy viccelődöm egy kicsit, de mindez nincs messze a valóságtól.
Horvát segélycsomag, azaz plintézkedések
Ma (hétfőn, március 13-án) Andrej Plenković horvát miniszterelnök megjelent a kamerák előtt, és ismertette a “népekkel” a legfrissebb kormánycsomagot, amit játékosan akár plintézkedéseknek is nevezhetnénk, a miniszterelnök vezetéknevének első két betűje után.
Szóval jött Plenx, és azt mondta, hogy itt vannak a “plintézkedések”:
– Ez a negyedik intézkedéscsomag az Ukrajna elleni orosz agresszió, az energiaválság, az élelmiszerválság és az inflációs nyomás által okozott problémákkal összefüggésben. Ez kifejezi a kormány azon szándékát, hogy továbbra is az események előtt járva, időben megsegítse a horvát állampolgárokat és a gazdaságot, erős, és átfogó intézkedésekkel.
Andrej Plenković bemutatja az új horvát segélycsomagot (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
A kormányfő elmondása szerint a segélycsomag a munkáltatók, a szakszervezetek, a Horvát Gazdasági Kamara, a Horvát Kereskedelmi és Iparkamara, a Horvát Mezőgazdasági Kamara, a Nyugdíjasok Szövetsége, a Nyugdíjasok Szakszervezete, továbbá a megyék, városok és települések, valamint a parlamenti többség teljes támogatását élvezi, és a reakciók kivétel nélkül pozitívak.
A kormány továbbra is éves szinten szabályozza a gáz és az áram árát a következő hat hónapban – április 1-jétől szeptember 30-ig, ugyanolyan feltételek mellett, mint korábban, lenullázva a fogyasztás összegét április 1-jétől, így senkinek sem kell attól tartania, hogy a nagy téli fogyasztást követően átüti a plafont, amely fölött többet kell fizetni.
– Így mindenki elölről fog indulni, amit megfelelőnek és jónak tartunk, mert a fűtési szezonnak vége. Közben figyelemmel kísérjük a globális piacon a gáz- és a villamosenergia-árak alakulását, hogy szeptemberben ismét napirendre tűzzük ezeket a kérdéseket
– jelentette be a horvát miniszterelnök, majd hozzátette, hogy a kormány ezzel párhuzamosan továbbra is szubvencionálja a kőolajtermékek árát.
– A kormány segíteni kíván a leginkább rászorulóknak, nevezetesen a szociálisan kiszolgáltatottaknak, a 610 euróig terjedő nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasoknak, a családi pótlékban részesülőknek, a munkanélkülieknek, a veteránoknak, a földrengés által érintett személyeknek, a halászoknak és a mezőgazdasági ágazat számos részvevőjének, a fuvarozóknak és az energiahatékonysági beruházásokra szánt alapoknak.
A teljes segélycsomag összértéke mintegy 1,7 milliárd euró, az intézkedéseket holnap (kedden) részletesebben is bemutatják. Itt jegyzendő meg, hogy fél évvel ezelőtt a horvát kormány 21 milliárd kunás, azaz közel 2,8 milliárd eurós segélycsomagot fogadott el a téli időszakra.
– A kormány úgy döntött, hogy következetesen, határozottan és átfogóan cselekszik, fő feladatunk az, hogy a horvát társadalom tagjai együtt éljék túl a válságot, és mindenki talpon maradjon
– tette hozzá még Plenković, aki szerint a családi pótlék is növekedni fog, ez is része a segélycsomagnak.
Kapcsolódó cikk
TAVASZIG TARTÓ ÁRSTOP: Nem drágul az áram és a gáz, óriás összegű segélycsomag Horvátországban
A miniszterelnök szavai szerint ismét 128 000 család és 230 000 gyermek erős, egyszeri támogatását célozták meg, növelve ennek összegét a legutóbbi alkalomhoz képest.
Így egy gyermek esetében a támogatás 45 euró, két gyermek esetében 70 euró, három gyermek esetében 100 euró, négy 130 euró, öt vagy több gyermek esetében pedig 160 euró lesz.
A kifizetésre áprilisban kerül sor, összesen kilenc millió eurót biztosítottak e célra.
Úgy tűnik, mindenki elégedett
Ivan Mišetić, a Horvát Munkaadók Szövetsége (HUP) Tagtanácsának elnöke a szövetség nevében támogatta a segélycsomagot, a szakszervezetek nevében pedig Mladen Novosel, a Horvát Független Szakszervezetek Szövetségének elnöke tette ugyanezt.
Mišetić különösen üdvözölte, hogy az intézkedéseket hosszabb időszakra, azaz hat hónapra, bizonyos esetekben pedig egy évre szólnak, mert így a munkáltatók hosszabb távon tervezhetnek.
Novosel szerint a szakszervezetek arra számítanak, hogy folytatódnak a bértárgyalások a kormánnyal a közszférában, akárcsak a magánszektorban a munkáltatókkal, mivel a bérek értéke az eddigi intézkedések ellenére több, mint három százalékkal csökkent.
A miniszterelnök mindazonáltal megjegyezte, hogy a kormány minden szereplőtől elvárja, hogy felelősségteljesen járjon el ezekben a válságos időkben.
– Miután élnek a támogatásokkal, ezért mindenkinek hozzá kell járulnia a kormány törekvéseihez. Az állam nem avatkozhat be mindenbe
– mondta Plenković, nyilván a kiskereskedelmi árak alakulására célozva, a miniszterelnök ugyanis rendkívül dühös volt, amikor az euró bevezetése után egyes kereskedelmi láncok felkerekítették bizonyos fogyasztási cikkek árait, ami nemcsak tovább gerjesztette az inflációt, de az emberek morgolódására is okot adott.
A kormány által kidolgozott negyedik segélycsomagot a miniszterelnök pártja, a HDZ is támogatta (Forrás: Twitter)
Ezt követően a kormány számos harcias nyilatkozatot tett, de végül úgy tetszik, hogy arra a következtetésre jutott, hogy legokosabb lesz ezt a helyzetet a piacra bízni.
Úgy tűnik ez bölcs döntés volt, mert, ahogy “közönséges mezei fogyasztóként” figyelemmel követem az árak alakulását, a kereskedők is rájöttek, hogy a fogyasztás csökkenése igazán nem áll az érdekükben.
Újabban mindenhonnan akciók, árcsökkentések híre érkezik. Persze továbbra is igyekeznek kilopni a szemünket, de legalább egy kicsit visszafogták magukat. Ami pedig a Darmol hatását illeti… azzal most nem akarunk poénkodni.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság